Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-12 / 86. (3935.) szám

1936 április 12, vasárnap. 'PRVCAI-MA'GVAUHTRJDAP színház* film —**»««> un ....................................... Sz tovenszkói magyar szerző darabja a szegedi színházban „Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem44 — mondja Asguthy Erzsébet, az újdonsült eperjesi drámaíró legújabb alkotásáról a Prágai Magyar Hírlap munkatársának Eperjes, április 10. (A PMH munkatársától,.) Bemmünket igém közeliről érdeklő, örvendetes irodalmi esemény fog lejábszódini a szegedi színházban; olyan darabot fognak bemutatni, amelynek társszerzője egy 6»lovemszkói iró: Asguthy Erzsébet (dr. Kissóczy Józsefmé). As­guthy Erzsébetről tudtuk eddig is, hogy kul- turé lót tinik egyik legnagyobb értéke, hiszen az országos hírnevű eperjesi magyar műkedvelő színpadnak esztendők óta ismert „és elismert prímád ónná.ja, ismerjük sajátos izü verseit, me­lyeket nagy rokonszemwel fogadta nemcsak a szlovemszikóá, de a magyarországi kritika is, tudjuk, hogy komoly sikereket aratott minit prózairó is: de hogy egyben drámaíró is és pe­dig tehetséges, színpadképéé drámairó, ez még az eperjesi ismerőseinek is a legnagyobb meg­lepetés, mert csak a budapesti lapok magasz­taló híradásaiból értesültünk róla, hogy dara­bot irt. A Sirnor Miklóssal együtt irt „Talán ...“ cimü drámájáról egyebek közt az Uj Nemzedék azt írja, hogy az tiszta költészet, a drámai cselekmény középpontjába a két szerző a költői mondanivalót tette. Asguthy Erzsébetre nagyon jellemző ez a me,g- lepetésszerü jelentkezés a drámairó babérjaiért. Ugyanígy tette a költeményeivel is. Évekig volt ^titkos költő", aki közvetlen környezete előtt titkolta alkotásait és költő voltát, álnévvel ko­pogtatott a szerkesztőségeiknél és pusztáin az Írásainak tehetséges voltával tört miagának utat az elismerés felé. Ugyanígy volt „titkos drámaíró" is, amug egy szép napon kész siker­rel meg nem lepte híveit. Ez az Asguthy Erzsé­bet igazi attitűdje: nem könyököl, nem vetek­szik a sikerért, a tehetségét küldi maga elé és megvárja, amíg a siker magától jelentkezik nála. Szerénységénél csak a tehetsége nagyobb, — mondotta róla egyszer vallaki s annál érté­kesebb a siker és elismerés, amely önként hull a tehetséges költő ölébe. Ismerve ezt az alapvonását, tudtam, hogy ne­héz lesz a nyilvánosság előtt való megszóla­lásra bírnom, tudtam, hogy nem szívesem fog nyilatkozni darabjáról. — Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem, — szabódott, ami­kor kérdéseimmel ostromoltam. De végre el­mondott egyet-miást. — A darab műfajilag — mondotta — nem tartozik pontosan meghatározható keretbe. A Commed'ia deli‘arté-hoz hasonlítható leginkább. Ennek szabadabb törvényein belül igyekeztünk mondanivaló’nknak olyan formát találni, amely a mának, a technika, film s mindennapi életünk rohanó ütemének képzeletünkben leginkább megfelelt. Elfogadhatóvá akartak tenni a tételt, hogy a közönség nemcsak a felületen mozgó kérdés, hanem az elvontabb probléma tárgyalá­sát is el tudja fogadni. Fölépítését illetőién ke- retdairab, ahol az alapprobléma a tulajdonkép­peni lényeg, a cselekmény csak külső keret. Párhuzamosan halad az éterikus sik a natu­rális cselekménnyel, amelyben a közismert klisé-alakok lesznek lá­zadó vagy alázatos bábjai a szerző és rendező kezének. A cselekmény vázlatos drámai vetí­tése csak látszólag újszerű, tételeinek gyöke reá egészem a régi görög drámáig nyúlnak vissza. A költői alkotás már Arisztotelész szerint Is nem a dolgok külső valóságának, hanem a ' dolgokat belülről teremtően kialakító formá­nak: az igazi lényegnek visszaadására törek­szik. A költő nem azt Írja le, ami van, hanem azt, ami lehetséges. — Hogyan jött arra az elhatározásra, hogy darabot Írjon? — firtattam tovább. — A költői mondanivaló legkifejezőbb köz­vetítője a drámai forma. És fölhasználtam a ta­pasztalataimat , amelyeket mint aktív műked­velő szereztem. Izgatott az a kérdés, hogy hogyan ir fcrtfr szemző egy darabot. Erre komplikált magyará­zatot vártaim. S a legegyszerűbbet kaptam: — Hogyan írunk? Vitatkozó dialógus for­rná jálban... NÁDFŐY ÁRPÁD. LÉGV^BBSPORJ A (sAF-MLSz igazgatótanácsának illése (Hivatalos.) Az Ig.-Tan. f. hó 15-én este 8 órakor tartja ülé­sét. Tárgysorozaton szerepelnek többek között az alábbi ügyek: ifjúsági bizottságok, Gleisza István Komáromi FC—Szenei SC átig. ügy ujrafölvétele, Északi kér.—Spielberger I^eó-ügy, a kér. közgyű­lések határozatainak végleges jóváhagyása (anya­gi rész). 13 )( Biróküldés a nyugat! divízióban április 19-ére: Zsolnai SK—Komáromi FC: Spóner. — Vas, Pozsony—Érsekújvár! SE: Rrocsá". — Ligeti—Ruttkai FC: Fritz. — Füleki TC—Tren­cséni TS: Dietz. — Zólyomi TK—Pöstvóni FIv: Mohler. )( Prágában az ünnepeken mégis leszm k mér­kőzések. A Viktória Zsizskovnak sikerült az utol­só pillanatban a bécsi WAC-ot lekötni és a DFC-bal, valamint a Nuslei SK-bal rendez az, ünnepeken körversenyt. Szombaton a Viktc Zsizekov divizió8 mérkőzését játsza le a vrsovi- cei Bohemians-6zel. )( Az oxfordi diákok Brünnben egy gyönge válogatott csapattól 1:6 (1:2) arányban kikapta!.. A győztes csapat góljait Hess (8), Stloukal is Nepala, a vendégekét Lee lőtte. )( A budapesti Ferencváros Kasselban az ot­tani Sportklub 03-at 7:3 (4:0) arányban győzte le. A gólokat dr. Sárosi (2), Kiss (2), Toldi, Táncos és Kemény a Ferencváros, Kellner (8) a németek részéről lőtte. )( A Wiener SC Montpellierben 5:1 (4:0) arányban győzött az Olympique ellen. )( A Középeurópai Kupa- és az Európa Ser­leg-bizottság konferenciája ma délben kezdődött meg Prágában. )( Magyarország—Ausztria vá’ogatott uszóver- senyén, amely április 25—26-án folyik le Buda­pesten, a pozsonyi Stahl Lajos lesz a döntőbíró. )( Hans von Stuck Nizzában a Turbie-hegyi- autóversenyt Autó Unio-gépón 3:38.8 rekordidő alatt nyerte meg 103.656 km/óra sebességgel. Második Wimille (Bugatti) lett 3:43 5 alatt. )( A prágai Hampacher a Luzemában Mülier lat minden tagja a szinpaon volt s Mária szere­pében Ko’.ár Mária, Péter apostol szerepében Szirmay Vilmos, Judás szerepében Némethy Zol­tán, Pilátus szerepében Bálint György, Kaifás szerepében Farkas Pál, Annáé és a farizeusok szerepeiben Turóczy Gyula, Somogyi Károly és Ross József emelkedtek ki az együttesből, mely­nek többi tagjai is csak dicséretet érdemel. A passió komolyságához illő szép kiállítás Bercsé­nyi Tibor munkája volt, a zenekart pedig He- merka Gyula Iván vezényelte. A közönség, saj­nos, nem értette meg a színház nemes intencióját a passiójátékok szinrehozatalával s az előadások végig nagyfokú részvétlenség jegyében folytak le. (k. s.) (*) Hercz eg-bemutató Becsben. Herczeg Ferenc-bemutatóra készül a bécsi Burgszín­ház. Április végén, vagy május elején mutat­ja be a kiváló iró Saendrey Júliáról szóló történelmi játékát. A darab Becsben Petőfi Júliája cimimel kerül színre s a bécsi ünnepi hetek során is műsoron szerepel. A címsze­repet Hilde Wagener játssza. Friedrioh Ro- senthal rendezi Herczeg Ferenc színjáték át. (*) A Toldy Kör szinigárdája uj előadást tű­zött műsorra. Április 26-án, vasárnap délelőtt hároniruegyod 10 órakor a pozsonyi városi szín­házban előadja az „őfensége kalapja" cimü bo­hózatot. A jeles gárda, amelyről az újságok már régen megállapították, hogy az egyik leg­jobb műkedvelő-együttes Szlovenszikión, ezút­tal is legkiválóbb erőit szerepelteti. Rehonov- 6zky Jemené, Wimmer Mariamne, Nagy Jancsi, Sárai Pali, Körűinek Lajos, Niobus Harry stb. szerepelnek, a rendezést pedig Moravekné Ko­vács Mária irányítja, akinek nevét jól ismeri a pozsonyi közönség. További részleteiket leg­közelebb köziünk. (*) Shaw-darab a népszövetségről. Rómáiból jelentik: Bemard Shaw „Genif" cimmel most 'el­készült legújabb darabjáról a Stefani Iroda lon­doni tudósítója előtt kijelentette, hogy abban főleg a népszövetség következetlenségére igye­kezett rámutatok „Vígjátékom — mondotta Shaw — az angol és iaz olasz közönségnek való­színűleg egyaránt tetszeni fog, de mindegyik­nek más-más okiból. Remélem, hogy darabom hamarosan sziorefcerülhet, meri tárgya főleg most időszerű". (*) Molnár László Géza képkiállitása Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Molnár László Géza festőművész nagysikerű losonci kiállítása után Kassán állítja kii pompás szinhatásu táj­képekből és izmos tehetségre valló figurális kampoiziclókbói álló képeit. A kiállítás a Sro- bár-ucca 14, szám alatti egyesületi teremben április 12-én nyiíilk meg és 20-ig marad nyitva. A fiatal szloven&zkói festőművész kollekcióját a kiállítás előtt nagy sikieinneil mutatta be a kas­sai művészeti élet reprezentánsai előtt. mmm—mmhbbmbb A kassai passiójáték • bemutatója , Kassa, április 10. Passiójátékot Írni minden­képpen hálás feladat. A vallásban és a bibiiában rejlő hatalmas erő, amely természetszerűen átvo­nul a passiójátókba is, nem tévesztheti el hatását, különösen, ha a passiójáték Írója a vérbeli drá­mairó érzékével és felkészültségével nyúl ehhez az örök témához. Krisztus golgotajárása egyike a világtörténelem legnagyobb tragédiáinak, ahogy például Dávid király zsoltárait is a világiroda­lom legszebb, legtökéletesebb versei közé soroz­hatjuk. Stefancsik-Seres Gyula, a kassai magyar szín­ház tagjának passiéjátóka, melyet Alleluja cím­mel mutatott be a szinház, az eddig ismert pas­siójátékok közül a sikerültebb, szinpadszerübb alkotások tulajdonságaival dicsekedhetik, habár dramaturgiai tekintetben távolról sem éri el azt a vonalat, melyre a vérbeli drámairó tudta volna emelni az örök, krisztusi tragédiát. A drámai színfoltok az első három képben kissé bizonytala­nok, elmosódottak s főként: a színpadi hatás szempontjából nélkülözik a tömeget, amely a hasonló vallásos játékoknál mindig elengedhe­tetlen követelményt jelent. Ez a hiányosság, amely egyébként a rendezés hibája is, végigvonul az egész játékon s különösen a keresztet képé­ben szembetűnő, melyet külön kellett volna vá­lasztani a szerzőnek a Pilátus előtt lejátszódé jelenettől. A keresztet képe valahogy mellékmon- datszerüen szerepel a játékban, pedig a tragédia cselekménye itt kezd emelkedni a csúcspontjához s ennek arányában megfelelő hangsúlyozást ér­demelt volna. A szerző talán, a koncepció hiá­nyosságain kívül, túlságosan alkalmazkodott a bibliához, ami lényeget illetően természetes is, azonban a szinpadszerüség szempontjából csak hasznára vált volna a játéknak, ha a külső ke­reteket, a monumentalitást és az érzelmi aláfes­téseket egyéni palettáján kevert színekkel rakta volna fel a színpadra a szerző. A zenével kapcsolatosan szintén különvéle­ményünknek kell kifejezést adnunk. Ha passió- játékot zenekisérettel akarunk játszani, akkor annak a zenének, a tragédiához méltóan, nagyon jónak kell lennie. Hemerka Gyula Iván zenéje az első három képben, melyek Krisztus jóceelekede- teiről, csodáiról és a farizeusokkal való vitájáról szólnak, még megállja a helyét és megfelelően festi alá a cselekményt. A további képek során azonban erősen esik ez a zene és talán csak a golgotái képnél emelkedik drámai magasságok­ba. A hangszerelés viszont végig elsőrangú, en­nek, úgy látszik, vitathatatlan mestere a szerző. A szinház szép kiállításban és Sereghy Andor mozgalmas, nagyvonalúságra igyekvő rendezésé­ben mutatta be a passiójátékot. Krisztus alakját. & . . ..CSALÁDI" ESEMÉNY A BERLINI ÁLLATKERTIJÉN amely végig összetartó gerince maradt az e]ő-|..Aida , a hatalmas indiaa elefánt kis elefántnak adott életet, melyet „Orje -nek neveztek el. adásnak. A többi szerepekben csaknem a társu- Az újszülöttnek s ok látogatója akad német nehézsúlyú bajnokot kétes körülmények között győzte le. Hampacher a hetedik menetben szabálytalan ütéssel földre küldte Müllert és a Z6üri, ahelyett, 'hogy diszkvalifikálta volna, győztesnek jelentette ki a prágai boxolót. Klump- ler az osztrák Pospisehilt, Basta pedig a bécsi Albertét győzte le pontozással. X Perry, a világ legjobb amatőr teniszezője Budapesten vendégszerepei április 15-én a Gabrói- Szigeti kettős ellen. Perry partnere a párosban Kehriing Béla lesz. A ftoas&Mji umih müsota: ÁTLÓN: Aká utoljára csókol. ALFA: Mindenki szerethet VIGADÓ: Az ő szemevilága. (Das Lidhit sei- meir Augern.) URÁNIA; A császárnő kegyeltje. TÁTRA: Meseaiutó. METRÓ: Meseautó. YMCA: A bátor úszó. LUX: Napfelkelte előtt ELEKTRO BIO: Botrány az Atlantic-szállóban PALACE: Miért hazudik Katica? A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Szombat: Bécsi tavasz. Operettbemutató. Vasárnap délután: Az esemyős király. Ope­rett Vasárnap este: Bécsi tavasz. Hétfő délután: János vitéz. Kacsóh Pongrác daljátéka. Hétfő este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Kedd délután: Budapest—Wien. Operettslá- ger. Mérsékelt helyárakkal. Kedd este: Nagy szerelem. Molnár Ferenc világhírű színmüvének bemutatója. Szerda: Nagy szerelem. Csütörtök este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Péntek este: Az Ur katonái. Mérsékelt hely­árakkal. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Meseautó. (Magyar hangosfilm.) A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: A biborruhás asszony. (Marlene Dietrich.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MÜSCT ': VÁROSI: Szombat—vasárnap: Szerelemmel vádollak. Hétfő—kedd—szerda: Egy peches ember szerencsi]':. . . Péntek—szombat—vasárnap: Tárás Búiba. Szombat—vasárnap—hétfő, népelcfcri * '1 Őfensége a szerelem. BIO RÁDIÓ: Szombat—vasárnap—hétfő: A fehér apáca. Kedd—szerda—csütörtök: A mi mindennapi kenyerünk .,, Péntek—szombat—vasárnap: Az örcmanya. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: Pánik a cirkuszban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom