Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-19 / 91. (3940.) szám

12 Elfogyott a löld alóla (Sellyéi József regénye.) Ha eddig a kritika azt panaszolta, hogy a szlo- venszkói magyar irók javarésze nem gyökerezik elég mélyen a hazai talajban s a kézenfekvő való­ság helyett kész irodalmi receptek után kutat, úgy ennek a kritikának most, Sellyéi könyvéről szólva, el kell némulnia. Adva van egy paraszt­iró, nem müparaszt, hanem csakugyan vérbeli, hamisítatlan csizmás parasztik, aki a maga gát­lástalan, paraszti módján, szinte azt mondhatnánk teli tüdővel belekiáltja a világba: nézzétek, ez hát az a híres falu, melyhez annyi hamis, roman­tikus idillt ragasztottatok. Elszomoritó a Sellyéi falu-képe. Nem élet ez, hanem egy megveszekedett, komisz dulakodás ke­nyérért és csókért. A baromi sors itt megfojt minden idillt s a bicskák könnyen kinyílnak a dühös parasztmarokban. A regény (helytelen szó, hiszen nincs is regényről szó, hanem mozaik- szeriien egyberakott képekről) minden lapján érezhető a szerző előzetes szándéka: megmu­tatni, leleplezni a falut. Ez a „leleplezés" azután sikerül is, ha nem is a legfinomabb irodalmi esz­közökkel, az olvasó megkapja a Sellyéi faluját annak minden illuziótlanságával, gyűlölködő em­bereivel. Valami hiányérzés mégis marad benned. A szerző nem tudja eloszlatni a gyanút, hogy az előre-készülés, a mindenáron őszintének lenni akarás nem takarja-e el épp a lényeget: a tragé- diás és mégis mindig szép élet ezerszinüségét? Mindent elhiszünk Sellyéinek, elhisszük a falusi ember fojtogató életkörülményeit, a lefokozott élet nagy energia-fellobbanásait, a kenyér és föld dühödt harcait, de a végén nem állhatjuk meg a kérdést: ez minden? Csakugyan nem volna más a faluban, mint amit Sellyéi mutat fel belőle? A szerző talán nem tette fel magának ezt a kér­dést, nála nyilván más volt a főfeladat. Ez a „regény" életből kiragadott lapjaival he- lyenkint pusztán a valóság erejével, erős hatást gyakorol az olvasóra. A falusi élet kilátástalan- sága néha ellenállhatatlan erővel csap ki a sorok­ból. Nem irodalmi mü, nem iró irta, egy darab felfakadt vallomás a nehezen megnyilatkozó pa­raszti szívből. A stilusa is ennek megfelelően he- lyenkint naiv, erőszakoltan parasztias, helven- kint meg elborítja valami tudálékos szociologizá- lás, az egyszerű tényekkel való meg nem elégedés. melyből kibújik a .yprogram“. A „dokumentum'-irodalom barátai bizonyára üdvrivalgással köszöntik Sellyéi munkáját. Az ő szempontjukból nagy előnyei vannak Sellyéi könyvének. Akik azonban az irodalmi műben mű­alkotást keresnek, irói eszközt, regényről lévén szó: kompozíciót, jellemfestést és művészi ábrá­zolást, azok Sellyéi könyvében nem láthatnak egyebet annál, ami: érdeklődésre számot tartható paraszti írás a mai falu verejtékező embereinek nehéz életéből. KOVÁCS ENDRE. O Közművelődési nap Galántán. Tudósi tónk jeleníti: A galiántai járási magyar közművelő­dési testűiéit április 26-án a Katolikus Kör nagy- termiében több járási község közművelődési bi­zottsága és m-ás kuituregyesületek közreműkö­désével Közművelődési Napot rendez, amely­nek műsora a következő.: Megnyitóbeszéd, el­mondja Baross Béla, énekkar miagyar nótáikat ad elő, „Kísérő násznagy-kiadó násznagy Ka­jádon", a hádasküirti dalárda férfikara, Halag Te,réz monológot ad elő Benedek Eleiktől, majd magyar táncok, szavalatok és az énekkar kö­vetkeznek. Szünet után szavalokórussal kezdő­dik a műsor, aztán Tollfosztók Kajaion címmel jelenet következik, utána újra a dalárda lép fel, majd egy falusi komédia, szavalatok és egy vegyeiskar zárja te a tartalmas műsort.. Kez­dete délután öt órakor, beilyának 2—7 korona. O A Magyar Család áprilisi száma megszo­kott gazdag tartalmával most hagyta el a saj­tót. Ifj. Bolyky János nagypénteki verse, Varjas Béla, Fütep Kálmánná, a tehetséges Márton László, Sass János ujarcu parasztverse, Cson­tos Vilmos finom művű. meditációja, Sípos Győző Krasko-forditása mellett Dienes Ador­ján hangulatos cikket irt a régi és mai szerel­mesről Poesie és számolócédula címmel, Pajzs Jenő Viola első szerelme dmü novellája uj szerzőt avat, Czapáry Karola érdekes és idő­szerű közleményben foglalkozik a német nők életével. A Magunk között rovat Nyirő József uj regénye kapcsán a szlovenszkói irodalommal és népiséggel foglalkozik. Dr. Traenhardt J. a gyermekek táplálkozásáról ir. Gazdag kultur- krónika-rovata és még gazdagabb könyv- és lapszemléje aktuális dolgokkal foglalkozik. A könyvszemlében Mártonvölgyi László hosz- szabb tanulmányban foglalkozik Hevessy Sári verskötetével. A lap III. évfolyamában immár megszokott és várt lapjává vált minden rendű és rangú magyar családnak. Albumalaku külse­je, olcsó ára (egész évre 12 számra csupán húsz korona) növelik publicitását. A lap szer­kesztője Farkas István, főmunkatársai Darkó István és dr. Sziklay Ferenc. Magyarországi fő­munkatársa dr. Marék Antal. A kiadóhivatal,— Ipolyság, Újváros 1 — minden érdeklődőnek Szívesen küld mutatványszámot, szegénysorsu egyesületeknek, könyvtáraknak pedig ingyen- példányt is indít. T>RAGAI-A\\G^!AR-HtRLAI> 1936 április 19, vasárnap. SZÍNHÁZ* FILM Budapesti színházak Az első tavaszi nap Dodié Smiih háromfetvonásos vígjátékii a Vígszínházban Budapest, április 18. A Vigszinház uj darabja kedves, finom, jó darab és jól is játszák. Igazi pedáns angol munka. Tartalma? Tartalma tulaj­donképen nincsen is. de értelme annál több. Egy szép tavaszi nap — és nem, mint a magyar cim helytelenül mondja, az „első" tavaszi nap — tör­ténete folyik le a szemünk előtt.. Egy szép ta­vaszi nap története, amikor valahogyan minden­kit megfog és mindenkinek a szivébe férkőzik a tavasz első fénylő sugara, simogató melege. Ilyenkor fölszabadul a szív és felszínre szökken minden rejtett érzés. Az apát, három felnőtt gyermek apját, majdnem elcsábítja egy démon; az anyát elhódítja a robusztus, de kissé primitív gumiültetvényes pillanatok alatt lángra lobbant rajongása; a tizenkilencéves leányból kirobban a reménytelen szerelem fájdalma egy nálánál huszonöt évvel idősebb nagy festőművész iránt: a fiúban ellenállhatatlan vágy csap föl a szom­szédban lakó kedves fruska láttán és még a szo­baleányt is elbolonditja a szomszéd villa inasa. Mindenkit megfog és ragad magával az éledő tavasz, csak a kis Ann, ez a bájos, okos csitri leány, — csak ő marad a józanság utján. Persze, könnyű neki, mit tud ő még