Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-31 / 76. (3925.) szám

1936 március 31, kedd. 5®$QlMAGtaRHTRMI» 3 Az olasz repülőgépek megsemmisítették Harrart Az abesszin háború legnagyobb légi táma­dása — Folytatódik az olasz előnyomulás Badogíio elfoglalta Sakotát Addis Abeba, március 30. Vasárnap reggel 8 órakor váratlanul £5 hatalmas olasz bombavető repülőgép jelent meg Harrar városa fölött és két óm hosszat különféle bombákat területen. Március 10-én elértük Addi Arcait. I Az utánpótlás megszervezése után honi egy­ségeinek és az eritrcai csapatok az elmúlt na-| dobott az abesszinok egyik legfontosabb vá­rosára. A lakosságban szörnyű pánik ütött ki. Az'émberek elmenekültek házaikból és a vá­ros minden részen tűz ütött ki. A bombázás eredménye hasonló volt a földrengés pusztí­tásaihoz. Két óm hosszat szakadatlanul hang­zottak a detonációk, majd a repülőgépek el­távoztak. A város tovább égett és négy órá­val a légi bombázás után még mindig egyet­len lángtenger jelezte Harrar helyét. Mivel a bombák tönkretették a rádióállomást, az abesszin főváros és Harrar összeköttetése megszakadt. A bombázás következményeit Addis Abebában még nem ismerik. A halálos áldozatok száma sem ismeretes. Abesszin részről azt állítják, hogy a rádióállomás mel­lett a francia konzulátus is megsemmisüli továbbá 51 bomba esett az egyiptomi kórház közelébe. Az abesszin kórházak megsemmi­sültek. Két bomba a svéd Vöröskereszt-szana­tórium mellett hullott le. Illetékes abesszin körök véleménye szerint az olaszok légi tá­madásukkal az angol Szomáli földre irányuló kereskedelmet akarták megzavarni, mert az abesszinok jelenleg a legtöbb hadianyagot Berberéből kapják és a szállítás központja Harrar volt. Az észak’ e’őnvomu'ás Róma, március 30. Badogíio marsall táv- iratozza: „Csapataink shirei győzelme után átléptük a Takazze folyót és folytattuk az elő­nyomulást a Volgebba és a Tsellenti közti •a Bm n hm MM ] Mínden Aspirin-tablettán látható Aspirin-tabletta ártalmatlan segítség rheuma Minden Aspirin-tablettán látható a Bayer-kereszt, a tisztaság és ióság védjegye. Saját érdekében ügyeljen mindég e jelre, mert nincs Aspirin Bayer-kereszt nélkül. Az Aspirin-tabletta ártalmatlan segítség rheuma és hülési betegségek ellen. BBEnBBB&ZSD m FLAN DIN: Feleljen Hitler kiicellár: igen vagy nem? Hai’andó-e elismerni a danzigi és memeli alVo'mánvt és lemondani a Né­metországot környező a lantok németlakta területeitek elszakitásáróJ! Paris, március 30. Flandin külügyminiszter Bézelavyban beszédet tartott, amelyben töb­bek között a következőket mondotta: — Azit reméltük, hogy Hitler kancellár be­szédei során eredeti, bizonytalanul megfogal­mazott javaslatait közelebbről is megmagyaráz­za. Ö azonban csak egyetlenegy, tagadhatatla­nul fontos kérdésben foglalt el félre nem érthető álláspontot. Amikor valamennyi választási be­szédében kijelentette, hogy a mindenkori szer­ződések érvényességét a német nép létjogához méri. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül is föl­merül a kérdés: vájjon milyen értékkel bir hol­nap az a nemzetközi szerződés, amellyel szem­ben Németország fenntartja magának a jogot, hogy a német nép létjogának örök erkölcsére való hivatkozással semmisnek nyilváníthatja? Nézzük Belgium esetét. Belgiumnak nincs sem­miféle egyezsége Szovjetoroszországgal, ami magára vonhatná Hitler gyűlöletét és haragját, ennek ellenére Németország Belgiummal szem­ben is fölmondotta a locarnói egyezményt, — hivatkozással a német nép örök létjogára. Ha erről a lépésről azt állítjuk, hogy jogtalan volt, Hitler kancellár azt válaszolja, hogy ő egyedül jogosult arra, hogy Németország szerződéseinek értelmezést adjon. Jog és erő — A második alapvető kérdés: milyen állás­pontot fog elfoglalni egy független és pártatlan biró; amelynek Ítéletét Németország is elismeri, a Németországgal kötött ui szerződésekkel szem­ben? Mert az valóban lehetetlen állapot, hogy a nemzetközi életben két egymással élesen el­lentétes fölfogás uralkodjék. Az egyik fölfogás, és ez a német — az erőé, a másik fölfogás, ami­ről bátran elmondhatom, hogy a világ többi részének fölfogása, — a jogé. —- Ha «»t mondom* — folytatta beszédét — De térjünk át gyakorlati kérdések megvi­tatására. Amennyiben Hitler kancellár béke- ajánlatai őszinték, elengedhetetlenül szükséges, hogy a német nép létjogáról szóló gondolatait pontosan definiálja. Hitler azt mondta, hogy Németország senkitől nem akar semmit elvenni. A eaarvidéki népszavazás idején kijelentette, hogy Németországot és Franciaországot semmi­féle területi kérdés nem választja el egymástól. Annak idején a locarnói szerződést is elismerte és ime, most egyetlen mozdulattal megsemmi­sítette. Hajlandó Hitler kancellár a német nép nevében a danzigi alkotmányt elismeri? Ha Hitler kancellár Litvániának megnemtámadási szerződést ajánl fel, ezzel definitive elismeri a memeli alkotmányt? Vagy pedig ez az ajánlata is csak azt a célt szolgálja, hogy kitolja a dön­tést ebben a kényes kérdésben és újabb nagy­szabású szerződésszegést készítsen elő? — Jogunk van ezeket a kérdéseket fölvetni és félre nem érthető precíz választ kérni, — folytatta Flandin, — mert Hitler egy napon en bloc mindent el fog ítélni, amit a versaillesl békeszerződés Európának adott. És még továb­bi kérések is jogosultak. Például föl kell tenni e kérdést* hogy vájjon Hitler kancellár a német nép létjogára való hivatkozással nem lesz-e azon a véleményen, hogy Németországnak a többi népek költségére fejlődési lehetőségeket és gyarmati területeket kell szerezni? Nyílt kérdés Hitlerhez — Ha a béke újjászervezését a Hitler kan­cellár által javasolt rendszer alapján valósíta­nák meg, akkor ezzel csak a háború előkészíté­sét szolgálnánk annak a tökéletes biztosítása mellett, hogy a támadó fél semmiféle büntetés­ben nem részesülhet. — Vagy nem jellemző-e a németek béke javas­latainak őszinteségére, hogy ugyanakkor, ami­kor az egész világ visszhangzik Hitler béke­javaslataitól, Ausztriában, Schleswigben, Len­gyel-Sziléziában és Csehszlovákia németlakta területein, de még a német Svájcban is kettő­zött erővel dolgozik a nemzeti szocialista pro­paganda. Ezeknek a tüneteknek hatása alatt félre nem érthető módon föl kell vetni a kér­dést: Igen vagy nem? Hajlandó-e Hitler kan­cellár mindenfajta területi annexióról vagy ezen országok német lakosságának felszippantásáról lemondani? vagy nem? tömbön és elfoglalták Dcbarkot, a Vogera- terület fővárosát, a felvidék legjelentősebb vásárhelyet. A nagy keletafrikai hadműveleti terv megvalósítása közben a harmadik had­test elérte a Feneraoi vidéket és tegnap meg­erőltető menet után megszállta Sokotát, a Vág terület fővárosát, a legfontosabb karaván- csomópontot, amely a Dessieből Addis Ábe­ljába és a Tanna-tó vidékére vezető ut ke­reszteződésénél áll. Sakota megszállása uj támaszt jelent a további hadműveletek szá­mára.44 Abesszínia tiltakozik a népszövetségnél Addis Abeba, március 30. Az abesszin kormány a március 29-i harrari bombázás miatt tiltakozó jegyzéket intézett a népszövet­séghez. A kormány utal arra, hogy a. bombá­zás megsérti a hágai konvenció 21. cikkelyét, mert Harrar nem megerősített város. — A francia nép éppen úgy, mint a német, meg van győződve az európai béke megszerve­zésének szükségességéről. Ezt a békeszervezetet azonban csaik biztos és tartós alapokra lehet fölépíteni. Éppen ezért, mert mi ezt a meggyő­ződést valljuk, nem ismerünk el semmiféle ideiglenes, időre és térre határolt békét, tehát olyan békét, amely háborús veszedelem magva t hordozza magában. Amennyiben Hitler kancel­lár minden kikötés és mellékgondolat nélkül hajlandó általános eszmecserébe bekapcsolódni és félre nem érthető módon válaszolni mind­azokra a kérdésekre, amelyeket hozzá intéz­tünk, — a német néppel szemben is precíz és kategorikus nyilatkozatot kell tennie mindarról, amit akar és amit nem akar. Az, amit mi aka­runk tőle, azt hisszük, a legkisebb mértékben sem sérti a német nép becsületét és méltóságát. Flandin miniszter beszédét azzal fejezte be, hogy Franciaország hajlandó a béke biztositá- sán mindenkivel együtt dolgozni, de a manövrl- rozást és a megtévesztést, amely a béke álarca alatt uj háború előkészítésén fáradozik, pellen­gére fogja állítani. Flandin beszédének hatása Páris, március 30. Flandin külügyminiszter kedden visszaérkezik választókerületéből a francia fővárosba és átveszi hivatala vezetését, A lapok, különösen a középpártiak helyeslik a szigorú és tárgyilagos bírálatot, amelyben Flan­din a német álláspontot részesítette, A baloldali lapok erélyesebb hangot szerettek volna halla­ni. Francia politikád körökben most a követke­ző két esemény bekövetkezését várják: 1. A brit kabinet határozatát az angol-francia-belga vezérkari megbeszélések öszehivásáról. 2. Hit­ler uj javaslatait és válaszát Flandin beszédére, A francia felfogás szerint Hitler meg fogja ígér­ni, hogy a rajnai megszállócsapatok számát nem emeli fel és nem épít erődöket az eddigi fegy- vertelenitett sávon. Ezenkívül megismétli már­cius 7-i javaslatait. Németország állítólag csak abban az esetben hajlandó a kölcsönös megsegí­tés alapján álló szerződést megkötni, ha Fran­ciaország nem vállal más kötelezettségeket Keleteurópában. A gyarmati kérdés megoldása után Németország hajlandó beleegyezni a ta­vasszal megtartandó nagy konferencia össze­hívásába. A német eüeniavaslatok Berlin, március 30. Hitler uj javaslatairól egyelőre nem érkezett megbízható jelentés, A politikai megfigyelők szerint Hitler megismétli és pontosabban körülhatárolja március 7-i ja­vaslatait és főleg a következőkben tisztázza azokat: 1. A Rajna-vidék megerősitésének kér­désében. 2. A Csehszlovákiával és Ausztriával kötött megnemtámadási szerződés terén. 3. Azoknak a garanciáknak tekintetében, amelye­ket a birodalom ad. A megfigyelők szerint Hit­ler hajlandó megígérni, hogy egyelőre nem erő­siti meg a Rajna-vidéket. Az óriási német győ­zelem megkönnyíti a berlini kormány helyzetét, de bizonyos, hogy Hitler semmi esetre sem en­ged a felségjogok korlátozsánák kérdésében. Londonból érkezett jelentés szerint rendes minisztertanács ugyan nem volt, de a délelőtti miniszteri értekezleten mégis fontos kérdések kerültek a napirendre. így beszéltek a francia­angol vezérkarok megbeszéléseinek megkezdési időpontjáról és arról a memorandumról, ame­lyet Anglia a garanciák tisztázására hajlandó Famciaországnak és Belgiumnak küldeni, ha a Németországgal folyó tárgyalások nem sikerül­nek. A vezérkarok valószínűleg csak Hitler máso­dik válaszának megérkezése után kezdik meg tárgyalásukat. Munkaprogramjuk eléggé kor­látozott marad és elsősorban technikai kérdé­sekre vonatkozik. Az értekezletnek alig van más jelentősége, mint a közvélemény megnyug­tatásának vágya. MsgkezdcdfgH az angol-franc a katonai megbeszélésok London, március 30. A reggeli lapok értesü­lése szerint az angol kormány a közeli napok­ban foglalkozni fog az angol és a francia vezér­kar tervezett megbeszéléseivel. A katonai érte­kezletet a locarnói egyezmény ltarmadik szelük* A pókban ismét támadásba mentek át. A terep nehézségeinek leküzdése után a tegnapi na­pon áthaladtak a lemalemoi uttalan hegy­Danzig, Memel és a gyarmati kérdés Egyelőre és valószínűleg a külügyi propaganda érdekében Hitler kancellár kijelentette, hogy békét akar. Föl is ajánlott egy huszonöt évre szóló békeszerződést, sőt holnap talán bejelenti „az örök békét Franciaországgal.44 Ha azonban azt látjuk, hogy a katonamentes övezetet gyors tempóban szálljak meg német csapatok és erő­dítményeket kezdenek építeni, akkor önkénte­lenül fölmerül a kérdés, hogy mennyire őszinte ez a német békeajánlat? Mert ki ellen irányul­nak az erődítmények és miért kell őket építeni? Flandin külügyminiszter, — hogy a többi nő­ikhez való viszonyomat a nemzetközi szerző­dések alapján szabályozom, természetszerűleg kötelezem magam arra, hogy ezeket a szerző­déseket respektálni fogom. Amennyiben a má­sik fél azt a nézetet vallja, hogy a közöttük fennálló szerződést nem respektáltuk eléggé, jo­gában áll döntést kérni a nemzetközi fórumtól. Hitler kancellár azonban azt az álláspontot vallja, hogy a szerződések érvényessége fölött a német nép létjoga és ő maga az egyedüli biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom