Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-19 / 91. (3940.) szám
T>RKGAlA\AGtAR H1RLAP 17 1936 április 19, vasárnap. ^ÍW7J Mit írnak a magyar folyóiratok? Irta: Dr. Marék Antal Budapest, április 18. Az uj szociáMs fiattal Magyarország tengernyi folyóiratát forgartjuik meg kéthetenként e keressük azokat a cikkeket, tanulmányokat, melyeik a szdovenezikói magyar eziellliem ifié get és közvéleményt érthető mó- érdeiklik. Sok folyó'irat még ma sem találta meg útját a szlovenszkóinkhoz s hogy a sztlo- v>euszikói miagyar értelmiség mégis lássa, mii yen eszmeáraimiLatok süvítenek át Magyarország esamebanrikádjain, kivonatosan és idézeteikben ismertetjük néha a magyarországi folyóiratok Írásainak érdekesebbjéf. Napkelet. A Ká'llay Miklós szerkiesatésében újjáéledt Napkeletben Márkus László, a budapesti Operaház uj igazgatója Süllyedő civilizáció óimén irt érdekes tanulmányt-. A kultúra nem sémim'sülhet meg, mert anyaga örök és változatlan, osaik a formája változhatok. G. B. Shaw hiába rémüldözik a civilizáció pusztulásán, hasonló gondolatmenetben hiába ir köteteket SpengleT, a kultúra „isteni rész** 6 az ember lelkében egyre tudatosabban nyilatkozik meg. „A kultúra fejlődése Krisztus félé hálád, áld az ősember Leikében már jelien volt, mint a szellem felrémlő első kis szikrája és ő lobbant lángra egymástól ismeretlen mennyiségben derengő kuil túrbajnaloikoin ... Ha csaik az utolsó emberig ki nem irtja az emberiséget valami katasztrófa, ha csak egy művelt nép, .vagy egy kontinens életiben miarad, akkor már ez a- civilizáció él és fejlődik tovább, mert a fehér embernek ezt a civilIzációját vették és veszik át a többi népek is. akiknek ősi kultúrája nem képes civilizációt teiremteni.“ Uj Kor. Pintér László „A mi kisebbségeink*4 cirnü cikkét idézzük. Szerinte az ezeréves, magyar kisebbségi politika a lojalitás és egyenjogúság politikája volt.-„Egyetlen egyszer kanyarodtunk le őseink útjáról**, — Írja — ^mikor a múlt század második felében a soviniszta felfogás még tisztán gondolkodó koponyákat is megszéditett, aminek később a nemzet itta meg keserű levét... A józan és jövőbelátó magyar politikának ma elsősorban arra kell törekednie, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek lelkét tartsa meg a nemzetnek. A ma parancsa: a kisebbség és a magyarság közötti lelki közösség erősítését sürgeti..— Másik, érdeklődésünkre számot tartó cikk szerzője Bargou Imre 0. P. (Olmütz) „A cseh katolikus intelligencia szól hozzánk** cianmeL Protestáns Szemle. Viczián Dezső „Luther felki arcképe“ cimén irt tanulmánya tulajdonképpen válasz arra a könyvre, amely Thiel Rudolftól Luther óimén Berliniben jelent meg. Thiel Rudolf laikus ember, a tudományos eszközök helyett művészi eszközökkéil eleven, lüktető stílusban irta meg a nagy reformátor pályafutását. A szerző szerint Thiel az ifjú Luthert tes- tétfce meg tökéletesen, aki a skolasztikával és a misztikával való küzdelmeiben a huszadik század emberéhez is közelebb jutott. Ezzel jeleztük is azt az előnyt, amit a laikus Thiel könyve jelenít a hasonló témájú tudományos szempontú Luther-életrajz között. — Cs. Szabó László „Ifjú szivekben** cimü cikkében a 6zázad embereitől időben egyre távolodó Ady életét menti élevenerejü eszközökkel. Három nemzedék találkozik szerinte a műnél Az első, leghevesebb ellenségei a „gémek az Olimpusz alatt**. A második nemzedék a kortánsaké. A harmadik a nemzedékünk s a nálunk is fiaitaiabbaké. — Ady nemzete — írja odébb a szerző — nemcsak négy-öt esettfejü kuruc, hanem az egész dunai magyarság, szomszédaival, régi ellenségeivel s a munkássággal együtt. Esze Tamás maradék Katolikus szemle. Brisífs Frigyes, a neves esztétikus nemeeveretü tanulmányt irt Berzsenyi Dániel emlékezete óimén. A költőnek a valósághoz viszonyuló uj helyzete hozta meg a XIX. századforduló legnagyobb esztétikai tényét: a szabad ihletet. Egy merőben uj lelkiség alakult ki és lesz végérvényes az egész század folyamán. Ez az uj költői viszony és lelki állapot cseréli ki a költőben a „vaties** szerepét az alkotóval, a teremtővei. Ez adja meg a költőnek azt a tudatot, hogy látásában és alakításában független s nem az a hivatása, hogy arisz- toteiieszi tanítás ér telimében másoljon, hanem egyéni uj átéléssel uj világképet teremtsen. Ebből nőtt ki az a szabadsága, később szabadossága, amellyel feLillkerüit mindennek, ő lett Önmagának törvénye s ő lett mindennek mértéke és értökihatározója. Költészetének lelke kísérőnk ma is — írja odébb a jeles 6zerző. — A Berzsenyi-hangulat: eszményeket várni és látni, ugyanakkor a magunk történelmi helyzetének magányán s tőlük való messzeségén elborulni, máig velünk maradt érzelmi közösség vele ... Hitt az események győzelmi értékében. Ezért nagy és etilszerü ő a XIX. század elejém Magyar könyvbarátok Diáriumában mindenki! érdeklődésére számottartő cikket irt Máté Károly, a folyóirat szerkesztője „A sajtóhiba ör- döge“ címmel. A napokban áz egyik előkelő magyar tudományos folyóiratban a következő sor díszelgett: „.. ahol bármilmekkek sorsa yen forrná a ngyerbsifelett döntenek**. Némi kis fejtörés kell hozzá, hogy az ember kibetüzze az összezavart értelmet: ... abol bármilyen formában gyermekek sorsa felett is döntenek, „A Könyv nyomtattás** — mondja He&tan — „Igen ■nehéz dolog. Ezokáért akar mint vigyázzon az embeT, maydeoba vébec nélkül ki nem nyomtathatni egy könyvet is.“ Hibátlan könyv tehát bajosan van. — A sajtóhiba ei’ien valóságos küzdelmeit viv századok óta a nyomdászviüág. Ennek' a küzdelemnek a nyomai már a legrégibb Budapest, április közepe. ( PMH munkatársától.) A népi ;erők belső kiépítését régebben függőleges gazdasági csoportosításokkal keresték. A bekövetkezett megrázkódtatások azonban bebizonyították, hogy ezt a célt hathatósabban szolgálja a társadalom rétegeinek szélességükben való alátámasztása, és vagyoni gyarapítása. A régi felfogás a társadalomban gazdasági gúlákat emelt, amelyeknek (Csúcspontjairól érvényesítette a fenntartó anyagi energiát lefelé. Az uj állampolitika friss szelleme a nemzet alkotós,ejtjeit egymás mellett törekszik oly teherbfróvá tenni, mint amilyenek az apró, de kemény keramitkockák. Ez az oka, hogy a népesség gazdasági kérdéseinek fpldbiftoikpolitijcai megoldására óriási erőfeszítéseket láthattunk a közelmúltban s tapasztalhatunk ma is. Legszembetűnőbben ez a jelenség éppen Középeuró- pában mutatkozott, azokban az országokban, ahol a földvagyon elosztásának állami A benyújtott törvényjavaslat „a telepítésről és más földfoirtokpolitikai intézkedésekről" szóló szürke ; címet viseli, de mögötte egy hatalmas reformnak és a keresztülviteléhez kellően előkészített eszközöknek körvonalai bontakoznak ki. Ennek a népi erők növelését biztositó reformnak végrehajtására nyolcvanmillió pengőt folyósít a magyar kormány* A reform teljes programja viszont hozzávetőleg egymillió hold földet vonz hatáskörébe. Ebből ötszázezer hold közvetlen állami beavatkozás során fog gazdát cserélni. A másik ötszázezer hold föld előreláthatólag a reform által különösen ösztönzőt magántevékenység kapcsán fog a megindult folyamat sodrába kerülni. A végeredmény impozánsnak ígérkező képe: mintegy ötvenezer életképes tiz-tizenötholdas uj kis- birtok születése. A törvényjavaslat fölött már befejezéshez közeledik a vita a képviselőház'ban s a javaslat a nyár beköszöntése előtt kétségkívül törvénymagyar könyvekben színűé kivétel nélkül fellelhetők. A könyvnyomtató a nyájas olvasóhoz (ad lectoreim oandidum) intézett végszóban bo- cfiánaitkérő magyarázatokkal] próbálta kiengesztelni az olvasót a hibákért. Tipikusain ismétlődnek ezek a bo-csánatikérések. „Azirt mondám atyámfia, hogyha én ade reád való tekintetből ez munkát feilvüttem, te is kevés vitket meg engeggy moetann.... — kéri végszavában Abádi Benedek, a híres Sylvester-féle ujtesta- menitum fordítás nyomtatója (Sárvár 1541). Literatura. Uj számában Ugrón Gábor Ír megeimlékezésit Berzeviczv Albertról. Borzeviczy Albert egyike voJit a ilegjobb lelkű és legfinomabb érzésű embereknek, — aimi bizonyos tekintetben velejárója is az olyan magasifoku kuilátalakitásához megfelelő tér nyilott. Érdemes feljegyezni, hogy Németország a legutóbbi évek alatt is hatvanhétezer uj Vőll- b,auerstellet, azaz többtagú család számára teljes megélhetést nyújtó paraszt-birtokot állított fel. Olaszország a lilák százmillióinak befektetésével elérte, hogy évente folytatólagosan közel százezer egzisztenciát ültet el hazai talajának azelőtt hasznavehetetlen^ de most már termő helyein. A balti államok, Észtország, Litvánia napjainkig nem hagynak állami gyámság nélkül földjükben egy rögöt sem. Bulgáriában minden háromszáz dekár felett levő birtokot bármikor ki lehetett sajátítani. Lengyelország következetesen kétszázezer hektárnyi területet juttat esztendőnként uj adóalanyok művelése alái Legújabban a Gömbös-kormány által a mágyar képviselőházba benyújtott telepítési törvényjavaslat felé fordul az érdeklődés, amelynek alább ismertetett elvei, afányai és módszerei erre a figyelemre joggal számot is tarthatnak. erőre emelkedik. Énnek következményeként a magyar kormány a reform végrehajtását haladéktalanul, még az idén ősszel megkezdi, -mivél a -hozzávaló eszközök előteremtésére nem kell várnia. A magyar szakkörök- arra számítanak, hogy már az első tíz esztendő alatt nyolc-tízezer kisgazdaság lép üzembe s ad ugyancsak nyolc-tízezer földművelő telepes családnak örök otthont, kenyeret és munkahelyet. A telepítési akció a magyar birtok- politikai intézkedések záróköve A legújabb földbirtokpolitikai reform az előző rokontermészetü akcióknak egyenes folytatása és mintegy betetőzése. A magyar kormány idevágó tervszerű eljárásának első lépése az volt, hogy az 1921-es földreformból részeseiteket megszabadította nyomasztóvá fejlődött ter- heiktől. Ez azzal a kormányrendelettel történt, amely kimondotta, hogy a kapott földek árának törlesztésére évente nem kell többet fizetturánaik, amilyennel ö rendelkezett. Talán éppen einmek a nagy ée szép belső lelki életnek a szemérmessége tette, hogy kifelé elzárkózott. Életének utolsó heteiben is az maradt, aki volt. Kifelé nem árulta el azokat a szenvedéseket, amelyek gyötörték, változatlanul végezte kötelességét. Emberi életében pedig tudatosam búcsúzott szeretteitől, hagy akozott, intézkedett, a legkisebb mértékig mindenről gondoskodott, hogy miinél kevesebb zavart, okozzon közeid elmúlása. Családi kriptájának kulcsát, amelyet mindig magánál tartott, még az ősszel bérlőjénél hagyta., hogy szükség esetén annak módjár ham legyen az előzetes intéz kedéseket megtenni. Halála előtt néhány nappal magához kérette munkatársa'it és azoktól is elbúcsúzott. niök, mint a helyi átlaghaszonbér kétharmadát. Körülbelül egymillió hold tulajdonosának sorsa mentesük igy a bizonytalanságtól és zaklatástól. Követte ezt az intézkedést az adósságokba süllyedt kisgazdák ügyének rendezése. A Gömbös-kormány állami segítség utján ötvenötezer kisbirtokost mentett meg az adósságtörlesztésbe és kamatba való elvérzés elől s a megsegítettek visszakapták az önjavukra gyümölcsöző fáradozás gazdasági fundamentumát. E sorba illeszkedik végül a hitbizományi reform, amely kétszázharmincezer holdat lazít fel a hitbizományi kötöttség alól s nyom át szabadforgalomba. Ily előzményekhez csatlakozik tehát most a telepítés nagy gondolata és útnak gördülő végrehajtása, melynek programját Vass Elek miniszteri tanácsos, a magyar miniszterelnök egyik legközelebbi személyi munkatársa, kétévi szorgos előkészítés után hozta nyilvánosságra. Az itt röviden említett intézkedések közös kihatása pedig minden bizonnyal alkalmas arra, hogy a magyarországi agrárlakosság boldogulását nemzetközi összehasonlításban is kedvezővé tegye. Nem koldusparcelfákat, hanem vagyongyűjtéshez segítő kisbirtokosat I Egyik legfontosabb tengelyét az képezi az uj földbirtokpolitikai mozgalomnak, hogy nem az egy-háromholdas földművelő szegényosztályt szaporítja, de komoly családi életbázist jelentő s a gyarapodás összes feltételeivel ellátott tiz- tizenötholdas birtokokat létesít. Vezető elve az, hogy a telepesek a vagyoni függetlenség önérzetes tudatával művelhessék kezdettől fogva a nekik juttatott földet. Éppen ezért a törvény szakaszai csak olyan földműveseket fogadnak el telepesekül, akik előző életük derekasságá- nak, szorgalmának, takarékosságának bizonyos zálogát képesek belefektetni az államtól kapott nagyobb ingatlanértékbe. Azok a telepesek tehát, akik megveszik a kijelölt földet, annak forgalmi becsértékéből harminc százalékot az átvételkor kifizetni tartoznak. Akik pedig a juttatott földet egyelőre bérlet alakjában akarják művelni, azok egyévi haszonbért óvadékképpen tesznek le. A törvénynek nyilvánvaló célja sok uj község alapítása, Az uj falvak alkotása érdekében további mesz- szemenő könnyítéseket élveznek azok a telepesek, akik saját községükből máshová költözködnek. Ezek a föld vételárából az első évben semmit sem fizetnek, a másodikban csak a kamatot s csupán a harmadik évben kezdik leróni a tőketörlesztés első részletét. Amennyiben ily körülmények közt, haszonbérletről van szó, a haszonbért részükre az első esztendő tartamára teljesen hitelezni kell. Szabad lélegzést és zökkenésnélküli átmenetet teremt ez az intézkedés a települők jövőjéhez, mert az következik belőle, hogy még a kezdő két év gazdasági sikertelensége sem okozhatja romlásukat. Hadirokkant, sokgyermekes családfő, vagy olyan volt gazdasági cseléd-települők, akik a nagybirtokállománynak éppen a reform miatt beálló csökkenése miatt esnek el előbbi kenyerüktől, fokozott kedvezményeket is élveznek. Az uj földbirtokpolitikai akció nem hanyagolja el a nincsteleneket sem. Szociális megértéssel, sőt bőkezűen gondoskodik róla, hogy a teljesen vagyontalan földmunkások szintén kaphassanak házhelyet. A mezőgazdasági szakemberek egyébként oldaleredményként azt várják a reform kereszHOESCH NAGYKÖVET UTOLSÓ ÚTJA Az eKhunjrt londoni német nagykövet földi maradványait egy angol torpedöiomboló fedélzetén szállítják Wilhelmsliavenbe. Angol tengerészek disaőrsége a koporsónál. Ötvenezer nj hlsblrtohot létesít tfagyarorsiagon a telepítési törvény Már az ősszel megindul a munka ■> Egyszerre többezer kisbirtok lép üzembe A reform 80 millió pengőt és egymillió hold földet mozgósít