életről, szerelemről? Az ő rajongása egy költőnek szól, akit sohasem látott, sohasem ismert, de akinek verseit betéve tudja ... fis azután leszáll az este és a fölzakla­tott telkekbe visszatér a nyugalom és a béke. Az étet megy tovább a maga utján . .. Dodié Smith, aki első szinoadi sikereit C. L. Anthony néven aratta és elárusitónő volt egy londoni áruházban, ebben az ui darabjában, amelyet Londonban másfél esztendő óta szaka­datlanul játszanak, olyan irói munkát végzett, amely egyes részeiben megközelíti az irodalmi remekmű fogalmát. Eleven életet élő embereket látunk, akiket elkap és sodor magával a tavasz „első bibor-hulláma", akiket igazi érzés füt és minden olyan természetesnek, olyan magátólér­tetődőnek látszik. A három fölvonást kilenc színpadi kép tölti be. Ezek között a képek kö­zött van egynéhány, amelyik egyenesen meg­döbbent finom rajzával, éles meglátásával, ter­mészetességével és közvetlenségével. A Vigszinház előadása elsőrangú. Vannak talán apróbb kisiklások, de ezeket nem az elő­adás frisseségének, hanem inkább az egyes sze­replők fölfogásának a rovására kell írnunk. így például az apának, Roger Hiltonnak a színész­nővel való jelenetéből, éppen a benne rejlő el­lentmondás révén, a humornak gazdagabb érvé­nyesülésére nyílik alkalom és a különben kitűnő és rokonszenves Rádai Imre is tulrajzolja a gu­miültetvényes alakját, — de nagyjában és egé­szében az előadás a legjobbak közül való, ame­lyeket az utóbbi időben a Vígszínházban láthat­tunk. A pálmát és vele a sikernek oroszlánrészét is Szombathelyi Blanka kis iskolásleánya ra­gadja magához. Ann Hilton-ja tökéletes. Csupa gyermekes báj, üdeség, csacska komolykodás ez az alak, amelynek megszemélyesítésével Szom­bathelyi Blanka pályájának bizonyára legszebb sikerét vívta ki. De kitűnő Tolnay Klári Cathe- rine-ja, a mindig igazi művészetet képviselő Ma- kay Margit Dorothy-ja és a nagy fejlődésben lévő Ajtay Andor Roger Hiltonja is. Rajtuk kí­vül a mindig szívesen látott Vágóné Margit, a meglepően jó Pártos Erzsi, a rokonszenves Szemlér Mária, a vidám Ladomerszky Margit, a nobilis Sitkey Irén, az ügyes Márkus Margit, a fess Perczel Zita, a férfias Vértess Lajos, a blazirt ifjút játszó Mészöly Tibor osztoznak még a zajos sikerben, amelyet a darab bemuta­tóján megérdemelten aratott. A forditás Zágon István irodalmi értékű munkája. A darabot He­gedűs Tibor rendezte, a díszletek Vörös Pál ter­vei nyomán készültek. ZÓLYOMI DEZSŐ. Korda Sándor: Hamletet a lehető legkevesebb változtatással visszük filmre London, április 18. (A PMH munkatár­sától.) A világsajtót bejárta a hir, hogy Korda Sándor, a világhírű magyar filmren­dező filmre viszi Shakespeare Hamletjét. A szereposztás a következő: Hamlet —■ Ró­bert Donat (a „Kísértet eladó" cimii film főszereplője), Ophélia —- Vivien Leigh, Polonóius — Charles Laughton. A film fel­vételeit májusban kezdik. Korda Sándor egyik nyilatkozatában a filmről a következőket mondotta: — A film készítésénél nem a kiállításon lesz a hangsúly, sem a tömegjeleneteken. A szavakra, a párbeszédekre, sőt a monoló­gokra építjük fel a film sikerét. A lehető legkevesebb változtatással visszük filmre Shakespeare müvét. Azt akarom, hogy