Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-04 / 53. (3902.) szám

2 nem egészen félszázad alatt búcsút mon­dott százados hadi hagyományoknak, ame­lyek az európai férfi arcélét acélosra farag­ták. Mondom, lehet, hogy igaza van s hogy látszatra igaza is van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nemzetek ime visszaál- moüják magukat a harcias korszakokba és sokan fanyalogva, de a többség gögös dac­cal készül a vér- és vaszuhatagra. Hogy, Spengler receptje szerint: megkeményitsen bennünket. Ugylátszik, mert e történelem­pedagógiai célzaton kivül polgári ésszel meg nem fogható a lázas hadrakészülődés értelme. Főleg azért nem, mert a kátyúból kevésbé veszélyes módon is ki lehetne mászni, ha az európai embernek lelkiereje lenne hozzá. Lelkiereje lenne ahhoz, hogy nyíltan és elhatározóan leszámoljon a har­ciasság apostolaival. Az a gyanúm, hogy­ha Spengler zordon intelmeiről megszavaz­tatnák az emberiséget: hogy vájjon szíve­sebben választanák-e a polgári kor henye és önfeledt derűjét és termékeny optimiz­musát, esetleg a bélyeggel együtt, amit a harciasság szelleme tűz e kor gyermekének homlokára, vagy pedig a spártai vaskultusz korát követelik vissza a történelemtől —' az emberiség nagy szótöbbséggel különvéle­ményt jelentene be Spengler sötét prófé­ciáival szemben. S azt hirdetné, hogy igen­is a háború s nem a béke volt az ok, ami­ért ilyen mélyre süllyedtünk, amiért megint nem tudunk egyetlen lépést se tenni anél­kül, hogy bele ne botoljunk a jövő rémké­peibe, amiért idegbajos és koldusszegény lett az emberiség nagyobbik fele, a kiseb­bik pedig, amelyik ugy-ahogy jól úszta meg a sorsteljes éveket, most készül a csőd út­jára lépni. Végre nyíltan és félreérthetetlenül ki kel­lene mondani, hogy Európa mai rendje nem bírja el a háború, vagy helyesebben: a há­borús kockázat szomszédságát. S félő, hogy előbb-utóbb el fog következni, ami a világ­háború alatt annyiszor lett hősies őrültsé­gek szülőanyjává a harctereken: hogy a dekkungban lapuló katona nem bírja lo­vául idegekkel a lövedékek sikolyait, kiug­rik a dekkungból és nekirohan a halálnak a magáénak és embertársáénak. Félő, hogy az európai nemzetek idegei felmond­ják a szolgálatot, kitörnek a diplomáciai dekkungok mögül és fejjél a falnak rohan­nak. Ez a lélektani helyzet. Ez Lloyd George diagnózisa nyomán készült korkép a kölcsönös félelem rémképeitől halálra- gyötört Európáról. Hodza és Krofta beszédével zárult a gazdasági hisaniant prágai konferendája Prága, március 3. Ma berekesztették a kisantant gazdasági tanácsának ülésszakát. Krofta külügyminiszter beszédében utalt a tanácskozások eredményeire és a jövő évre fölállított munkaprogramra. A program leg­fontosabb része szerinte az árucserekeres­kedelem terve. A gazdasági kisantant tanácsának második esztendeje értékes javulást hozott: 1935-ben a Jugoszláviából Csehszlovákiába irányuló beho­zatal 1932-höz képest 230 millióról 362 millióra emelkedett, a Romániából jövő behozatal pedig 176 millióról 260 millióra, ami mindkét esetben 50 százalékos emelkedést jelent. A kisantant, amely 1033 február 16-án szer­vezeti paktuma révén magasabb nemzetközi egységgé alakult át, missziója egyik legfőbb föladatának tekinti a béke megőrzését és szervezését és a középeurópai államok közötti gazdasági kapcsolatok kimélyitését. A külügyminiszter erre átadta a szót dr. Hodza Milán miniszterelnöknek, aki hosszabb beszédben fejtette ki a kisantant gazdasági és politikai föladatairól szóló nézeteit. Hodza beszéde után a kisantantállamok egyes szónokai beszéltek, majd Krofta bezárta a kisan­tant gazdasági tanácsának hetedik ülésszakát. Kassa nem hallandó letiáliiianl tisztviselői fizetését Kassa, március 3. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Többizben beszámoltunk ar­ról, hogy a pozsonyi országos hivatal átiratot intézett a városhoz, hogy az 1933. évi 252. sz. kormányrendelet értelmében szállítsa le a városi hivatalnokok fizetését. A város azonban ismé­telt fölszólitásra sem volt erre hajlandó. Most újabb fölszólitást kapott a város, de valószínűleg ennek sem lesz foganatja, mert a város azon az állásponton van, hogy azok a városok, amelyek­nek a költségvetése egyensúlyban van és a ki­egyenlítési alapból nem kaptak és nem is kapnak támogatást, nem tartoznak az országos hivatal utasítására a fizetéscsökkentést végrehajtani. 1936 március 4, szerda. A szlovák nemzet egyéniségének elismerése nélkül Hlinka pártja nem lép be a kormányba A szlovák néppárt elnökségének pozsonyi határozata a kormánytárgyalások folytatásáréi Prága, március 3. A szlovák néppárt elnök­sége tegnap Pozsonyban ülést tartott s a kor­mánybalépés föltételeiről tárgyalt. Az ülést Hlinka pártelnök nyitotta meg. A kormánnyal folyó tárgyalásokról Tiso ügyvezető elnök és Sokol főtitkár számolt be. Beható vita után a következő határozatot hozták: — A szlovák néppárt rendíthetetlenül kitart eddigi irányelvei mellett, amelyeket megbízottai utján a kormánnyal való tárgyalásai során kife­jezésre juttatott. A szlovák néppártnak semmi oka nincs, hogy ezektől az irányvonalaktól eltér­jen. A párt továbbra is követeli a szlovák nem­zet egyéniségének törvénybeli elismerését, a szlovák nyelvnek Szlovenszkó iskoláiban és hi­vatalaiban való kizárólagos használatát és a szlovák ügyek számára külön minisztérium léte­sítésé t. Továbbá elhatározták, hogy Tiso és Sokol mellett még Mederly is megbízatást kap a kor­mánnyal való tárgyalásokra. A három megbízott ezekben a napokban tanácskozni fog Prágában a koalíció megbízó ttaival és az eddigi alapon folytatják a tárgyalásokat. A szlovák néppárt azt várja Hodza miniszterelnöktől, továbbá Ccrny, Necas, Franké, Najman és Srámek mi­niszterektől, hogy a szlovák néppárt követeléseit illetően lerögzítik álláspontjukat, hogy ezen az alapon programszerű megállapodás jöhessen lét­re a kormány és a szlovák néppárt között. Mint már tegnap is röviden jelentettük, a szlovák néppárt a szlovák nemzet egyéniségének elismerése nélkül nem lép be a kormányba. Mégis beletörődne* a komprom.ssjumba A Lidoré Noviny a néppárt üléséről a kö­vetkezőket jelenti: — Pozsonyban hétfőn este ült össze a szlo­vák néppárt elnöksége, hogy a kormány­koalícióba való belépésére irányuló további tárgyalások menetét meghatározza. Már az a tény, hogy dr. Tiso volt minisztert a köztár­sasági elnök kihallgatáson fogadta, nem­különben Hodza miniszterelnök kassai be­széde is azt jelezte, hogy a szlovák néppárttal való tárgyalások jó utón haladnak. Bizonyos mértékben ezt erősítette meg Sidor képviselő is Érsekujvárott tartott népgyülési beszédé­ben, melyben ugyan még mindig hangoztatta a szlovák néppárt ismert követeléseit, emel­lett azonban nem tagadta, hogy a tárgyalá­soknál el kell fogadni az engedmények és a kompromisszumok politikáját. Ilyen értelem­ben fejeződött be a szlovák néppárt elnök­ségének hétfő esti értekezlete is, amelyen Tiso és Sokol részletes jelentést tett a tárgya­lásokról. Végül az elnökségi értekezlet újabb irányelveket és utasításokat adott a tárgyalá­sok folytatásához. A tizenhármas tanácsbizotlság határozata Gént felhívási Intéz a hadviselő felekhez az ellenségeskedés beszüntetésére Olaszország és Abesszínia márrus 10-ig felel ■ Addig elnapolták a genfi dőníést ■ Uj békefeltételek készülnek a népszövetségben Genf, március 3. A népszövetségi ta­nács tizenhármas bizottsága, amelyben Olaszország kivételével minden tanácshata­lom képviselve van, kedden délután az Edén és Flandin közötti megegyezés értel­mében elhatározta, hogy a hadviselő felek­hez felhívást intéz az ellenségeskedés azon­nali beszüntetésére és a népszövetségi pak­tumnak megfelelő béketárgyalások megkez­désére. Az olaszoknak és az abesszinoknak leg­később március 10-ig nyilatkozniuk kell a fel­hívás elfogadása mellett vagy ellen. Időköz-! ben Genf nem hoz újabb határozatokat s csak | március 12. körül ül össze, hogy foglalkozzék a beérkezett válaszokkal és döntsön a további lépésekről. Edén és Flandin közös terve Genf, március 3. Jelentettük, hogy a népszö­vetség tizennyolcas bizottsága összeül az olasz­ellenes szankciók megvitatására. A delegátusok a lehető legnagyobb óvatossággal láttak munká­hoz. Az ülésen elsőnek Flandin külügyminiszter emelkedett szólásra, aki hangsúlyozta, hogy az Miniszterelnöki válasz Hokky szenátor kérdésére a kőrösmezei kato­likus iskola bezárása s az iskolát nem látogató gyermekek szüleinek megbüntetése tárgyában Prága, március 3. Hokky Károly szenátor még a múlt év júliusában írásos kérdést nyújtott be a kormányelnökhöz. A szenátor ebben a kérdésében a kőrösmezei katolikus iskola újból való megnyitásának engedélye­zését sürgette s rámutatott árra, hogy a be­zárást elrendelő végzés indokolása nem állja meg a helyét. Az indokolás ugyanis kifogá­solta azt, hogy az iskolánál csupán közép­iskolai érettségivel biró tanerő működik, akinek még nincsen tanítói képesítése. Ez­zel szemben Hokky szenátor rámutatott több olyan nem magyar iskolára, ahol ha­sonló képesítésű tanerők működnek s ez is­koláknak a hatóságok semmi nehézséget nem okoznak. Erre a kérdésre most adott írásban vá­laszt a kormányelnök. Minthogy Szlovensz- kón és Kárpátalján számos hasonló eset for­dult elő, a választ a szenátusi elnökség hi­vatalos fordításában teljes egészében közöl­jük: „Az iskola- és nemzetmüvelődésügyi mi­nisztérium 1934 november 26-án kelt 133.098/34—1/2. sz. határozatával nem vette tudomásul a jasinai római katolikus hitköz­ség azon bejelentését, hogy az egyházi nép­iskolát ismét megnyitotta, minthogy nem tel­jesültek az 1868. évi XXXVIII. t. c. 11. pa­ragrafusának feltételei és pedig nevezetesen ázzál, hogy az iskolának a megkívánt képe­sítéssel biró tanítója nincsen. Az iskola- és nemzetmüvelődési mi­nisztérium idézett határozatához ragaszko­dik azért, mert a középiskolai érettségi vizs­gálat, amelyet a nevezett iskolára kijelölt ta­nító letett, sem a tanítói érettségi vizsga, sem a tanítói képesítési vizsga jellegével nem bir s ezeket nem is pótolja. A 104/1926 Tgysz. törvény 3. §. 3. be­kezdésének a kérdésben idézett rendelkezé­se kizárólag fizetési előirás és nem érinti azon előírásokat, amelyek arról szólnak, hogy a nemállami nyilvános iskolákon kit lehet tanítóul alkalmazni. A 103/1926 Tgysz. fizetési törvénynek e kérdés további részé­ben idézett rendelkezései a jelen esetre azért nem alkalmazhatók, minthogy a népiskolai tanítókra nem vonatkoznak. Végül megjegyeztetik, hogy ez ügyben a legfelső közigazgatási bíróságnál panasz ter­jesztetett be, amely ezideig még el nem döntetett. Az iskolaköteles gyermekek szülei ellen indított büntető eljárás a rachovói járási hi­vatal által a fennálló rendelkezésekhez ké­pest helyesen foganatosíttatott s vala­mennyi büntetőparancs már jogerőre emel­kedett. A fennálló jogszabályok szerint a belügyminisztériumnak nincs módjában, hogy a kirovott pénzbüntetések behajtását hivatalból beszüntesse, vagy hogy a már lerovott pénzbüntetések visszatérítését el­rendelje. Dr. Hodza s. k„ a kormány elnöke.** abeaszln háborút lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni, még pedig olymódon, hogy a népszö­vetség uj békeakcíót kezdeményez. E célból sür­gősen össze kell hívni a tanács tizenhármas bi­zottságát, amely ünnepélyes formában fölszólítja a hadakozó feleket, hogy azonnal közöljék beke- föltételeiket és jelentsék ki, vájjon hajlandók-e megbékülni. Edén helyeselte a francia javasla­tot, de sürgősséget követelt és azt, hogy a tizen­hármas bizottság már kedden ülésezzen. Abban az esetben, ha a háborús felek nem adnak pozi­tív választ a népszövetség utolsó békejavasla­tára, a szankciós bizottság kötelessége, hogy azonnal elhatározza a kőolajzárlatot és a lehető legnagyobb eréllyel lépjen föl a támadó féllel szemben. Illetékes körök megállapították, hogy a francia és az angol javaslat tulajdonképpen kö­zös akciót jelent és Flandin és Edén előre meg­állapodtak a követendő taktika kérdésében. A tizennyolcas bizottság egyhangúan elfogadta Flandin indítványát és elnapolta magát azzal, hogy kedden a munkát a tanács tizenhármas bi­zottsága fogja folytatni. A hadviselő fe'e*hez irtézett ünnepélyes felszólítás Számos technikai nehézség miatt a tizenhár­mas bizottság ülését kedd délelőttről délutánra halasztották el, hogy a tanácstagok előzőleg megegyezhessenek a hadviselőkhöz intézendő ünnepélyes fölszólitás szövegében. A francia kül­ügyminiszter tegnap tárgyalt az olasz megbízot­tal, hogy puhatolózzék Olaszország álláspontjá­ról. Egyelőre nehézségek merültek föl abban a kérdésben, vájjon a népszövetségi tanács fölszó- litása, amely az ellenségeskedés azonnali beszün­tetését kívánja a hadviselőktől, már most meg­tétessék, vagy pedig várják meg az előzetes bé­ketárgyalások eredményét. Az olaszok semmi­esetre sem fogadnák el azt, ha a népszövetség a hadműveletek azonnali beszüntetését követelné s ezért valószinü, hogy a fölszólitást bizonyos tárgyalások fogják megelőzni. A Flsnd’n-tenr London, március 3. Ward Price, a Daily Mail külön tudósitója azt jelenti Géniből, hogy a négus hétfőn rendkivüli üzenetet kül­dött Edén angol külügyminiszternek. Az abcsszin császár állítólag hajlandó béketár­gyalásokba bocsátkozni azon az alapon, hogy Olaszország megtartja Abesszíniának azt a részét, amit eddig elfoglalt. Az abesszinok feltétele egyedül az, hogy a közvetítő az abesszinok és az olaszok között VIII. Edvárd legyen. A Flandin-féle javaslat, amelyről a 13-aa bizottság ma tárgyalt, a következőképpen hangzik: Olaszországot és Abesszíniát felhív­ják, hogy 48 óra alatt közöljék a népszövet­séggel, hogy vájjon hajlandók a konfliktust a status quo alapján békésen szabályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom