Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-23 / 94. (3943.) szám
4 T>RA:GAI-A\AGfeRH! KLSE» 1936 április 23f csütörtök. A megbízhatóság igazolása az állami hivatalokba való pályázatoknál Négy árvíz után ínségterületté- nyilvánítást kérnek a Garam- és Ipolyvölgy gazdái Oroszka, április 22. (Saját tnulósiitóniktól.) Néhány hónappal ez-elött a défez'Lovensizikiói vidéken, a Gaa*a.m- és Ipolyvöílgy róinajságiaám kedvező gazdaságii év kibentokozását vártáik, A reményt katasztrofális csalódás váilitotta fel. meirt az őszi vetések nagy részét, — minit be- számolitimik arról, — négyszer egymásután elsodorta az á,r. A katasztrofális árvizek a leg- d'iisabb térniőfSildekéit pusztították el. A gazdák az első árvizek után újból bevetették a földeket, de alig sarjadtait ki a tavaszi vetések, mikor újabb és újabb esőzések következtében megint árvíz öntötte el a vidéket. A súlyos elemi csapások után a még megmaradt vetéseiket most megtámadta a futrinka.. Az egyik földbirtokos, foglalkozásának régi, tanult szakértője, a következőket mondotta tudósitónknak a helyzetről: — Úgy a törpebirtokok, mint a nagyobb bőrtokok rendkívül nehéz helyzetbe jutottak a mi vidékünkön. Az elemi csapások végigsöpörték birtokainkat, az árviz úgyszólván minden évben megismétlődik, a Garam és Ipoly, valamint a Szikőnoe évről évre szétterítik a szennyes hullámaikat földeinken. — Igen üdvös cselekedet volna a földművelésügyi kormány részéről, ha vidékünket, ahol egymást érik az elemi csapások, ínség terű le t- niek nyilvánítanák. Az elmúlt napokban betört fagy szintén súlyos károkat okozott, különösen a gyümölcsösökben és ez a csapás csak betetőzi a földmüvesnép súlyos bajait. Bé'yegeket és okmányokat hamisított Párisbao az ide enlégié egyik volt csehszícvak harcosa Páris, április 22. A rendőrség letartóztatott egy négytagú társaságot, amely postabélyegek nagybani hamisításával foglalkozott. A társaság egyik tagja Kalousek Lajos 31 éves cseh- 8 szlovák származású férfi, aki azelőtt az idegenlégióban teljesített szolgálatot és a felkelő marokkóiak elleni harcban különösen kitüntette magát. Az idegenlégióból visszatérve francia állampolgárságot szerzett. Kalousek, aki ügyes grafikus és fényképész, a kliséket állitotta elő a hamisításokhoz és lakásában megtalálták mindazokat az eszközöket, amelyek a hamisítványok dkészitésé- hez szükségesek voltak, A rendőrségi jelentés szerint Kalousek hamis igazolványokat és tartózkodási engedélyeket is készített Franciaországban élő külföldiek számára. Prága, április 22. A belügyminisztérium utasítást adott ki az alája rendelt hivataloknak, amelyben előírja, miképpen kell megállapítani a hivatali állásra pályázó egyének állami megbízhatóságát. Az utasítás megkívánja a büntetőlajstrom kivonatának beterjesztését s annak a megállapítását, hogy a pályázó lajstroma üres-e, illetve volt-e a múltban büntetve, avagy amnesztia vagy pertörlés utján nem törölték-e büntetését, vagy hasonló módon nem szüntetLondon, április 22. Kevesen tudják, hogy VIII. Edvárd, . az agglegény-király, gondosan gyűjti és füzetbe ragasztatja be azokat az újság- közleményeket, amelyek — bekövetkezendő házasságáról szólnak. Ezek a tudósítások igen változatos és sokszor valószínűtlen adatokat közölnek a kiválasztott hölgy személyéről, akinek állítólag kilátásai vannak arra, hogy az angol király felesége legyen. VIII Edvárd kitűnő humorérzékkel törődött bele, hogy a házasságáról szóló híresztelések semmiképpen sem akarnak elhallgatni és az amerikai, de részben az angol lapokban is, úgyszólván állandóan visszatérő téma lett házassága. E lapok nem fáradtak ki abban az igyekezetben, hogy menyasszonyt találjanak az angol király szálmára. Abban az időben, mikor a király, mint velszi herceg, Long-Islandon üdült, az amerikai lapok a szokottnál is nagyobb mértékben foglalkoztak a házassági pletykákkal, úgyhogy a herceg minden reggel már ezzel a kérdéssel állított be titkárához, aki a lapok áttanulmányozásával foglalkozott : — Hát ma kit veszek feleségül ? Sir Godfrey Thomas magántitkár, akihez Edvárd ezt a kérdést intézgette, egy újságíró kérdésére, hogy miért nem házasodik a király, a következőket jelentette ki: — Azért nem, mert a királynak nincs ideje ezzel a kérdéssel foglalkozni, egyéb elfoglaltságai annyira igénybe veszik. Ez a fölvilágositás bizonyára nem elégíti ki az tek-e be ellene már megindított eljárást. Igen nagy súlyt fektet az utasítás a pályázó állami szempontból való megbízhatóságának igazolására. Ezzel kapcsolatban kivizsgálandó, hogy a pályázó milyen környezetben él, megállapítandó legeközelebbi rokonságának megbízhatósága is. A Vecemí Öeské Slovo a miniszteri utasítás ismertetése kapcsán megjegyzi, hogy a nyelvi, vallási és faji szempont nem jöhet tekintetbe a megbízhatóság elbírálása során. embereket ée valóban vannak egyéb okai is annak, hogy az angol király mindeddig nem nősült meg. Tény az, hogy Edvárdot némi joggal nevezik a világ ,,legházasságképesebb“ fiatalemberének, ezzel szemben kevés megfelelő házasságképes hercegnő van a világon, akik közül jövendőbelijét kiválaszthatja. Az angol királynak egészen határozott nézetei vannak a házasságról és diplomáciai érdekházasságot semmiesetre sem hajlandó kötni. Az angol királyi család férfitagjai ismételten házasodtak skandináv királyi családokból és igy annakidején általános tetszést keltett Angliában az a hir, hogy Edvárd király Alexandra dán hercegnőt választotta menyasszonyául. A hir nem bizonyult valónak, a hercegnő azóta férjhez ment és ma már csak egyetlen házasságképes hercegnő van a skandináv királyi családokban: Alexandrina Lujza, Keresztély dán király 21 éves unokah.uga. A házassági kombinációkban sűrűn szerepel három görög hercegnő neve. Mióta György herceg feleségül vette Marina görög királyi hercegnőt, mindenki természetesnek találja, hogy Edvárd király is Görögországban fogja megtalálni a jövendő angol királynét. Az egyik hercegnő, akiről szó van, a kenti hercegné unokabuga és Heléna román ex- királyné nővére. Erről a hercegnőről már arcképet is készitett László Fülöp, a híres magyar festő, az angol királyi család első portrétistája és ez a kép megkapó szépségűnek ábrázolja az aranyszőke, kékszemü hercegnőt, aki harmincegy- éves és akinek nagyon szép alt énekhangja van. A hercegnő fivére a jelenlegi görög király. Katalin hercegnő, az említett hölgy húga, mindössze huszonhárom éves és a kenti grófságban iévő Romleyben nevelkedett. Állandóan társaságában van egy angol nevelőnő. Katalin hercegnő Irén hercegnővel együtt nyoszolyóleány volt Marina hercegnő esküvőjén. És volt egy harmadik nyoszolyóleány is, a 27 éves Eugénia hercegnő, György görög herceg leánya. Edvárd király négy évvel ezelőtt Dániában ismerte meg e hölgyet, alá sötéthaju, feketeszenei, szenvedélyes sport- lady. Megemlíthető még Kyra hercegnő, Kyrill nagyhercegnek, az orosz trónkövetelőnek leánya, aki talán a legszebb hölgy Európa hercegnői közül. Ezzel aztán ki is merül azoknak a hercegnőknek a sora, akik számba jöhetnek mint jövendőbeli angol királynők. Emlékezetes, hogy a fiatal uralkodó nemrégiben üzenetet küldött az angol parlamentnek, amely szerint szándékában van, hogy rövidesen megházasodik. A beavatottak úgy vélik, hogy ez az üzenet csupán a tradíciónak megfelelő formalitás volt, mert Edvárd király éppúgy, mint eddig, ma sem foglalkozik komolyan a házasság gondolatával. Pozsonyi (?) óp'umaempészt tartóztattak le Pársban Prága, áiprilis 22. Annakidején jetanteűtüík, hogy a csehszlovák bűnügyi rendőrség nagyarányú kábitóSizerwkieres ke delem ügyéiben nyomom s hogy a nyomozás szálai Franciaországba vezetnek. A csehszlovák rendőrség órtesiitet.te a francia hatóságokat s ezek erélyes nyomozást inditohtak a kábitószeir-ktíineskcidiők bandája leleplezéséire. A párisi rendőrség már néhány napja megfigyelés alatt tartott egy gyanúsan viselkedő férfit s tegnap a pályaudvaron abban a pillanatban tartóztatták le, amikor két hatalmas csomaggal taksziba akart szállni. A letartóztatott férfinél két útlevelet találtaik. A rendőrség megállapítótta, hogy mindkét útlevél hamis. Az egyik útlevelet Zágrábban állították ki Pol- lák Ferenc pozsonyi születésű férfi nevére, a ■másikat meg Triesztben Giovanni Coissard névre. A csomagokat a rendőrség fölbontotta s azokban 40 kiló ópiumot talált. A letartóztatott személyazonosságát és illetőségét eddig nem sikerült megállapítani, mert a férfi mélységes hallgatásba burkolózik 6 sem személyazonosságára, sem pedig az ópium eredetére és rendeltetésére vonatkozólag nem volt hajlandó egyetlen szót sem elárulni. A nyomozás az ügyben nagy aréiilyel folyik s a rendőrségi jelentés szerint a közeli napokiban nagyarányú letartóztatások várhatók. BHHBMnanBBDHBBeanBBnBHBBnBnDBBHBBBl „Hát ma kit veszek feleségül?" Rengeteg találgatás — kicsiny „választék“ Edvárd király számára, aki nem hajtandó „diplomáciaiu házasságot kötni te alvilág királynője Itta: HARRY LESLIE regény (22) — Úgy van! Nemcsak az ura, hanem az ezredes is tudja, ki a gyilkos... Talán láthatta is magát... De a lovagias ezredesnek csak a barátja ártatlanságát kellett bizonyítania. Ezt legjobb meggyőződés szerint minden nehézség nélkül megtehette. Ezzel a kötelességének eleget tett. Elérte azt, hogy nem állapították meg egy ártatlan ember bűnösségét. Egyéb őt nem érdekelte ... A vadászkés pedig meg fogja menteni George Higginst. Még senki sem gyanakszik az asszonyra, de ... —- Vállalom. És Johnért szívesen vállalok minden szenvedést, Karvaly. Köszönöm, hogy fölkeresett és ezeket elmondotta nekem. Látom, hogy a maga módján igazi jóakaróm volt. Fölkészültem mindenre és ha felelnem kell tettemért, felelni is fogok... Tudják-e maguk, hogy mire képes egy asszony, ha igazán szereti az urát? Az asszony, ha igazán szeret, csak egyetlen célt ismer a földön: a szeretett férfit. — Igen, — mondta őszinte elismeréssel Karvaly. — Az angol férfi — legyen az a csatorna söpredéke, vagy a herceg fia — semmi körülmények között nem kapható arra, hogy orozva szúrja le az ellenfelét. Olaszok, franciák és spanyolok szokták igy elintézni vitás ügyeiket, ha úgy adódik — no meg az összes nemzetek asz- szonyai. Az angol férfi szembe támad, nem orozva. Sir John Geoffrey, vagy George Higains egyszerűen leütötte volna az áldozatát. Csak asszony képes lesben állani, alkalmas pillanatban előugrani. Ismeri a gyöngéjét és nem akarja elmulasztani az alkalmat, hát szúr ... Fölállt, mintha most a világ legtermészetesebb dolga következnék és igy szólt: — Készülődjön, May! A kocsim vár! Egy félórán belül indulunk! Meg kell magát mentenemi — Ne fáradjon, Clarett! Mondom, igazán hálás vagyok. De maradok, bármi következzék ... — Jól van, gyerek, meg'a&artam magát kímélni valami nagyobb fájdalomtól, de most a saját érdekében kénytelen vagyok mélyebben vágni, mint ahogy magam is szerettem volna. Mint a jó sebész, aki fájdalmat okoz, hogy gyógyítson. A századvégi romantikának ezt a megnyilatkozását megértem és megbecsülöm. Maradok mellette és bevárom, következzék bármi . .. Majd biróság elé kerülök, ahol mérlegelni fogják az enyhítő körülményeket és rámsóznak vagy tizenötévi fegyházat. Boldogság lesz elsenyvedni érte. Mert ő tudni fogja, hogy érette tettem és várni fog reám hűséges szeretettel és odaadással. Ez igy van a limonádé-regényekben, de nem az életben. Mert Sir John már most, élete első nagy megpróbáltatásában otthagyta magát. Elutazott a szüleihez, hogy kibéküljön velük és valami méltó kis végkielégítés árán megszabaduljon magától... Sir John Geoffrey nem élhet továbbra is egy fedél alatt egy nővel, akiről tudja, hogy gyilkos... — Nem igaz! — kiáltottam föl. — Maga nem ismeri Johnt, Clarett! — Ismerem a férfiakat, a magam fajtáját! John nem jelenti föl magát gyilkosság miatt, hogy igy szabaduljon meg magától, ehhez mégis túlságosan becsületes. De majd tudomására fogja adni, hogy jó lesz útilaput kötni a talpa alá, mert hiszen a rendőrség részéről veszély fenyegeti és sem pénz, sem befolyás nem tudja majd megmenteni. Fog egy nagy összegről csekket küldeni Sir James jóváhagyásával és esetleg egy hajójegyet Braziliába ... — Ha ez megtörténne... Ebben a pillanatban megnyílt az ajtó és belépett Christie... A kezében tartott tálcán levél volt... Fölugrottam és odaszaladtam ... Megismertem azonnal az Írást, John küldte ... Reszkető kézzel téptem föl a borítékot... Elhomályosuló szemmel olvastam: „My Dear! Azt, hogy gyilkoltál érettem, meg tudom bocsátani. De azt, hogy Pepper- cornnal szemben King Colét fogadtad meg, nem bocsátom meg soha. Ügyvédem fölkeres és elintézi a többit! John." Ez az egész! Ha Karvaly mellém nem ugrik, talán végigvágódom a szőnyegen. így azonban minden erőm összeszedésével fönntartottam magam és nyugodtan adtam ki rendelkezéseimet Christienek a csomagolásra ... A delet harangozták a yorki öreg székesegyházban, amikor a kocsi végigkocogott az ódon városka főterén ... Még egyszer visszatekintettem az elhagyott villára, az otthagyott boldogság színhelyére: — John, Szivem, Isten veled! —• rebegték ajkaim, miközben Karvaly egy divatos kupiét fü- työrészett. MÁSODIK RÉSZ LADY CAMPBELL ÉKSZEREI ELSŐ FEJEZET A különös öreg dáma Geoffrey árulása mérhetetlenül fájt, de a szenvedés érzéseinél is erősebb volt bennem a bosszú vágya. Nemcsak Johnon akartam bosszút állani, hanem az egész úgynevezett tisztességes társadalmon, amelynek John egy kiemelkedően magas tagja volt és úgy bánt el velem, mintha érdemetlen lettem volna szeretetére és megbecsülésére és mintha a világ legutolsója lettem volna. Elvetett, elhajított magától, nem azért, mert a legnagyobb bűnt követtem el, megöltem egy embert, hogy a nyugalmát és boldogságát biztosítsam, hanem elhajított pusztán egy babonás hit miatt. Elvakult játékszenvedélyében úgy hitte, hogy Peppercorn lemaradását én okoztam azzal, hogy vele szemben King Cole-t fogadtam meg. Nem is méltatott arra, hogy személyesen tárgyaljon velem, hogy megkérdezzen, miért történt ez. Akkor megtudhatta volna, hogy valami megnevezhetetlen előérzet élt bennem, mely azt sugalta, hogy a biztos favoritnak tartott kanca lemarad és a dark outsider King Colé fog beszaladni. Én menteni akartam, ami menthető és bárcsak követtem volna első ösztönömet, bárcsak legalább ötven fonttal fogadtam volna meg a francia istálló lovát, cikkor éppenséggel fedezve lett volna John minden tartozása a bookmakerrel szemben és arra a rémes péntek éjszakára sem került volna a sor. De önfeláldozásom semmire sem vezetett. Amikor én betegen, a halállal viaskodva feküdtem ágyamban és szörnyű rémlátások háborgattak, John pedig a biróság előtt viaskodott. becsületéért, egyetlen tanúvallomás után elitéit, mert nekem tulajdonította, hogy Peppercorn miatt olyan szörnyű csalódást kellett megérnie. Jobban szerette a lovát, mint engem. És ott tudott hagyni egyetlen búcsúszó nélkül, egy kegyetlen, rövid levéllel szakított meg mindent közöttünk, jelezve azt, hogy áthághatatlan fal van most már közöttünk és ő nem akarja, hogy az életében bármilyen kis szerepem is legyen. így omlott össze az a ragyogó tündérvár, amit az elmúlt három hónapban építettünk! Szinte hálás voltam Karvalynak, hogy abban a pillanatban nyúlt újból felém, amikor életemnek eddig legnagyobb csalódása ért. Ha ő nincs mellettem, talán valami ostobaságot követek el, mit tudom én, mit. Talán első elkeseredésemben elhajítottam vcNa magamtól az életet, amelynek abban a kétségbeejtő pillanatban semmi értelmet és értéket nem tulajdonítottam. Hogy Karvaly mellettem volt, ez őrzött meg engem, mert büszkeségem tiltotta, hogy egy férfi előtt gyöngesé- gemnek tanúságát adjam. Nem törődtem semmivel, nem gondoltam arra, hová visz Karvaly, mik a tervei, szándékai velem. A Londonba tartó utón egész idő alatt különböző bosszuterveken törtem a fejem. De ahogy egyik megfoggant az agyamban, azon módon el is vetettem, hogy nyomban másikra gondoljak. Végül egyiket sem találtam megfelelőnek arra, hogy kifejezze az én megbántott lelkemnek a sérelmét. Végül is a bosszúból semmi sem lett. Megelégeltem egy levéllel, amelyet Londonba érkezésem estéjén fogalmaztam meg. Négyszer-ötször is kísérleteztem, egyik fogalmazványt a másik után semmisítettem meg. mig végül is sikerült a levél, legalább is én meg voltam elégedve vele. Körülbelül igy hangzott: (Folytatása következik.)
