Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-21 / 92. (3941.) szám

1936 április 21, kedd. ra«<m-MActaft-HiRLag 3 Észak után dél Graziani a déli fronton áttörte az abesszin vonalat Badugiio győzelmet lelent - Többezer abesszin halott a háromnapos csatában - Menekül az abesszin kormány Pánik Addis-Abebában Eav nap kihal az egész évre! Ez nem üres beszéd: most olcsó a tojás, most kell egy egész évreva- lótvásároTniéseltenni. Vízüveggel nagyon egyszerű a dolog: kilenc rész víz­hez csupán egy rész vízüveq kell. Róma, április 20. Badoglio marsall 190. számú harctéri jelentése szerint a Nissy tábornok pa­rancsnoksága alatt álló líbiai hadosztály április 14-én reggel a szomáli fronton megtámadta a Dsanakobo folyónál álló abesszin hadsereget. Az ellenség a barlangokkal és szakadékokkal te­le terepet kihasználva, két napig, április 15-én és 16-án, sőt április 17-én délelőtt is csökönyö­sen ellcntállt az olasz csapatoknak. Az olasz nemzeti, líbiai és szomáli csapatok rengeteg re­A már 1000 év óta smert jCuUac^i/U-í vizének kitűnő hatásuk van a :égző- és emészt .'szervek bázj gyógykezelésénél piilőgép támogatásával a két és félnapos éles harcban csodálatos bátorsággal kitartottak, majd 8 Ifién délután a két szárnyon sikerült bekerítő mozdulattal teljesen megverték az ellenséget. Április 18-án délben az ellentállás végleg meg­törött és a lovascsapatok megkezdték az elő­nyomulást a további célok felé. Szombat óta az olasz veszteségek tiz tisztre, három sebesült re­pülőtisztre és néhány száz harcképtelenné vált közkatonára becsülhetők. Két olasz repülőgép kénytelen volt kényszerleszállást végezni az olasz vonalak mögött. A csatamezőn több ezer abesszin katona holtteste maradt, közöttük szá­mos fontos abesszin alvezér. Több ezer fegyver és néhány tucat gépfegyver került az olaszok kezébe. A légi flotta halált megvető bátorsággal küzdött az ütközetben. A csapatok hangulata kitűnő. önkéntesek védik a fővárost Az addisabebai brit követség előtt óriási tö­megek gyűltek-össze és a brit zászló alatt keres­nek menedéket. Az egyre növekvő tömeg kelle­metlen helyzetbe hozta a brit követség személy­zetét. n gus Ns, ugatabem niában Addis Abeba, április 20. Az abesszin kormány még mindig Addis Abebában van, de a lakosság nagyrésze elhagyta a várost. Az északi frontról érkezett jelentések szerint az olasz csapatok egy­előre nem érték el Ankober városát. Az általá­nos vélemény szerint Ankobemél az olaszok h» vés ellentállásba fognak ütközni. A császár Ras Kassa, Ras Sejoum, Ras Imru hadseregével és a tartalékcsapatokkal Nyugatabessziniába vonult vissza. Abesszin részről a császár csapatainak 2 számát 150—200.000-re becsülik. A déli fronton J Harrar, Csigner, Goba és Állata között ugyan­csak 150.000 abesszin katona áll. Abesszínia az ellenségeskedés megkezdése óta 50.000 embert veszített, közülük 15.000-et mérges gázok öltek meg. Az angol követ nem hagyta el Addis Abebát Addis Abeba, április 20. Az angol kö­vetség őrségét megerősítették. Az angol kö­vet kijelentette, hogy akkor sem hagyja el a várost, ha az abesszin kormány távozik onnét. A követség területén elegendő viz van és az Addis Abebában élő háromezer külföldi nyugodtan menedéket találhat az angoloknál. Dessieböl érkezett jelentés szerint az olasz VIZUVEG frissen tartja g tojásokat gépesített osztagok vasárnap a császárok ut­ján elhagyták Dessiet és megindultak dél felé. Időközben a várost a munkások olasz erőddé változtatják át. Pénteken és szomba­ton bevonultak az eritreai hadtest utolsó csa­patai is. Az olasz vezérkar ugyancsak meg­érkezett. A város körül nehéz ágyukat álli­I toltak föl, mig a többi ágyú készen áll a császárok utján, hogy meginduljon Addis Abeba felé. Edén éles beszéde Olaszország el en A népszövetségi tanács újból tárgyalja az olasz-abesszin ügyet Alo*si nagy bestédben védte Olaszország álláspontját Wo.de Mariam vádjai A gázháboru kérdése ■■ Addis Abeba, április 20. Szombaton késő dél­után az abesszin főváros lóversenyterén nép- gyü'ést tartottak, amelyben a vezetők fölszólí­tottak a főváros lakosságát, hogy ragadjon fegy­vert és induljon az északi frontra. A fölszólitás- nak körülbelül ötezer önkéntes tett eleget. Az abesszin minisztertanács szombaton egész dél­után tárgyalt, de határozatai még ismeretlenek. Hírek szerint Dzsizsigát az olaszok máris el­érték. Azokat a csapatokat, amelyek Addis Abebá- tól északra és nyugatra állomásoztak, szombaton teherautókra rakták és a főváros védelmére északra küldték. Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy az abesszin kormány Addis Abebából Banghemederbe tette át székhelyét. A bom'ás e ei Addis Abeba, április 20. Del Valié kapitány, egy kubai származású amerikai, aki abesszin szolgálatban áll, vasárnap visszatért az északi frontról. A katonatiszt kabátja rongyokban ló­gott testén. Del Valié napok óta nem mosako­dott és a szó szoros értelmében nyakáiq sáros volt. Amikor kimerültségéből magához tért, ki­jelentette, hogy ha az olaszok elfoglalják Addis Abebát, a négus nem adja föl a harcot, hanem a fővárostól délre fekvő hegyek közé vonul csa­pataival. A főváros meghódítása nem jelenti a háború végét, ellenkezően, uj nehézségeket ké­szít az olaszok főparancsnokának. Az abesszi- nok és főleg európai tisztjeik mindaddig küzdeni akarnak, amig a császár a fronton marad. Ha a kormány elhagyja a fővárost, a csapatok köve­tik a visszavonulást. A szombatról vasárnapra virradó éjjel a fővá­ros kiürítése megkezdődött. Számos teherautó a lakosságot délre vitte, úgyhogy a város belseje teljesen elhagyott. Több ezer önkéntes északra vonult és megkísérli, hogy föltartóztassa az elő­nyomuló olaszokat. A főváros abesszin hatóságai aggódva várják a közeli napok eseményeit. A lakosság körében egyre veszedelmesebb méreteket ölt a pánik. A rendes hétköznapi élet teljesen megszűnt és a la­kosság a legrosszabbakat várja. A Dessieböl Addis Abebába vezető utat ellepik a menekülők. Egyesek azt állítják, hogy a város környékén lévő hegyekben vad katonabandák táboroznak és arra várnak, hogy a hatóságok elhagyják Ad­dis Abebát, mert akkor benyomulnak a városba és kirabolják. A hatóságok elkeseredett erőfe­szítést tesznek, hogy megállítsák az olaszo’- elő­nyomulását. A fővárosból nagymennyiségű rob­bantószert szállítottak északra, hogy föl. ’ji aat- sák az utón lévő hidakat és sziklatömbökkel te­gyék lehetetlenné a császárok utján való közle­kedést. G e n f, április 20. A népszövetségi tanács hétfőn délelőtt mindenekelőtt zárt ülést tar­tott Bruce ausztráliai delegátus elnökbe te alatt. Franciaországot Paul Boncour, An­gliát Edén, Oroszországot Potemkin párisi nagykövet, Olaszországot Aloisi báró, a kkantantot Antóniádé román követ képvi­seli. A nyilvános ülés megnyitása után Ma- dariaga, a tizenhármas bizottság elnöke hosszú jelentést olvasott föl a kibékitési kí­sérletek csődjéről. Madariaga jelentését már szombaton nyilvánosságra hozták. A tizenhármas bizottság elnöke kijelenti, hogy a kibékitési kísérletek csődöt mondottak és ezek után a tanács feladata, hogy döntsön i továbbiakról. Madariaga jelentésének meghallgatása után az elnök Aloisi báró olasz delegátus­nak adta át a szót, aki hosszú beszédben vázolta kormányának álláspontját. Aloisi mindenekelőtt megállapította, hogy egyet­len kormány sem bizonyította be annyira a népszövetségi paktum iránti hűségét, mint Olaszország, mert Róma, tekintet nélkül arra az igazságtalanságra, amely érte, to­vábbra is a népszövetségben maradt. Az o asz kormány állandóan hajlandóságot mu­tatott a tárgyalásokra, de ermészetesen hü maradt alapelveihez. Mig Olaszország be­jelentette, hogy hajlandó tárgyalni, Abesszí­nia visszautasította a feltételeket. Aloisi bá­ró ezután az olasz kormány békejavaslatait mutatta be és igyekezett bebizonyítani, hogy az olasz javaslatok összeegyeztethetők a népszövetségi paktum Szellemével. Az olasz kormány nem akarta kizárni a népszövetsé­get az afrikai békemüből. A népszövetségi paktum az olaszok véleménye szerint nem statikai kép, hanem olyan intézmény, amely­nek dinamikus funkciója van az emberi ci- viH ácié szolgálatában. Aloisi ezután vázol- tr mindazt, amit Olaszország a meghódított területeken az abesszin lakosság érdekében Tris tett és számos okirattal és nyilatko­zatta1 igazolta, hogy az abesszin lakosság örömmel üdvözli az olasz expedíciót. Ezután kijelentette, hogy az olaszok mindenekelőtt elvileg akartak kibékülni az abesszinokkal és azután beszüntetni az ellenségeskedést, mert a különleges helyi viszonyok igv kö­vetelik. Az olasz javaslatok közvetlenül elő­idézhették volna a kibékülést. A béketár­gyalások kudarcának felelőssége az olasz kormány álláspontja szerint kizárólag a genfi abesszin delegációt terheli. Beszéde végén Aloisi röviden érintette a gázháboru problémáját is. Edén a támadd roeebflne'ésé* 'Éváira London, április 20. A Reuter-iroda genfi munkatársa szerint a népszövetségi tanács hétfő délelőtti titkos ülésén Edén angol külügyminiszter határozott hangon kijelentette, hogy lehetetlen megengedni, hogy a támadás sikert jelentsen a támadó félnek. Edén nyilatkozatában a lehető leg­határozottabban állást foglalt a támadó fél­lel szemben és megállapította, hogyha a tá­madás a támadónak előnyöket hozhat, ak­kor a népszövetség nem létezhet többé. Wolde Mariam elkeseredett vádjai G e n f, április 20. Aloisi báró, a tanács délelőtti ülésén kétségbevonta a tizenhármas bizottság illetékességét a mérgesgázok kér­désében és kijelentette, hogy az olasz-abesz- szin konfliktus megoldásáig ennek a bizott­ságnak nem áll jogában más kérdésekről tárgyalni. Aloisi után Wolde Mariam abesszin de­legátus emelkedett szólásra és erélyesen tiltakozott Abesszínia megsegítésének állan­dó elodázása ellen. Abesszínia indokolatlan támadás áldozata lett. A népszövetség va­lamennyi tagállam számára precedencia- esetet teremt. Az olasz kormány kizárólag időt akart nyerni és elodázni az olajzárlat kihirdetését és üzletté akarja változtatni az abesszin kérdés és bizonyos európai kérdé­sek összeegyeztetését. Az olasz kormány so­ha nem akarta őszintén beszüntetni az abessziniai támadást és a népszövetség szel­lemében cselekedni. Ebben a tekintetben senki nem ringatózhat illúziókban. A nép­szövetség vonja le a következtetéseket a helyzetből és alkalmazza a 16. cikkelyt, hogy igy meggátolja a támadó fél győzel­mét, A tanács ezután délutánra napolta el munkáját. A nyilvános ülés után Bruce el­nök vezetése alatt Edén, Paul Boncour és Avenol népszövetségi főtitkár titkos ülésre ültek össze és arról tárgyaltak, vájjon a ta­nács ülésszakát egyszerű nyilatkozattal zárja-e be, vagy pedig különleges határoza­tot hozzon. Ebben a kérdésben egyelőre még nem egyeztek meg a tanácstagok. Edén Olaszország ellen G e n f, április 20. A népszövetségi tanács hétfőn délután 15 órakor újból összeült és foglalkozott az afrikai konfliktus ügyével. A nyilvános ülésen ismét Aloisi emelke­dett szólásra és válaszolt Abesszínia kép­viselőjének nyilatkozatára. Megkérdezte, hogy tulajdonképen miért hív­ták az olasz delegátust Genfbe, ha az abesszin kormány elutasító álláspontját már előre ismer­ték? Aloisi tiltakozott az ellen a beállitás ellen, mintha Olaszország üzleti hasznot akarna huzni az európai konfliktusok és az abesszin probléma összekapcsolásából. A kudarc felelőssége egye­dül Abesszíniát terheli. Alöisi után Edén angol külügyminiszter emelkedett szólásra, aki nagy nyomatékkai beszélt a támadó fél ellen. A tizenhármas bizottság remélt abban, hogy sikerül a meg­egyezést megteremteni, de a tapasztalat azt bizonyította, hogy tévedett. A népszövetség bűnösnek találta Olaszországot. Azok az ál­lamok, amelyek Olaszország bűnösségét megállapították, most kötelesek, hogy téljfr» sitsék a paktumból származó kötelezett­ségeiket. Az angol kormány minden erre- vonatkozó kötelezettségének eleget lett és hajlandó a jövőben is eleget tenni még a népszövetség tökéledensége esetén is. Termé­szetesen a népszövetségi akciók csak akkor vezethetnek eredményre, ha kollektív termé­szetűek. A népszövetség régi sikerei nem je­lentenek sokat. Edén ismételten nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Anglia a jövőben hajlandó résztvenni a pénzügyi és a gazdasági szankció kiterjesztésében, majd áttért a mérges gázok használatának kérdésére és elítélte Olaszország magatartását

Next

/
Oldalképek
Tartalom