Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-29 / 99. (3948.) szám
1936 április 29, szerda. 3 ^J«GM-MAGÍAR.HTiaiSR A Utatacykakadémía néven, hmert tudományos, irodalmi és művészeti társaság tehát súlyos ■pénzügyi nehézségekkel küzd, ami önmagában véve is szomorú, de szomorúbbá teszi a mód, ahogy a nagyérdemű vezetőség baján segíteni akar. Nem látunk bele a társaság számvezetésébe, nem ismerjük az aktimákat és a passzívákat, csak néhány meghökkenti számadatot hallottunk a múlt esztendei gazdálkodásról s azt hisszük, hogy mégiscsak jó lenne pontosabban részletezni, hogy mire ment el a 163.462 korona kiadás. Jó lenne azért, mert mégiscsak a magyar kultúra pénzéről van szó, amellyel krajcáros óvatossággal kell bánni, hiszen tudjuk, hány érdemes, megszületésre méltó alkotás sorsa múlott ezeken a krajcárokon, — amikkel általában rosszul szokták sáfárkodni. Mi nem tartottuk szerencsés vállalkozásnak a társaság lapját, a Magyar Figyelőt, de azért nem mérnök ilyen lakonikus általánosítással, „tulméretezettségében“ keresni szerencsétlenségének okát. Ez a folyóirat azért nem kellett a közönségnek, mert nem igyekezett alkalmazkodni a közönséghez — s itt az alkalmazkodásnak nem azt a kiadók áltál sűrűn hangoz, goptatott s még sűrűbben alkalmazott receptjét ajánljuk, mely a nívó leszorításával azonosítja a kelendőséget. Nem, sőt éppen ellenkezőleg. Szerintünk, tisztelet az igen kitűnő, de annál csekélyebb kivételnek, — ez a folyóirat, saját pretenzióit tekintve, túlságosan alacsony színvonalú a szlovenszkói olvasó számára. Külsőségeiben és programjában olyan Igényekkel jelentkezett, hogy a köny- nyü szórakozást vagy szellemi üdülést kereső olvasó nem nyúlt hozzá, aki meg hozzányúlt, az orrfmtoritva tette le. Ennyire vegyes felvágottat igazán nem lehet feltálalni. Erre előbb és főleg olcsóbban is rájöhettek volna az urak. Ba például mindyen jószándéku és becsületes kritikában nem látnak beteges érzékenységgel gáncsoskoddst, intrikát, politikái rosszindulatot. Megírtuk többször is szerény véleményünket erről a folyóiratról, amelyben igazán elsőrendű írások mellett néha hajmeresztő dilettantizmus kapott helyet. Tessék okulásképpen kinyitni a Magyar Figyelő legutóbbi számát s lapozza végig az érdemes Társaság néhány főtudósa most már a lesújtó és talán kijózanító pénztári mérleg hatása, alatt, keresse elfogulatlanul a hibákat, bízunk benne, hogy rá fog jönni, miért nem, kell a közönségnek ez a folyóirat? Mert a számokból ítélve, nem kell. S ha most még exkluzívabbá fogják tenni, még inkább nem kell. Semmi kifogásunk ellene, hogy tudományos és csakis tudományos folyóirata legyen a kitűnő Társaságnak, már csak azért is, mert hiszen irodalmi folyóirat mégcsak akad Szlo- venszkón, sót még jobb is, mint amilyen a Magyar Figyelő irodalmi része volt, azonkívül a napilapok is felveszik az irodalmi alkotást, a tudományos cikkek elhelyezéséhez kevesebb alkalom és lehetőség kínálkozik. Csakhogy nem kívánatos, hogy az olyan tudomány hallassa szavát, amelynek csak azért van mondanivalója, mert van hozzávaló fórum. Az eddigi tapasztalatok szomorúak, a tudományos cikkek, amelyek eddig a Magyar Figyelőben napvilágod láttak, — ismét tisztelet, sőt hangsúlyozott tisztélet néhány kitűnő s a maga nemében páratlan tanulmánynak, — annyira magiókm viselik a dilettantizmus bélyegét, hogy Szlovenszkó tudományos presztízsének bizony Isten többet használtak volna, ha, fiókban maradnak. Be akárhogyan is alakuljanak a dolgok a Magyar Figyelő körül, szomorúnak tartjuk, hogy ez az elnöki millió- mi alapított s tudomásunk szerint más kedvezményeket is élvező Társaság szorult anyagi helyzetén, úgy akar segíteni, hogy egyetlen szellemi főni marnak munkatársait üti, el a, honoráriumtól. A döntő vasárnap előtt A francia jobboldal megkísérli a baloldali népfront szétrobbantását Támogatják-e a mérsékelt radikálisok a második menetben a kommunista jelöltet? ■ • A jobboldal uj, mérsékelt jelölteket állít ■ • A radikális párt a válaszúton • ■ Paris, április 28. A francia információs lapok, valamint a jobboldal és a középpártok sajtója fölveti a kérdést, vájjon a radikálisok, a szocialisták és a kommunisták közötti választási fegyelem a jövő vasárnap is megmarad. A vasárnapi választásokon ugyanis annyira a szélső baloldal győzött, hogy a népfront megmaradása esetén az alapjában véve mérsékelt és nacionalista radikálisok nagyrésze kénytelen lenne kommunista jelöltre szavazni. A kommunisták ugyanis az eddigi 750.000 szavazat helyett másfél millió szavazatot kaptak, azaz visszanyerték azt az állományukat, amellyel 1932 előtt rendelkeztek. A Legtöbb helyen ők kerülnek a második menetbe a jobboldali jelölt mellett és ha a népfront fegyelme megmarad, akkor számos radikális kerületben is kommunista jelöltet választanának meg, ami azt jelentené, hogy 40—60 kommunista vonul be a francia parlamentbe és a kommunista párt a radikálisok és a szocialisták mellett az ország legerősebb pártjává válik. A mérsékelt radikális körök természetesen nem szívesen látják ezt a fejlődést és a jobboldal mindent megkísérel, hogy a mérsékelt szavazatokat elhódítsa a kommunista jelöltöktől. A második menetre a jobboldal mérsékelt jelöltet álilit azokba a kerületekbe, ahol pótválasztásra kerül a sor és baráti kezet nyújt a radikálisoknak, hogy elhódítsa őket a baloldali szélsőségtől. A kommunisták természetesen a népfront alapelvei betartása mellett kardoskodnak, de a radikálisok kellemetlen helyzethe kerültek, mert a második menetben sok mandátumot elveszthetnek és a kommunisták malmára hajtják a vizet. A Petit Párisién szerint a népfront megmaradása ilyen körülmények között abban az esetben is problematikussá vált, ha a pártok kiadják a rendeletet a megállapodás betartására, mert a mérsékelt szavazók aligha követik a felszólítást. Ennek ellenére a félhivatalos lap valószínűnek veszi, hogy az uj kamarában a kommunista mandátumok száma megötszörö- södik. Az Echo de Paris és a jobboldal ki akarja használni a radikális párt kellemetlen helyzetét és a mérsékelt jobboldal támogatására szólítja föl a választókat. A radikálisok lapja, az Oeuvre ennek ellenére a kommunista jelöltek támogatására szólítja föl a szavazóikat, mert a francia nép csak így maradhat hü a „julius 14-i eskü- höz“. A lap kijelenti, hogy a radikálisok nem akarnak azoktól elválni, akikhez a tömeg és a fiatalság csatlakozott. Az e-sö menet eredménye szavazatszámokban Páris, április 28. Az első hivatalos statisztika szerint a kommunisták az első választási menetben 1,454.0110 szavazatot kaptak, mig 1932-ben csak 796.000-et. A szocialisták 1,887.000 szavazatot kaptak, mig 1932-ben 1,964.000-el. A radikális szocialisták most 1,400.000, négy év előtt 1,837.000 szavazatot kaptak. A jobboldali köztársasági demokratikus unió 1,578.000 szavazatot kapott, mig 1932-ben csak 1,233.000-et. A szocialisták szavazatszámuk csökkenését azzal indokolják, hogy 1932-ben a neoszocialis- tákkai együtt indultak a küzdelembe és az akkori szavazatok egy ötödét az azóta a pártból kivált neoszocialisták kapták meg. A szocialisták a második menetben 110 képviselőt remélnek kapni, mig a kommunisták 50—60-at, A mérsékelt politikusok a kommunista párt erőgyarapodását a munkanélküliséggel indokolják és azzal, hogy az előző kormány nem tett semmit a munkanélküliség enyhítésére. A szocialisták és a kommunisták ma este konferenciát tartottak, amelyen megbeszélték a második menetben alkalm azott közös taktikát. Az idén Önnek is meg kell látogatnia Luhacovice-fürdőt, Ott k'edvező feltételeik mellett gyógyulhat és üdülhet. IIHIHHili tUlWillMHHIIIWIUIIi I Egyiptom gyásza Farouk trónörökös útban hazafelé - A beteg emberfeletti küzdelme a kórral - Az utolsó éjszaka London, április 28. A Reuter-iroda kairói jelentése szerint Fuad király kedden délben 13 óra 45 perckor meghalt. A király hétfőn este elvesztette eszméletét és az orvosok ettől kezdve minden pillanatban várták a katasztrófa bekövetkezését. Nazli királyné az éjszakát a betegágy mellett töltötte. Mielőtt Fuad elvesztette eszméletét, behivták a betegszobába a király négy leányát, akik elbúcsúztak atyjuktól. Farouk trónörököst, aki — mint ismeretes — Londonban tartózkodik, már hétfőn értesítették, hogy a lehető leggyorsabban térjen vissza Kairóba. Hivatalos bulletint hétfő este óta nem adtak ki a király állapotáról, mert tudták, hogy jót nem jelenthetnek. Egyébként az orvosok csodálták azt az emberfölötti ellenállást, amellyel a 68 éves király a betegséggel küzdött. Hétfőn reggel Fuad a betegágynál fogadta a miniszterelnököt. Később megcáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a király halálára való tekintettel a május 2-ra tervezett választásokat elhalasztják. Ugyancsak megcáfolták azokat a híreket is, amelyek tudni vélték, hogy az egyiptomi kormány és a brit főmegbizott között nézet- eltérés van a régensség kérdésében. Belpolitikai válságot okoz Fuad halála? London, április 28. Az angol fővárosban hivatalosan megerősítették Fuad király halálhírét. A temetésre valószinüleg csütörtökön kerül sor. A királyt az El Rifal mecsetben temetik el. Ezt a mecsetet a király építtette a Mokatam hegyen lévő citadella közelében a Nílus völgyére irányuló fronttal. A királyt anyjának lábainál helyezik örök nyugalomra. A holttestet a kubbeki palotából a Kairó közepén lévő Abdin palotába hozzák s a temetés innen indul a citadellába. Farouk trónörökös Londonban volt és a katonai akadémiába való belépésre készült. Fuad halála után az alkotmány értelmében régenstanácsot kell választani, amely három tagból áll. Az egyik régens kétségtelenül Szakri pasa, a jelenlegi párisi egyiptomi követ lesi, akinek felesége Fuad király legidősebb leánya, a másik régens valószinüleg Neszim pasa. A Paris Midi Londonból származó jelentése szerint angol illetékes körökben Fuad halála nyugtalanságot keltett, mert attól tartanak, hogy az erőskezü uralkodó eltűnése súlyos belpolitikia válságot okoz Egyiptomban. Az uj Egyiptom megteremtője Achmed Fuad pasa 1868 március 26-án született és Iszmael khedive fia volt. Abasz Hilmi khedive, akit az angolok 1914-ben detronizál- tak, Fuad nagybátyja volt. A fiatal herceg Tu- rinban és Rómában kapta katonai kiképzését, majd török katonai szolgálatba lépett és bécsi katonai attasé lett. Egyiptomba való visszaérkezése után megalapította a kairói egyetemet. Husszein egyiptomi szultán halála után (a'ki szintén nagybátyja volt) 1917-ben Achmed Fuad lépett trónra mint Egyiptom utolsó szultánja. Amikor 1922-ben az angolok elismerték Egyiptom felségjogait, de fenntartották az angol katonai felügyeletet, Első Fuad felvette a királyi címet. Amikor Egyiptomot független állammá proklamálták, Fuad helyzete nem javult meg, mert egyrészt az angol szerződéssel elégedetlen nemzeti mozgalommal, másrészt Anglia állandó nyomásával kellett megküzdenie. A nyomás 1924-ben Sir Lee Stack angol főmegbizott meggyilkolása után elviselhetetlenné vált és Fuad kénytelen volt a kamarát felosztani. Anglia csak 1926-ban békült ki Egyiptommal, amikor a nacionalista wafd-párt vezére, Zaglul pasa lemondott a miniszterelnöki állásról. Később Anglia megbuktatta Nahasz pasát is, Zaglul utódját és Fuad An9;ba kívánságára három évre ismét feloszlatta az egyiptomi parlamentet. Fuad 1927-ben és 1929-ben meglátogatta Európát és a középeurópai államokban is járt. 1929-ben az egyiptomi király kedvező szerződést kötött az angol munkáspárti kormánnyal és Egyiptom a népszövetség tagja lett, mig az angol helyőrség legnagyobb részét visszavonták az országból. Az angol konziili bíráskodást rendes bíráskodás váltotta fel. 1930 óta a wafd- párt tevékenysége ismét megnőtt és a nacionalisták Londonban Fuad elmozdítását kérték, de a király erősebbnek bizonyult és 1930-ban az alkotmány hatálytalanítása után Fuad Egyiptom diktátorává vált. Ibrasi pasa, Fuad munkatársa idővel egyre nagyobb befolyásra tett szert az országban és mikor 1934-ben a király megbetegedett, tulajdonképpen Ibrasi pasa uralkodott, aki a király nevében adta utasításait a miniszterelnöknek is. A nacionalisták és London összejátszásával Ib- rasit megbuktatták és Brüsszelbe küldték követnek. Az utóbbi ihóuapoikbain az olasz-abeeszm háború éles némáéit! fesaiilteégeit okoizoitt Egyiptomiban, die Fuad Anglia beleegyezésével 1935 deeeimbieirében ibeilyineiáiMtóttá az alkotmányt és eiziziel újból ©nyhiteitte az angol befolyásit és mieg- ©röisütierttie az alkotmányos monarchiát. Néhány nappal Fuad. halála után. május 2-án, választja meg Egyiptom uj parlamentjét. „Nem halok meg" Kairó, április 28. Kedden reggel a király a következőket mondotta orvosainak: — Nem halok meg. Amikor a főváros lakossága tudomást szerzett e szavakról, még jobban megnőtt a csodálat, amellyel a nép a király haláltusáját figyelte. Kedden reggel a király közérzete némileg megjavult, úgyhogy a miniszterelnök megjelenhetett a betegágynál. Délelőtt az orvos újságokat olvasott föl Fuadnak. A királyné táviratot intézett Farouk trónörököshöz, hogy azonnal utazzék Egyiptomba. Uj angol-egyiptomi tárgyalások előtt London, április 28. Fuad király halála olyan időbe esik, amikor Anglia és Egyiptom viszonyának uj rendezése akuttá vált. A rendezés oka elsősorban az abessziniai háborúban keresendő. A letárgyalandó problémák előterében a katonai kérdés áll. A május 2-i választásokig természetesen nem látnak hozzá a tárgyalásokhoz, de Angliában rosszalják az egyiptomi kormány e határozatát. A szudáni kérdés is nehézségeket okoz s nem lehetetlen, hogy a súlyos problémákat csak ősszel sikerül majd megoldani.
