Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-17 / 89. (3938.) szám
1936 április 17, péntek. ^I«GAI-MA.GtARHIRIiAr> Jaross fejtette ki a magyarság álláspontját a rendtörvény legújabb novellájával szemben Jogi érvekkel indokolta meg, miért nem szavazhatja meg a javaslatot Prága, április 16. A köztársaság oltalmáról szóló törvény ismert novellájának a véderőbizottságban való tárgyalása során tegnap délután a szlovenszkói magyarság álláspontját Jaross Andor képviselő tolmácsolta. Jaross képviselő egyebek között a következőket mondotta: A javaslat és az alkotmánytörvény — A túlságosan ideges légkör, amelyben ma élünk, késztette a kormányt oly törvényjavaslatok benyújtására, amelyek a köztársaság demokratikus és szociális alapelveivel nem hozhatók összhangba. Az alkotmánytörvényt s a különféle törvények hosszú sorát oly liberális, demokratikus és szociális szellem telíti — mellékesen meg kell állapítanom, hogy a gyakorlatban ez a szellem eddig nem érvényesülhetett —, hogy az ellentét eme régebbi törvények s a most tárgyalt javaslatok között egyenesen szembeszökő, A halálbüntetés ■— A törvényhozás szociális szelleme a halál- büntetést békeidőben elkövetett kémkedés esetében, még ha katonai kémkedésről is volt szó, nem ismerte. Az előttünk fekvő javaslat áttöri ezt a szociális elvet, amennyiben a köztársaság oltalmáról szóló törvény 6. paragrafusának 2. bekezdése esetén bevezeti a halálbüntetést, ha a kémkedésben bűnösnek talált egyén közhivatali állásánál fogva köteles lett volna titokban tartani a reábizott intézkedést, vagy dolgot, vagy ha az ily titoktartási kötelezettséget külön mondták ki, vagy ha a tettes a kémkedést huzamos időn át folytatta. Pontosabb fogalmazási! — Ez a javaslat lényegesen módosítja és megszigorítja a büntető perrendtartást a kémkedés és a kémkedéssel kapcsolatos minden egyéb bűncselekmény vizsgálatát és az Ítélkezést illetően is. Bizonyára nincs oly becsületes állampolgár, aki a kémkedést s annak lehetőségét őszintén nem akarná kizárni 5 az én szavaim sem célozzák az ellenkezőjét. Meg akarom világítani azonban az elvet s e javaslat gyakorlati értékét, mert a törvényhozó kötelessége mindig szemmeltartani az igazságosság megvédéséhez szükséges intézkedéseket. — Még ha meg is engedném, hogy békeidőben is ölthet oly jelleget s méreteket a kémkedés büntette, hogy arra a halálbüntetést minden polgár nyugodtan kiszabná, mégis meg kell jegyeznem, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat szövege ebben az irányban csak nagyon általánosan beszél és hogy itt föltétlenül pontosabb fogalmi meghatározásokra volna szükség egyrészt a biróságok miheztartása, másrészt az igazságosság megvédelmezése érdekében. Ismételten hangsúlyoznom kell, hogy békeidőről van szó, amikor a kémkedés veszélyességének fokát nem egykönnyen lehet mindig megállapítani. Radikális újítások 1—* A javaslat a büntető perrendi eljárásba egyenesen radikális — forradalmi — újításokat vezet be. így elsősorban abban az intézkedésében, hogy később kiadandó kormányrendelet állapítja meg azokat a bíróságokat, amelyek a kémkedés és katonai árulás bűntetteiben eljárni s ítélkezni illetékesek. Sőt e bíróságoknál is ismét csak egyes meghatározott tanácsok járhatnak majd el, amelyekben az egyik hivatásos sza- vazóbirót katonai személyiséggel helyettesítik s az ítélet meghozatalánál ennek adják a szavazási elsőséget, és a bíróság eme katonai tagjait a nemzetvédelmi minisztérium nevezi ki. A szabad ügyvédválasztás joga — Igazán speciális újítás, hogy a vádlott védelmét csak oly ügyvédek láthassák el, akiket a. igazságügyi minisztérium külön e célra készített névjegyzékben nyilvántart s akik különleges védői titoktartási fogadalmat tesznek. A gyanúsított, illetve vádlott személynek legelemibb joga volt a védő szabad megválasztása és igazán semmi sem indokolja, hogy ezt a szabad ügyvédválasztási elvet a törvény a legcsekélyebb mértékben is megsértse* A büntetőtanácsok hatásköre — Ugyancsak nagy igazságtalanság az is, hogy egy bűnvádi perben szereplő valamennyi vádlott ügyét a most javasolt szigorúbb eljárási rendszabályok szerint kell lefolytatni abban az esetben is, ha a vádlottak közül csak egyetlenegy is áll oly bűncselekmény gyanúja alatt, amelyre a statáriális eljáráshoz közelálló e kivételes intézkedések rendeltetnek. — Föltétlenül szükségesnek mutatkozik a javasolt büntetőtanácsok hatáskörének a lehető legpontosabb megállapítása olyképen, hogy a törvény maga taxatíve fölsorolhatná azokat a súlyos eseteket, amelyek e vegyes tanácsok elé tartoznak. A védők névjegyzéke — Úgy vélem, nagyon alapos az aggodalmam, hogy az igazságügyi miniszter a védők speciális névjegyzékét az annyira használatos pártpolitikai kulcs szerint fogja összeállitani, lévén az igazságitgyminiszteri funkció is elsősorban politikai szerep. A védői intézmény ilyen elpolitizálása pedig kétségtelenül érinti az igazságszolgáltatásban oly fontos tárgyilagosságot. — Nekünk, nemzeti kisebbséghez tartozóknak az éppen fölsorolt egyetemleges ellenérveken kívül vannak különleges okaink is, amelyek miatt a javaslatot — mai formájában — bizalmatlansággal kell fogadnunk. A kisebbségek javarészt a határmentén laknak, ahol a rendőrség — különösen Keletszlovenszkón — a kémkedési afférokat csak úgy gyártja; — nem akarok most annak elemzésébe bocsátkozni, hogy okkal, vagy ok nélkül-e. Tény az, hogy számos esetet sorolhatnánk föl, amikor a rendőrség tisztességes, becsületes polgárokat hónapokig tartott előzetes letartóztatásban, majd a vizsgálóbíró hozzájárulásával vizsgálati fogságban s végül a független bíróság az igy meghurcolt polgár teljes ártatlanságát állapította meg. Ha a mai gyakorlatot most még a készülő törvénnyel támasztjuk alá, úgy bizony, sajnos, ki kell mondanom azt az aggodalmamat, hogy a juszticmordok lehetősége lényegesen emelkedni fog. Ez pedig nem áll sem az állam, sem az ügy érdekében. Jogi és katonai szempont — Az általam éppen fölsorolt dolgok ugyan javarészt jogi meggondolásokból erednek, de nyugodt lelkiismerettel állapítom meg, hogy a katonai szempont ezzel ugyancsak nem üt- közhetik, mert a katonai fölfogásu igazságzéke a trónörököst szemelte ki utódnak és azt követelik a császártól, hogy fia javára mondjon le a trónról. Dessie elmenekült lakéi v sszatérnek otthonukba Az olaszok megszállása előtt a város majdnem teljesen kiürült, a lakosság a környező hegyekbe és erdőségekbe menekült, arra a hírre azonban, hogy az olaszok puskalövés nélkül elfoglalták a várost, csapatostul szállingóznak vissza a lakosok régi hajlékjaikba. Az olasz csapatokat bevárta három francia orvos is, akik eddig az abesszin kórházakban teljesítettek szolgálatot, Jelentették az olaszoknak, hogy néhány abesszin sebesültet ápolnak a dessiei lázárét kórházában. A francia orvosok és a vöröskeresztes misszió tagjai felajánlották szolgálataikat az olaszoknak és azóta együtt dolgoznak az olasz orvosokkal és ápolókkal. ÉRE1NESSESEDÍS, IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK stb. megbetegedéseinél a Cslzi Jód-Brcmos gyógyvíz otthoni ivókúráját legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és használati utasítást kiild a Fürdőigazgatóság C i z - k ú p e 1 e. fa*— szolgáltatásnak is elsősorban igazságszolgáltatásnak kell lennie. Kell, hogy a bíróság legyen az ideális igazságszolgáltatás főpillérje. Teljesen indokolatlan és szükségtelen háborús intézkedéseket bevezetni béke idején, amikor a békét tovább is fönn akarjuk tartani. A javaslatot nem fogadhatom el. Jaross módosító javaslata A javaslat részletes vitája során Jaross képviselő azt javasolta, hogy a kémkedés és katonai árulás vádjában határozni illetékes bírói tanácsban is kizárólag hivatásos bírák foglaljanak helyet s föltétlenül törlendőnek mondotta a katonai szavazóbiró kiküldését. Ezt azzal indokolta, hogy a bírói függetlenség elvét föltétlenül fönn kell tartani még a békeidőben esetleg elkövetett kémkedési esetekben is, már pedig a bírói függetlenség elvét sérti egy eleve elfogult bírói tanácstag szerepe. Jaross-kijelentette, hogy a szudétanémet párt ama közvetítő javaslatát sem teheti magáévá, amely a vegyes tanácsba a katonai ülnök helyett jogi képesítéssel biró tartalékos tiszt delegálását indítványozza. A tiégtss menekül? m aie§$iisi mórokéi békeköveteket küldött Badoglióhoz Az olaszok állítólag április 21-áre akarják elfoglalni Addis Abebát ■ ■ A déli frontszakaszon is megkezdődött az olasz offenziva ■ ■ Dessie, április 16. A négus volt főhadiszállásán az olaszok berendezkednek, hogy innen indítsák meg a döntő rohamot az abesszin főváros felé. Badoglio előreláthatólag most már rövidesen megindítja csapatait Addisz Abeba felé, amelynek órái meg vannak számlálva, Dessie környékén az a hir terjedt el, hogy az abesszin trónörökös, aki egyes hírek szerint a császár ellentáborához húz s a dezertőr Ras Guksával is bizalmas barátságot tart fenn, néhány bizalmas emberének kíséretében visszamaradt Dessieben és megadta magát az olaszoknak. E hírek nem bizonyultak valónak, az abesszin trónörökös nincs Dessieben, Lehet, hogy szándékában volt bevárni az olaszokat, eddig ismeretlen okból azonban az utolsó pillanatban megváltoztatta elhatározását és ezer emberből álló kíséretével ismeretlen irányban elhagyta a várost. Mi is beszámoltunk a trónörökös különös szerepéről és jelentettük olvasóinknak, hogy a négus ellenGraziani is offenzivára készül A dessiei repülőtérre megérkeztek az első olasz bombavetőrepülőgépek, Radogliónak ugyanis az a szándéka, hogy Dessieben olasz repülőbázist állít fel. Innen fogják kisémi az Addisz Abeba felé előrenyomuló csapatokat a repülők. Badoglio újabb offenzivájának megindítása mindenesetre attól függ, vájjon át tudja-e tömi Graziani a vele szemben hónapok óta szívós ellenállást tanusitó abesszin hadsereget. Ras Nasibu hadserege, amelynek élén az abesszin hadsereg legkitűnőbb szakembere, Wehib pasa áll, mint ismeretes, beásta magát Harrar alatt és ellentáll az olasz támadásoknak. A hadjárat végső célját csak úgy sikerül elérni, hogyha az olasz hadsereg két szárnya összetalálkozik, ehhez azonban szükség van arra, hogy Graziani áttörje az abesszin frontot. Úgyhogy most elrSe- láthatólag a déli hadszíntéren is megindulnak a komoly csatározások, Róma örömmámorban úszik Róma, április 16. Egész Olaszország tegnap óta örömmámorban úszik. A városok házait felvirágozták, az uccákat zászlóerdő borítja, Dessie elfoglalásának hírére Rómában spontán uc- cai tüntetésekben robbant ki a nép lelkesedése. Éneklő tömegek vonultak át az uccákon és éltették a dúcét. A lapok rendkívüli kiadásokban adták tudomására a közönségnek a nagy eseményt, amelyről kivétel nélkül azt írják, hogy történelmi jelentősége van nemcsak Olaszország, hanem Európa szempontjából. Olasz felfogás szerint Badoglio győzelmei megkönnyítik a békekötést A lapok azt írják, hogy Dessie elfoglalása igen nagy esemény, de azért mégsem jelent egyebet, mint az olasz győzelmi ut egyik jelentős állomását. Az olaszok most már rohamtempóban haladnak a végső győzelem felé. Ma estére az olasz fővárosban hatalmas tömegmaniA négus angol területre menekül? Dzsibuti, április 16. Az United Press értesülése szerint olyan hirek terjedtek el, hogy a négus, akinek tartózkodási helye egyelőre ismeretlen, el akar menekülni az ország területéről. Halié Szelasszié állandóan készenlétben tartja egyik magánrepülőgépét, hogy angol Kenyába meneküljön. Ugyanekkor hirek terjedtek el arról is, hogy az abesszin trónörökös megbízottakat küldött az olasz főhadiszállásra, hogy Badogliófesztációra számítanak, amely újabb impozáns megnyilatkozása lesz a nép bizalmának Mussolini iránt. Az abesszin kormán? cáfolja Dessie elfoglalásánál! hírét Róma, április 16. Ma érkezett meg Badoglio harctéri jelentése, amely beszámol Dessie elfoglalásáról. A jelentés szerint a bravúros hadműveletet Biroli tábornok vezetése alatt benszü'lött eritreai csapatok hajtották végre. A hivatalos jelentés is megerősíti a Stefani- ügynökség híradását az olasz csapatok páratlan teljesítményéről és megállapítja, hogy a súlyos nehézségek ellenére a 200 kilométeres útvonalat nem egészen hat nap alatt tették meg a katonák. A hadsereg élelmezéséről repülőgépek gondoskodtak. Addis Abeba, április 16. Érdekes, hogy a Reuter-irodán keresztül az abesszin kormány kategorikus cáfolatot tesz közzé és kijelenti, hogy azok az olasz forrásból származó hirek, amelyek szerint az olasz csapatok elfoglalták Dessiet, nem felelnek meg a valóságnak. Róma alapításának emléknapján... Páris, április 16. Párisban olyan hirek terjedtek el római lapjelentések alapján, hogy az olasz csapatoknak az a szándékuk, hogy április 21-re, Róma alapításának emléknapján elfoglalják az abesszin fővárost. Tekintettel arra, hogy a Dessieből Addis Ábeljába vezető utak jókarban vannak, nem tartják lehetetlennek ennek, a pillanatnyilag merésznek látszó tervnek megvalósitását. val béketárgyalásokat kezdjenek. Az abesszinek állítólag hajlandók arra, hogy az országot olasz protektorátus alá helyezzék és ezen az alapon békét kössenek. Graziani tábornok régóta várt offenzivája is megkezdődött a déli hadszíntéren. Ennek a hírnek valódiságát egyelőre még hivatalos helyről nem erősítették meg. 3
