Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-06 / 55. (3904.) szám
1936 március 6, péntek. Veszedelmes koratavaszi áradások Magyarországon és Jugoszláviában A Sajó pusztításai Magyarország északi részében Miskolc, máíroiu6 5. A Sajó áradása még mindig tart és Borsodmegye egyes vidékein már katasztrofális méreteket öltött Különösen veszélyessé vált a helyzet mára virradó éjszaka Nagyszék községben, ahol mintegy száz házba benyomult a viz és a lakosokat éjnek idején harangok vészes zúgása ébresztette fel álmukból és menekiilésszerüen hagyták el a veszélyeztetett hajlékot. A legtöbb házban félméternyi magasságban áll a viz, több ház összeomlással fenyeget. Veszélyessé vált a helyzet Miskolc alatt is, ahol a Sajó mellékfolyói is kiléptek medrükből. Óriási területet borított el az árviz. A viz mintegy másfél méter magasságban áll az őszi vetések fölött és erős sodra lehordja a magot takaró felső réteget és trágyát és magával sodorja. Borbély Maczky főispán az árviz- sujtotta területre utazott és elrendelte a további pusztítások megakadályozására szükséges intézkedések megtételét. Arvhkaiaszírólák Boszniában < Belgrád, március 5. Az óriási havazások után hírbe Len boái! lőtt tavaszi időjárás és olvadás bö-! BALKAN-GRILL Prága, Provaznlcká 3. Mústek sarkán Keleti konyha Sojáttermésü lesjobb borok Bittó cigányzenekara Tánc reggeli 3 óráig vetfceztébem a folyók vízállása egéez Jugoszlávia területén óriási mértékben meginövetoedieibt. Némely helyen. a folyók kiléptek medrükből s haitailmas területeket árasztottak el. A teglnráitá- Ikusaibb a helyzet a Száva mentén. Jupanjenéi a folyó vízállása 9 méterrel növekedett meg s majdnem mindenütt kilépett medréből. A Szeirémségen Lévő Miteovice teljesen viz alá kerüilt s az egész községeit ki keilileüt üríteni. Hasonló sors érte a Boszniában lévő Racsa és Kruiljevo községeiket is. Brvnik Basikában az áradás következtében 250 ház összedőlt. Egész Bosznia területét árvízveszély fenyegeti mert az íbar, Drima és a Mórává folyódc is meg- ámadtalk s a kiöntés csak órák kérdése-. Az árviz következtében a vasúti közlekedés több helyen miegsoalkadlt. A szörnyű eilenni csapásnak eddig több ember élete esett áldozatul SZINHÍZ*FIIM Házasságok az égben haitiéinek? A Darkó-családügyvéde megtámadta az árvaszék döntését Nemcsak Sárga Ferenc, de a csatád is tovább harcol I Budapest* március 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Mint már jelentettük, az ominózus Darkó-Sárga ügyben ma került yolna sor a „békekonferenciára", amelyből azonban nem lett semmi, mert Sárga Ferenc pévtelen levelet kapott. Ebből a levélből megtudta* hogy Darkó Magdát édesanyja meg akarja szöktetni Kolozsvárra. A lányt a Siesta-szanatórium előtt autóba ültették és nem mondták meg neki, hogy hová Viszik. Csak a Keleti pályaudvar előtt közölték yele, hogy el kell utaznia a magyar fővárosból. Amikor Magdával közölték a hirt, kiabálni kezdett és ki akart ugrani az autóból, kísérői, hogy a botrányt elkerüljék, sietve visszarobogtak a Siesta-szanatóriumba. Erről a kolozsvári szö'ktetési kísérletről egyébként Darkó Magda az árvaszóki elnök előtt is vallomást tett. Mára nyilvánosságra került ugyanis a lány vallomása, amelyet mindeddig titkoltak. Darkó Magda kijelentette az árvaszék előtt, hogy házassági tervéhez változatlanul ragaszkodik és hogy erőszakkal tartják őt — FELMENTETTEK KILENC KOLOZSVÁRI ÚJSÁGÍRÓT, Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári tábla felmentette a sinfalvi rombolásokról írott cikkeik miatt vád alá helyezett és elsőfokon elitéit újságírókat: Szentimrei Jenőt, Szász Endrét, Végh Józsefet, Olajos Domokost, Bakos Aladárt, Zágon Istvánt, Zomora Jánost, Walter Gyulát és Kovrik Károlyt. — HALÁLOS FADÖNTÉS. Nyitrai munkatársunk jelenti: Beluszky István munkás a semp- tei határban egy szálfát vágott ki és későn ugrott félre a kidőlő fa elől. A fa rázuhant s halálra sújtotta a szerencsétlen embert. A csend- őrség vizsgálatot indított a felelősség megállapítására. xx Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviznek már mérsékelt adagokban való használata által is könnyű és hig ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. — TÁRSAS UTAZÁS IPOLYSÁGRÓL A BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI VÁSÁRRA. Felkérték lapunkat annak közlésére, hogy a március 20-tól 25-ig Budapesten tartandó mezőgazdasági kiállításra Ipolyságról közös útlevéllel utazni kívánók március 15-ig jelentkezhetnek Reichel Kálmán titkárnál (Gazda-uoca 9.) — HALÁLOS MUNKÁSSZERENCSÉTLENSÉG. Alkalmi tudósítónk jelenti: A napokban halálos munkásbaleset történt a rózsahegyi cellulózegyárban. Ruliak József munkás a fütő- ház fölötti helyiségben dolgozott. A hatvanfokos hőségben a munkás elszédült, reázuhant a forró csövekre és oly súlyosan összeverte és összeégette magát, hogy kórházba való szállítása közben meghalt. A szerencsétlen ember özvegyet és két árvát hagyott hátra. -------a Siesta-szanatóriumban. Érdekes egyébként dr. Csordás Elemér tiszti főorvos szakvéleménye is, amely szerint Darkó Magda elmebeli állapota teljesen rendben van, a lány szabad elhatározó képességének teljes birtokában van és egyáltalán nincs ok arra, hogy a szanatórium zárt osztályán tartsák. Papírforma szerint ugyanis Darkó Magdát nem tartják a Siesta-szanatóriurn zárt osztályán, de egy rácsosablaku, kilincsnélküli szobába van tíz nap óta bezárva s onnan nem engedik kimozdulni. A Darkó-ügynek egyébként másik érdekes fejleménye is van, amennyiben Burgex Dénes, a lány családjának ügyvédje megtámadta a már ismert árvaszéki döntést és azzal érvel, hogy neki, mint az egyik fél jogi képviselőjének, feltétlenül jelen kellett volna Lennie Darkó Magda kihallgatásánál, mert mindaddig nem hajlandó hitelt adni a vallomásnak, mig az nem az ő jelenlétében történik meg. — A NYITRAI TANÁCS ÜLÉSE. Munkatársunk jelenti: A városi tanács tegnap Mojto városbiró elnökletével ülést tartott, melyen a városbiró bejelentette, hogy a népjóléti minisztérium 32.000 korona segélyt utalt ki a városnak különféle közmunkákra és az egészségügyi minisztérium a városi vízvezeték költségeihez ujább 59.300 koronával járult hozzá. Mint ismeretes, a nyitrai cukorgyár pótadóját a város vállalta magára. A pótadó összegére a költségvetésben nincs fedezet s igy a jövő évi költségvetés terhére mint előleget állítják be. — GÁZOLT A PÁRKÁNYI MOTOROS. Érsekujvári tudósítónk ejlenti: Kedden este a Párkány és Kéménd között közlekedő motorosvonat halálra gázolt egy hatvan év körüli embert, akinek személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani. A vonatvezető rögtön megállította a vonatot és a súlyosan sebesült embert, akinek mindkét lábát levágták a kerekek, beszállították Párkányba. A szerencsétlen ember hamarosan kiszenvedett. Semmiféle iga- .zoló iratot nem találtak nála és ugyancsak nem lehet megállapítani azt sem, hogy véletlen szerencsétlenség vagy pedig öngyilkosság történt-e. — PÖR AZ ÁLLÍTÓLAG ELTŰNT VÁLTÓK MIATT. Eperjesi tudósítónk jelenti: Érdekes ügyet tárgyalt tegnap az eperjesi kerületi bíróság. Ivanovics András volt eperjesi autóbuszvállalkozó annakidején három váltóra, melyeken mint jótálló tlhnay József konkurrens autóbuszvállalkozó szerepelt, pénzt vett föl az eperjesi Hitelintézetnél. Ivanovics a váltókat nem fizette ki, ezért a bank Uhnayt szólította föl fedezésére, aki azonban kijelentette, hogy egyetlen váltót sem irt alá Ivanovics részére, de több váltója eltűnt az irodájából. A bíróság nem látta eléggé tisztázva a két vállalkozó között annakidején fönnálló üzleti yiszonyt, ezért a tárgyalást elnapolta. Budapesti színházak Kristóf Katica Kart Zuchmayer négyíehonásos szinjátéka a Nemzeti Színházban Budapest, március 5. A neves német iró darabjának hősnője, akit a kongeniális fordító, Kosztolányi Dezső Katherine Knie-ból magyarosított Kristóf Katicá-ra — szimbólum. Szimbóluma a hivatáshoz való hűségnek, a múlthoz való ragaszkodásnak. Hirdetője annak, hogy a nevelés, a születés és a tradíció olyan tényezői az életnek, amelyektől elszakadni szinte lehetetlen. Maga a darab egy vándorcirkusz világát viszi a színpadra, annak minden varázsával, nélkülözésével, örömével, bánatával, léhaságával és komolyságával együtt. Embereket látunk, akik mindennap életüket kockáztatják a sikerért, akik szerelmesei a maguk hivatásának, amelytől — mint a darab hősnőjével is megesik — még akkor sem tudnak és akarnak elszakadni, ha másutt boldogság, szerelem, nyugodt élet és gondtalan jólét vár is reájuk. Kristóf Károly cirkusza egyik faluból a másikba vándorol. De a vándorcirkusz fölött megnehezedett az élet, — a falu népét nem érdekli a kötéltáncosok, mülovarok, bohócok, akrobaták művészete és mákázása. Kristóf és kisded társulata, amelynek dísze és büszkesége Katica, a direktor leánya, a kiváló kötéltáncosnő, szívósan küzd a közönség mindinkább érezhető közönye és részvétlensége ellen, amely miatt gyakori vendége a társulatnak a végrehajtó. Persze, elvinni-, lefoglalnivalót nem igen talál. Az egyik faluban azután a rendőrséggel is baja támad a cirkusznak. Márton nevű földbirtokos egy rendőrbiztos kíséretében három zsák zabot keres a komédiásokon, akiket lopással gyanúsít. Kristóf Károly a lelke mélyéig sértődötten, fölháborodva utasítja vissza a gyanúsítást: a művész nyomorog, nélkülöz, de nem lop. A rendőr az egész társulatot be akarja kisérni, mire előlép Katica és bevallja, hogy ő lopta el éjnek idején a zabot, hogy megmentse a cirkusz utolsó állatjának, Málinak, a hűséges, öreg szamárnak az életét. Katica vallomása megdöbbenti a társaságot, de legjobban és legmélyebben az apát, aki leányában becsületének meggyalázóját látja és hallani sem akar róla, bár a baj elmúlik felőlük, mert Márton gazda visszavonja följelentését. A leányt, amint a történés során kiderül, mélyebb szálak fűzik Mártonhoz és úgy tetszik, hogy a lopást is azért követte el, mert azt remélte, hogy igy megismerkedhetik vele. Katica Mártonban látta a nyugodt és polgári élet megtestesítőjét, azét az életét, amelyet a komédiássors megvont tőle. Mártonnak is tetszik a leány és ezért megkéri az apát, adja hozzá Katicát, hogy megtanulja a gazdaság mesterségét. Az öregedő Kristóf eleinte hallani sem akar erről, de amikor Katica szivrepesve beleegyezik a tervbe, útjára engedi a leányt. Katica távozásával nagy változás áll be a kis társaság, de főként az öreg Kristóf életében. Szomorúság költözik hozzájuk, j mindig csak Katicáról beszélnek, akinek távolléte egészen megtöri az apát. Régi ereje, ener- Igiája fogytán. Napról-napra várja, hogy Katica visszatér közéjük, — hiszen a vér nem válhatik vízzé. És csakugyan, amikor egy esztendő múltán a cirkusz ugyanabban a falviban veri föl sátorfáját, amelyben Katica elhagyta őket, este, az előadás alatt megjelenik a leány. Nagy az öröm, de nem tiszta, mert kiderül, hogy Katica szivét egészen betölti az uj élet és a szerelem. Jegygyűrű van az ujján, — Márton feleségül veszi őt. A társulat tagjai nem is merik megmondani a testben és lélekben megtört igazgatónak a valóságot. Katica vállalkozik rá. Az apa kitörő örömmel, végtelen szeretettel öleli magához a „megtért bárányt", aki most már örökre itt marad nála. „Ez a gyerek az én életem — mondja —, s csak addig élek, amig itt van körülöttem." Márton, aki Katicát idekisérte, sürgeti, hogy beszélje meg az édesapjával a házasságukat. És a leány az előadásnak végeztével, a csillagos ég alatt belefog a vallomásába. Az öreg Kristóf ott ül mellette a széken, túláradó öröm és boldogság tükröződik az arcán, gyönyörködik a csillagokban és még mielőtt Katica egy szóval is közölné apjával a valót, hirtelen VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbizhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17, II. (Central Passage). ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha IL, Panská uL 12, III, lehanyatlik szép, öreg feje, az öröm — megölte. Katica pedig hízelegve, oecézve elkezd beszélni és amikor elérkeznék a vallomáshoz, dermedten látja, hogy halotthoz beszél. Az öreg Kristófot eltemetik. A kis társulat vezetője nélkül tanácstalanul áll, nem tudja, mihez fogjon. Csomagolnak. Katica Márton anyjával jön, hogy végleg elbúcsúzzék a társulattól — múltjától. Márton anyja, ez a keménykötésü, gőgös, 'szigorú parasztasszony, sürgeti a leányt... De Katica lelkében föltámad a múlt. Látja sorsának osztályosait, akikre a vezér nélkül a legnagyobb nyomor és nélkülözés vár és ráeszmél hivatására, kötelességére: folytatni az apa munkáját és egybefogni a szertehullásra Ítélt társaságot, Márton anyja tudomásul veszi a leány elhatározását és Katica régi társainak örömujjongása közben elindul a régi élet, az ismeretlen jövő utján . .. A budapesti Nemzeti színház, amely a darabot Vaszary János kitűnő és élettel teljes rendem zésében mutatta be, szcenikailag is és a szerep- osztás tekintetében is kitett magáért. Katica szerepében Dayka Margit debütált a Nemzeti Színház színpadán és közvetlen, finom és mélyen átérzett játékával egy csapásra meghódította a közönséget. Rajnay Gábor, ez a kitűnő aktor, az öreg Kristóf figurájában felejthetetlen alakítással gazdagította sikerei sorát. Vízvári Mariska ellenállhatatlan komikuma, Makláry Zoltán a lélek mélyéből előtörő hangja és ábrázoló készsége, Pethes Sándor derűje, Gőzön Gyula mosolyt és könnyüt elővarázsoló játéka, Jávor Pál férfias birtokosa, Matány Antal részeges tetoválója, T. Halmi Margit, a legszebben beszélő színésznők egyikének zord és hidegen gőgös parasztasszonya, Sugár Károly jólelkü, félszeg végrehajtója és Kovács Károly artistaalakja fontos tényezői a zajos sikernek, amelyet a darab — minden drámai fogyatékossága ellenére — a bemutatóján aratott. Mackó Jean de Létraz háromielvonásos bohózatának bemutatója a Pesti Színházban Végy egy szigorú apát, aki nem hajlandó beleegyezni abba, hogy leánya a titkárjának a felesége legyen, keríts egy gyereket, akit a szerelmesek a magukénak hazudnak, keverj hozzá egy mindenre elszánt kokottot, egy könnyelmű, koraérett fiút, egy ostobán naiv, vagy legalább is annak látszó üzlettársat és egy folyvást megsértődő vénleányt, — és amikor mindez megvan, agyalj ki néhány komikus helyzetet és készen áll a „francia" bohózat. Ha azután még olyan szellemes fordító is akad, mint amilyen Stella Adorján és olyan kitűnő rendező, amilyen Tar- nay Ernő, akkor igen jól elmulathatsz, sokat nevethetsz és mihelyt kijöttél a színházból, menten elfelejtheted az egészet. De kell-e ennél több? Csak a leányodat el ne vidd valahogy magaddal. Ámbár, ki tudja, annyira mégsem pikáns a dolog. A Pesti Színház, amelyik tudvalévőén a Vígszínház kamaraszínháza, úgy érzem, a szerep- osztás körül tévedett. Arról most nem akarok beszélni, hogy Létraz müve jaj de messze esik a Bisson-, reydau-, Tristan-bohózatok kacagtató szellemességétől, merész kétértelműségétől és fejetetejére állított helyzeteitől, de meg kell állapítanom, hogy a régi vigszinházi bohózati- stilust hiába keressük a Pesti Színház előadásában. A régi játékstílust csak a Góth-pár, meg a száraz humorával ható Mály Gerő és a fesztelenül mozgó Dénes György képviseli a Mackóban. Sulyok Mária kedves vidámságával, a nagyszerű Vaszary Piroska kifogyhatatlan nevettető kedvével szintén igen jók. De Kabos Gyula, a bajbajutott titkár szerepében — a szereposzt ó nagy tévedése. Ez a figura a bohózat pillére. Kabos kedves, mulatságos, ragyogó, ötletes színész, de ez egyszer nem a szerző alakját, hanem inkább — önmagát játsza. Ami elvégre nem baj, mert Kabos — mint Kabos is szívesen látott alak a színpadon. Én például azt tartom, hogy Dénes György, vagy Ráday Imre sokkal jobban megfelelt volna erre a szerepre. Mindennek ellenére a közönség jól mulatott, sokat kacagott és még többet tapsolt . ZÓLYOMI DEZSŐ* j 7 >!>^<IMA^A<AARHIRLaiy
