Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-28 / 98. (3947.) szám
Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Bgyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 363*11. •• SÚRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. A magyar falu fejlesztése (—sl—) Szlovenszkó, április 27. Most jelent meg az elmúlt éviben Luxemburgban és Belgiumban tartott V. Nemzetközi Fakifejlesztési Kongresszus jelentése A kongresszus három főtémával foglalkozott, melyek közül az első: a kisbirtokok megoszlása a háború után, a második: a falu elnéptelenedése és a munkanélküliség elleni harc, a harmadik: a háziipar és a népmüvé szét jelentősége a falu szempontjából- A három nagyfontossáigu problémához számos hozzászólás és jelentés érkezett be az államok részéről. A nagyterjedelmü jelentés talán a legpontosabb képét adja a mai Európa falvainak és rendkívül sok értékes adatot menthetünk belőle. Egy igen fontos problémáról azonban megfeledkezett a jelentések és hozzászólások sorozata, pedig ennek a második főtémában nagy helyet kellett volna biztosítani. A szociálpolitika háboruutáni hatalmas fejlődése teljesen külön tudománnyá avatta a falu politikát. A falufejlesztés minden állam logtEőbb gondja lőtt, egyetemek katedráiról hirdetik és külön szemináriumok keretén belül foglalkoznak a falu társadalmi, gazdasági, kulturális és közegészségügyi problémáival. Ma a falu lett az érdeklődés középpontja, a falura néz a politikai, kulturális és gazdasági vezető gondos szeime, menteni, fejleszteni akarja a falut. Kongresszusokon, társadalmi, kulturális és gazdasági összejöveteleken mást sem hallunk, másról eeim tanácskoznak, mint a falu népéről. Igen helyesen. A falu a nemzetek szellemi és gazdasági anyagrezervoárja, innét kell kikerülnie a jövő nagy elgondolásainak. Most szálljunk le a tudományos megállapítások oliimipus zárói és nézzünk körül a mi tájainkon, a mi magyar falvainKon. Mi is maradt ki a nagyvonalú tudományos hozzászólásokból, jelentésekből, aminek pedig igen fontos anyagot kellett volna szolgáltatnia a luxemburgi és belgiumi falufejlesztési kongresszusnak. Ez a falu viizkérdése. Viz... Ez a# hatalmas gazdasági erő, ez a fontos közegészségügyi probléma. Vegyük előbb a közegészségügyi oldalát. A délszlovenszkói magyar falvak vízben rendkívül szegények. Ha van is megfelelő mennyiségű viz, egészségügyi szempontból nem megfelelő. Ihatatlan. Itt-ott találunk ugyan artézi-kutakat, melyek nagyjából ellátják a falu népének vízszükségletét. De állat- állományunknak már nem jut az artézi kút vizéből. Pedig állategészségügyi szempontból az állatnak ugyanúgy jó vízre van szüksége, mint az embernek. De nemcsak a falvak, hanem délszlovenszkói magyar városaink is vízhiányban szenvednek. Itt van mindjárt Érsekújvár. A nagy délszlovenszkói magyar városnak nincs vízvezetéke, kevés olyan kutvize van, amely iható, az artézi kút vízmennyisége pedig elégtelen. Ugyanezt mondhatjuk a többi délszlovenszkói városról. Komárom kivételével. Itt viszont niás bajok vannak a vízzel. A vízhiány, a rossz viz a betegségek meleg-' ágya. Tífuszjárványok, tuberkulózis és a többi pusztító betegség nagyrészben az egészségtelen, rossz viz következménye. Ehhez természetesen 'még falvaink lakásviszonyai is tetemesen hozzájárulnak. A vízhiány magyarázza meg azt az óriási porfelhőt, ami a magyar falut mán’ ilyenkor is elborítja. Nincs mivel öntözni az utakat, hogy a baktéEgyetőre nem látni tisztán A szélsőséges pártok megerősödtek a francia választásokon H jobboldal nem tört le • 618 mandátum közül csak 179 sorsa dőlt el az első menetben — A szocialisták a kommunisták javára vesztettek A régi csillagok sorra letűnnek P á r i s, április 27. A francia kamarai választások vasárnapi első menetének eredményéből hétfőn délben nehéz az általános helyzetre következtetni. Az egyetlen tény, ami leszögezhető, az, hogy a középpártok meggyöngültek és a szélsőséges pártok megerősödtek. A francia kamara összetétele nagymértékben aligha fog különbözni az eddigitől, a jobboldal és a baloldal erőjátéka körülbelül változatlan marad, csak a baloldal erősödik meg némileg és a szélső jobb és a szélső bal nagyobb szerephez jut, mint eddig. Az első menetben a jobboldali pártok aránylag több mandátumot kaptak, mint a baloldal, de ez nem jelent semmit, mert a baloldali népfront csak a második menetben lép föl egységesen és kilátásai rendkívül kedvezőek. Eddig a köztársasági szövetség, a népdemokraták és a független jobboldal ért el pozitív eredményt. A szavazatszám tekintetében a jobboldal csak Párisban erősödött meg. Számítás szerint a második menetben leginkább a kommunista pártnak van komoly kilátása a győzelemre, mert a népfront megállapodása szerint a baloldali pártok egységesen azt a baloldali jelöltet támogatják a második menetben, aki az első menetben a legtöbb szavazatot kapta, már pedig igen sok kerületben a kommunista jelölt érte el a legjobb baloldali eredményit s igy a balpárti szavazók kötelessége, hogy reá szavazzanak. A kommunisták 40—50 mandátumot remélnek annak ellenére, hogy az első menetben ennek a számnak csak jelentéktelen töredékét kapták meg. Az eredmény Meglepetést ökozott, hogy nemcsak a radikális szocialisták, hanem a szocialisták is talajt veszítettek. Mindkét baloldali párt több mandátumot kénytelen lesz a kommu* nistáknak átengedni. Ugyanakkor a jobboldal is néhány mandátumot hódított el a radikális szocialistáktól. 618 képviselő közül eddig 179-et választottak meg, azaz a mandátumok alig egy- harmadát és 426 mandátum sorsa a második menetben dől el. Azokban a kerületekben, ahol a döntés máris megtörtént, az arány a következő: A kommunisták 6 mandátumot megtartottak, 3-at nyertek, 0-t veszítettek. A szociálisak eredménye 21, 2, 6, Paul Boncour szocialistái 4, 1, 0, független szocialisták 1, 3, 0, radikális szocialisták 22, 2, 6, független radikálisok 10, 2, 3, baloldali republikánusok 32, 5, 5, népdemokraták 12, 0, 2, konzervatívok 4, 2, 0. tóriumok milliárdjait szállító porfelhőket a földhöz kössük. Mi volna itt a tennivaló a falu egészség- ügyi viszonyainak rendezését illetően? Jó viz kell a falunak. Mélyfúrású kutak, artézi kutak kellenek a délszlovenszkói falvakba, ahol nincsenek hidegvízű, iható patakok, források, mint odafent a hegyes-völgyes vidékeken. Ahol esetleg még kevés vizet szolgáltatnak a jóvizü kutak, ahol kevés egy artézi kút, ott sürgősen ujahb kutakat kell fúrni, hogy a falu vízszükségletét kielégítsük. Vigyázzunk a kutak egészséges vizére, hogy a nyár ne hozzon a falu népére járványos betegségeket. Ez volna röviden a szociálpolitikai, a^ egészségügyi elgondolás. De hasonlóan fontos a magyar falvak vizkérdiése gazdasági szempontból is. Ha az ember Belgium, Hollandia, vagy Dánia pomipásnövényzetü kertkultúráját tanulmányozza és hazajön, siralmasnak látja a termékeny, jótalaju délszlo- vensakói földet. Száraz, középeurópai kiimánk ugyan nem hasonlítható a tengeri levegőtől párás északnyugat-európai termékenyítő éghajlatihoz, de segíteni ezen is tudnánk. Vizünk van, hatalmas folyóink bőkezűen adnák a természet mostóhasága folytán kiszáradt talajunknak az éltető vizet. Itt van Csallóköz, a régi „Aranykort1'. Mennyivel gazdaságosabb volna itt olyan kertkultúra, mint amilyen Hollandiában van. Milyen ideális helyzete van ennek a földdarabnak öntözés, csatornázás szempontjából. A két Dunát könnyűszerrel lehetne összekötni, hiszen nincs nívó különbség, a, talaj olyan sima, mint az asztal. Valamikor maga a természet oldotta meg ezt a kérdést, amikor még az Arany- kertet keresztül-kasul ágazta a Duna vize. Ezek ma már kiszáradtak, csak Alsócsalló- közben kisért a Duna vize talajvíz, vad viz formájában. Hollandiában sokkal nehezebb volt megteremteni azt az óriási csatornahálózatot, mint nálunk lehetne. A víznek hihetetlen gazdasági értéke volna Délszlovenszkón. Svájcban a vizet fehér szénnek nevezik, nálunk talán zöld szénnek nevezhetnénk. Svájcban ipari célokat szolgál a víz ereje, nálunk a mezőgazdaság „gépezetét hajthatná". Az intenzív kertgazdálkodás óriási értéket hozna a magyar falvakba minden tekintetben (mezőgazdaság, gyümölcs- termelés, méhészet, állattenyésztés stb.). A csatornázás, az öntözés azonban szociálpolitikai kérdéseink halmazát is egy csapásra megoldaná. A munkanélküliség ismeretlen fogalom volna magyar falvainkon, ugyanúgy, mint a holland, belga, dán és a lombardiai Herriot csak a kommunisták segítségével győzhet Jellemző a helyzetre, hogy Herriot, Lyon polgármestere városában 1932-höz arányit - va kétezer szavazatot veszített és csak a második menetben választható meg, A jobboldali jelölt több szavazatot kapott Lyonban, mint Herriot, A kommunista jelölt, aki négy évvel ezelőtt 400 szavazatot kapott, most 1000 szavazatot ért el, Her- riot-t a második menetben föltétlenül megválasztják, de csak a népfront szavazataival, azaz a radikálisk, a szocialisták és a kommunisták segítségével. Jellemző továbbá, hogy a középpártok vezetője, Paul Rey- naud, aki a frank-devalváció hive, sokat veszített népszerűségéből. Négy év előtt párisi kerületében a tőzsde vidékén az első menetben hatalmas szavazattöbbséggel vá- lasztották meg, mig most nem lehetetlen, hogy a második menetben is kibukik. A bizonytalan jővő A kommunisták a legtöbb szavaztot Párisban nyerték, továbbá az északi bányászvidéken és a kikötőikben, főleg Marseille-ban, ahol a kommunista jelölt, egy Kristos nevű villanyszerelő, 1910 óta először veszélyezteti Bouisson kamarai elnök mandátumát. Bouisson vezet ugyan olasz kertgazdálkodás tájain. A falu vizproblémáját kettős részre osztottuk fel a falufejlesztés szempontjából. Az első, a szociálpolitikai szemponl végtelenül fontos és sürgős megoldásra váró feladatokat tűz elénk. A másik, a gazdasági kérdés már kissé utópiának látszik. De a túlnépesedés és elproletarializálódás idővel követelni fogja a nagyfontosságu gazdasági kérdés valóra váltását. Európa falvainak problémái nagy részben közösek. A múlt évben lefolyt Falufejlesztési Kongresszus azonban csak nagyvonalú irányokat állapított meg. Minden vidéknek, minden népnek külön faluproblémái vannak, amit természetesen nem lehet egy nemzetközi kongresszus elé tárni. A mi magyar fal- vaiinknak speciális helyzet adódott. Ipari ‘állam ellátó szervei lettünk, éléskamra, melynek az igényeket ki kell elégítenie. így a mi magyar falvaink fejlesztése szociálpolitikai és gazdasági vonatkozásban egészen külön elbírálás alá esik. A viz kérdésén kívül még több más probléma merül fel magyar falvaink fejlesztésén kívül. De ez talán a legfontosabb kérdés, mert gazdasági oldalán kívül a nemzeti fennmaradás, az egészség, tehát a munkakészség alapfeltételeit adja meg.
