Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-31 / 76. (3925.) szám
6 1936 március 31, kedd. fisztaiutbör (száraz vagy zsíros). ilr ""vsSall Már harmadik nap után M-y. -~^Práa javul az arcbőr észre vét- lenül és az összes hiba, l®L j£* W u* in- szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges binézés teljesen megszü- nik. Biztos eredmény. YÖRÖSEÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucea 20. — HÍREK A MAGYAR ÚJSÁG ÁTSZERVEZÉSÉRŐL. E címen idéztük vasárnapi számunkban a Lidové Noviny arról szóló jelentését, hogy a pozsonyi Magyar Újság ujj tulajdonosa egy konzorcium lesz, amely két pozsonyi bank és Hulita füleld gyáros tőkéjének képviselőiből áll. Amint most Pozsonyiból értesülünk, a Lidové Noviny jelentésében a bankok felsorolásánál tévedett. Ugyanis a Pozsonyi Első Takarékbanknak ebhez a konzorciumhoz semmi köze nincs. A Lidové Noviny jelentésének Írója az említett bankot bizonyára a Pozsonyi Általános Bankkal tévesztette össze. — MAGZATELHAJTASI MONSTREPÖR POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A falusi nép szociális nyomorának tragikus képe bontakozott ki ma. a pozsonyi 'kerületi bíróság egyik tárgyalásán. A Talesik-tanács tárgyalta az ügyet, amelynek fővádlottja Huevét Ferenené, bosi 35 esztendős munkás-asszony, egy ligetfalusi rokkant géplakatos felesége' volt 24’ rendbeli magzatelhajtással és egyremdbeli gondatlanságból okozott emberöléssel vádolva. Vád alá helyeztek ezenkívül huszonnégy asszonyt és három férfit is. Annakidején a PMH is megírta, hogy a pozsonyi klinikán tiltott műtét következtében meghalt Sóki Rezsőné 26 esztendős nyékkörnyéki asszony. A halálesettel kapcsolatban megindult nyomozás kiderítette azután, hogy a tiltott műtétet Husvét Ferenené végezte, akiihez a környékbeli falvak asszonyai bajukban eljártak. Ma a vádlottak legtöbbje kibírhatatlan nyomorával védekezett. Az egyik férfi elkeseredetten mondotta el, hegy rokkant létére nagyszámú családjára mindössze 53 koronát kap havonta a rokkan thivataltól. A bíróság délután két érakor hozta meg ítéletét és Husvét Ferencnét hétrendbeli magzatelhajtás és egyrendbeli gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta bűnösnek s ennek alapján háromhónapi fogházbüntetésre ítélte. Hét asszonyt és három férfit 3 héttől 1 hónapig terjedő fogházbüntetésre Ítélték. Tizennégynapi fogházat kapott az elhunyt asz- szony férje, Sóki Rudolf is. A büntetés végrehajtását a fővádlott kivételével egy esztendőre fölfüggesztették. A bíróság indokolásában kimondotta, hogy tekintetbe vette azt a kimondhatatlan szociális nyomort, amelyben ezek a falusiak éltek. | A fogházzal cseréli fel a jövedelmező sz egy hírhedt pozsonykörnyé házaspár Egyenkint egy év két tettenérésért Pozsony, március 30. (Pozsonyi szerifceszföségünfctő-1.) Érdekes sz aharáncsempésziési pert tárgyalt a napokban a pozsonyi kerületi bíróságon dr. Markovács illetéfcbiró. Mint ismeretes, a cseh szlovák-osztrák ha tárom állandóan folyik a szaharincsempészés. A csempészek Ausztriában aránylag olcsón szerzik be a cukrot helyettesítő anyagot, amit éjnek idején járatlan utakon hoznak be a köztársaságba. A Kuty közelében levő Brodské na Monave községben a Ralbovszky-iházaspár foglalkozott közismerten és üzletszerűién a szaharincsempé- széssel. A 43 éves Lőrinc és 41 éves Stefánia nevű felesége. Ők kettem kerültek a vádlottak padijára, egy harmadik vádlottad, Hluch Rezső 42 éves chtelnicei ácsmesterrel együtt, ez utóbbit azonban felmentették a vád alól. A vád szerint a múlt év november 17-én Ral- bovszkyék kilenc kiló és 10 deka Szaharán t csempésztek át vonaton Ausztriából. A vonatban véletlenül összeakadtak Hluch ácsmesterrel, aki elbeszélgetett velük és igy került ártatlanul a csempészés gyanújába. A pénzügyőrök, akik már korábban figyelték a házaspárt, a vonatban melléjük telepedtek. Megkérdezték tőlük, hogy mit visznek. •— Semmit! — volt a lakonifctts válasz. A pénzügyőrök nem elégedtek meg a felvilágosítással, átkutatták a vasúti fülkét és az egyik sarokban egy irattáskát találtak, az irattáskában hét csomagot, amely összesen három és fél kiló Szaharáit tartalmazott. Ralbovszkyék persze tagadták, hogy az övék volna az aktatáska. A pénzügyőrök ott a robogó vonaton őrizet alá vették őket. Az asszony eleinte feszengett a helyén, majd kiment az illemhelyre és ott néhány percig időzött. A pénzügyőr a folyosón várta és közben figyelte, nem dob-e ki valamit az ablakon. Nem vett észre semmit, pedig az asszony két kiló Szaharáit dobott fci az illemhely nyílásán keresztül. A Szaharán a kombinéja négy zsebébe volt bevarrva, félkilós adagokban és ezt a kombinát a szaharínnal együtt hiánytalanul megtalálta másnap egy közeli vasúti pályaőr felesége, A pénzügyőrök ezenkívül még négy kiló szacharint találtak a vonat másik részében, tehát ösz- szesen kilenc kiló került elő. Ez volt az egyik ügy. A másik, amely miatt Ralbovszkyék a biroság elé kerültek, a moh. év április 9-én derült kL E napon 11 kiló Szaharám csempészett a házaspár Ausztriából* A csendőrök este kilenc órakor észrevették, hogy Ralbovszkyné batyuval a hátán tér hazafelé az osztrák határ irányából. Meg akarták állitami, de az asszony futásnak eredt s menekülés közben a hátán levő batyut odadobta férjének, aki szintén futni kezdett A csendőr a férfit elfogta és a batyuban talált 11 'kiló Szaharán t lefoglalta. A vonaton lefoglalt kilenc kiló Szaharán ügyében a bíróság büntető parancsot kézbesített a Ralbovszky-bázaspárnak és a velük utazó Hluch ácsmesternek. Egyéniként 45,655 koronáról volt kiállítva a büntetőparancs, amely pénzbüntetés félévi fogházra változtatható át. Hluch ellenvetést adott be és tárgyalást kért, Ralbovszky azonban csak felesége nevében adott be ellenvetést, a maga nevében nem és igy az ő büntetése jogerős lett. A tárgyaláson Hluch azzal védekezett, hogy csak a vonatban ismerkedett meg Ralbovszky- ékkah A szomszéd fülkében utazott, ahol pipára gyújtott, de utitársai kellemetlennek találták a pipaifüstöt, ezért ment át Ralbovszkyék fülkéjébe, akikkel szóba elegyedett. A vallomást Ralbovszkyék is megerősítették és igy Hluch Rezsőt felmentették a vád adói. Ralbovszky Lő- ráncniét hafhavi fogházra átváltoztatható 18.677 korona 50 fillér pénzbüntetésre ítélték. A szakértők megállapitottók a lefoglalt Szaharámról, hogy négyszázötvenszer édesebb a cukornál. Egy kiló Szaharán vámja 29 korona, de az eladási illeték 4095 korona kilogramonként. A második ügyben Ralbovszkyné azzal védekezett, hogy semmit sem tud a csempészésről, mert férjével haragban volt és csak messziről hallotta, hogy a csendőrök kiáltoznak a lakás körül. A bíróság ebben aiz ügyben is elitélte úgy az asszonyt, mint férjét, mégpedig egyenként 22.758 korona pénzbüntetésre, vagy félévi fogházra. A házaspár tehát fejenként egyévi fogházat kapott, mert alig hihető, hogy a pénzbüntetést ki tudják fizetni. I Az alvilág királynője Irta: HARRY m A ház, amely előtt á kocsi megáldott, egyemeletes palota volt és reneszánsz stílusban épült. Hatalmas tölgyfakapun kellett belépni rajta. Alázatos portás állott a lépcsőházban, lekapta a sapkáját és mély meghajlással üdvözölt bennünket. Á kocsis behordta a csomagokat és hálás lelkendezéssel gyűrte a zsebébe a bankjegyet, amivel Karvaly megjutalmazta. Lakásom az emeleten volt, három pazarul berendezett szoba, úgyhogy elálmélkodtam, mert ennyi fényről és kényelemről én csak olvasmányaimból szereztem idáig tudomást. Most ez az enyém és én rendelkezem fölötte. Én adom ki a parancsokat Márynek is„ aki bájos mosolygással áll előttem és rakja el a szekrényekben holmimat. Karvaly nem sokáig zavar. Azt mondja, hogy most, az ut fáradalmai után a legjobb lesz, ha a vacsorámat itthon költőm el és aztán lefekszem. Szépen kipihenem magam. Másnap délben fölkeres. Addig szabadon xendelkezhetem az időmmel. Mary teát hoz be, sonka, hal, hideg huS és torta van mellette. Még nem kérdeztem tőle semmit és jólnevelt komornához illően, még neki sem volt szava hozzám. Megvetette az ágyamat és fürdőt csinált. Kéjesen nyújtóztam végig a fehér márványból készült kádban. Beillatositot- tam a testem tetőtől-talpig, aztán pongyolát kaptam magamra. Végigkutattam a szekrényeimet és fiókjaimat. Mindent megtaláltam, ami a kényelmes és nyugodt élethez szükséges. Az egyik fiókban jó csomó bankjegyet és egy kékfedelü lds könyvet is. Amikor fölnyitottam, csodálkozva láttam, hogy a fényképem néz velem szembe. De annál inkább elcsodálkoztam azon, ami a könyvecskébe volt bejegyezve. May Churchill, 17 éves, született Edinburghban. Illetőségi helye CardifL Csupa olyan adat, ami nem volt igaz. Engem nem May Churchill-nek hívnak. Azt mondják, hogy az ember figyeljen arra az álmára, amit uj lakóhelyén először álmodik. Az ilyen álomnak nagy jelentősége van és sok- :,zor az ember egész életére kihat. Mélyen alud- ’a m, de azért voltak álmaim és föl bukkant benne Karvaly, de fölbukkant az a> ismeretlen fiatalREGÉNY ember fg, aki olyan elámultan bámult reám a pályaudvaron. Reggel frissen, jókedvűen ébredtem és az ágy mellé tolt asztalról költöttem el a breakfestet. Utána lassan, tempósan felöltözködtem és hosszú időt töltöttem a tükör előtt. Szép vagyok, — mondogattam magamban. — Kezdem megérteni Karvalyt. Karvaly hindi előtt keresett foL Udvariasan érdeklődött, hogy hogyan érzem magam, aztán elmondta a napi programot. Este színházba megyünk, Az estélyi ruhámról már gondoskodott, délután próbára hozzák. Színház után vacsora a -Savoyban, Néhány ismerős fiatalember* barátjai lesznek az asztalunknál. Nő csak én. Az estélyi ruha pazar volt és alig tudtam elszakadni a tükörtől. Este hét órakor feljött értem Karvaly. Kocsin mentünk a színházba. Valami szentimentális színmüvet játszottak, nem nagyon érdekelt. Érdeklődésemet egészen más kötötte le. A földszinti páhollyal szemben, melyben Karvallyal helyet foglaltam, üres páholy volt, de a fölvonás közepén valaki beülhetett. Egyszerre úgy éreztem, hogy valami delejes vonzás arra kényszerít, hogy elfordítsam a fejem a színpadtól és szembe nézzek. Egy férfi foglalt helyet az előbb még üres páholyban, látcsövet tartott a szeme előtt, de a látcsövet nem a színpadra fordította, hanem arra a páholyra, amelyben mi ültünk. Engem néz, éreztem és éreztem azt is, hogy vérhullám szökött az arcomba és önkénytelenül a hajamhoz nyúlok, hogy ragyogó fejdiszemet megigazítsam. Fölvonás végén kigyultafc a lámpák, és az első pillanatban észrevettem, hogy a szemközti páholyban az állomási ismerős ismeretlen ül. Két kezét a páholy támlájára helyezte és kissé előredőlt. El nem mozdult a helyéről és egész idő alatt engem bámult. A Savoyban nagy társaság fogadott minket, Karvaly barátai, csupa vidám, gondtalan fiatalember. Természetes, hogy az első bemutatáskor nem tudtam megjegyezni a nevüket. Később túlontúl jól megismertem valamennyit. Vidám hangulatban telt a vacsora. Ez volt az első nagyvilági estém, debütálásom abban a világban,. amely később öklein lényegévé vált I Érdekes, hogy nem is voltam különösen meg- Ihatva, természetesnek találtam mindent, egészen mag átólért etődőnek és Karvaly hazatérőben meg is jegyezte, hogy nem is várt tőlem ekkora nyugalmat és elfogulatlanságot. Azt mondta, hogy gyors és hálás tanítvány leszek. A fiuk apró tréfákkal szórakoztattak. Illedelmes, szelíd tréfák .voltak ezek, akár a zárda ebédlőjében is elhangozhattak volna. A könnyű pezsgő mindent rózsaszínű felhőbe vont és ezen a felhőn át egyszerre csak megpillantottam a kékszemü fiatalembert, aki egy másik sarokban lévő magányos asztal mellől állhatatos szempil- 1 lantásokkal ostromolt. Más nem vette észre ki- ' tartó bámulómat, nekem azonban végtelenül jó 1 érzést okozott az első hódoló makacs kitartása. A fiuk jó pajtásoknak mutatkoztak, de egyi- 1 kük sem keltette föl érdeklődésemet. Akkoriban L még nem érdekelt a lósport, ők pedig leginkább lovakról beszéltek. Pedigrék és számok repültek ■ a levegőben és Karvaly maga is részt vett a 1 szenvedélyes vitában. Nagy lószakértő lehetett, 1 mert véleményét mindenki tisztelettel fogadta. —• John Geoffrey meglepetést készít elő • Yorkra, — szólalt meg hirtelen az egyik fiatal- ember. — Éppen itt ül velünk szemben, erről jut ' eszembe. i Karvaly áttekintett a másik asztalhoz. A fia- 5 talember, akit John Geoffreynek neveztek, most- éppen a Timesbe takarta az arcát. 7 —- Igen, — jegyezte meg Karvaly. — Pepper• com sokat Ígér. Láttam Newmarketben futni és 3 azt hiszem, többet tud, mint amennyit futott, 1 Nem gyanúsítom meg Sir Johnt azzal, hogy visszatartotta a lovát, de úgy érzem, hogy ha a zsoké valamivel többet belead, egészen bizo- 1 nyos, hogy elsőnek szalad át a célon ... ’ John Geoffreynek hívják, gondoltam és őt- 3 szőr is elismételtem a nevét, hogy el ne felejtsem ..« Futó pillantása súrolta arcomat, amikor a ki- . járat felé haladtunkban elléptünk asztala mellett. 5 Arcának érdekessége még élesebben vált ki a ' vakító plasztron fölött, mint ahogy az állomáson megfigyeltem. I Ámint hazaértem és Máry pongyolámba buj- 5 tatott, első dolgom volt, hogy előkaptam azt a könyvet, amelynek tanulmányozását Karvaly * különösen figyelmembe ajánlotta. Azt mondotta, ' hogy meg kell ismernem a társaságot, a felső r tízezret, mindenkit, aki London társadalmi éle- " teben valamelyes szerepet játszik, erre pedig a legjobb tanítómester az a díszes bőrkötésbe bux- i költ, vaskos kötet, amely a Who's Who címet- viseli. Föllapoztam a G-betüt és a sok Geoffrey * között*, akik négy teljes lapoldaloa sorakoztak. Iliből megnyílik a háború őta szünetelő rozsnyőí „Franciska" szegény menház Rozsnyó, március 30. (Saját tudósi tónktól.) A katonaság kiköltözésével felszabadult a rozsnyói „Franciska" szegiénymenház épülete, amely a világháború kitörése óta neim szolgáiba ta eredeti hivatását. Gróf Andrássy Dénes- nté, a néhai nagyemlékű alapitőinő intézménye igy éppen akor nyílhat meg isimét, mikor a legnagyobb, szükség van reá. A városi tanács előzetes határozata után a rozsnyói jótékony oéegylet kezdeményezésére a szegénymenház igazgató választmánya kimondotta legutóbbi ülésén, hogy a jótékony intézményt április elsejével újból megnyitják. Kellő mérlegelés után huszonnyolc rozsnyói szegény rokkantat választották ki és ezeket máris ellátásban fogják részesíteni a menház- ban. Az épület javításra, tatarozásra, a felszerelés pedig nagymértékű kiegészítésre szorul és az erre szükséges pénzösszeget az igazgató választmány gyűjtés utján akarja megszerezni. A választmány a jótékony emberbarátokhoz fordul a kérdéssel, hogy a nemes célra akár pénzbeli, akár természetbeli adományokat juttassanak el az általános jótékony nőegylet elnöknöjéhez, Fekete Nándornéhoz Rozsnyóra. Minden adományt (használt ágynemű, ruhanemű takaró, stlb.) köszönettel fogadnak és nyilvánosan nyugtáznak. — MEGSZŰNIK A MAGYARORSZÁGI BAf A RT. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A csehszlovákiai Bafa cipőgyár néhány évvel ezelőtt Magyarországra is be akart vonulni. Annak idején a budapesti törvényszéken be is vezették a cégjegyzékbe a „Magyarországi Bafa Részvénytársaságot", amely azonban nem kezdhette meg a tevékenységét. A magyar hivatalos lap mai száma közli, hogy a budapesti törvényszéken, megindították az eljárást a Bafa Rt. cég megszüntetése és a cégjegyzékből való törlése iránt < egymás alá, hamarosan megkaptam az én John Róbertemet is. Ezeket olvastam róla: „Esquire John Róbert Geoffrey, Esq. James Geoffrey és Lady Donaldson fia, született 1875 március 3-án, Yorkban. Tanulmányait Cambridge-ben végezte. Vizsgáinak letevése után két esztendeig világkörüli útra .ment, majd hazatérve, szülei birtokán gazdálkodik. Szenvedélyes sportsman és az evezésben, atlétikában kiváló eredményei vannak. Tagja volt kétizben is a cambridgei győztes csapatnak, azonkívül 1896- ban megnyerte Anglia 100 yardos sikfutóbajnok- ságát. Legnagyobb érdeklődése azonban a lósport felé fordul. 1896-tól kezdve istállója minden derbyn megjelenik és a kék-fehér színek már sok értékes győzelemmel örvendeztettek ■meg -tulajdonosukat/* Semmi több. A fiatalember közéleti pályájának elején áll, amikor minden érdeklődését a lovak és egyéb sportok kötik le és a politika, meg a közgazdasági élet még kiesnek érdeklődésének köréből. Ilyen karriért ezret és ezret találná •a Who's Who-ban, előkelő angol ifjakat, alak a világ legszebb és legkényelmesebb életét élik, úgyhogy jámbor idegenek, akiknek élete a busi- •nessér-t folytatott izzadságos robotban telik el, irigykedéssel gondolnak Albion aranyifjuságára. Én azonban csak a kék szemekre gondoltam és a rozsdabarna arcra, amelyre valósággal az áhitat kifejezése ült, amint felém fordult és titkos vágyak remegtettek meg, amikor selyempaplanom alá bújtam. Elcsavartam a lámpa csapját, de álom nem jött a szememre, hanem továbbszövögettem ábrándjaim képét. Vájjon mit csinál most ő? Otthonába tért-e és most ágyban fekszik, vagy táléin itt van a közelben, a palota sarkán áll és fölnéz az ablakomra, amely mögött most én őreá gondolok? Annyira elfogott a kíváncsiság, hogy hirtelen kiugrottam az ágyból, papucsba bujtattam a lábam és az ablakhoz osontam. Félrehúztam a nehéz damasztfüggöny-t és kikukkantottam az uccára. A Grossvenor Square már néptelen volt ebben a késői órában, csak egy-két elkésett kocsi kocogott végig a kövezeten, az emeletig felérő zajt verve, a hold- fény megcsillant az őrtálló rendőr sisakján, de John Róbert Geoffrey-nek semmi nyoma. Elszé- gyeltem magam, de valami keserű megbántottság is lopózott a szivembe. Úgy gondoltam, hogy •még álmaimon is őrködni fog, mint ahogy jólnevelt középkori lovaghoz illik. Ehelyett ő a dolog kényelmesebb részét választotta és most bir*r' nyara Jóízűen hortyog főúri ágyában. ÉFolyhatása következik.)
