Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-25 / 96. (3945.) szám
Na: Nagy rádió mellélileí » 18 oldal. Apa Ké 1.20 JÉ « 1 XV. évf. 96. (3945) szám • Szombat • 1936 április 25 Előfizetési Ari évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, J\ szloveilSzkÓi ÓS rUSZÍUSzkÓÍ 771(22UGLrsáp félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t ö R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága fi* Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. •• SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRfiHfl. Szomorú vasárnap (*) Két pesti fiatalember irta ezt a mü dalt, régi kaptafára készült, századiknak másik kilencvenkilenc mellé. Mig most a világhír szeszélye kiemelte a sorból és megcsillogtatja mint hamisítatlan magyar romantika gyöngyét a világ ámu'ló kispolgára előtt. Parisban állítólag a Jósé Padilla pattogó spanyol slágerei óta nem volt ilyen siker, pedig Padilla dalait Mistinguett interpretálta. S majdnem nemzeti dalt csinált belőlük akkor, a juiius 14-i cécóban az uccán énekelte s körülötte önfeledt boldog békemámorban üvöltötte a dalt a Bastille-döngető párisi nép. Azóta mintha változott volna idő és hangulat, Páris más melódiák mellé szelídült, már nem is kívánkozik kedvencei után, elég, ha kis mulatókban a zongorista rázendít erre a mélabus, elnyújtott pesti dalra s a párisiak vele andalognak. De Londonban, sőt Newyorkban is megesik a leghangosabb mulatókban, hogy egyszer- csak félfényre fogják a csillárokat, hangulatvilágítást bocsátanak a teremre, a sürgőforgó pincérek diszkréten és tapintatosan háttérbe vonulnak s a zenekar halkan, ábrándosán belesugja a nagyérdemű publikum fülébe, hogy: Vártaik, kedvesem templomi imával... S a publikum nem tiltakozik, hanem tűri, sőt jóleső kábulatban hallgatja ezt a dalt, amit magyar fül még megszületése előtt megunt, sőt valljuk be: kicsit meg is jutáit. Szégyenkezünk miatta, legszívesebben letagadnánk s ime, most világnagyság lett belőle. Ha a zenekar elhallgat a londoni, párisi, newyorki közönség felszabadultan tombol a gyönyörűségtől, ünnepli ezt a mümelankóliát, ezt a bágyadt, szerelmi félhomályt, az érzéseknek ezt a „fojtott vergődését", ahogy már nem is tudom, hol, de valamelyik külföldi lapban olvastam. Ennek a fojtott vergődésnek szociológiájáról kell egyet-mást elmondani — a világhírre jutott magyar müdallal kapcsolatban, amit ugv hirdetnek párisi lapokban és a mulatók transzparensein, hogy „ez az a dal, amit Magyarországon betiltottak, mert —< aki hallja — főbelövi magái" Á dal szerzőjéről olvastuk, hogy az egyik pesti müvészmulatóban zongorázik, inkább sajátmaga szórakoztatására s itt kapja az ihletet is sirbasegitő dalaihoz. Az alacsony, jelentéktelen fiatalember, aki vidéki színész volt, de hideg sört ivott, berekedt, tehát áttért a dalkölői pályára s most bánato- sabbnál-bánatosabb dalokkal árasztja el a pesti kabarékat és zenés kávéházakat, ismerős alakja a magyar életnek. Aminthogy túlontúl ismerős alakja a másik szerző is, aki a verset irta a bánatos melódiához s aki igen kis fizetésű hivatalnok államnál, városnál vagy valamilyen magánvállalatnál és nem éppen barátságos hónaposszobában tölti ifjúságát, a „Busuló juhász" kicsere- pesedett ősrégi ölajnyomata, ódon ripsz- garniturák, klopfolás és nyilván tündéri álmok között. Van a magyar polgári vagy félpoígári ifjúságnak egy rétege, amely megadta magát sorsának s a könnyebb műfajok szárnyain próbál bejutni oda, ahova — sajnos — sokkal többen kívánkoznak, mint ameny- nyien valóban be is tudnak jutni — a siker csarnokába. Magyarországon megindult az ifjúság körében egy mindenképpen örvendetes és reményre jogosító zajlás elvek, módszerek, problémák körül s uj magyar életfelfogás, harcosabb, de reálisabb, lomantikamentesebb világszemlélet körvoKosciaikowtki: Magyarország ét Lengyelország baráti viszonya Európának ebben a részében a stabilitás és az egyensúly elemét jelenti Az ősi lengyel-magyar barátság jegyében, meleg ünnepélyességgel folynak a lengyel miniszterelnök budapesti látogatásának eseményei ■■ Feltünéstkeltö pohárköszöntök Budapest, április 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Budapesten tartózkodó Koscialkowski-Zyndram Marjam lengyel miniszterelnök csütörtökön délután két órakor Lepkowski budapesti lengyel vkövet kíséretében látogatást tett Gömbös Gyula miniszterelnöknél. A magyar miniszterelnök ez alkalommal átnyújtotta lengyel vendégének a Horthy Miklós kormányzó által adományozott magyar érdemrend nagykeresztjét. Csütörtökön este Gömbös Gyula dinét adott a lengyel miniszterelnök tiszteletére. Az estebéden jelen volt a magyar kormány több tagja. Az első pohárköszöntőt Gömbös miniszterelnök mondotta. Gömbös Gyula fölköszöntő jóben üdvözölte a lengyel miniszterelnököt, kiemelte a magyar—lengyel történeteim közös nagy alakjait s ímegállapitotta, hogy a két szomszéd nemzet között komoly viszály sohasem fordult elő. A haza és a szabadság szeretetében a lengyel és a magyar mindenkor egy volt — mondotta a magyar miniszterelnök. — Ez a szolidaritás nem veszett ki a magyarból. A lengyel nalait látjuk kibontakozni az egyik oldalon: a másik oldalon - s ez különösen vonatkozik Budapestre, Budapest sokrétű polgári világának egyes tájaira — még mindig nevelik, öntözik, oltják, nyesik a romantika csenevész hajtásait, még mindig szenvedélyesen, melegágyi, sőt laboratóriumi gondossággal csíráztatják olyan talajban, melyből mostoha idő, történelem, gazdasági balsors kiszívta az éltető nedveket. A magyar talaj megváltozott, északibb, komo- rabb, de tartósabb, szivósabb szövetű vegetáció sarjadhat csak belőle, a romantika pompás délszaki növényének nem kedvez többé. S a régi magyar romantikát, a magyar romanticizmus hőskorának hajtásait pótolni ezzel a körúti álromantikával, ezzel a sirbasegitő, müdal-pátosszal, még akkor xs szomorú vállalkozás, ha világsiker koronázza. Sőt még csak akkor igazán. Jóér- zésü magyarnak borzong a háta, hogyha valahol Európában csatangol s beleütődik ebbe a „magyar specialitásba", amit a reklám rikító, gyanúsan agyondiszitett csomagolásban tálal elébe. Ha valahol megbödül- nek ezek a jólismert pesti müdalok s a me- nezser diszkréten figyelmeztet, hogy ez az a hires magyar sláger, — amely például arról nevezetes, amiről ez a szerencsétlen „Szomorú vasárnap" is, hogy — bocsánat a kegyetlenségért: de akadt négy vagy öt bolond, (vagy nem tudom, nem voltak-e A lengyel kormányelnök később Kánya Kálmán külügyminiszternél tett látogatást. Délután a Dunapalotában Koscialkowskit meglátogatta Hóman Bálint magyar kultuszminiszter, aki a magyar kormány nevében három értékes szobrot nyújtott át neki. Este Gömbös miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter viszonozták a Dunapalotában Koscialkowski látogatását. A délután folyamán a budapesti Tudományegyetemen ünnepélyes fogadtatást rendeztek a lengyel miniszterelnök tiszteletére. testvem emzet csodálatos feltámadása talán egy országban sem váltott ki nagyobb és őszintébb örömöt, mint Magyarországon. A továbbiak során megemlékezett Pilsuidski marsallról, akiiben a (magyarok igaz barátjukat siratják, — A közel múlt sebei még nem hegedtek be — folytatta ezután — s Európa egén máris ujalbb fellegek tornyosulnak. Mégis hinni akarom, hogy ezek nem uj harcok korszakának bekövetkezését jelzik, hanem a békés uj kor vajúdását, amelyből az igazságon alapuló uj európai együttműködés születik meg, méltó helyet adva mindem nemzetnek a népek nagy családjában. inkább zeneértők?), aki e dal hangjai mellett fejest ugrott a nagy semmibe, — a legszívesebben felállók és elsomfordálok, szégyenkezve és szomorúan. Sajnos, a világ nagyobbik fele ezeket a szellemi exportcikkeket ismeri a magyaroktól. Müdalt és operettet. Fájdalom, a müdalnak és operettnek a legrosszabb válfajait, amelyekről bő patakokban csorog az álromantika színes leve. Gregus tanított bennünket arra, hogy sírva vigad a magyar? Na, most foroghat szegény a sírjában, mert a vigadás hivatásos rendezői" és menezserjei alaposan megtanulták a leckét s az egész világot elárasztották erre a kaptafára készült speciális magyar hangulattal. Úgy csomagolják és zárják „ízléses, magyaros" palackokba a bőven bugyogó sirvavigadás hangulatát. mint a karlsbadi sót vagy gleichen- bergi ásványvizet. S aztán értesse meg valaki Európával a magyar lelket, magyar irodalmat, magyar zenét. Csoda-e hát, hogy a magyar irodalom igazi nagy értékei mindmáig csak igen gyéren s igen rossz interpretációban jutnak el az európai nyilvánosság elé, jóllehet tucatjával van ma is olyan írónk, aki megállná helyét az európai versenyben. Szimptomatikus jelenség, hogy éppen Körmendi Ferenc igen jólsikerült, de távolról sem világirodalmi rangú könyve volt úgyszólván az első olyan magyar könyv, mely büszkeséggel gondolhat vissza történőimé, nek nagy napjaira, amelyek a két nép magas erkölcsi értékeit váltották ki. A történelem — úgymond — tanúbizonyságot tesz a két nemzet mélységes megértéséről s a nyugati kultúrához való ragaszkodásáról, Kapcsolataink olyan régiek, mint a két ország történelme. A mélységesen barátságos és bizalomteljes kapcsolatokat alátámasztották a kölcsönös érdekek, a kölcsönös segítség s közös védekezésig terjedő megértés. A feltámadt Lengyelország bensőségesen ragaszkodik az évszázados kapcsolatokhoz, mint a hagyományok által örökségül reászállt erkölcsi kötelességhez. Mi hiszünk Európa konszolidálásában s meg vagyunk győződve arról, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha valamennyi állam fölismeri azt az alapigazságot, hogy semmiféle életfontosságú kérdés, amely közvetlenül érdekel valamely államot, nem oldható meg ennek részvétele és hozzájárulása nélkül. Csak ez a föltétel teremtheti meg a népek békés együttműködéséhez való elengedhetetlen bizalmat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Magyar- ország és Lengyelország viszonya, amelyet mindig mély bizalom és megértés tölt el, Európának ebben a részében a stabilitás és az egyensúly elemiét jelenti. Estebéd után fosadás Az estebéd után a miniszterelnökségi palotában fogadás volt, amelyen többek között megbejárta a világot. Mert ebben a könyvben leplezetlenül mutatkozik meg az a lélek, mely ezt a pesti romanticizmust, a dal- és hangulat-exportőrök szenvedélyes külföld-, nem is külföld, hanem külföldi karrier-imádatát táplálja és füti. Körmendi könyve megmutatja a műhelyt, bevezeti az európai olvasót a kulisszák mögé, ahol lerongyolódva, szomorúan, hideglelős karriervárás- sal áll és sóvárog az a világ, a tehetetlenségbe zuhant polgári és félpolgári réteg, amely a „Szomorú vasárnapot" és a sirvavigadás egyéb remekműveit adta a világnak. Európa elfogadja üres, ráérő éjszakai óráiban ezt a magyar exportcikket, él is vele a maga módján és tudomásul veszi, hogy mi van mögötte. S ez fájdalmas lehet mindenkinek, aki a magyar kultúra ügyét nem tekinti kizárólag üzleti kérdésnek, még karrierkérdésnek sem. Ez a vignettázott és az európai kispolgári tudat polcain elraktározott „echt" magyar romanticizmus már olyan idegen a magyarságtól, az igazi magyar lelkiségtől, mint akár a franciától vagy az angoltól. Belülről semmi közünk hozzá, csak éppen magyar színek alatt kerül forgalomba a nemzetközi hangulat-piacon, de teremhetne akár Párisban is. Minthogy a nemzetközi artista-kávéházakban szezonról-szezonra változtatja nemzetiségét. színeit és spcciálitásait a parkett miivésze. Gömbös az uj európai együttműködésről Koscialkowski pohárköszöntője Koscialkowski lengyel miniszterelnök vá-1 fogadtatásért, majd megemlítette, hogy laszábam köszönetét fejezte ki a szívélyes| Magyarország és Lengyelország jogos