ez a film a hangosfilmek hangosfilme legyen. Mit mond a főszereplő: A filmről Róbert Donat is nyilatkozott és a következőket mondotta: — Még jó néhány hét van hátra a fel­vételekig, de már most is folyton az uj sze­repemet tanulmányozom. Sok nehéz film­vizsgán mentem már keresztül, de együk sem volt még ilyen nehéz, mint O A kassai Tavaszi Estély: ma, vasárnap. Kassáról jelentik: A kassai katolikus Karitáez a, magyar ifjúsági egyesületekkel együtt április 19-én (fehórvasárnap) este 8 órai kezdettel a Schalkbáz-szálló nagytermében, művészi hang­versennyel kapcsolatos tavaszi estélyt rendez. A hangverseny szereplői: Sirhayda Mária zongora­művésznő (Járay-Janetschek István, Liszt, Cho­pin, stb.) és Guzmann Teréz ónekmüvésznő (Mo­zartii, Weber, Puccini, Marcbesi, Lavotta, Tanay és népdalok.) A hangverseny után Kálniczky Margit tánctanárnő .növendékei: Cartmann Lili, Mikoleczky Baby, Buobner Vera, Wassermann Kató, Caravias Gertrud, táncszámokat adnak elő. Befejezésül: a Katolikus Legényegylet dal­köre Straues: Kék Duna keringőjét énekli. Mű­sor után tánc 2 óráig. Belépőjegyek: 7 és 4 ko­ronás árban. amilyen ez lesz. Tessék elképzelni: a párbeszédek közben nem a háttérre, nem a díszletekre irányítják majd a filml'en- csét, hanem a beszélőkre. Ugyanez törté­nik a monológoknál is. Sokszor úgyszól­ván nem lesz majd más a filmen, csak az arcom és pedig sokszorosan megnagyit- va. Az egész vásznon egy vagy két arc. Nagyon nehéz szerep, de viszont olyan film l'esz, amilyen még nem volt. (*) Péter jugoszláv királynak külön filme­ket készítenek. Londoniból jelentik: Egy lon­doni műteremben egy idő óta olyan filmeket készítenek, amelyek kizárólag Péter jugo­szláv királynak vannak szánva. Kimondott oktatófilmekről és sportfilmekről van szó. A fiatal király imádja a sportot és arról ál­modozik, hogy világbajnok lesz. A számára készített filmek a sport minden ágából ké­szülnek. (*) A Toldy Kör neves szinigárdája a mos­tani évadot az „őfensége kalapja" című vígjá­ték előadásával zárja te április 26-án vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órai kezdettel a po­zsonyi városi színházban. A mindvégig kacag­tató és mulatságos jelenetekben bővelkedő da­rabban a legjobb erők, a pozsonyi közönség régi kedvencei szerepelnek. Az ellőadást Mora- vekné Kovács Mária rendezi, közreműködnek: Wimmer Marianne, Rehorovszky Jenőné, Sze- rényi Baba, Nagy Jancsi, K. Niobus Harry, Kö­rinek Lajos, Sárai Pali, Unger Gusztáv, Thély János stb. Jegyek a hét elejétől kezdve kapha­tók elővételben a Sedfert-cégnél (Goethe-u. 5). (*) Edén külügyminiszter mint filmhős? Londonból jelentik: A Daily Sketsh érte­sülése szerint az egyik hollywoodi filmgyár londoni képviselője azt a megbízást kapta a gyártól, hogy Edén angol külügyminisz­ternek ajánljanak fel nagy tiszteletdijat. A gyár „A tökéletes diplomata" címmel akar filmet készíteni és ennek a filmnek fősze­repére Edén külügyminisztert szeretnék szerződtetni. Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ára K6 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20._________ (*) Innitzer bíboros a filmmüteremben. Becsből jelentik: Érdekes vendlége volt a mi­nap a bécsi Toib'is S-ascha filmmüteremnek, ahol most Jan Kiepura „Napsütésben" ciimiü filmjét készítik. A felvételeknél megjelent dr. limit zer biboros-hercegérsek • egy sereg magasrangu pap kíséretében. A filmgyár elő­kelő vendégét bevezették a műterembe, ahol bemutatták neki Kiepurát és a többi fősze­replőt. A hercegérsek egy óra hosszat a leg­nagyobb érdeklődéssel nézte a fölvételeket, majd elmagyaráztatta magának a filmgyár technikai berendezését. Végül a vetítő terem­ben levetítették előtte a Kiepura-film eddig elkészült részeit. (*) Húszezer dollárt kell lefizetni a Chaplin-filbn bemutatója előtt. Budapestről jelentik: Chaplin „Modern idők" című uj filmje néhány hét óta Budapesten van, de a budapesti bemutató körül nehézségek me­rültek fel, úgy hogy a bemutatót őszre ha­lasztják. Az United Artists, amely forga­lomba hozza a filmet, azt kívánja, hogy a budapesti filmkölcsönző már most, amikor még a film a cenzúra előtt sem volt, 20.000 dollárt fizessen le. Ezért valószínű, hogy a film bemutatója csak ősszel lesz. (*) Charles Laughton mint Rembrandt. Lon­donból jelentik: Hir szerint Charles Laughton egy angolnyelvü Rembramdt-film főszerepét fog­ja játszani. Mint ismeretes, Laughton Korda Sándornál akarta eljátszani a Cyrano de Berge- rac dmü film főszerepét, de a jelek arra mutat­nak, hogy ezt a tervet elejtették, mert Korda tanulmányozás közben rájött arra, hogy Ros- tand színmüvéből nem tudna jó filmet készíteni. (*) Marlene Dietrich mint Lady Hamilton. Londonból jelenük: Vidor Sjöström, a híres svéd rendező, a legközelebbi napokban érkezik Londonba. Ott Korda műtermében uj filmet fog forgatni, amelynek története Nelson lord és La­dy Hamilton világhírű szerelme. Lady Hamilton szerepét Marlene Dietrich vállalta. (*) Az uj német birodalmi filmdramaturg. Berlinből jelentik: A németbirodalmi propa­gandám in iszter elbocsátotta állásából az ed­digi, filimdramaturgot, akit filmkörökben nem szerettek. Az uj nőimet birodalmi fiiimdrama- turg Hans Jürgen Nierentz lett, aki az An- grifíf szerkesztője volt. A urnáik miiséta: ÁTLÓN: A kastély vadásza. ALFA: Az őserdő fia. VIGADÓ: A lehetetlen asszony. URÁNIA: Vihar Gran Chaco fölött TÁTRA: A meseautó. METROPOL: Liliom. YMGA: A madarász vagy Postás Katica. LUX: őfensége valcert táncol. ELEKTRO BIO: Modern Robinson. PALACE: Téléji álom. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Vacsora nyolckor. (Jean Harlow.) A KASSAJ TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Nem vagyok angyal. (Mae West.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: A bécsi tavasz. Mérsékelt helyárak. Vasárnap este: Csárdáskirálynő. Joób Béláné vendégf öli éptével. Hétfő este: Budapest—Wien. A szezon ope­rettslágere. Mérsékelt helyárakkal. Kedd délután: Nagy szerelem. Olcsó hely­árakkal. Kedd este: Házasság. Vaszary János nagysi­kerű vigjátékának bemutatója. Szerdán este: Házasság. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek—szombat—vasárnap: Tárás Búiba. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: őfensége a szerelem. BIO RÁDIÓ: Péntek—szombat—vasárnap: Az örömanya. Szombat—vasárnap—hétfő, népelöadásban: Pánik a cirkuszban. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom