Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-10 / 58. (3907.) szám

1936 márcitts 10, kedd. „A magyarok úgy biztosítják legjobban jövőjüket, ha Masarykot követik" Dérer miniszter nézetei a magyar kisebbség heiyzetérűl és a csehszlovák-magyar viszonyról Prága, március 9. Dórer igazeág-ügyminiszter tegnap beszédet mondott a komáromi munkás- akadémia által a Jókai-kulturpalota dísztermi­ben rendezett Masaryk-ünnepen. Előadásában a miniszter méltatta Mnearyk elnök a köztársaság érdekében kifejtett munkásságát és egyebek közt ezeket mondotta: — Masaryk személyisége, működése ée elvei a magyar kisebbség szempontjából különösebb figyelmet érdemelnek, Masaryk tanítóén itt a leg­nagyobb megértést a munkáeeág körében találta A magyar munkáspolitikának nagy missziója az okos, reális és mérsékelt politikában áll. Amit Masaryk a csehszlovák nemzet érdekében tett, az a magyar kisebbség előnyére is válhat. Iratai­ból, tevékenységéből és politikájából a magyarok is sokat tanulhatnak. Egyenesen azt lehet mon­dani, hogy ha a magyarok valóban el akarják érni a ma­guk erkölcsi, kulturális, politikai, nemzeti és szociális renesszánszát, akkor Masaryk tanait kell átvenniük és azok szerint kell berendez­kedniük. Masaryk a világháború alatti tevékenységével megszüntette a régi Magyarország határait, mely­nek vezetői az egykori Magyarországon élő nemma­gyar nemzetiségeknek még az alapvető jogokat sem akarták elismerni. A miniszter összehasonlítást tett a régi Ma­gyarország és a mai Csehszlovákia között. — Csehszlovákia mai községeiben és városai­ban —» mondotta, —■ több mint 800 tiszta magyar elemi iskola s számos magyar polgári é6 közép­iskola van, ezzel szemben két millió szlováknak a háború előtt nem volt egyetlen egy középisko­lája vagy polgári iskolája. A tiszta szlovák köz­ségek kilencven százalékában magyar iskolák voltak. A háború előtti magyar iskolapolitika világos és a vezető politikusok által is elismert célja a nemzetiségek magyarosítása volt. Egy ilyen államrendszernek előbb-utóbb el kellett buknia. Mikor Masaryk megdöntötte a régi Ma­gyarországot. ezzel nem követett el olyan tettet, amely a magyarok ellen irányulna, hanem csak le­vonta a történelmi konzekvenciákat és befejezte a történelmi folyamatot. Egyetlenegy államalakulat nem lehet tartós életű, ha azoknak megsemmisítésére tör, akik az állam természetes pillérei kellene hogy le­gyenek. Masaryk csak akkor cselekedett volna a magya­rok ellen, ha a mi államunk kötelékébe jutott magyarok számára ugyanazt a sorsot szánta vol­na, amelyben a háború előtti esztendőkben a szlo­vákok, a ruszinok és más nemzetiségek voltak. Mint volt iskolaügyi miniszter kijelenthetem, hogy Masaryk csehszlovák köztársasága nemcsak hogy iskolai és kulturális tekintetben nem rö­vidítette meg a magyarok kisebbségét, hanem a régi Magyarország kulturális ziláltsága nézőszö­géből a Szlovenszkón élő magyaroknak, neveze­tesen a széles néprétegeknek számos előnyt is hozott. Csehszlovákiában a magyar lakosság általános képzettségi színvonala erősen javult(I) Masaryk nem ugyanazzal fizetett a magyaroknak egyetlenegy kulturális intézményüket nem szün­tette meg. mint ahogy Tisza Kálmán kormánya tette a szlovák Matlcával, ellenkezőleg a fenn­álló magyar kultúrintézmények mellé a magyar tudományos Irodalmi és művészeti társaság alakjában uj intézményt alapított, amelynek megalapításához egymillió koronát adományo­zott. A háború előtti Magyarország bukása nem jelenti távolról sem a Csehszlovákiában élő ma­gyarok nemzeti halálát. Sőt az mondható, hogy éppen Masaryk eszméi lényeges előhaladást hoz­tak létre a csehszlovákiai magyar nép széléé ré­tegeiben. Államunk mindjárt megalakulása után valamennyi politikai szabadságjogot kiterjesz­tette a magyar kisebbségre. A háromnegyed millió­nyi csehszlovákiai magyar közül több állampolgár bir szavazati joggal, mint ahánynak az egy- milliónyi polgárral biró Budapesten van. A cseh­szlovákiai magyarok uj gondolatvilágba kerültek és jelentős politikai, nemzeti és szociális jogokat kaptak. Ezért nem paradox dolog az, ha azt mondjuk, hogy a magyarok úgy biztosítják jövőjüket a leg­jobban, ha Masarykot követik. A történelmi osztályok elévült politikáját a poli­tikai mérséklet ée józanság kell hogy fölváltsa. A nemzeti gyűlölködés helyébe olyan politiká­nak kell jönnie, amely a népek megértésére törekszik. Nem a területi, hanem a morális nagyság tesz valamely népet naggyá és örökké. — Mialatt Csehszlovákia Masaryk politikáját követi — folytatta a miniszter, — ugyanakkor mindig védekezni fog a revizionista törekvések ellen, amelyek a régi határok visezaállitására tör­nek. Csehszlovákiának érdeke és törekvése, hogy Magyarországgal jó viszonyban éljen és hogy az uj, mai Magyarország virágozzék. Államunkban a feudalizmus helyett a demokrá­ciát, az urak jogai helyett a népjogot, az elnyo­matás helyett a demokráciát vezettük be. A hely­zetváltozás az általa a mi államunkhoz csatolt népek számára is szabadságot és demokráciát je­lent Szlovenszkónak az egyecgee csehszlovák államhoz való csatlakozása nem változtatható meg. Egy olyan nép, amely egyszer elérte az állami önállóságot, ezt soha többé nem fogja föladni, hanem azt minden erővel védelmezni fogja. Szlovenezkónak a csehszlovák államba való be­tagolódása természetéé következménye a törté­nelmi fejlődésnek, o.lyan reális tény, amelyet minden józan politikának el kell Ismernie ée respektálnia kell. Viszonyunk Magyarországhoz Masaryk szellemében a következőképp fogalmaz­ható meg: Mi Magyarországnak az egykori hatá­rok vieszaállitását célzó törekvéseit megakadá­lyozzuk, azonban készek vagyunk az uj Magyar- országot minden eszközzel támogatni. „A kisebbségi magyar társadalom nem fog csalatkozni az uj magyar értelmiségben" A prágai MÁK megválasztotta uj tisztikarát Prága, március 9, A prágai Magyar Akadémiku­sok Köre a magyar menza helyiségében e nap k- ban tartotta meg tisztújító közgyűlését, amelyet Ónody Zoltán elnök beszéde nyitott meg. A napi­rend során Csontos Bertalan titkár jelentődében elő­adta, hogy az elmúlt esztendő határozott fejlődést jelent a múlttal szemben, ami megnyilvánul abban is, hogy a tagok létszáma emelkedett. Az egjesü leti életre serkentőleg hatott, hogy a MÁK uj he­lyiségbe költözött, Beje'entette. hogy az egyes let kérte a Sbor soci&lni péce o Ceskos!, Stude etva-ba való fölvételét, de annak ellenére, hogy félév múlt el a kérvény beadása óta. még választ sem kaptak Utána Barna Tibor pénztári je'entése követ' e zett. Annak ellenére, hogy a költözködés is s k pénzbe került, a múlt év mégis aktívával zárult. A távollevő kulturreferens helyett Vargha Lász'ó al- elnök számolt be a kultur kérdésekről. A most lezá­rult egyesületi évben a kulturszeminárium huszonhat előadást rende­zett. Az egyesület rendezései közül főleg az ismerkedé­si est, a tá nemül a te ág, a Rákóczi-ünnepély, a ma­gyar zeneest és a MÁK tizéve6 fennállásának év­fordulójára rendezett est érdemel külön "sebb meg­említést. A különböző rendezéseken összesen negyvenkét szereplő lépett fel. A könyvtárosi beszámolóból, amelyet Mihály Gyu­la terjesztett elő megtudjuk, hogy a MÁK kö yv- tára 120 kötettel gyarapodott, a forgalom pedg 246-ról 842-re emelkedett, ami bizony még mindig sajnálatosan alacsony szám a szlovenszkói magyar könyvtárakhoz viszonyítva. A könyvtáros a tagokat a könyvtár intenzívebb igénybevételére bűzd tóttá, felhívta figyelmüket néhány újabb azerzeíréeyre, amelyet eim szerint fel is sorolt. Mankcvics Bé a ellenőri jelentése után a távozó tisztikar névé en Ónody Zoltán megköszönte az egyesület bizalmát és a választmány nevében lemondott. A fölmentvény megadása után Laky Ferenc kor­elnök vezetékével uj tisztikar választására keiült sor. A szavazás alapszabály szerint folyt le s a kö­vetkező eredménnyel zárult: Elnök Ónody Zoltán, alelnök Reviczky Nándor, kulturreferens Jablánczy László, titkár Stencin- ger Sándor, altltkár Lóska Károly, pénztárca Kmetyi Ferenc, alpénztároa Libay Béla, Jegyző Sztankay Szilárd, aljegyző Haulik Endre, ellen­őrök Mankóvicg Béla és Dombrovszky János. Választmányi tagok: Török Ferenc, Sztrhárazky Tibor. A tisztikar megválasztása után Ónody Zoltán rö­vid program<beszédet mondott, amelyben az egység és a munka fontosságát hangoztatta. — Minden magyarnak, minden magyarral szem­ben — mondotta beszéde során — saját léte és fennmaradása érdekében kötelességei vannak, de a kisebbségi magyarnak kétszeresen. A magyar főiskolás ifjúság becsületbeli adóssá­got ró le akkor, amikor résztvesz a MAR kul- turmunkájában. Előadások tartásával és meghallgatásával, ismere­tek szerzésével, vitákban való részvétellel és nem utolsó sorban a magyar öntudat fejlesztőiével ké­szülünk a kisebbségi életre, hogy folytathassuk a megkezdett munkát. Aki a MAK-ba bizonyos cso­portok érdekeit akarja előtérbe helyezni, az az egység ellen tőr és ez az életbe kikerülve sem fog egyebet tenni. Ezek lesznek a különben is megté­pázott kisebbségi káder belső ellenségei. — Nem szeretném — mondotta az elnök, — ha egyesületünk akárcsak egyetlen ilyen embert is ad­na a társadalomnak. Célom a munka. A munka érdek, de nem sze­mélyes érdekem nekem, vagy tinéktek, érdeke ez a tőlünk sokszáz kilométerre élő kisebbségi magyar társadalomnak, amelyik számit és vár reánk. Várja a magyar orvost, o magyar tarárt, magyar mérnököt, a magyar ügyvédet. Ennek a várakozó társadalomnak azt üzenem, hogy szá­míthat ránk és hegy nem vár hiába. A MAIC mo6t választott tisztikarában képvi­selve vannak az összes csoportok: a Széohejiyi- mozgalom 8, a Prc-hászka Kör 6, a baloldal ped;g 1 képviselővel. Az uj választmány és másodízben megválasztott Ónody elnök személye biztosítékot jelent arra nézve, hogy a MÁK vezetése kitűnő ke­zekben van. Az ifjúság körében úgy az elnök, mint a tisztikar valamennyi tagja népszerűségnek ör­vend. Titkos alagutat találtak a bajmóci várkastély alatt Pozsony, március 9. A Pálffy-család bajmóci várkastélya, amelyről többizben közöltünk tu­dósítást úgy az emlékezetes milliós képlopással kapcsolatban, mint ama hírek folytán, hogy a Pálffy-család ? kastélyt áruba bocsátja, a kör­nyéken most nét az érdeklődés homlokterébe került. A napokban a sok esőzés következtében Csmarka István bajmóci gazdálkodó udvara nagy területen beszakadt s az udvaron hatalmas üreg támadt. Csmarka az üreg körüli vizsgálódás során észrevette, hogy az üreg oldala alaguiszerüen van kiépítve. Jelentést tett a hatóságoknak s a helyszínre hi­vatalos bizottság szállt ki az üreg megvizsgálá­sára. A bizottság tagjai az üreg szójától kiindul­va, megállapították, hogy a fölfedezett alagút a bajmóci várkastélyba vezető, régen elfele­dett titkos alagút, amelynek megtalálták a be­járatát is. Az alagút kiugrásaiban értékes régi íegyverle- ietre bukkantak. A fölfedezés a vidéken óriási érdeklődést keltett s a hatóságok az alagutat tü­zetesen át fogják kutatni. Egy szlovenszkói szélhámosnő agyafúrt garázdálkodása Csehországban Etlopott iratokkal nevelőnei állást szerzett a „íörxs- kapitány neje** és kifosztotta gazdája lakosát Prága, március 9. Az egyik prágai munka közve­títő hivatalba néhány nappal ezelőtt egy talp:g gyászba öltözött hölgy állított be. A hivatalban Sej- na törzskapitány szlovenszkói származású felesé­gének adta ki magát s ,két gyermeke*1 mellé kere­sett nevelőnőt. Föl is fogadta Koritár Kataliné kis- tapolcsányi tizenkileneéves szlovák nevelőnőt, Azonnal megkötötte a szerződést s a hivatalban megvárta, mig Korilár Katalin becsomagolta és magával hozta ruháit s iratait. „Sejnáné“ a lány­nyal együtt villamosra szállt e Bubeneö táján uta­sítást adott Koritár Katalinnak, hogy menjen el a közeli óvodába s onnan kisérje haza két kis lá­nyé. Magánál tartotta a leány csomagját és írásait azzal, hogy hazaviszi azokat. Az uj nevelőnő el is ment az óvodába a gyerekekért, ott azonban megtudta, hogy Sejna nevű törzska­pitány gyermekei oda nem járnak. Koritár Kata­lin az óvodából a megadott lakáscímre ment, azonban ott is azt a választ kapta, hogy Sejna törzskapltányt nem ismerik. A becsapott leány jelentéit tett a rendőrségen, amely megindította a nyomozást a szlovenszkói származású állítólagos tömkapitányné kézrekerité- sére. A nyomozás azonban nem vezetett eredmény­re s a gyásztólyolos ,.kapitánynénak“ egyelőre nyoma veszett. Tegnap délelőtt a betömd osendőr- 6égen jelentést tett Stérba József mérnök, hogy „Koritár Katalin*4 nevű, kistapolcsányi származá­sú nevelőnője, akit néhány nappal ezelőtt fogadott föl, szombaton éjjel távollétében ellopta felesége útlevelét, ezenkívül felesége szekrényéből ellopott ezer korona készpénzt s 59 ezer korona értékű ékszert s nyomtalanul éltünk A rendőrség széleskörű nyomozást indított a Kori- tár Katalin okmányaival szélhómoskodó tolvaj ál- kapitányné kézrekeritésére. Agyonszurta feleségét, mert nem akart visszatérni hozzá Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Illés Sándor huszon­hatéves, hasznosi gazda nem élt boldogan a fe­leségével, úgyszólván napirenden voltak a ci- vakodások, végül is az asszony megelégelte a sok veszekedést, összepakolt és visszaköltözött édesanyjához. Illés rettenetesen elbusulta magát, úgyszólván naponként kereste a feleségét és kérlelte, hogy térjen vissza hozzá. Tegnap ittas állapotban kereste fel megint az asszonyt anyó­sa lakásán, Illésné azonban ugylátsziik rossz hangulatiban volt, mert nekiesett a férjének, összekarmolta az arcát, majd édesanyja, Gyurkó Györgyné segítségére sietett és a két asszony ütlegelni kezdte Illést. Illés szorongatott helyze­tében kést rántott és feleségét mellbe, anyósát pedig oldalba szúrta. Majd elmenekült, IÚésné kirohant férje után az udvarra, ott azonban ereje fogytán összeseit- is meghalt, Gyurkó Györgyné rendJklvüj súlyos sérülést szenvedett és életveszélyes állapotban szállították a pápai kórházba. Ilkát a csendőrség letartóztatta. A kormánypárt győzött a mezőuáti választáson Mezőcsát, március 9. Mezőcsátról jelentik: A közigazgatási bíróság Ítélete folytán megürese­dett mezőcsáti kerületben vasárnap tartották meg az időközi választást. A kerület képviselője 2415 szavazattal az nemzeti egységpárti Egry Zoltán lett. A másik jelölt, Farkas Olivér csupán 1601 szavazatot kapott, Módja vonatának késése miatt áthelyezték a szobi áüomátfönökOt Budapest, március 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Mint isme­retes, Hodza csehszlovák miniszterelnök belgrádi utazása alkalmával a szobi határ- állomáson könnyebb természetű vasúti bal­eset történt, amely miatt Hodza vonata egyórás késést szenvedett. A magyar állam­vasutak igazgatósága a szobi álÜomáJfőnö- köt Győrbe helyezte át, helyébe pedig Ke- lébia állomásfőnöke került. Az áthelyezés áBítólag összefüggésben van a Hodza át­utazása alkalmával történt vasúti balesettel. Súlyos autószerencsétlenség Pozsonyban Pozsony, március 9. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Vasárnap éjszaka súlyos autószerencsétlenség történt Pozsony­ban. Pónya Lajos sofőr gépkocsiját éjfél táj­ban be akarta vezetni a Rasín-uton levő City garázsba. A sofőr nem vette észre, hogy a garázs bejáratánál a kapu alatt egy férfi tar­tózkodik. A nagy sebességgel haladó kocsi rá- robogott a szerencsétlen emberre, akinek már nem volt ideje félreugorni. Pónya meg­próbálta a kocsit lefékezni, a nagy sebesség­gel haladó autót azonban a gyors fékezés nekivágta a garázs bejáratánál levő betonosz­lopnak. A gépkocsi öeszeuzódott és üveg­szilánkjai súlyosa® megsebesítették Pónya Lajos arcát és kezeit, a kormánykerék pedig behorpasztotta a mellét, úgyhogy életveszé­lyes állapotban kellett kórházba szállítani. Ugyancsak kórházivá száll i tót Iák a baleset másik áldozatát is, akiről megállapították, hogy Csepkaia Péter hajókormányossal azo­nos. Csepkalát sebeinek bekötezése után hazaengedték, Pónya sérülései azonban élot- veszélyéeek. % 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom