Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-10 / 58. (3907.) szám

Előfizetési ár« évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Kf, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. •• SŰRGÖNYC1M: H1RLRP, PRRHfl. Ni történik? (síp) Prága, március 9. Elérkeztünk a döntő pillanathoz. A nagy vagy-vagy áll előttünk. Tovább nem tart­hat a feszültség. Vagy kirobbantja Hitler szombati beszéde s a fegyvertelenitett raj­nai övezet ujramegszállása a végső bajo­kat, vagy megkezdődik a lecsillapodás las­sú folyamata s egyelőre nem fenyegeti ve­szély a világ békéjét. Németország mindent elért, amit kívánhatott: a hadsereget, a tel­jes szabadságot s a területi veszteségeken kívül Versailles nem jelent többé megkö­tést. Hosszú ideig nem lehet más vágya, mint gazdaságilag megerősödni, mert az el­múlt évek erőfeszítései és a krízis nagy mértékben legyengítették nemzetgazdaságát. Az utolsó „iszabadságjog“ visszaszerzése s a rajnai bevonulás után Hitler őszintén ajánlhatott huszonötéves békeszerződést szomszédainak és kilátásba helyezhette a népszövetségbe való visszatérést, mert köz­vetlen és békésen elérhető óhaja nincs töb­bé. Tudjuk, hogy három német követelés nincs teljesítve: a gyarmatok, a korridor és Ausztria. E három közül az elsőt valószínű­leg hamarosan teljesíti a népszövetség, mert előbb-utóbb sor kerül a „nyersanyagfelosz- <tó“ értekezletre, mint Anglia már bejelen­tette s a nagyhatalmak a rendelkezésükre álló szabad mandátum-területekkel önszán­tukból kielégítik á proletárhatalmak, első­sorban az olaszok és a németek igényeit, nehogy az olasz—abesszin konfliktus ve­szedelmei felujuljanak s az uj „világ föld- osztásnál“ a német birodalom megkapja a legszükségesebbet. A második kérdés, a korridor kérdése, lengyel-német ügy ma­rad s a birodalom az oroszellenes lengyel segítség fejében lemond a danzigi össze­kötőterületről, mert az előbbi fontosabb, mint az utóbbi, A harmadik német követe­lés: Ausztria, nyílt marad, de bizonyos, hogy Berlin megelégszik azzal, ha idővel a teljesen független és szuverén Ausztria élé­re — nemzeti szocialista kormány kerül, mint Danzigban. A birodalom tehát nag)* jában elérte, amit elérhetett. Békét köthet. Hajlandók a többiek is békét kötni? A folytonos német előtörések kemény megpróbáltatások elé állítják Franciaorszá­got. Páris célja Versailles-al nemcsak az volt, hogy itt is, ott is kisebb területeket szabdaljon le a birodalomról, hanem főleg az, hogy a hadisarccal és a katonai tilal­makkal, ötven-száz évre harcképtelenné változtassa Németországot s megszabadul* jón a túlsúlyban levő hatalom veszedelmes szomszédságától. Az utóbbit nem sikerült elérni. Vasárnap megjelentek a német ágyuk Kehl-nél, tizenkét kilométerre Strassburg szivétől és a maholnap hetven- millió lakosú Németország a fegyverkezés szabad versenyében ugyanolyan, sőt na­gyobb és frissebb iramban rohan a katonai tökéletesség felé, mint a negyvenmilliós Franciaország. 1914-ben hatvannégymillió német állt harminckilencmillió franciával szemben, ma hetvenmillió negyvenmillióval. Az arány a múltnál is kedvezőtlenebb. Le­csap a birodalomra Franciaország, még mi­előtt a német haderő tökéletessé válik? Nem teheti. A nagy vagy-vagy kérdésre, amiről elébb beszéltünk, megadhatjuk a vá­laszt: a március 7-iki német bejelentés nem jelenti a háborút, sőt az európai feszültsé­gek maximumának elérése után törvénysze­(FOLYTATAS A 2. OLDAL I. HASÁBJÁN) Két nyugodt nap tett el Hitler szombati bejelentése óta PRÁGA, március 9. Hitler szombati bejelentésétől, a loeamói szerződés föl­bontásától és a rajnai terület katonai megszállásától eltelt két nap alatt nem történt lényeges esemény. A hangulat egyelőre egyetlen országban sem kristályosodott ki. Megállapítható, hogy az antantsajtó nem fogadta olyan fölháborodással a loeamói szerződés megszegését, mint fogadta 1935 március 16-iika után a német általános véd- kötelezetíség bevezetésének hírét. A francia közvélemény is nyugodt maradi s egyelőre nem tudni, ez a nyugalom nagy és megfontolt cselekedetek előjele-e, vagy annak kife­jezése, hogy a francia közvéleményt a választások előtt nem érinti mélyebben a Rajna- vidék régóta várt német megszállása. Ami eddig- történt, mindenütt teljes programsze- rüséggel bonyolódott le. Franciaország a határmenti erődvonat megerősítésén kivüí nem nyúlt katonai intézkedésekhez, ellenben; mint várni lehetett, azonnal táviratot menesztett Genfbe és kérte a tanács összehívását, hogy a népszövetség megállapít­hassa, megsértette-e Németország a meglevő szerződéseket. A népszövetségi tanácsot péntekre össze is hívták és a genfi döntés előtt egyetlen nyugati hatalom sem tesz im­provizált lépéseket. Ugyanakkor Olaszország indítványára a locarnói hatalmak ked­den ülést tartanak Páriában és foglalkoznak a német bejelentéssel. Valószínűleg a lo­carnói hatalmak is megállapítják, hogy Németország szerződésszegést követett el. A hatalmak közül Franciaország állásfoglalása a legfontosabb. A hétfői fran­cia minisztertanács elfogadhatatlannak jelentette ki a német javaslatokat és Sarraut miniszterelnök rádióbeszédében rendkívül éles hangot használt a birodalom ellen. Ez a két esemény az egyetlen pozitívum, amely szombat óta történt és azt mutatja, hogy Franciaország a lehető legmesszebbmenőkig akar elmenni Németország megbüntetésé­ben. Az sem lehetetlen, hogyha Genf megállapítja Németország bűnösségét, a biro­dalmat ugyanolyan gazdasági szankciókkal sújtják, mint sújtották az abesszin háború kezdetén Olaszországot. Fegyveres szankciók alkalmazására azonban aligha kerül­het sor. Olaszország Franciaország tudomására hozta, hogy Genfben Franciaországot fogja támogatni, de csak abban az esetben, ha Róma messzemenő kedvezményeket kap az abesszin konfliktus likvidálásánál. Mussolinit rendkívül kellemes helyzetbe hozta a német akció s valószínű, hogy igyekezni fog azt a saját előnyére minden tekintetben kihasználni. Anglia álláspontját a hétfői rövid minisztertanács után Edén külügyminiszter fejtette ki az alsóházban. Nagybritannia természetesen Franciaország mellett áll és Genfben támogatni fogja a francia felfogást, de az erőszakos módszerek alkalmazá­sát London nem tartja helyesnek. Kétségtelen, hogy az eljövendő napokban Anglia állásfoglalása lesz döntő. A londoni vélemény egyelőre nem kristályosodhatott ki és csak a holnapi párisi és a pénteki genfi megbeszélések mutatják majd meg, hogy mennyiben hajlandó Nagybritannia támogatni a franciák megtorlási kedvét. Szovjetoroszország és a kisantant álláspontja nem lehet kétséges, ők követik azt a politikát, amelyet Franciaország elfogad. Lengyelország álláspontját Beck fogal­mazta meg rendkívül óvatosan, amennyiben kijelentette, hogy az 1921-ben kötött francia—lengyel szerződés rendelkezései ma is érvényben varrnak. Mást nem mon­dott. Németországban a hangulat optimista. Blomberg tábornok kijelentette, hogy Németország katonailag erősebb, mint 1914-ben volt, azaz nem kell tartania meglepe­tésektől. Az illetékes körök biztosra veszik, hogy a konfliktus nagyobb megrázkódta­tás nélkül elmúlik. A március 29-ilki választás előkészítése javában folyik. A Wilhelm- strasse félhivatalos nyilatkozatában bejelentette, hogy a Rajna-vidéki fegvvertelenitett övezetbe küldött katonák visszavonásáról semmiesetre sem lehet szó. Anglia és Olaszország Franciaország mellé áll P á r i s, március 9. A Hitler szombati be­jelentése után eltelt két nap alatt lázas diplo­máciai tanácskozások folytak a nyugateurópai fővárosokban. A helyzet még mindig nem kristályosodott ki s a népszövetségi tanács pénteki összejövetele előtt lehetetlen véle­ményt mondani. Annyi máris bizonyosnak látszik, hogy fegyveres megtorlásra aligha kerül sor és Franciaország megelégszik a népszövetség erélyes megrovásának kinyil­vánításával. A gazdasági szankciók alkalma­zásáról egyelőre sehol sem tanácskoztak, csu­pán néhány németellenes lap veti föl e meg­torlás! intézkedések lehetőségét. Vasárnap este Franciaországot szövetsége­sei diplomáciai utón értesítették, hogy Géni1* ben melléje állnak és osztják véleményét, amennyiben arról van szó, hogy Németorszá­got a locarnoi szerződés tiszteletben tartásá­ra kell kényszeríteni. Vasárnap az egyik diplomáciai tárgyalás a másikat érte Paris­ban s állítólag Mussolini Cerutti párisi olasz nagykövet révén biztosította a francia kor­mányt, hogy Olaszország ugyanúgy ítéli meg a locarnoi szerződés egyoldali felmondását, mint Franciaország. A beavatottak szerint Mussolini még messzebb ment és értésére adta a francia kormánynak, hogy Olaszország hajlandó Franciaországot katonailag meg­segíteni, ha a locarnoi krízisből háború kelet­kezne. A Londonból érkező hírek ugyanilyen kedvezőek és Nagy-Britannia száz százalékban Franciaország mellé áll a locarnoi kérdésben. Mufssliní a háttérben? Páris, március 9. A helyzetet a lapok hétfőn is komolynak mondják. A francia kor­mány bejelenti tiltakozását a népszövetség­nél és reméli, hogy a népszövetség gazdasági és pénzügyi szankciót alkalmaz a német bi­rodalom ellen. Az itteni vélemények szerint Hitler régóta gondolt arra, hogy a versaillosi szerződésen kivül a locarnoi szerződést is ér­vényteleníti. A tervet meg is valósította an­nak ellenére, hogy a német szakemberek ellenezték azt. A birodalom kétségtelenül a legkedvezőbb pillanatban rohanta meg Fran­ciaországot, akkor, amikor az abesszin há­ború likvidálásáról volt szó. Hitler ezt a ked­vező alkalmat mindenesetre ki akarta hasz­nálni. Az abessziniai esős időszak alatt Musso­lini is béketárgyalásokba akar bocsátkozni és képpen ezért a Quai d’Orsay-n nem tart­ják lehetetlennek, hogy Mussolini, a rend­kívül ügyes emberismerő, volt az, aki Német­országot a szombati bejelentésre fölbátoritot- ta, mert a Rajna-vidék katonai megszállása rendkívül megkönnyíti Mussolini helyzetét a küszöbönálló béketárgyalásoknál. A hely­zet kulcsa a francia fölfogás szerint jelenleg Anglia kezében van. (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN) Kollektív állásfoglalásra készülnek a hatalmak Németország ellen A locarnói alálróállamok kedden tanácskoznak • Franciaország kíván­ságára péntekre összeSi vfák a népsiövetségi tanácsot ■■ Sarraut el­utasítja a tárgyalásokat Edén az alsókéiban kifejti álláspontját Az eddigi nyertes: Mussolini

Next

/
Oldalképek
Tartalom