Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-18 / 90. (3939.) szám
'KWKM-MaG^AU-HIRLAR 1936 április 18, szombat. „Daily Héráid" és a „News Chronicle" követeli, hogy Olaszországgal szemben alkalmazzanak haladéktalanul szigorú megtorló rendszabályokat. A mérsékeltebb lapok azonban kompromisszumos megoldást javasolnak. Ezeknek a lapoknak álláspontja szerint elégséges lenne, ha Anglia arról gondoskodnék, hogy a meglévő szankciók továbbra is érvényben maradjanak, s hogy a népszövetséget a béketárgyalásokról ne mellőzzék teljesen. A „Manchester Guardian" minden radikális megoldást visszautasít. Szerinte nem vezetne eredményre sem az, hogyha most túlságosan megszorítanák a szankciós prést, vagy pláne katonai rendszabályokat léptetnének életbe, sem pedig az, hogyha a szankciókat föloldanák és nyíltan elejtenék a kollektív akció tervét. A lapnak az a véleménye, hogy az esős időszak bekövetkezte, Olaszország európai politikai helyzete különös tekintettel Ausztriára, a súlyos gazdasági és pénzügyi helyzet végül is az olasz kormányt is közelebb fogja hozni egy kompromisz- sziumos békéhez s nem kell teljesen föláldozni Genf presztízsét. Ernszt Sándort egyhangúan választja meg képviselőnek Esztergom Esztergom, április 17. Túri Béla prelátus, országgyűlési képviselő halálával megüresedett az esztergomi kerület mandátuma. Csütörtökön délután az esztergomi polgármester elnöklésével pártközi értekezleten foglalkoztak a mandátum betöltésének kérdésével. Az értekezlet Ernszt Sándor prelátus kanonok képviselőjelöltsége mellett határozott. Eszerint Esztergomban egyhangú választás lesz. Chamberlain fontos politikai megbízatással jött Közép- Európába London, április 17. Annak ellenére, hegy az angol sajtó érdeklődését majdnem kizárólag az a'besszin—olasz konfliktus foglalja let, mégis részletesen foglalkoznak a ma reggeli londoni lapok Sir Austen Ghamberlain középeurópai utazásával. Az első hírek szerint a volt külügyiminiszter utazása teljesen magánjellegű, a mai lapjelentésekből azonban meg lehet állapítani, hogy Chamberlain utazásának messzemenő politikai céljai vannak. fA „News Chronicle" szerint Chamberlain azért utazott Bécsibe és azért készül ellátogatnál Középeurőpa több más fontos városába is, hogy közvetlen tapasztalatok és eszmecserék alapján tájékozódjék a középeurópai helyzetről. Chamberlain érdeklődése az angol lap véleménye szerint főleg odairányul, hogy vájjon fennforog-e a német expanzió veszélye a Balkánon? A lapok hangoztatják, hogy Chamberlain azok közé a konzervatív politikusok közé tartozik, akik elsőnek foglalkoztak az osztrák függetlenség kérdésével. Chamberlain több- izben kifejtette ama álláspontját, hogy' Ausztria függetlensége kulcsa a Balkán és Középeurópa békéjének. Éppen ezért London rendkívül élénk érdeklődést tanúsít az osztrák kérdés iránt. Az a veszély, amely Németország részéről Ausztria függetlenségét fenyegeti, az angol lapok felfogása szerint Csehszlovákiát is érinti. Mindezek alapján általános a vélemény, hogy annak ellenére, hogy Anglia garanciája az osztrák függetlenség mellett az angol közvéleményben nem találna túlságosan barátságos fogadtatásra, a kormánynak mégis szándéka ezt a lépést megtenni. Chamberlainnek állítólag az a feladat jutott, hogy ebben az irányban tapogatózzék és tanulimányutjárói visszatérve tegyen javaslatot a kormánynak. A volt angol külügyminiszter ma Sfarhem- berg alikaucellárnál tett látogatást. Tizeim^* budapesti kommun's’a a bíróság előtt Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk teilefonjelenitée0-) A budapesti törvényszék Szeiináik-hünitetötanáesa ma nagyszabású kommunista bünpör tárgyalását kezdte meg. Emlékezetes, hogy februárban nagyarányú kommunista szervezkedést lepleztek a magyar fővárosban és számos embert letartóztattak. A szervezkedés vezetője Weiil Emil főorvos volt. A főorvos és tizenhárom társa felei! ma a törvényszék előtt a terhére rótt bűncselekményért. A tárgyalás idejére a törvényszék környékét erős rend őrkész üilitség őrzi, de eddig nem történt semmi rendzavarás. A tárgyalásra nem adtak ki külön jegyeket, hanem jegy nélkül is be lőhet menni a tárgyalóterembe. Az alkotmányjogi bizottság megfogalmazta a „megbízhatatlanság” fogalmát A föloszlatott pórtok tagjai „megbízhatatlanok" lesznek - Hodía váratlanul megjelent a bizottságban Prága, április 17. Az alkotmányjogi bizottság ma délután tartott ülésén folytatta az államvédelmi javaslat részletes vitáját s a koalíciós pártok hetes tanácsa által elkészített paragrafusokat meg is szavazta. A bizottsági ülésen váratlanul megjelent dr. Hodza miniszter- elnök. Hirtelen visszatérését különféleképpen kommentálják s egyesek úgy vélik, hogy az agrárpárton belül rövidesen jelentős események várhatók. Különösein ami a Venkov mai vezetőinek félreállitását illeti. Az alkotmányjogi bizottság általi elfogadott módosátások és kiegészítések közül szükségesnek tartjuk a következőket kiemelni: Az állam védetem számára fontos üzemekről 6zóló harmadik fejeaut 19. §-ában, mely ez üzemek birtoko'sairóil rendelkezik, a negyedik bekezdéshez pótlólag azt iktatták be, hogy az ilyen üzem állami szempontból megbízhatatlan birtokosának elmozdítása csak az állam védkészültsége, vagy rendkívüli körülmények esetén (139. §) rendelhető el. Ezen kívül a járási hivatal a birtokos ama felhívása előtt, hogy üzentet „megbízható" helyettesnek adja át, köteles időt és módot adni a megbízhatatlannak nyilvánított birtokosnak, hogy e körülményről nyilatkozzék. É paragrafushoz uj bekezdést csatoltak, mely így hangzik: Az állami szempontból megbízhatatlannak való nyilvánítás okául nem szolgálhat bizonyos nemzetiséghez, fajhoz, vagy vallásfelekezethez való tartozás. Az állam szemponjából megbízhatatlannak kell tartani különösen oly személyeket, akikről indokoltan feltételezhető, hogy állásukkal visszaélnek, az államvédelmi törvény szellemével ellenkezően cselekednek és különösen azok a személyek, akik oly tevékenységet fejtenek ki, mely az államfensőség, az állam önállósága, függetlensége, alkotmányos egységé, épsége, vagy demokratikus körtársasági berendezése s a közársaság biztonsága ellen irányul, vagy akik az államvédelmi törvény intézkedései ellen cselekszenek, ilyen tevékenységre másokat felbujtanak, vagy más személyeket rábírnak, vagy ily tevékenységet helyeselnek, fel- dicsémek, vagy támogatnak, továbbá oly személyek, akik feloszlatott, vagy beszüntetett működésű politikai pártok tagjai voltak, vagy akik ilyen személyekkel összeköttetést tartanak fenn, vagy egyáltalán, akik állami tekintetben megbízhatatlannak nyilvánított személyekkel érintkeznek. A javaslat 21. paragrafusa az államilag megbízhatatlan üzemi alkalmazottakról rendelkezik. Ehhez a bizottság azt a pótlást vette be, hogy az állami szempontból megbízhatatlannak nyilAlPA sósborszesz fáradtságnál és fejfájásnál Ügyeljen jobban a minőségre, mint az árra. Alpa” tiszta szeszből van készítve. vánitott munkavállalót a munkaadó csak védkészültség és rendkívüli körülmények (139. §) idején köteles azonnal elbocsátani, béke idején tehát nem. A megbízhatatlanná nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseken csak stiláris módosításokat eszközöltek. Az alkotmányjogi bizottság kedden délelőtt folytatja munkáját. Jaross képviselő birálata a véderőbizotfSágban Prága, április 17. Tegnap -röviden közöltük, hogy a véderőbizcvttság csütörtöki ülésén folytatta az államvédelmi javaslat vitáját. A bizottság megvitatta a javaslat 31 — 139. paragrafusait, de a szavazást későbbre halasztották. A szavazást a vita teljes lefolytatása után ejtik meg, amikor az alkotmányjogi bizottság által módosított szöveg a bizottság kezében lesz. A tegnapi ülésen Jaross Andor igen számos paragrafushoz hozzászólt. Bevezetőül a demokrácia nézőszögéből élesen bírálta a javaslatot. Majd többek között a 31. paragrafussal kapcsolatban megkérdezte az előadótól és a nemzetvédelmi minisztérium referensétől, hogy milyen alapon képzelik a személyi és anyagi összeírást, vájjon megbízhatóság vagy nemzetiségi, vagy korosztályok szerint-e? Az előadó nyomban azt a választ adta a kérdésre, hogy a személyösszeirás elsősorban arra irányul, hogy a hivataloknak áttekintésük legyen, hogy védkészültség esetén kit, hol és hogyan használhatnak fel az államvédelem érdekében. Jáross ezután kifogásolta, hogy az említett paragrafusok a házkutatások korlátlan tehetőségét vezeti be bizonyos anyagok, élelmiszerek stib. fölkutatása címén. A paragrafus harmadik pontja törvényesíti a ,.tájékoztató személyek" fölhasználását. Ezt a rendszert vezette be az 1927-es egyenesadótörvény az adózás terén. Szerinte a felelőtlen besúgó személyek bekapcsolása az államvédelem nemes munkájába nem felel meg a célnak. A 33. paragrafus az ilyen tájékoztató személyeket a legmesszebbmenő titoktartás védelmében részesíti. A szónok megállapítja, hogy a 34. paragrafus a csehszlovák jogalkotásba uj fogalmat vezet be: a határöv fogalmát. Ez ellen óvást emel, mert az alkotmánytörvény és a kisebbségvédelmi rendelkezések csak azonos jogú és kötelességü állampolgárokat ismernek, már pedig a határöv fogalmának bevezetése nagyon jelentős megkülönböztetést tesz majd a határövben és az állam belső területén lakó állampolgárok jogai és kötelességei közt. ,, j te ^ Különös fogyatékossága a javaslat idevonatkozó részének a homályos szövegezés. A javaslat a határövben 'tel , szinte korlátlan kisajátítási jogot biztosit a nemzetvédelmi minisztériumnak, amikor a már meglevő általános kisajátítási törvényen felül külön, még egyszerűbb kisajátítási eljárást engedélyez. Nagy fogyatékossága az is, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosának kártalanítását semmiképpen nem szabályozza. Különösen kifogásolja a szónok a 37. paragrafust, amely szerinte olyan széles meghatalmazást tartalmaz, hogy szinte fölöslegessé teszi a javaslat valamennyi több pontját. Ez a paragrafus ugyanis kimondja, hogy minden hivatalnok minden egyebet megtehet, ami e törvényben nincs is szabályozva, ha azt az államvédelem érdekében szükségesnek s jónak látja. E paragrafus teljes törlését javasolja, mert nézete szerint a közigazgatási hivatalok már most is oly hatalmas diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, hogy e tervezett paragrafus nélkül is eleget tudnak tenni az államvédelmi törvény követelményeinek. A 115. paragrafus védkészültség idejére olyan pénzügyi meghatalmazást ad a kormánynak, melynek értelmében még békeidőben is módja vai a nemzetgyűlés teljes mellőzésével és kikapcsolásával a fennálló adótörvényeket, illetéktörvényeket módosítani, az adókat, illetékeket, vámokat emelni, vagy bizonyos pénzügyi mobilitás érdekében egyes vidékek lakosságát, vagy bizonyos személyeket bírságokkal sújtani. Ez az intézkedés merőben ellenkezik az alkotmánytörvénynek ama tételes rendelkezésével, amely uj adók bevezetését, a meglevő adók emelését a nemzetgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja. Az alkotmánytörvény a védkészültség és hadiállapot idején is hatályos. Ez a paragrafus — mondotta Jaross Andor — részünkre, kik komolyan vesszük a béke és demokrácia jelszavát, elfogadhatatlan. A szónok végül a 116. paragrafust bírálta, amely a védkészültség esetén való területkiürités föltételeiről szól. Nézete szerint % ilyen intézkedésre csak háború esetén lehet szükség, mig a védkészültség állapota béke idején is kihirdethető s ezért a paragrafus teljes törlését indítványozta. Srámek kontra Wekerle M V Az uiufiSséciós miniszter hátráltatta az egységes törvény- künyv megalkotását? ■ Feszült he'yzet a koalícióban Prága, április 17. Dr. Dérer miniszter a közelnnultban nyilatkozott a sajtóban a polgári törvénykönyv tervezetérő. e megállapította, — egyebek között, — hogy a családjogi rész kivételével az összes többi rész készen van s hogy a családjogot majd később szabályozzák Eddig is közismert tény volt, hogy a, cseh néppárt az általános polgári törvénykönyv tárgyalásai során a házasság fölbonthataflansága mellett foglalt állást. A Poledni List. Stribrny lapja e kérdésről ma azt Írja. hogy Srámek pártja a következő pontokba foglalta össze követeléseit. Az uj polgári törvénykönyvnek tartalmaznia kell t. a házasságok teljes fölfcontbatatlanságát, 2. a házasságkötés kizárólag egyházi alakját, 3. házassági perekben az egyházi bíróságok kizárólagos illetékességét. A Poledni List Srámek terveit „tisztára középkoriaknak" minősiti, majd történeti áttekintést nyújt a házasságjog fejlődéséről, kiemelve Wekerle nagy érdemeit a magyar polgári házasság intézményének bevezetése terén. Az államfordulat után annyiban módosították a Wekerle-törvényt, hogy a házasuló felek tetszésére bízták, hogy a polgári anyakönyvvezető előtt polgári házasságot, vagy a lelkész előtt egyházi házasságot kötnek-e s kimondták mindkét házasságkötési forma egyenjogúságát. Uj válaszfás előtt? Ugyanez a lap egy más helyen arról tesz említést, hogy az agrárok és a szocialisták között meglevő s egyre élesebbre forduló harc. a választások előjelének tekinthető. Noha a belpolitikai helyzetet magunk is komolynak látjuk, úgy véljük, hogy a parlamenti választások ma nem aktuálisak, mert kétségtelen, hogy a csehsz'ovákiai németség további egyesülését hoznák meg, ezt pedig ma — az agrárpárt sem tartja kívánatosnak. Előbb tehát uj választási reform esedékes, amig ez nincs, addig uj választásról sem kell tartani. A gabona- és állat- mcnopó’ium ügyében legújabban oly tervekről beszélnek, hogy a gabonamónopóliumet egyesítenék az állatmo* nopólíummal. A Hospodárskv Rózhled is részletesen foglalkozik e tervvel, melynek lényege az, hogy a gabonamonopólium kiterjedt s szétágazó szervezete ellátná az állatmonopólium teendőit is. További terv az, hogy a gabonamonopólium veszteségeit az állatórtékesitésen akarnák behozni, legalább részben. Végeredményben megint a fogyasztó fizetné meg a gabonamonopólmm szanálását. A pártfeloszlatási térvény a képviselőházban Prága, április 17. A képviselőház április 21-én, kedden 15 órakor tartandó ülésén a pártfeloszlatási javaslatot és a szerzői jog védelméről szóló törvény novelláját tárgyalja. Ezenkívül több mentelmi ügy is szerepel a Ház napirendjén. A pártfeloszlatási törvény javaslata szerint a kormány 1936 végéig élhetne a feloszlatás jogával. A Ná- rod szerint ezalatt az idő alatt megalkotják. a pártok regisztrálásáról szóló törvényt. % 2