Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-08 / 57. (3906.) szám
1936 március 8, vasárnap, 'PRXGAI •ANaG'S’AU ■ H ! UT i ida uátUaié A hidegebb zóna ma elérté Nyugatszlovenszkót, mig a Kárpátokban továbbra is enyhébb és esős maradt. — Időjóslat: A Kárpátokban is lehűlés, helyenként csapadékra hajló, Nyugat- és Délszlovenszkón éjjel kisebb fagy, nappal újból melegebb, nyugodt. — ÖT ÓRA ALATT POZSONYBÓL PRÁGÁBA VONATON. A vasutügyi minisztérium most értesítette a miniszterelnökséget és a parlamenti klubokat, hogy a közeljövőben újabb motorosvonat-párt állít be Prága—Pozsony vasúti menetrendjébe. A motorosvonat Pozsonyból 5.50 órakor kidül, Brünnbe 7.30 órakor érkezik, majd három perc szünet után folytatja útját s Prágába 10.42 órakor érkezik. Az ellenjárat Prágából 18.35 órákor inckd, Brünnbe 21.46 órakor s Pozsonyba 23.26 órakor érkezik, A másodosztályú kényelemnek megfelelően berendezett motoros kocsikon csak 72 ülőhely van, ezért e járattal csak az utazhatok, aki a rendes menetjegyen kívül 5 korona helypénzt fizet. A helyre szóló jegyet a Prága Wilson-pá- lyaudvaron lehet megszerezni. A helypénzt az éves bérletjegyek tulajdonosai is tartoznak megfizetni. A helyre szóló utalványokat a vasúti pénztár a vonat indulása előtt negyedórával kezdi kiadni. Az uj motorosjárat üzembehelyezését a napilapokban, fogják köztudcxmásxa hozni Megjelentek az első szalonkák! Budapest, március 7. A budapesti Madártani Intézet közli: Az erdei szalonkák lassú beszivárgása megkezdődött. Az első szalonkát január 18-án látták Fóton, a következőt február 25-én ég 26-án kettőt Öcsa vidékén, amelyek pisszegve húztak. Február 29-én Tapolca vidékén észleltek egyet esti húzáson. Budapestről február 29-étől kezdődőkig minden nap jeleztek 1—3 szalonkát, amelyek részben korrogva, részben pisszegve húznak. Ezenkívül még csak Gödről érkezett híradás, hogy ott március 1-én jelentkezett egy és a Börzsöny-hegységből, hogy Szokolya vidékén március 3-án figyelték meg az első három szalonkát esti húzáson. Bár aránylag magas a hőmérséklet, csak kevés szalonka jelentkezett eddig. Eddig nem alakult ki az a kedvező időjárási helyzet, amely mellett a kiadósabb húzás meg szokott indulni s a Meteorológiai Intézet értesítése szerint a helyzet a közelebbi jövőben sem. fog javulni, igy csak további beszivárgás várható. — Egyéb vonuló madarak közül a pacsirta, seregély, bíbic, barázdabillegető és vadgalambok érkezését jelzik a megfigyelők. — ISMÉT KIARADT A TURÓC FOLYÓ. Zsolnai tudós'tónk jeleníti: Az esőzések miatt megáradt Turóc folyó ismét több helyen kiámadt. A víz magával ragadta a közeli kavicsbánya iparvasutának faihldját. — FELMENTETTÉK A SIKKASZTÁSSAL VÁDOLT FÉRJET. Eperjesi tud ősit ónk jelenti: Érdekes sikkasztási ügyet tárgyalt az itteni kerületi bíróság Andrejkó Bertalan kassai ma- gámhivatálnak volt a vádlott, akit válófélben levő felesége jelentett föl, hogy 143.000 koronát elsikkasztott tőle. Az asszony annak idején Amerikából tért haza, rövid ismeretség után házasságra lépett Andirejkóval és átadta neki 7000 dollárról szóló betétkönyveit. Andrejkó a pénzt kivette az amerikai bankokból, az összeget mint hozományt kezelte és különböző vállalkozásokba bocsátkozott. Az egész pénz elveszett és Andrejkó 1933 augusztusában megindította a válópört. Az asszony ázzál fellelt, hogy följelentette férjét-sikkasztásért. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy a pénzt, mint hozományt kapta, a. tanuk pedig igazolták, hogy az asszony jóval korábban tudta már, hogy a pénz elveszett és feljelentését a törvényes határidőnél későbben adta be. A bíróság ezen a.z alapon fölmentő ítéletet hozott. — BETILTJÁK LENGYELORSZÁGBAN A RITUÁLIS ALLATVÁGÁST? Varsóból jelentik: A lengyel szejm közigazgatási bizottságában Pry- storova képviselőnő törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben gazdasági és emberi okokra való hivatkozással javasolja a zsidó rituális vágás betiltását. A javaslat óriási konsternációt keltett s hatalmas sajtópolémiát eredményezett. A bizottság a javaslatot egy zsidó- és egy ukrán képviselő szavazata ellenében megszavazta. xx W. B. Maxwell: Az igazi férfi. Az előkelő angol nagyvárosi élet és a romantikus, de veszélyes és bizonytalan bohémélet szembeállítását találjuk meg W. B. Maxwell: Az igazi férfi című regényében. Érdekes, mulatságos és megható a történet, amelyet ez a különösen régóta népszerű, kitűnő író elmond asszony-hőséről. Az igazi férfi az előkelő londoni bankár-férj, akitől a feleséget izzó kalandok, sorsszerű élmények ragadnak el messzire, de akihez az asszony végül megtépetten és megbánóan. de boldogan visszatalál. A kedves és mindvégig lebilincselő regény bizonyosan egyengetni fogja a kiváló szerző útját a magyar közönség szeretedéhez. W. B. Maxwell: Az igazi férfi cimü kötete most jelent meg a budapesti Athenaeum ,,kétpengős'- regénysorozatába-n. Félreértés folytán világhírű lett a magyar „öngyilkos-nóta A „Szórnom vasárnap" villámgyors karriérje egy téves riport nyomában ■■ »■ Egy öngyilkosság helyett húszról számol be a „Paris Soir“ és közli az „áldozatok** fényképeit is ■■■■■■ Pária, március 7. A párisi lapok érdekes tudósításokban számolnak be egy magyar dal különös és gyors sikeréről az egész világon. A közlemények elmondják, hogy Párisban néhány héttel ezelőtt egy uj dalt fedeztek föl, amelyet ma már millió és millió ember énekel, fütyül és játszik különböző hangszereken. Tiz nappal ezelőtt a dal megérkezett az Egyesült Államokba is és ugyanolyan döntő sikert aratott. Ez a dal lett a legnagyobb sláger a banán-nóta óta, A párisi music-thallok hatalmas reklámokban hirdetik, hogy műsorukon szerepel a dal és a közönség özönlik a helyiségekbe, amelyekben azt hallhatja. Dánná, Franciaország jelenleg leghíresebb előadónője minden este féltucaíszor kénytelen elénekelni a magyar dalt, amelynek cime: „Szomorú vasárnap'4* Az elegáns tánchelyiségek sürgősen magyar zenekarokat szerződtettek, mert ezek tudják legjobban játszani a ,,Szomorú vasárnap"-ot Január végén ugyanis a „Paris Soir"-ban, a legolvasottabb bulvárlapban megjelent egy .kis budapesti tudósítás, amely arról szól, hogy néhány romantikus budapesti fiatalember a „Szomorú vasárnap" hangjai mellett követett el ön- gyilkosságot. (Annakidején a PMH is beszámolt erről.) Ez olyan reklám volt, amilyen csak minden tiz évben egyszer jut egy dal számára. Egy párisi magyar újságíró egy francia barátja segítségével lefordította a magyar szöveget franciára, elment a Ghamps Elysées-n lévő Hungária-ká- véházba, ahol jelenleg egy cigányzenekar játszik nagy ünneplések közepette és megkérte a prímást, hogy játsza el a dalt. A zenekar szívesen eljátszotta a Budapesten jólismert dalt és a hatás leírhatatlan volt. Az üzlet megkezdődött. Diadalt ül a romantika Hogyan keletkezett a dal és hogyan lett világhírű? Jávor László, egy fiatal budapesti rendőri riporter először lett szerelmes, halálosan és — reménytelenül, mert szegény volt. A szeretett leány Szicíliába ment férjhez. Mielőtt a leány elutazott, a riporter gipszmaszkot készíttetett arcáról és kezeiről. Attól tartott azonban, hogy valamelyik kegyetlen házigazdája, aki legközelebb kilakoltatja a bér nemfizetése miatt, visszatartja a törékeny emléket a házbér fejében és az egyéb lefoglalt holmival együtt a pincébe dobja. Ezért az első magános vasárnapon a szomorú emlékből egy szétzuzhatatlan költeményt alkotott. A vers megjelent Jávor hasonló dmü verseskönyvében 1934-ben, a szerző saját kiadásában. A sok szabad és immár alig fölismerhető fordítás közül adjuk közre az eredeti szöveget és a 'francia fordítást: Szomorú vasárnap száz fehér virággal Vártalak kedvesem templomi imával Almokat kergető vasárnap délelőtt Bánatom hintája nélküled visszajött Azóta szomorú mindig a vasárnap Könny csak az italom, kenyerem a bánat Szomorú vasárnap. Utolsó vasárnap kedvesem gyere el Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel Akkor is virág vár, virág és — koporsó Virágos fák alatt utam az utolsó Nyitva lesz szemem, hogy mégegyszer lássalak, Ne félj a szememtől, holtan is áldalak Utolsó vasárnap. Pár ce sombre dimanche, les bras chargés de [fleurs, Je suis rentré trés tót dans ma petité chambre, Ou pourtant je savais que tu ne viendrais pás... J4ai murmuré des chants d'amour et de douleur, Je suis resté tout seul et j4ai pleuré tout bas En écoutant souffler le vént froid de décembre, Sombre dimanche. Je mourrai un dimanche oü j'aurai trop souffert, Alors, tu reviendras, mais je serai parti. De cierges bruleront tendrement comme Tespoir..* Pour tói, rien que pour tói, mes veux seront [ouverts, N‘aie pás petír de mes veux, s'ils ne peuvent te [voir Hs te dironí que je t'aimals plus que ma vie Sombre dimanche*** Minek köszönheti a költemény sikerét? A magányosságot egyformán megértik minden nyelven és minden országban. Seress Rudolf, az épp oly tehetséges, mint szegény fiatal zeneszerző megzenésítette a szöveget a szomorú magyar dalok módjára. Nem is a legjobb szerzeménye. A dal elterjedt a cigányok között és az egyik budapesti kiadócég közvetítésével az egész világon. Ugyanis hire járt, hogy egy fiatalember e dal hallatára ellenállhatatlan kényszerből öngyilkosságot követett el és erre a hírre fölfigyelt a külföld is. A „Paris Soir" külön Budapestre küldött tudósítója, Louis Delaprée romantikus telefonjelentésében már tizennyolc fiatalemberről, egy aggastyánról és egy fiatal leányról számol be, akiket mindany- nyiukat a dal ölte meg és a lap az állítólagos húsz áldozat közül néhánynak fényképét is közli. A valóság A szép dal körül keletkezett történetet —• anélkül, hogy ártani akarnánk vele — meg kell fosztani a misztikumtól. Egy fiatalember valóban, megölte magát egy leány miatt ennek a dalnak hangjai mellett, de nem a dal. hanem a leány miatt, Ez bizonyára nem ugyanaz. Búcsúlevelébe — amelyből kétségtelenül kiderül, hogy boldogtalan szerelme miatt ment a halálba — a dal két sorát is bevette és ez vezette tévedésre a gyors tudósítót. Félreértés volt, de ez a félreértés vitte a dalt mindenki szájába és vezette a találékony magyar újságírót Párisban egy jó gondolatra. Aki magyarul ért, rögtön tudni fogja, hogy az eredeti szövegben semmi sincs, ami öngyilkosságra buzdít. A szerző sohasem gondolt ilyen hatásra és nem is volt több eset, mint az egy félreismert öngyilkosság. De a romantika nagyon keresett cikk éppen ma, amikor a realitás olyannyira körülvesz bennünket. Magyarországon is szívesen játszák a dalt, de nem gyakrabban, mint a többi híressé vált magyar dalt. Külföldön bizonyára tartósabb lesz a hatás a mese miatt, amely megelőzte, de Magyarországon oly sok kitűnő dal van ebben a nemben, hogy ez az uj „gyöngy" csak besorozható a többi közé, de nem múlja fölül azokat. Németország, Franciaország, az északi államok és Jugoszlávia számára már eladták a jogot, —- Lengyelországban két kiadóvállalat kapott hajba egymással miatta — és a magyar lemezeket tucatszámra kérik légipostával minden héten. Egy lemez 4 pengőbe kerül, ebből a szerző 7 és félszázalékot, vagyis 30 fillért kap és a kicsiny külföldi kottaforgalom egyharmadának fele jut a szerzők mindegyikének. Mikor a tudósitó négyszem között megkérdezte a zeneszerző feleségétől, hogy hány milliót szerzett már a dallal, a fiatalasszony nagyon komolyan mondta: —• Boldog leszek, ha a végén egy cselédlányt vehetek föl a jövedelemből. Kedvezőtlen döntés az érsekujvári tanárok nagy pőrében I nem fejeződött be, mert á tanári kar — igazának tudatában — panasszal él az országos hivatal döntése ellen is s az ügyben igy a legfelső közigazgatási bíróság fogja az utolsó szót kimondani. Az országos hivatal Érsekújvár városának adott igazai a hét éve folyó nagy vitában ■ ■. A tanárok panaszt nyújtanak be a közigazgatási bírósághoz Érsekújvár, március 7. (Saját tudósítónk-1 tói.) Annakidején hónapokon keresztül izgalomban tartották az érsekujvári közvéle-| ményt azok a differenciák, amelyek Érsekújvár városa s az államosított volt községi katolikus főgimnáziumi tanárok között merültek fel. A városi képviselőtestület 1929 december 19-iki ülésén hosszas, drámai lefolyású vita után minimális szótöbbséggel elutasította a főgimnáziumi tanároknak mintegy félmillió koronás összkövetelését. A tanárok a következőket követelték a várostól: 1. 1919 január 1-től 1922 december 31-ig fizetési pótlékot (az állami tanárok fizetése arányában). 2. Az 1924 és 1925-ös évekre megfelelő fizetési különbözetet, mert a város elkésve adott be egy kérvényt az iskolaügyi minisztériumhoz, amelyben a tanárok megfelelő fizetési osztályba való besorozását kérte. A késés miatt a tanárok elestek a nagyobb fizetéstől. 3. 1919 január 1-től 50 százalékos szlo- venszkói pótlékot kértek, mert szerintük az összes városi tisztviselők s az állami tisztviselők megkapták ezt a pótlékot, csak a tanároknak nem utalták ki. 4. Az 1923—24—25-ös évekre a főiskolai pótlékok utólagos kiutalását kérték, mert a város elmulasztotta ezekre az évekre is benyújtani az iskolaügyi minisztériumhoz a szükséges kérvényt. A városi képviselőtestület ezeket a követeléseket hét.évvel ezelőtt visszautasította s határozatát a járási hivatal is jóváhagyta. A tanári kar azonban az országos hivatal elé terjesztette panaszát. Évek múltán csak most döntött az országos hivatal ebben a kérdésben s döntésével elüt ásította a tanárok követeléseit mint alaptalanokat. Döntését 32 oldalas, igen alapos indokolással támasztotta alá. Az országos hivatal szerint a várost csak a magyar állammal 1907-ben kötött szerződése kötelezte a tanárokkal szemben s ezt a szerződést tekintve. a város szerződési kötelezettségén túlmenően tett eleget kötelezettségeinek, amikor Jelentékeny előlegeket utalt ki a tanároknak. A „nagy per" a jelek szerint még mindig Vasnehezéhes holttest egy podolini kuíban Lőcse, március 7. (Saját tudósitónktól.) Ne- vercy Béla 35 éves nős podolini napszámos március 1-én eltűnt lakásáról. Hozzátartozói, miután hiába keresték, a csendőrségen is bejelentették eltűnését. Két nappal ezelőtt Nevercy tizenegyéves fia a kúthoz ment vizet huzni és ietekintve a kút mélyére, nagy riadalmára két emberi lábat pillantott meg. amelyek a kút vizéből meredtek fölfelé. Édesanyjához sietett a rémhírrel, majd a csendőrségre szaladt. A csendőrök a tűzoltókkal együtt mentek ki a helyszínre. fölhozták a kutból a megtalált holttestet, amelyben az eltűnt Nevercyt ismerték föl. A napszámos nyakán kötél volt, arra pedig egy nehéz vasúti sínből való vasdarab volt kötve. Eddig nem tudták megállapítani, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e. Külső erőszaknak semmi nyoma sincs a holttesten, ami bűntényre engedne következtetni. A hatóság tovább folytatja a nyomozást, hogy fényt derítsen a titokzatos halálesetre. — ELTÖRTE A RÉSZEG FÉRJ CSONTJÁT. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: Nádas Mihály csöpönyi lakos részegen érkezett haza. Felesége ezen annyira felbőszült, hogy egy keze- ügyébe akadt bottal alaposan elnáspángolta férjenrát. A családi jelenet után Nádas Mihályt csonttöréssel szállították be a kórházba
