Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-26 / 97. (3946.) szám

14 KÖZGAZDASÁG C ssaKKaMMTMiiwiiini wmwsmmmks munmmwmm imBáirtMttl] Késiül a kis ipartörvény novellája Prága, április 25. A kisipartörvény módosí­tásáról a kereskedelmi minisztérium törvény- javaslatot készített, amelyet véleményezés cél­jából áttett az érdekelt testületekhez. Az állami ipartanács, mint ismeretes, észrevételezési eljárás során mélyreható módosításokat kívánt a javas­latban eszközöltetni. A módosító indítványok egy részét a kamarai központ is a magáévá tette, de több módosító javaslat ellen viszont állást foglalt. A kérdésben a minisztériumhoz érkezett szakvélemények alapján maga a kereskedelmi miniszter dönt, mire a minisztérium elkészíti a novella uj javaslatát, amely tüstént a tárcaközi tárgyalások napirendjére kerül. Tekintettel ar­ra, hogy a kisipartörvény novellája első javas­latának tárgyalása során már a szakminiszté­riumok kifejezésre juttatták kívánságaikat, va­lószínű, hogy újabb akadályok nem késleltet­hetik a kérdés elintézését s a törvényjavaslat még a nyári szünet megkezdése előtt a nemzet­gyűlés elé kerül. A balesetbiztosítás a mezőgazdasásban Pozsony, április 25. Az érvényben lévő tör­vényes rendelkezések értelmében a ezlovenszkói mezőgazdasági balesetbiztosító pénztár nem köte­les oly balesetet kártalanítani, amely részeg­ségben történt, továbbá, ha nem a mezőgazda­ságban történt balesetről van szó, ha a sérült nem munkás, ha a sérülthöz későn hívtak or­vost, ha a balesetet oly későn jelentették be, ami­dőn már sem az időpont, sem a baleset körülmé­nyei. sem pedig következményei nem voltak töb­bé megállapithatók és végül, ha a sérült a baleset idején nem volt rendesen bebiztosítva, vagyis ha a biztosítási dij nem volt megfizetve. Statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági balesetbiztosító pénztár az 1930—1934. években bejelentett baleseteknek csak valamivel 40 szá­zalékán felüli részét kártalanította. Ez kétségtelenül meglepően alacsony szám, de ha betekintünk a pénztár igazgatóságának határo­zatai ellen beadott fellebbezések irataiba, azt látjuk, hogy a legtöbb elutasított nem is volt biztosítva. Legnagyobb a diszparitás a bejelentett és kárta­lanított balesetek között az állandó mezőgazdasági cselédeknél, ezeknél az összes balesetek 63 szá­zaléka marad kártalanítás nélkül. Valamivel ked­vezőbb a helyzet a gépeknél alkalmazott munká­soknál, ahol a kártalanításoknak kb. 55 százalé­kát utasítják el. Az a körülmény, hogy az alkalmazottak ily nagy száma nincs baleset ellen biztosítva, a munkaadóra nézve rendkívül nagy veszélyt je­lent. A törvény értelmében ugyanis annak a mun­kásnak, aki nincs bebiztosítva és balesetet szen­ved, azzal szemben van kártérítésre igénye, aki köteles volt öt biztosításra bejelenteni. Ez pedig a munkaadó, illetve a mezőgazdasági gép tulajdonosa. Mivel pedig tartós rokkantság esetében a tőkésített járadék összege nem függ egyedül a munkaképtelenség százalékától, hanem a rokkant korától is, az ily balesetek kártalanítása a munkaadó ré­szére tízezrekre menő veszteséget jelent, nem is emlitve a bírósági költségeket és a pe­reskedéssel járó időveszteséget és kellemetlen­ségeket. Éppen azért igen veszedelmes és kockázatos egyik-másik gazdának az a törekvése, hogy mun­kásait néhány korona megtakarítása céljából a betegbiztosítás alól kivonja. Dr. S. >i 9z autó mfut „veszélyét üzem Két pozsonyi kereskedő különös esete az Országos Balesetbiztosító Intézettel. Pozsony, április 25. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Egy pozsonyi cég, amely kizárólag villanyfölszerelési cikkek eladásával foglalkozik és semmiféle motorikus üzeme nincs, nemrég föl- suólitást kapott az Országos Munkásbalesetbiz- tcsitó Intézettől, hogy fizessen le három évre visszamenőleg összesen 12.000 koronát, mert kü­lönben végrehajtást vezetnek ellene. Az indoko­lás szerint a cég „benzinmotorral hajtott sze­mélyautóval" rendelkezik, amelyre vonatkozólag egy régi magyar rendelet az irányadó. Ez a ren­delet úgy szól, hogy a „motor veszélyes üzemére való tekintettel a személyzet baleset ellen bizto­sítandó". E rendeletre váó hivatkozással a mun- kásbalesetbiztositó a villanyfölszerelési cég va­lamennyi alkalmazottját három évre visszamenő­leg biztosítottnak vette. A cég a kirovás ellen felebbezést jelentett be az országos hivatalhoz, amely azonban a feleb­bezést elutasította. A felebbezési hatóság ugyanis hivatkozik egy prágai textilkereskedőre, aki ha­sonló esete ügyében a legfelső közigazgatási bí­rósághoz fordult panasszal és ez a textilkereske­dő panaszát elutasította. Egy másik hasonló cég is ugyanilyen összegű kirovást kapott. Ennél a cégnél a kiküldött ellenőrző közegek egy régi — használaton kívül álló — motort találtak a pin­cében. Ez a motor arra szolgált, hogy amikor Pozsonyban még csak egyenáramú villaijy volt, a rádióakkumulátorokat megtölthesse. A két kereskedő tekintet nélkül a prágai tex- tdkereskedő hasonló esetére, panasszal fordul a legfelső közigazgatási bírósághoz a kirovás ellen. (Csökkent a húsfogyasztás.) A statisztikai hiva­tal ma tette közzé a hús- és zsirfogya&ztás leg­újabb adatait. A kimutatás métermázsás tételekben a következő adatokat tartalmazza: 1936 1935 február január február marhahús 117.848 130.875 118.793 marhafaggyu 8.505 8.108 8524 sertéshús 194.973 260.805 198.789 sertészsír és szalonna 75.098 88.470 61.774 egyéb hús 34.569 37.207 36.832 egyéb zsir 210 255 168 hús összesen 347.390 428.887 354.414 zsír összesen 83.903 97.921 70.466 (A bankjegyforgalom 5170 millióra csökkent.) A Csehszlovák Nemzeti Bank április 23-i keltezésű ki­mutatása ezerkoronás tételekben a következő ada­tokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,694.476 (plusz 1575), külföldi követelések és valutakészlet 45.006 (mínusz 1460), egyéb készpénz 269.865 (plusz 14.868), esz- kontált váltók 862.942 (mínusz 23.718), eszkontáit értékpapírok — (—), értékpapírokra nyújtott köl­csönök 553.057 (minusz 170.146), az államadósság maradványa 2,038.105 (minusz 643), egyéb követe­lések 640.166 (plusz 45.258). Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalékalapok és tartaléktőkealap 76.035, bankjegyforgalom 5,170.076 (minusz 281.799), a hitelezők Z6irókövete- lése és egyéb azonnali esedékes összegek 1,006 646 (plusz 112.770), egyéb tartozás 445.859 (plusz 34.763). A csehszlovák korona aranyfedezete 43.6%. (Napi hétszáz pár cipőt készít az érsekujvári Bafa-gyár.) A Bafa-müvek Rt. már harmadik éve tartja fenn érsekujvári bőrgyárát, amelyet a régi Érsekujvári Bőrgyár rt. telepének egyrészén rende­zett be. Miután a régi telep több épülete kihaszná­latlanul állott, a zlini központ sokáig foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az érsekujvári ipartelepet cipőgyártásra is berendezi s ezzel megkezdi a Bafa-produkció decentralizálását. Az év elején „so­rozást" tartottak az érsekujvári ipartelepen 6 ott — főleg a bőrgyár munkásainak hozzátartozói kö­zül — mintegy 6záz fiatal munkást és munkásnőt kiválasztottak. Ezeket négyheti tanulmányútra Zlinbe küldötték e ott a cipőgyártásra képezték ki őket. Április 15-én 80, csaknem kivétel nélkül ór- sekujvári munkással ée munkásnővel megkezdték a cipőgyártást. Egyelőre csak az olcsó, 29 koronás női cipőket készítik Érsekujvárott. Az első JvW-n napi 500—700 pár cipőt, készítettek. (Európaszerte növekedett a cukorrépa vetésterü­lete.) Az április elején közzétett Licht stat'sztikn adatai szerint az európai államok cukorrépa vetés­területe a tavalyi év adataihoz viszonyítva 9O.CO0 hektárral fokozódott. Dr Mikns, egy másik kiváló szakértő, most tette közzé legújabb becslési ada­tait. Dr. Mikus szerint Európa cukorrépa vetési területe ebben az esztendőben 2,853.000 hektárt fog kitenni, vagyb 73000 hektárral többet, mint a tavalyi esztendőben. Csehszlovákia vetésterületét 150.00 hektárra teszik, ami a tavalyi év adataihoz viszonyítva 4000 hektáros növekedést jelent. A csehszlovákiai statisztika részletes adatai a követ­kezők: 1936 1935 Csehország 75.000 ha 74.0 0 lia Morvaország és Szilézia 55.000 ha 54.000 ha Szlovenszkó és Kárpátalja 20.000 ha 18.000 ha A vetési munkálatok a kedvezőtlen időjárás el­lenére már jórészt befejeződtek. A vetésterület a legnagyobb mértékben, 10—12%-kal, Szlovenszkón és Kárpátalján emelkedett. A húsfogyasztás fejátlaga februárban 2.29 kilog- ramot tett ki a januári kimutatásban közölt 2.83 és a tavalyi februári 2.35 kilogramos fejátlaggal szemben. A zeirfogyasztás fejátlaga februárban 0.55, januárban 0.65 és tavaly februárban 0.47 ki- logram volt. (Száz pengő = 509 korona.) A mai prágai de­vizapiacon a párisi kifizetés 0.03 koronával lany­hult, amig Amszterdam 1, Stockholm 0.75, Brüsz- szel 0.50, Zürich 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50 Helsingfors 0.05 és London 0.05 koronával megszi­lárdult. A valutapiacon a román lej árfolyama 0.20 koronával lanyhult. A német márka 5.50 koronával megszilárdult s a magyar pengő 0.50 koronával javult. A magyar pengő középárfolya­ma elérte az 509 koronát. (Drágul az élet Romániában.) A bukaresti „Argu6“ című lap harmincnál több szükségleti cikk árának jelszámát közli, amelyekből kitűnik, hogy az utóbbi hónapokban a romániai létfenntartási költségek gyors ütemben emelkedtek. Ezek jel­száma március végén — az 1916-os árszintet 100-nak véve — 3.514 volt, holott az előző havi jelszám 3.474, az 1935. évi decemberi 3.446 és a tavaly januári 2.999 volt. A mostani tavaszi drá­gulás kétségkívül összefügg a lej értékének csök­kenésével. A lej értéke ugyanis a múlt év első felében még elérte az aranyparitást, azóta azon­ban fokozatosan csökkent. December végén a lej már csak az aranyparitás 74.8 százalékán ál­lott, az év első két hónapjában pedig a 73 száza­lékot sem érte el. Ha az árak a pénzérték csökke­nésének arányában emelkedtek volna, akkor a ro­mániai árak még magasabbak lennének. Nagyon valószínű tehát, hogy a drágulási folyamat — kü­lönösen az ipari és a külföldről származó cikkek piacán — még folytatódni fog s esetleg meg is gyorsuk (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alakulása,) A legfontosabb nyersanya­gok világpiaci árának jelzőszáma az elmúlt hé­ten a következőképpen alakult (1927 január = 100): manitéba búza 34.49 (előző héten 33.83), őszi búza 44.22 (43.06), rozs 33.44 (33.11), cseh cukor ab Hamburg 19.30 (19.57), centri­fugál nádcukor ab Newyork 52.83 (52.83), amerikai gyapot 54.53 (54.06), egyiptomi gya­pot 39.94 (40.89), 64. számú tops-gyapju 43.81 (44.49), 40. számú tops-gyapju 42.56 (41.79), vas —.— (57.95), réz 40.28 (39.83), petróleum 46.70 (46.70), kaucsuk 23.84 (23.74), príma ju­ta 35.34 (35.72), Santos-kávé 26.78 (26.78), ci- potalpbőr 68.94 (68.99), angol borjubőr 55.12 (55.22), szén 52.46 (52.15). (Emelkedett Magyarország ásványolajbe­hozatala.) Budapestről jelentik: Hivatalos kimutatás szerint márciusban 98-887 méter- mázsa ásványolajat hoztak be Magyarország­ra, 17.241 métermázsával többet, mint tavaly márciusban. A múlt év szeptember elsejétől 1936 március végéig a behozatal 1,375.291 méter mázsát tesz ki, 359.902 métermázsával többet, mint 1934 szeptemberétől 1935 már­ciusáig, s (Kiviteli központ Ausztriában.) Ausztria hivatalos körei már régebben foglalkoznak az export előmozdítását szolgáló intézmények egységesítésének tervével. Az előmunkálatok most már annyira előrehaladtak, hogy a két legfontosabb intézmény: a kivitelt előmozdí­tó intézet és a kereskedelmi kamara kivitelt előmozdító központja már május első nap­jaiban egy intézetté egyesül. Háziasszonyok öröme a főzőrecept -gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál (Olasz vásárlások hatására javul a búza ára.) A Financial Times jelenti Adelaideból: Az elmúlt tiz nap alatt Olaszország igen nagy mennyiségű búzát vásárolt Ausztráliától. Az olasz búzavásár­lásokon kivül további áremelő hatást gyakorolt a búzapiacon a kedvezőtlen amerikai időjárás és az európai politikai helyzet. A búza bushelenként 3 shilling 8% pennys árat ért el; ezt az árat leg­utóbb 1930-ban jegyezték, akkor is csak három napig. (Nyersolajtermelés Ausztriában.) Becsből jelentőik: Ausztriában rendszeres kőolajter­melés folyik. A kőolajkutak napi hozama meghaladja a 20.000 kilogrammot. Becstől északkeleti irányban mintegy 50 kilométer­nyire fekszik Zistersdorf. Ennek a kisváros­nak a környékén van a kőolaj lelőhelye. A szivattyúk 700—900 méter mélységből hozzák a felszínre a kőolajat. Több kutnál próba­fúrások folynak. A szakértők szerint 1500 .méteres mélységben még sokkal nagyobb mennyiségű olajelőíordtulásra lehet számíta­ni. Eddig összesen 1800 vagon olajat hoztak felszínre, de a földtani szakértők kiszámítot­ták, hogy a mélyebb rétegekben többszázezer vagon előfordulása valószínű. Ez a mennyi­ség nagyrészben fedezhetné Ausztria kőolaj­szükségletét. (A budapesti vásár utazási kedvezményei.) Bu­dapestről jelentik: A Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványai Magyarországon úgy az oda-, mint a visszautazásnál külön-külön 50%, Ausztriában 25— 33% vasúti kedvezményre jogosítanak. A Wien— Budapesti-i autóbuszon 35% kedvezmény vehető igénybe. A csehszlovák vasutak összes vonalain a vásárigazolványok tulajdonosai úgy az oda-, mint a visszautazásnál 33% kedvezményben ré­szesülnek. A német vasutakon a kedvezmény 25%. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vízum nélkül lehet, beutazni (utólagos vizűm P 250), Ausztriában nincs szükség átutazó vízumra. Né­metországban a belga és francia utasok díjmentes átutazó vízumot kapnak. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. Átutazók Ausztriában és Csehszlová­kiában csak egyirányban is igé-nybevehetik a ked­vezményt s más útvonalon is visszautazhatnak. (Árjavulás a nemzetközi búzapiacon.) Az elmúlt héten a nagy tengerentúli termény- piacokon hosszú idő óta első Ízben javult is­mét a búza ára. A kedvező áralakulás az Egyesült Államakbél iindult ki, ahol a tőzs­dékre nagy hatással volt a hivatalos termés- becslés közzététele. Az uj termésbecslés sze­rint ugyanis az Egyesült Államok őszi búza­termése 493 millió bushelre tehető, szemben á magánkörök 535 milliós becslésével. Ez a körülmény vásárlásra ösztönözte a spekulá­ciót. Jobb volt az irányzat Kanadában is, ahol különösen a legutóbbi napokban eszközölt nagy olasz vásárlások teremtettek bizako­dóbb hangulatot. Noha az olaszok nem ka­nadai, hanem ausztráliai búzát vásároltak, a nemzetközi piaci helyzet mégis javult, mert most már a többi tengerentúli buzaeladó or­szág is jobban tartja az árakat. Az európai bévi-téli tőzsdéken is megerősödött a búza ára. Mit kapunk a valutákért? Prága, április 25. 1936 április 26, vasárnap. 100 pengőért . . . i Ké 507.50 100 schillingért . . • • 478.50 100 zlotyért . . . t • • 458.50 100 lejért .... 16.25 100 márkáért . . . 715.50 100 ezüstmárkáért . . . • 795 — 100 dinárért . . . • • 56.80 100 svájci frankért . 789.50 100 francia frankért . 161.70 100 Belgáért » . . . . 411.— 100 líráért .... 179.40 100 holland forintért • • 1643.— 1 amerikai dollárért • » • • 24.15 1 angol fontért , . • » é • 120.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 25. K5 100 pengőért .... , i • 510.50 100 schillingért » . , »■ • • 481.50 100 zlotyért .... 461.50 100 lejért .................... 16.55 100 márkáért .... 719.50 100 ezüstmárkáért . . 805.— 100 dinárért .... 57.20 100 svájci frankért . . • ft • 792.50 100 francia frankért . . . 1 V 162.— 100 Belgáért .... 413.­100 líráért .................... 180.60 100 holland forintért . . • • 1649.— 1 amerikai dollárért . • • 24.35 1 angof fontárt , . . • • % 121.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom