Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-17 / 89. (3938.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • ® SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Kárpátalja önkormányzata ét a magyarság (p. z.) Prága* április 16. Nem keltett különösebb meglepetést, amikor Benes köztársasági elnök még kül- ügyminisztersége idején kárpátaljai előadásaiban bejelentette, hogy a kormánykörök komolyan foglalkoznak az önkormányzat megvalósításának problémájával. Ezt mindenki természetesnek vette. Elvégre, erre Csehszlovákia a saint-germaini- békeszerződésben kötelezte magát s bár a szerződésnek idevágó 11. cikkelye az önkormányzat bevezetésére nem szabott meg záros határidőt, a dolog lényegéből,és a szerződő felek intenciójából félremagyarázha- tatlanul következett, hogy annak végrehajtását minden mellékkörülménytől függetlenül, nem a bizonytalan jövőben, de emberileg számított belátható időn belül gondolják el. Nem kivánu£#V>ínöst kitérni arra, hogy az alkotmánytörvénybe iktatott önkormányzat bevezetésére irányuló előkészítő munkának miért kellett ■ tizenhét évet „ váratnia magára. Mégis, e kérdés kapcsán igen hálás föladat lenne vitába szállni a mindenkori kormánykoalíció részéről hangoztatott ama ellenvetés jogi alapjának helytállóságáról, hogy az önkormányzat bevezetését a kárpátaljai képzett diplomás ruszinság hiánya és a ruszinok között dúló nyelvi ellentétek hátráltatják.- Kétségtelen, hogy a kormánypártok szempontjából ez a körülmény igen súlyosan esett a latba, de emögött az érdekelt politikusoknak mindig amaz indokolatlan aggodalma húzódott meg, hogy az önkormányzat bevezetése esetén Kárpátalja kormányzásának és irányításának súlypontja a tagadhatatlanul nagyobb politikai tradícióval, felkészültséggel és rutinnal bíró — s egy évtizeddel ezelőtt anyagilag is jobban álló —■ magyarság kezébe menne át. Ezt itt-ott be is vallották, ha nem is ilyen leplezetlenül. Ezen a ponton nem árt rámutatnunk arra, hogy a magyarság . az autonómia frontján kezdettől fogva együtt küzdött az eszme megvalósításáért a más nemzetiségű, de hasonló ideológiai alapra helyezkedő pártokkal. Hogy a magyarságnak ilyen túlsúly- tő-J.vései sohasem voltak, azt beszédesen bizonyítja törvényhozóinknak e tisztára eszmei síkon vívott harc során többizben leszögezett és félreérthetetlen álláspontja: A magyarság a történelmi változás folytán megmásult keretek között világosan látja a békeszerződés és az alkotmánytörvény alapján őt megillető helyet s ennek a fölismerésnek a birtokában az önkormányzatban számaránya alapján kíván résztvenni az igazságosan értelmezett, demokratikus alapon kijáró jogainak birtokában s mint egyenrangú fél óhajt munkálkodni az autonóm Kárpátalja konszolidációja s az összlakosság gazdasági- és kulturális föllendi- tése érdekében. Ez a nyílt színvallás minden koalíciós „aggodalmat** illuzórikussá tett. De ne bolygassuk a múltat s nézzük, mit' igér a jelen: Ugylátszik, hogy az önkormányzat bevezetésére irányuló kötelező ígéret realizálására végre sor kerül. Legalább is erre vall az a körülmény, hogy Kárpátalja kormányzója husvéj; előtt az illetékes kormányköMussolini sahkhuzása a népszövetség ellen Aloisi közvetlen olasz-abesszin béketárgyalásokat jé isi Lausanne mellett találkozik Afofsi ai akessiii megbízottal -- Olaszország a népszöveség közvesitése ellen Pesszimista hangulatban ült össze a tizer.bármas bizottság Golf, április 16. A népszövetségi tanács tizenhármas bizottsága ma délután megtartotta ülését, amelyről egyelőre még nem adnak ki jelentést, de a kiszivárgott hirek szerint a helyzetet nem sikerült mindeddig tisztázni és a feszültség nem enyhült. A tizenhármas bizottság összeillésének napján megint élénk élet volt a népszövetség palotájának folyosóin és tanácskozótermeiben- Az európai színpad valamennyi nevezetessége megjelent. Már kora délelőtt feltűnt a népszövetség palotájában Edén elegáns alakja. Az angol külügyminiszter megérkezése után azonnal a tizenhármas bizottság elnökéhez sietett, aki tegnap este többizben is folytatott tanácskozásokat részben Aloisi báró olasz megbízottal, részben pedig az abesszin meghatalmazottal. Edén hosszasan tanácskozott még a délelőtt folyamán Wolde Mariammal, a négus meghatalmazottjával', aki ismertette előtte Abesszínia álláspontját. Ezután még a szankciós bizottság elnökével, Vasconcd- lossal is tárgyalt Edén, a tanácskozások részleteiről' azonban nem szivárgott ki semmi. Népszövetségi körökben általában rossz jelnek tartják a titkolózást. Annak dlenére, hogy Madariaga azt a kijelentést tette, hogy a tizenhármas bizottság tanácskozásán teljesen tisztázódni fog a helyzet, a pesszimizmus nem csökkent. Olaszország a szankciók megszüntetését követeli A ma délelőtti előzetes tanácskozások közül a legnagyobb jelentőséget tulajdonítanak Aloisi báró és Madariaga tanácskozásának, amdy mindössze tizenhét percig tartott. Az olasz megbízott egyébként már tegnap este ismertette a tizenhármas bizottság elnökével az olasz kormány álláspontját, amelyről római értesülés szerint nép- szövetségi körökben csak annyit tudnak, hogy állítólag Mussolini ragaszkodik az összes szankciók megszüntetéséhez s ennek megtörténte előtt nem hajlandó leülni a zöldasztalhoz és a békéről tárgyalni. Olaszország ezenkívül még azt is követeli, hogy a népszövetség vonja vissza azt a határozatot, amellyel Olaszországot támadónak bélyegezték. Mussolini ugyanis az abesz- szin harctéri fejlemények után úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az abesszin-olasz konfliktus katonai része máris befejezettnek tekinthető. A tegnap esti tanácskozásokon egyébként Aloisi kívánságára az abesszin megbízott nem vett részt és a két szembenálló fél között Madariaga és Avenol tartja fenn a kapcsolatot. A helyzet ma sem változott meg, közvetlen olasz-abesszin eszmecserére egyelőre nincs kilátás. A belga bírái* közvetít London és Róma között? Ma délelőtt megérkezett Franciaország megbízottja is Genfbe. Paul Boncour az ismert francia álláspontot képviseli, amely ebben a pillanatban közelebb áld Olaszországhoz, mint Angliához. Sarraut miniszterelnök tegnapi rádióbeszédében egyébként rendkívül éles hangon nyilatkozott a szerződésszegők ellen és kijelentette, hogy Franciaország a locarnói egyezménynek csak azért nem szerzett fegyveres erővel is elégtételt, mert aggódik a békéért. S különben is a békét nem fenyegetéssel, hanem emelkedett ideáljainak elismertetésével akarja szolgálni. A francia politika alapja változatlan: hűség a népszövetségi egyezményhez. Páris, április 16. A „Jour“ brüsszeli tudósítójának értesülése szerint a bdga király ma elhagyta a belga fővárost és Svájcba utazott. A király azonban csak egy napig marad svájci területen, mert tovább utazik Bécsbe, ahonnan állítólag Rómába készül. A belga király ugyanis közrökkel beható tárgyalásokat folytatott az önkormányzat keretei, bevezetésének módozatai és a szojm összehívása, valamint a kormányzói hatáskör kiszélesítése és a kormányzósági hivatal fölállítása kérdéseiben. A hosszú tárgyalásokról csak rövid jelentések láttak napvilágot. A kormányzói hatáskör kiszélesítése és a kormányzósági hivatal fölállítása tekintetében — mint ismeretes — sikerült is némi megoldást találni, de a kérdáskomplexum legjelentősebb része tekintetében a koalíciós pártok részéről ismét váratlan akadályok merültek föl: a szojm koalíciós többségének biztosítása. Ez azonban — tekintettel arra, hogy Kárpátalja országos képviselőtestületének koalíciós többségét csak a szakértő tagok kinevezésével lehetett, biztosítani, pium de- sideriumnál egyébnek nem tekinthető. Nem kétséges, hogy ez a kívánság a megkezdett tárgyalások tempójára fékezőleg fog hatni, de számításba véve azt, hogy a kárpátaljai autonómista mozgalom egyre szélesebb tömegekben vert gyökeret, továbbá azt, hogy az önkormányzat rövid időn belül való tető alá hozására az iniciativa a legfelsőbb helyről indult ki, mégis bizonyosra vehető, hogy a tárgyalásodat folytatni fogják. Erre enged következtetni a miniszter- elnök sajtónyilatkozata is. így tehát, ha nem is napok és hetek kérdése, de számi-1 tanunk kell azzal, hogy a szojm összehívására most már belátható időn belül sor kerül. Ez teszi időszerűvé, hogy a magyarság állásfoglalását e kérdésben ismételten lerögzítsük. A békeszerződés és az alkotmánytörvény előírásai világosan kimondják, hogy Kárpátalja „területe** a legszélesebb körű ön- kormányzattal ruházandó föl s hogy a szojm illetékessége kiterjed a nyelvi-, közoktatási-, vallási- és helyi közigazgatási kérdésekben alkotandó törvények hozatalára. Ugyancsak az alkotmánytörvényben van lefektetve az a különösen nagy fontossággal biró elv is, hogy Kárpátalja funkcionáriusait lehetőség szerint a helybeli lakosság köréből kell kiválasztani. Ezek alapján nem képezheti vita tárgyát az a tény, hogy területi autonómiáról lévén szó, a százezer főt meghaladó magyar lakosságot az önkormányzat keretein belül, az egész vonalon számarányának megfelelő hely illeti meg. Ami pedig a nyelvi-, közoktatási- és helyi közigazgatási kérdéseket illeti, az aránylagos képviselet élve alapján választandó szojmra vár az a föladat, hogy megtalálják azt a . közös platformot, amelyen; a magyarság törvénybiztosifótta jogainak birtokában megtarthatja és szabadon fejlesztheti kulturális értékeit, valamint a helyi közigazgatás tekintetében érvényesítheti jogos aspirációit. Mert csak ezen az alapon képzelhető el a többség és a kisebbségek együttműködése révén az olyan békés és kívánatos atmoszféra megteremtése, amely az autonóm terület fejlődésének megingathatatlan pilléréül szolgálhat. A magyarság elvi állásfoglalása ebben a kérdésben tehát világos és változatlan. Törvényhozóink ennek az eszmének a szolgálatában küzdöttek és fognak küzdeni a maradéktalan megvalósításáig. A magyarsággal évszázadokon keresztül testvéri közösségben élő többségi nemzettől függ tehát az elkövetkezendő lélektani pillanatból folyó, egyedül helyes konzekvenciák levonása: a közös platform megtalálása. Mi előlegezett bizalommal tekintünk az elkövetkező események elé. Mégis a béke- szerződés és alkotmánytörvény biztosította jogainkból és igényeinkből egy jottányit sem engedve, kötelességünknek tartjuk éber szemmel őrt állni s ha szüksége mutatkozik, a törvényadta kereteken belül minden közéleti fórumon felemelni szavunkat az olyan megoldási lehetőség ellen, amely a magyarságot nem elégítené ki és hátrányosabb helyzetbe juttatná,
