Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-12 / 86. (3935.) szám

1936 április 12, vasárnap. trasgaiAWAarhiriíAi; . SPORT . Sport, egészség, kozmetika A sportéra delelőjén felesleges bármilyen testedzés fontosságát, vagy szükségességét hangsúlyozni. Mégis az alapos megfigyelők azt tapasztalták, hogy korántsem olyan álta­lános a sportolás, mint azt a lapok sportarova- tai után képzelni lehetne. Nem csak olyan versenysportokra vonat­kozik ez, ahol egy versenyen a nézőközönség csak igen kis része egyúttal tényleges spor­toló is, — mint a futball vagy kerékpár — hanem az összes sportágakra. A tömegsport eredményes hangsúlyozása — bár egyes or­szágokban már százezres tömegeket mozga­tott meg — valóban aktív sportolónak, igen csekély kivételtől eltekintve, csak a fiatal­ságot tudta megnyerni. Amióta nemcsak a sport fanatikusai, hanem konzervatív bel­gyógyászok, mint legutóbb Eppinger profesz- szor, szükségesnek tartják, hogy az ember még az öreg korban is végezzen megfelelő sportszerű mozgást, azóta kutatják, hogy az a nagy sportpropaganda, amely a nagy világ- versenyek körül folyik, miért jár csak rela­tív eredménnyel. A sport értelmezése egyáltalában nem egységes. Ma a sportolás leglelkesebb hívei & a sportot nem eszköznek tekintik, hanem ne­mes versengésnek, melyben a klasszikus példa mintájára az egyén teljesítőképességé­nek maximumát adva győz, vagy méltó mó­don küzdve légy Szőttként is megszerzi az el­ismerést. Mások az ifjúság nevelésének leg­hatásosabb eszközét látják a sportban, vagy a legtökéletesebb előkészítő módot a katonai szolgálatra, vagy hatalmas nemzeti propa­ganda-erőt, nemzetközi küzdelmekben elért győzelmek esetén. Sok olyan érv szól a versenysport mellett, hogy szükségképpen a sportolás-adta más lehetőségek nem nyomulhattak előtérbe. így csak most derül ki, hogy a kulturember szá­mára a „test gyakorlása" egész más irányú kényszerítő szükségesség lesz és nem az ókori példának modern felújítása. A gépkul- turában élő ember mozgási lehetőségei egé­szen mások, mint voltak még a múlt század­ban is. Mert például attól az időtől, hogy az ősember a lovat szolgálatába állította, egészen a XIX. századig, az utazás és az utas ember fáradozása csak lényegtelen változás­sal járt. A primitívebb fegyverek és eszkö­zök használata, az összehasonlíthatatlanul kényelmetlenebb életkörülmények az elek­tromosság gyakorlati alkalmazása előtt, a rossz higiéniai viszonyok, megannyi kény­szerítő körülmény a mindennapi életben olyan mozgások elvégzésére, melyek ma feleslegesek. A mai mechanikáit világban majdnem mindenfajta foglalkozású ember életmódja csak egészen minimális mozgást követel, s az is inkább csak az alsó végtagok helytelen megterhelésében áll. Azonban a szervezet izomfiziológiai szem­pontból semmit sem változott. A modern ember egészsége éppen úgy megköveteli a harmonikus életmódot, mint bármely más élőlényé. Ez pedig megfelelő mozgás nélkül elképzelhetetlen. Előfordul, hogy teljesen kiegyensúlyozott, rendszeres életet élő egyének mozgás nélkül is megőrzik egészségüket, de amint bármi kizökkenti őket ebből a harmóniából, kép­telenek a legkisebb feladat megoldására is; egészségük labilis volta mellett a látszólag ép szervezet hamarosan leromlik. Már pedig a modern életet éppen a szélső­ségek jellemzik, a mindennapi élet minden­kitől egyre több rugalmasságot kíván, — fel kell készülni a váratlanra lelkileg és testi­leg egyaránt. Nem lehet néhány ifjúkori év sportolását az egész életre konzerválni, a szervezet továbbra is megköveteli az őt meg­illető higiénikus életbeosztást. A kizárólag higiéniai szempontból űzött sportolást nem lendítette fel kellően az eddi­gi sportpropaganda, mert az eszköz és a cél itt teljesen ellenkezik a versenysportolóéval. Mig az, aki versenyre készül, azt a sport­ágat választja, ami legjobban megfelel testi adottságának, — például karcsú, könnyű, de inas, szívós, szervezet a futást, zömök, rövid- lábú, széllesvállu a görög-római birkózást próbálja meg — addig, ha a szervezet köve­telményeit nézzük, akkor mindenki azt a sportágat kultiválhatja, amellyel szervezeté nek hiányosságát legjobban pótolni tudja. szakszerűen megállapított mozgás nélkül a szervezet hamarosan vagy elveszti ellenálló­képességét bizonyos irányban, vagy éppen megbetegszik. Szerencsére ezt a folyamatot megelőzi egy kedvezőtlen külső kozmetikai elváltozás, el­hízik, elpuhul, az izomkörvonalak plasztici- tása elmosódik, a bőr rosszabb vérkeringés miatt elhanyagoltnak tűnik fel úgy az arcon, mint a testen. Megannyi intő jel a legter­mészetesebb preventív gyógymódra, a mozgás­ra. Ez azonban az egyszerűbb eset, mert gyakran nemcsak a megfelelő mozgás hiány­zik, hanem rossz higiéniai viszonyok között végzett munka következtében a szervezet máris beteg. Ilyenkor egyszerű sportolással a szervezet megzavart egyensúlyát helyre­hozni nem lehet. Fizikai életprogramját tulajdonképpen mindenki már sejtjeiben magával hozza, de csak a legritkább esetben tudja végrehajtani. Az elérendü optimális helyzetben a szerve­zet nemcsak egészségileg, hanem kozmetikai- lag is kifogástalan lesz. így egyre nagyobb tért nyer a kozmatikai szempontból végzett sportolás, ami egyúttal parancsolóan meg­követeli az összes életkörülmények rendezé­sét is. Eddig a többé vagy kevésbé ismert rend­szerek nem értek el kellő eredményt. Mert ha valaki tájékozatlanságában nem az egyé­niségének megfelelő rendszert választja, esetleg még árthat is szervezetének. A jelen problémája a hangos külsőségek helyett mindenki számára könnyen elérhe­tővé tenni azt a mozgáslehetőséget, ami ép­pen a fennforgó körülmények között szük­séges. Kevésbé vagyonos néprétegeknél a helyes irányú törekvés megfigyelhető c kiiny- nyebben elérhető vizisportok né^zt.-ősé­gében. Lassan a köztudatba jut, hogy az egészség megóvása érdekében helyesen végzeL sport önmagunkkal szemben fennálló elemi köte­lesség. Nemsokára a mindennapi mozgás éppen olyan természetes lesz, mint ma a mosakodás, vagy fürdés, ami nem is olyan régen meg nem értett kuriózum volt. A csehszlovákiai magyar sportszövetségek működése Bárczy Oszkár CsMTSz-elnök jelentése tükrében Prága, április 10. Bárczy Oszkár a Csehszlová­kiai Magyar Testnevelő Szövetség kassai ülésén beszámolt a csehszlovákiai magyar sportszövetsé­gek múlt évi működéséről. A jelentés eme részét általános érdekét tekintve alkalmasnak tartottuk ünnepi számunkban való leközlésre és azt aláb­biakban adjuk: A CsMTSz legerősebb és legrégibb szövetsége: a CsAF—Magyar Labdarugók Szövetsége Tagegyleteinek száma 134, igazolt tagjainak szá­ma pedig 5310, azaz 313 igazolt játékossal több, mint tavaly. Nemzetközi mérkőzést kettőt rendezett, egyet Béosben, Ausztria egyik legerősebb csapata el­len, melyben a „c6odacsapat“-ból 6 játékos szere­pelt s amelyet 6:2 arányban elveszített s a másikat Pozsonyban Budapest profi válogatottja ellen, me­lyet szép játék után 3:l-re nyert meg s ezen mérkőzések megrendezésével s eredményes lejátszásával életképességéről ée játékerejéről tett ismét bizonyságot. Adminisztrációja úgy a központnak, mint kerü­leteinek pontos é$ jó volt. Mérlegelve mindenkor a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet, kockázatos vállalkozáspkba és verseny lekötésekbe nem bocsát­kozott, ami viszont szakavatott és előrelátó pénz­ügyi elgondolásait dicséri. Viszonya a CsAF-hoz megértő és barátságos volt, pozíciója erős és megbecsült, hol a csehszl. ma­gyar labdarúgás érdekeit a mindenkori lehetősé­gek szerint sikerrel védelmezte. Gondoskodott segélyre szoruló egyleteiről s 32 szegény kis egy­lete között, labdasegély cimen labdákat osztott kú Ezen minden tekintetben célirányos és eredmé­nyes munkájáért- úgy a központnak, valamint ke­rületeinek teljes elismerésünket és köszönetümket fejezem ki. A következő legerősebb és legrégibb szakszövet­ségünk: a Cs. Magyar Tenisz Szövetség Tagegyleteinek száma 2*3, leigazolt tagjainak szá­ma 239. Múlt évi tevékenységét erősen befolyá­solta a gazdasági válság, mely oknál fogva nem­zetközi mérkőzést nem rendezhetett e tagegyletei sem tudtak nagyobb versenyeket rendezni. Belföl­di szereplése azonban annál eredményesebb volt, mert megnyerte a dr. Just vándorserleg szlovenszkói körletének szenior csapatbajnokságát, melyért a CsLTA közgyűlésén ünnepélyes formában berá- mázott nagy oklevéllel lett kitüntetve. Ezenki- vül a Bárczy-serleg 1935. évi győztese is lett s igy 5-ik jubiláns évében hivatalosan is Szloven- szkónak szenior és junior csapatbajnoka volt. A Révay-serleg győztese s ezzel a Cs. Magyarok Csapatbajnoka az Ungvári AC csapata lett. A Szö­vetség legeredményesebb játékosa Mankovich Emánuel (UAC) volt, aki nemcsak a Cs. Magyarok összes bajnokságait nyerte meg, hanem a pardu- bici országos ifjúsági bajnokságokon az országos vegyespáros és a LTC 6erlegbajnokság 1. diját is megszerezte. Ugyancsak megnyerte a beszterce­bányai nemzetközi versenyen a legjobb szloven­szkói játékosok férfiegyes bajnokságát és a ve­gyespáros bajokságot Bárczy Emesével s igy hi­vatalosan is Szlovenszkó 1935. évi legjobb játéko­sának számit. A Cs. Magyarok bajnokságait Ungvárott az UAC rendezéséiben bonyolították le. A Szövetség 1935. évi bajnokai a következők: Férfiegyes: Mankovidh Emánuel (UAC). Női- egyes: Boross Ágnes (UAC). Férfipáros: Manko­vich Emánuel-Kováte Elemér (UAC). Vegyespáros: Mankovich E.-Böhm Blanka (UAC). Nőipáros: Böhm Blanka-Barkász Vali (UAC). Ifj. férfiegyes: Mankovich Emánuel (UAC). Ifj. nőiegyes: Bárkász Böske (UAC). A Szövetség a CsLTA választmányában egy ren­des taggal és egy ülnökkel van képviselve. Ben des tagul a szövetség elnökét választották meg. A Cs. Magyar Atlétikai Szövetség múlt évi szereplése is minden dicséretet megérde­mel, amelyet a főezövetség, a CsAAU is ismételten elismert. Tagegyleteinek száma 10. Igazolt ver­senyzőinek száma 135. Tagegyletei az elmúlt év­iben 24 versenyt rendeztek, ezek közül a Kassai AC két nemzetközi versenyt, melyek közül a nagy­sikerű s erős nemzeüíözi részvétein marathoni verseny sportbeli értékét nemcsak a prágai komoly sportlapok, de á külföldi sportsajté is elismerő- leg méltatta. A Ös. magyarok atlétikai bajnokságai Léván a LTE rendezésében folytak le minden vidék összes számottevő egyleteinek impozáns részvételével s hibátlan rendezés mellett, melyről a pozsonyi rá­dió magyar órája nagysikerű közvetítést is adott. A Csehszlovákiai Magyarok Ifjúsági bajnokságait Kassán a KAC hasonlóké.p szakszerűen rendez­te meg. A Csehszlovákiai Atlétikai Szövetség 1935. évi bajnokai a következők; 100 m.: Pallavícini János (KAC) 11.9 mp. 200 m.: Pallavícini János (KAC) 25.2 mp. 400 m.: Szankulics Emil (UAC) 57 mp. 1500 m.: Gyurcsán Jenő (KAC) 4:48.8 p. 5000 m.: Lecskó Ferenc (UAC) 17:25.8 p. 4-szer 100 m. staféta KAC 49 mp. Olympiai staféta: UAC 3:57.2 p. Sulydobás: Hetényi (PTE) 11.69 m. Diszkosz: Ruinns F. (LTE) 35.87 m. Gerely: Novák Iván (LAFC) 49.20 m. Tá­volugrás: Simboch (PTE) 5.74 m. Magasugrás: Soldos Árpád (KAC) 1.67 m. Hármasugrás: Palla- vicini János (KAC) 12.08 m. A Pálffy Andor és a Moravek István vándordija­kat és ezzel a csapatversenyeket a Pozsonyi TE ki­tűnő csapata nyerte meg. A Cs, Magyar Asztali Tenisz Szövetség példás ügykezelése és agilitása folytán tagegyle­tei száma 17-re szaporodott s igazolt játékosai ma 171-t tesznek ki. Az 1935. évi magyar csapat- bajnokságot s a Demény-vándorserleget a PTE csa­pata nyerte meg, mely továbbá Szlovenszkó baj­nokcsapata is lett s a köztársaság bajnokságában Pilsenben a 2-ik helyen végzett. Versenyrendezé­sei között kimagaslott a PTE nemzetközi versenye Szlovenszkó 1935. évi bajnokságáért, hol a Szö­vetség éljátékosai igen szépen szerepeltek a leg­jobb csehszlovák ée osztrák játékosokkal szemben. A Csehszlovákiai Magyar Asztali Tenisz Szövet­ség 1935. évi bajnokai: Férfiegyes: Simboch Béla (PTE). Nőiegyes: Bel- lágh DaLma (LAFC). Férfipáros: Lederer Frigyes- Salzer Imre (PTE). Vegyespáros: Feix Mici-Lede- rer Frigyes (PTE). Nőipáros: Feix Mici-Lás/.ló Zsuzsi (PTE). A Csehszl. Magyar Úszó Szövetség működésének második évében sikeresen folytatta munkáját. Tagegyleteinek száma 6 s 81 leigazolt versenyzővel rendelkezik. Szervező tevékenységé­vel egyidejűleg megkezdte Stahl Lajos szövetségi kapitány szakavatott irányítása mellett a pozsonyi úszóink továbbképzését s az ifjúság bekapcsolódá­sát és kiképzését, melynek meg is volt a szép eredménye, melynél fogva a PTE kitűnő uszógárdá- ja 11 országos rekordott állított fel, melyek a következők: Heiling 1935 júniusban (szabadtéri); 200 m. hát 2.48 p. 50 m hát 33.6. 400 m. hát 5:52.4. 200 m. hát 2:48.2, augusztusban 100 m. hát 1:15.6, szep­temberben 100 m. hát 1:14.8. 50 m. hát 32.8. 100 m. hát 1.14.4. (fedett) 50 m. hát 32.4. PTE 3-szor ICO m.-es vegyes staféta 1935 augusztusban sza­badtéri 3:49.6. PTE 3-szor 50 m. vegyes staféta 1935 augusztusban 1:36. Kovács Hanna 50 m. gyors 32.8. Sohmuck János 50 m. mell 1935 aug. 33 mp. (ennél jobbat csuk Csik úszott 32.8-as Európarekor ddal). Legeredményesebb úszója Heiling Károly volt: 17 első, 3 második és 1 harmadik díjjal. A 100 m. háton megnyerte a csehszlovák országos bajnok­ságot is. A PTE úszói a CsMUSz bajnokságain is a leg­eredményesebben szerepeltek, hol több pontot sze­reztek, mint a többi résztvevők együttvéve. A pont­arány 56 volt a többi egyefet ‘együttes 17 pontja ellen.'' A csehszlovákiai magyarok bajnokságait nagy részvétel mellett Pöstyénben - rendezte meg. A Csehszl. Magyar Úszó Szövetség 1935. évi baj­nokai a következők: 100 m. férfi gyors: Holczer II. (PTE). 200 m. férfi gyors: Heiling (PTE). 400 m. férfi gyors: Heiling (PTE). 100 m. férfi hát: Heiling (PTE). 200 m. férfi mell: Kinzel (PTE). 100 m. hö'gy gyors: Kovács Hanna (PTE). 100 m. hölgy mell: Kovács Hanna (PTE). 100 m. ifjúsági gyors: H^n- ning (PTE). 200 m. ifjúsági gyors: Henning (PTE). 100 m. ifjúsági mell: Tham (PTE). 3-szor 10 m. fér­fi vegyes staféta PTE. 4-szer 200 m. férfi gyors staféta PTE. 3-szor 100 ifjúsági gyors staféta: PTE. 3-szor 100 m. hölgy mell staféta: PTE. A Cs. Magyar Kanadai Hokki Szövetség az idén természetellenesen enyhe időjárás folytán csak igen csekély tevékenységet fejthetett ki. A CsKH Liga elnökével való többrenbeli prágai tár­gyalásaim folytán sikerült az eddigi, felvételünket gátló akadályokat elhárítani s Ígéretet kaptam, hogy a CsMKH felvétele a Ligában meg fog tör­ténni s felhatalmaztak, hogy már addig is, amig ez bekövetkezik, kezdje meg a szövetség rendszeres működését S tagjai leigazolását. Ennélfogva — el­lentétben a tavalyi intézkedésünkkel — amikor is prágai tárgyalásaink folyamányaképpen a szövet­ség működését korlátozni voltunk kénytelenek- a szövetségnek megadtuk az engedélyt a szabad mű­ködésre. A szövetség decemberi közgyűlése uj vezetősé­get választott, kiknek szakavatott kezeiben meg­indult azonnal az épitő és megértő munka, a szö­vetség ujt tagegyletekkel szaporodott, melyeknek száma 11, mig a leigazolt játékosok* száma 143. Miután most már a legális megindulás elől az akadályok elhárultak, szövetségünk a tagyegyletck legnagyobb részét felszerelési segélyekben része­sítette, sajnos, azonban az enyhe időjárás lehetet­lenné tette a bajnokságok és a Szent-Ivány Farkas serlegmérkőzések lejátszását. A Cs. Magyar Birkózó Szövetség (mint a CsSTA magyar kerülete) az elmúlt évben szintén már megkezdte a rendes működését. Prágai tárgyalásaim alapján a felmerült nehézségek sz a­tén el lettek hárítva s a szövetség működése e’é a főszövetség örömmel tekint. A szövetség az elmúlt évben több versenyt ren­dezett s egyizben Miskolcon is szerepelt csapatá­val. A bajnoki névsor: Légsulyiban: Licekó (KAC). Pehelysúlyban Szla­(Tehát a futásra alkalmas, de nőm elóg izomanyaggal rendelkező olyan sportot vá­laszt, amelynek segítségével megerősödik, a birkózásnál alkalmas pedig olyat, amellyel nehézkességét elveszti.) Ennek a megválasz­tása igen sokszor nem könnyű. Rendkívül sok szempont játszik szerepet: milyen leve­gőn végzi az illető a napi munkáját, milyen a tápláléka, életkora, stb. Ha ezen kívül még a foglalkozás is bizo­nyos káros mellékkörülményekkel jár, túl sok ülés, állandó álldogálás, akkor egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom