Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-29 / 75. (3924.) szám

32 T>RA<ÍAI-A^.sfe®.-Hl UTiAP 1936 március 29, vasárnap. Elég szomorú, hogy nem ismered meg saját nagybátyádat!" Elítélték a Myitrán próbálkozó kassai szélhámost Nyitra, március 28. (Saját munkatársunktól.) Er év februárjában — mint annakidején közöl­tük — Novotny József volt ügyvédi Írnok, aki Kassáról került Nyitrára, fölkereste a nyitrai székeskáptalan jogi képviselőjét. Lauermann nagyrippényi gazdának mutatkozott be és 30.000 korona kölcsön kieszközlését kérte, melyre föld­birtokának zálogjogát ajánlotta föl fedezetül. Az ügyvéd el is ment Lauermannal a telekkönyvi hivatalba, onnan az adóhivatalba, ahol az adóhivatali igazgató figyelmes lett rá, mivel a valódi Lauermann nagybátyja. Mikor meghallotta, hogy a fiatalember Lauer- mannak adja ki magát, leleplezte, de a szélhámos igy torkolta le: „Elég szomorú, hogy nem ismered meg saját nagybátyádat!" Az adóigazgató kénytelen volt a rendőrségre telefonálni és igy Novotny lakat alá került, ahe­lyett, hogy a kölcsönt megkapta volna. A kerületi bíróság pénteken vonta felelősségre a póruljárt csalót, aki töredelmes beismerő val­lomást tett és azzal védekezett, hogy a nyomor vitte a bűn útjára. A visszaeső bűnöst, akit már Kassán is elitéltek hasonló csalásért, nyolchavi börtönnel sújtották és igv a régi föltételes büntetését is ki kell tölte­nie. Novotny megnyugodott az Ítéletben. I reciffl ictiti^Művészef WímssEBammauRamii Surányi Miklós válasza gróf Széchenyi Aladár támadására Budapest, március 28. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Surányi Miklós iró a I Magyar Hírlap mai számában válaszol gróf Széchenyi Aladár felsőházi tagnak a felsőház ! pénteki ülésén elhangzott beszédére, amelybén j rendkívül éles hangon bírálta Surányinak gróf | Széchenyi Istvánról írott legújabb müvét. | — Ha gróf Széchenyi Aladár nem úgy kezdte volna beszédét, hogy a regényről ilyen és amo­lyan borzalmakat hallott — mondja Surányi nyi­latkozatában —, hanem el is olvasta volna a há­romkötetes müvet, akkor talán válaszolnék az 1937 szeptemberében költözködik a pozsonyi magyar reálgimnázium Addigra teljesen átalakítják iskola célfaira a Kecske- uccai régi bírósági épületet ■ ■ A szülői társulat ülése Pozsony, március 28 (Pozsonyi s-zenk esz tő­ségeinktől.) A magyar állaim! reálgimnázium szülői társulata tegnap este választmányi ülést tartott Vermes Samu nyug. alispán elnökleté­vel, amelyen az elnök két átiratot ismertetett, majd adminisztrációs ügyek elintézése után a német nyelv oktatásáról tanácskoztak. Lemosó Vilmos igazgató bejelentette, hogy a gimnázium ötödik osztályától a tanulók rendkívüli órákban ezentul is tanulhatják a német nyelvet és lépéseiket fog iternni, hogy a VII. és VEH. osz­tályban kötelező tantárgy legyen a német. A választmány felkértté az igazgatót, hogy minden lehetőit kövessen el a német nyelv oktatása ér­dekében. Lencse igazgató ezután jelenítette, hogy a Kecske-ncoai volt törvényszéki épületből az országos hivatal mórnölki osztálya .lassanként _ FÜRDŐKÖZLEKEDÉS SZLOVENSZKÓ, BÉCS ÉS BUDAPEST KÖZÖTT. Pöstyéni tu­dósítónk jelenti: Pénteken üléseztek a cseh­szlovák, osztrák és magyar államvasutak kép­viselői a határforgalom megjavítása céljából, különösen a füirdőszezőn idejére. Megállapí­tották a gyorsvonatok érkezési és indulási idejét és rendezték a technikai együttműkö­dés összes kérdéseit. A vendégeket Winter Imre fürdőigazgató, a vasúti tanács tagja, üdvözölte és kérte, hogy megfelelő közvetlen kocsit állíttassanak be úgy a bécsi, mint a budapesti relációban. A tanácskozás végén a vendégek kösz/önetet mondtak a fürdőigaz­gatóságnak, Pöstyén állomásfőnökének és Dloubal helyettes polgármesternek a szívé­lyes fogadtatásért. — KŐKORSZAKBELI TELEPEKET TA­LÁLTAK RIMASZOMBATBAN. Tudósítónk jelenti: Hasicka Pál rimaszombati bankigazgató szőlőjében a munkások ásás közben különféle cserepeket, köveket, csontokat, aggancsdarabo- kat, agyagedényeket hoztak felszínre. A kiszállt szakértők megállapították, hogy a paleolith- korszakból származnak a felszínre került hol­mik. A leleteket a Gömör-Kishonti Múzeumban helyezték el és a muzeum igazgatósága veszi ke­zébe a föltárási munkálatokat. A múzeumban már eddig is számos neolith-, bronz- és népván­dorláskori lelet van a környékről és az újból föl­tárt lelőhelyek nagy mértékben szaporítani fog­ják a muzeum gyűjteményét. kivonul és igy szeptember elsején a már ott lévő két osztályon kívül még egy gimnáziumi osztály költő zhetiik oda. Okítóberben teljesen kiköltözik a bíróság is és akkor megkezdik a fogház lebontását. Erre az évre a kormány négyszázezer koronát állított be a költségvetés­be az épültet rendbehozatalára, a jövő évre pe­dig ötnegyed millió koronáit. így uemélibertő, hogy 1937 szeptemberében már az egész magyar gimnázium átköltözhet a Védcölöp-uccai he­lyiségből a Kecske-uccába. A Kecske-uccui épületet egyharmadrészben a magyar tanítóképző, kéthaxmadréezben pedig a magyar gimnázium fogja kapni A választmány tudomásul vette az igazgató felvilágosítását és felkérte öt ama. hogy mindent kövessen el a gimnázium minél előbbi átköltöztetése érdeké­ben. — AZ ÉN ÚJSÁGOM. Rendetlen Jancsi a címe annak a bájos kis színdarabnak, amelyet Benedek Rózsi, a népszerű ifjúsági iró irt AZ ÉN ÚJSÁ­GOM uj számában. Z. Tábori Piroska kalandos regénye, Szondy György bájos, poetikus folyta­tásos meséje mellett még nagyon sok kedves me­sét, verset, közleményt találunk az uj számban az ügyes, ötletes német oldallal együtt. Mutat­ványszámot szívesen küld a kiadóhivatal (Buda­pest VI„ Andrássy-ut 16.) Előfizetési ára Cseh­szlovákiában negyedévre 14 korona. alaptalan támadásra. így azonban csak csodál­kozásomat fejezem ki azon, hogy valaki irodalmi vagy nemzeti szempontból véleményt mond olyan irásmiiről, amely egyik őséről, a legna­gyobb magyarról szól és amely könyvet még ennek ellenére sem volt hajlandó elolvasni. A könyv nem hét pecsét alatt őrzött titkos ok­mány, hanem minden könyvkereskedésben be­szerezhető s ezenfelül mindenki meggyőződhe­tik arról, hogy gróf Széchenyi István dicsőségét és halhatatlanságát ki szolgálta jobban: gróf Széchenyi Aladár vagy csekélységem. Nagy Barna könyve: Pozsony plasztikája a Donner és Messerschmidt közötti időszakban A fiatal ezlovenszkói esztétikus-gárda egyik igen képzett tagja, Nagy Barna Komáromban ér­dekes, szép könyvet adott ki Pozsony plasztiká­jának barokk-koráról. Ez a könyv részletmunka, de éppen ilyen részletmunkákra van nagy szük­ség, hogy a szlovenszkói ember tisztában legyen az országrész műtörténetével is s ne csak az ál­talános tudnivalókat, sajátítsa el, hanem mélyed- jen bele egyes korok, vidékek, szakok tanulmá­nyozásába, hogy ezzel is közelebb kerüljön tör­ténelméhez. Az volna az eszményi, ha minden vidékről számos hasonló részletmunka jelenne meg, hogy mintegy mozaikszerben hordhassuk össze a Szlovenszkóra vonatkozó tudnivalókat. Donner Raphael György a 18. század egyik legkitűnőbb szobrászművésze volt, aki Pozsony­ban nagyon sok szobrászi munkát végzett s egyéniségének bélyegét rányomta a barokk Pozsonyra. A török háborúk után a lélek is felszabadult s örömmel fordult harcok helyett a béke épitő munkája felé. Az épitőmunka egyik legelőkelőbb reprezentánsa Donner volt, aki Ausztriából jött Pozsonyba, hogy olasz és németalföldi iskolákon tanult művészetének sajátos, osztrák bélyegét nyomja rá Pozsonyra. Művészete a barokk-kor­ban egészen egyedülálló: megfontolt, nyugodt, „előkelő müvész“, — írja tanulmányában Nagy Barna, — már-már a klasszikusok közé számít­ható. Tíz évig dolgozott Donner Pozsonyban, mint Esterházy hercegprimás szobrásza. Főmüve a po­zsonyi dóm ma már szétszedett oltára, de számos olt-árezobor és profán alkotás szülője is Donner. Nagy Barna komoly esztétikai tudással, élés meglátással s jó judiciummal ismerteti Donner művészetét s eközben kitér az egész barokk Po­zsonyra: a könyv Pozsony műtörténetének sok érdekes részletébe világit bele. Majd foglalkozik a szerző a barokk idők többi műemlékeivel is, amelyek már Donner után keletkeztek. A Szent­háromság-templom, a klarisszák temploma a művészi ismertetés következő fejezetei, majd a Miklós-templom s a Búcsúztató kápolna ismerte­tése után a nyilvános szobrokat tárgyalja a munka. Ismerteti a kisplasztikákat s Pozsony barokkstilu.su középületeire tér át, mint amelyek legjobban meghatározzák Pozsony külső építé­szeti jellegét s általában az ősi város képét. (Ez a kép csak az utolsó tíz esztendőben kezdett KÉRJÜK MUNKATÁRSAINKAT, hogy a húsvéti szám részére szánt kéziratokat — az anyagtorlódás elkerülése végett, — leg­később április elsejéig adják postára. „Keresztrejtvény". Rejtvényeket, sajnos, nem áll módunkban dijazni. Különben is annyi kereszt- rejtvény áll rendelkezésünkre, hogy újabbakat nem igen tudunk használni, — K. Munkács. Kér­jük, adja meg teljes cimét, hogy válaszolhassunk legutóbbi levelére. Kérdezze meg orvosát! Feltétlenül ajánlani fogja a mg r® t üssí B“.t Bayer &u«9as»es8 hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, Mukaüevo. xx Megint tavasz van és megint husvét s az ünnepekkel kapcsolatban ismét felmerülnek a húsvéti sütemények gondjai. Ilyenkor szívesen fogadott támogatója a háziasszonynak az Oet- ker-féle főzőreceptkönyv. A füzet minden ke­reskedőnél megkapható, kívánságra közvetlenül a dr. Oetker-gyár, Brünn is készséggel meg­küldi ingyen és bérmentve. A dr. Oetker-féle sü­tőpor a tésztát és süteményt, lazává és könnyen emészthetővé teszi, a dr. Oetker-féle vanilia- cukor és a dr. Oetker-féle sütőolajak, melyek citrom-, mandula- és rumizzel kaphatók, meg­adják a süteménynek a kívánt izt. gyökeresen megváltozni e nem tudjuk, helyes-e Pozsonynak egységes stilusu belvárosát kocka­épületekkel megvá toztatni? Pozsony tulmoderni- zálódik s mütörténeti szépségét rohamosan el fogja veszíteni. Más városokban az ilyen bal­lépésekre sokkal jobban szoktak ügyelni, még a cement-, üveg-, vasbeton-stilus rovására is.) A munka megemlékezik az építészekről, akik kö­zött Hillebrandt, Fischer von Erlach is szerepelt. Ma már nem mutatható ki mindig pontosan, hogy egyes nevezetesebb palotákat ki épített. Végig Pozsony egész belvárosát nevezetes építészek di- szitették s a város építészete teljes egészében Bécs függvénye volt, de időközben kialakult egy úgynevezett „pozsonyi stílus" is, Hillebrandt nyo­mán. A 18. század pozsonyi szobrászaidnak vég­pontja Messerschmidt volt. Donnert jobban meg­értették, mint Messerschmidtet, aki szintén igen sokat dolgozott Pozsonyban s ott is fejezte be életét. Utánuk lassankint a főúri pártfogók kezé­ből a polgári mecénások kezébe csúszik át a mű­vészet pártolása. Nagy Barna szép, komoly formában gyűjtötte össze a művészekre s müveikre vonatkozó adato­kat, mérlegelte az alkotókat a alkotásokat, müve sok tekintetben összefoglaló munka, sok tekintet­ben pedig forrásmunka is. Könyve élvezetes olvasmány mindazok szá­mára, akik a művészetekkel foglalkoznak, akik pedig Pozsony ma is álló műemlékeiről akarnak tudni, azoknak föltétlenül ajánlatos olvasmány: Pozsony képe egészen más formában bontakozik ki a müélvező előtt, ezt a szép esztétikai munkát olvasván. A könyvet dr. Alapy Gyula számos fényképe disziti: az összes jelentősebb barokk műemlékek képe benn található a Spitzer-nyomda által Komáromban szépen kiállított könyvben. (szv.) A TAVASZ HÍRNÖKEI Irodalmi szerkesztőnk üzenetei Szobor az őszben. Ha más kritikáival job­ban meg van elégedve, mint az enyémmel, miért nem marad ott, ahol elismerik. Én csak azt írom, amit lelkiismeretem diktál. — Ilyen kö­rülmények közt igazán kár lenne olvashatatlan írásán egy dioptriával tovább rontanom kézirat- olvasásban amúgy is meggyengült szememet — Ha valóban volt dolga nyomdával, tudnia kel­lene, hogy a papirosnak csak egyik oldalára szabad imi. — Legalább elég bélyeget ragasz­tana a levelére, hogy ne kelljen „Doplatné"~t fizetnem! O A Toldy Kör mai Berzsenyi-ünnepélye. Po­zsonyból jelentik: A Toldy Kör vasárnap, már­cius 29-én este 6 órakor rendezi a pozsonyi ke­reskedelmi testület nagytermében (Goethe-ucca 15.) Berzsenyi-emlékünnepélyét. Berzsenyi iro­dalmi jelentőségét dr. Sziklay Ferenc kulturrefe- rens, a kitűnő esztétikus és iró méltatja, Nógrá- dy Ferenc szavalómüvész Berzsenyi-verseket szaval, Sendlein János zongoraművész és Gas- parik Tibor hegedűművész pedig zeneszámokkal szerepel. Belépés ingyenes. Utána társasössze­jövetel a Kör helyiségében. O Ludwig Aurél előadása Eperjesen. Tudósí­tónk jelenti: Az eperjesi evangélikus egyház ál­tal rendezett kultureiőadások során Ludwig Aurél „Fennmaradásunk és fejlődésünk lehető­ségei" címen tartott előadást, amelyet a termet megtöltő közönség végig figyelemmel hallga­tott. Az előadás társadalomtudományi és törté­netkritikai alapon felépült világos meglátás volt és maradandó hatást tett a hallgatóságra. Az előadást megelőzően Vajdácska Edit szavalt nagy készséggel verseket. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom