Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-29 / 75. (3924.) szám
A kárpátaljai magyarság követeléseit sorolta fel R. Vozáry a tartománygyiilésben Ortutay Jenő Beregszász önálló iegyzösége mellett szállt síkra ■■ Lehet-e együit-dolgozni az országos képviselőtestületben a többségi pártokkal 2 ■■■ Munkács, március 28. (Munkatársiunk jelentése.) Kárpátalja országos képviselőtestülete -— amint már röviden jelentettük — csütörtökön ülést tartott. A kisebb jelentőségű ügyek letárgyalása után Balega kommunista tartománygyülési képviselő a közmunkák sürgős megindítását követelte. Több közmunkát kért Kárpátalja részére és azt kívánta, hogy a közmunkákat csak kárpátaljai cégek részére adják ki. Utána R. Vozáry Aladár, egyesült pártjaink képviselője emelkedett szólásra és nagyhatású beszédet mondott. Többek között rámutatott arra, hogy nem voflt szándékában a mindenáron való ellenzékieskedés, de becsületes együttműködési készségének a többség körében nem volt meg a visszhangja. Kérte, hogy az elnökség adjon helyet a magyar nyelv használatának a tartománygyülés és az országos hivatal vezetésében, hivatkozva arra, hogy Morvaország és Szilézia hi-| vatalos tartományi kiadványaiban a len- jj gyei nyelvet is használják, pedig ott a| lengyel lakosság arányszáma jóval kisebb a kárpátaljai magyar lakosság arány számánál. Kérte azt is, hogy a költségvetésbe felvett szubvenciókból legalább annyit fordítsanak magyar kulturcélokra, amennyi a magyarságot arányszáma után megilleti. Ezeket az elsőrangú magyar érdekeket szolgáló javaslatokat nem is hivatalos körökben vetették el, hanem elgáncsolták a többségi pártok, amelyek a választási agitáció idején nem győzik hangoztatni, hogy mennyire barátai a magyarságnak. Az ilyen bánásmód azonban megbénítja a közeledési szándékot és az ellenzéki politika továbbfolytatására kényszeríti a magyarság képviselőit. Ezután több javaslatot terjesztett a tartománygyülés elé, hangoztatva, hogy az eddigi tapasztalatok ellenére sem adja föl a reményt, hogy sikerül az együttműködést megteremteni és hogy hogy kérései meghallgatásra fognak találni. Az autonómia ügye Elsősorban kérte, hogy az országos elnök a tartománygyülési meghívóknál, kiadmányoknál és hirdetményeknél használja a magyar nyelvet is. Kérte továbbá, hogy az országos elnök az autonómia bevezetésének tervéről tájékoztassa a tartomány gyűlést, A tartománygyülés kérje fel a kormányt, hogy a tervezetet tanulmányozás és véleményalkotás céljából a tartománygyülés bizottságának adják ki. A magyarság követelései Javasolta, hogy- a különösen magyar vidéken elszaporodott, úgynevezett úrbéres perek költségeinek csökkentése érdekében külön bizottság alakittassék, ezeknek a pereknek az elintézésére. Kérte, hogy a magyar tannyelvű elemi és polgári iskolákban csak magyar anyanyelvű és képesítésű tanerőket nevezzenek ki és a jelenleg működésben levő nem ilyen tanerőket haladéktalanul cseréljék föl megfelelőkkel. Felhívta az országos elnök figyelmét az adóvégrehajtásoknál történt rendellenességekre, majd kérte az országos elnököt, j hogy tekintettel Kárpátalja sajátos kereskedelmi viszonyaira, Kárpátalján a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó eddigi gyakorlat maradjon érvényben. Javasolta, L hogy az országos képviselőtestület te>- , gyen előterjesztést a kormányhoz, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi ] tárgyalásoknál biztosítsák Kárpátalja fa- i termékeinek eladását. 1 Javaslatot tett a külföldi borok béhozata- ' Iának megszüntetésére és kérte, hogy ezs: év gyümölcstermő szakában az olyan külföldi gyümölcs behozatalát, amelyből belföldön is elég terem, szüntessék be. A . sertésvész ellen Magyarországon kitünően j bevált szérum vámmentes behozatalát ja- j vasolta. Javasolta továbbá, hogy az orszá- t gos képviselőtestület kérje a kormányt* j hogy a felekezeti tanítói hozzájárulás, Iel- készi kongrua alapösszegének megállapítását szállítsa le Kárpátalján olyan értékekre, mint ahogy ez a többi országrészekben van. Minthogy a módosított választási törvény a községi bírák választásának megerősítését az országos hivatal jogkörébe utalta, kérte az országos elnököt, hogy utasítsa a járási főnököket és az országos hivatal illetékes referenseit, hogy minden törvényesen megválasztott bírót pártállásra való tekintet nélkül javasoljanak megerősítésre. A kormánybiztosi rezsimek ellen Ezután a szónok a számos községben bevezetett kormánybiztosi rezsimet kritizálta.-— Az országos hivatal — úgymond -— a jelenben és a múltban többször élt azzal a jogával, hogy egyes községek és városok önkormányzatát fölfüggesztette s azok élére kormánybiztost nevezett ki. Az elmúlt tizenhét év tapasztalata azt bizonyítja, hogy ezek a kormánybiztosok nemhogy rendbehozták volna a községek gazdasági ügyeit, de sokszor még súlyosabbá tették. Ezért kérem az országos elnök urat, hogy egy-egy kormánybiztosi kinevezés előtt alaposan informálhassa magát, nehogy anyagi vagy más okokból egyes község élére meg nem felelő ember kerüljön kormánybiztosként. Kérem továbbá, hogy * ■ ■■ a jelenleg fölfüggesztett autonómiáju községek és városok kormánybiztosi vezetését mielőbb szüntesse meg. Annak a kívánságnak is kifejezést adott R. Vozáry Aladár, hogy Kárpátalja tisztviselőit lehetőleg a kárpátaljaiak sorából nevezzék ki. Kérte azt is, hogy Kárpátalja második országos alelnöke magyar nemzetiségű legyen. „Vállaljuk a h:d szaréból" Beszéde legvégén a magyar tartomány- gyűlési képviselő utalt Hrusovsky képviselőnek a külügyi bizottságban elhangzott legutóbbi beszédére, amelyben arra hívta föl a csehszlovákiai magyarságot, —• apellálva a magyar nép józan eszére, természetének minden szép éts jó tulajdonságára .—, hogy kezdje meg nagy hivatását, amelyet a sors rendelt számára, legyen híd Magyarország felé. — Kijelentem, — mondotta R. Vozáry a többség felé fordulva —mi vállaljuk a hid szerepét, de tegyék azt lehetővé számunkra itt önök is. A hídnak két vége van, az egyik végén önök állanak. — Nekem szilárd az a meggyőződésem, hogy a Kárpát medencéja, a Duna közép- folyása területének két (legtöbbre hivatott népe: a csehszlovák és a magyar. A két nép közeledésének főelőfeltétele a szónok szerint az itt élő magyar kisebbség jogos igényeinek megértő kielégítése. Ortutay tiltakozik Beregszász ügyében Az ülés folyamán felszólalt a magyarság egyesült pártjainak másik tartomány- gyűlési képviselője, Ortutay Jenő is. Többek között a Vérke patak és csatorna tökéletlenül végrehajtott szabályozását említette fel és annak sürgős reparációját kérte megfelelő állami szubvencióval. A legélesebben tiltakozott Beregszász város önálló jegyzői hivatalának megszüntetése ellen, ami Beregszászt kisközséggé degradálja, die sem az államnak, sem a városnak megtakarítást nem jelent. Majd az évadmunkások súlyos helyzetét a vese-kétr/ag efte&aj-es&ii sv&gvvize ismertette és kérte, hogy azok is részesüljenek az állami élelmi segélyezésben. Gazdzsa Fenczik-párti képviselő részletességgel ismertette a ruszinság sérelmeit, majd a ‘kukoricaakció árainak leszállítását, vagy más szállító cég részére való kiadását követelte. Jacina szociáldemokrata a ruszin ifjúság támogatását és felkarolását követelte. Ezután a képviselőtestület R. Vozáry javaslatait az országos választmány elé utalta. Vozáry szótsatáia a kormánypárti szónokokkal Az ülés további folyamán élénk és heves vita támadt a tartománygyülés kormánypárti és ellenzéki képviselői között. Dr. Stefan agrárpárti felszólalása indította meg a vitát, aki Gazdzsának válaszolva kijelentette, hogy az ellenzékiek felszólalásaikat csak a sajtó számára teszik és hangoztatta, hogy nem elég a lojalitást hangsúlyozni, de tettekkel is bizonyítani kell a köztársasághoz való hűséget. R. Vozáry Aladár temperamentumos beszédben visszautasította Stefan kiokta- •tásszerü megnyilatkozását. — Ha a többségi pártokkal nem lehet együtt dolgozni ~~ mondotta — s velük a leghelytállóbb javaslatokat elfogadtatni, akkor az ellenzéknek kötelessége erről a sajtó utján tájékoztatni a közvéleményt. Végül Kekus kinevezett szociáldemokrata tag kritizálta az ellenzéki pártokat. R. Vozáry Aladár erre is nyomban talpraesetten válaszolt, Nem mernek \elentkezni a csatáré prágai bankár áldozatai A pénzügyi hatóság érdeklődik .. • Prága, március 28. A Krása-féle csalárd bankbukás ügyében nagyon lassan balad előre a vizsgálat, aminek legfőbb oka az, hogy a károsultak nem mernek jelentkezni a rendőrségen. Az ügy iránt ugyanis a pénzügyi hatóság is nagy érdeklődést tannsit, mert meg akarja állapítani, hogy a bankház ügyfelei nem követtek-e el adóeltitkolást a tőzsdenyereségek körül. Mint jelentettük, tegnap letartóztatták a bankház negyedik üzletszerzőjét, Samek Ervin akvizitúrt is, akit csak a „kövér Samek“ néven ismertek Prágában, Köztudomású volt róla, hogy morál insanityben szenved, ami kiválóan alkalmassá tette arra, hogy felhajtsa a bankár áldozatait. A háború után Samek egy biztosítóintézet hadikölcsönosztályát vezette, átmenetileg hirdetési ügynök, majd a Krása- együttesben kapott jelentős szerepet és hangot. A rendőrség véleménye szerint legalább 300.000 korona értékű „üzletet11 szerzett a bankvállalatnak, de szakkörökben úgy vélik, hogy Samek rövid működése alatt legalább másfél millió koronát hajtott föl lírásának. A rendőrség ma lefoglalt egy személyautót, a Krása bankház tulajdonát. A szombat délelőtt folyamán egyébként bárom károsult csatlakozott az eddigi feljelentőkhöz. Városszabályozási tervet készíttet Rimaszombat A Rima-szabályozás részletei a közgyűlés előtt ■ A város kitart a követzetvám követelése mellett Rimaszombat, március 28. (Saját tudősitónktól.) Csütörtök délután tartotta meg márciusi közgyűlését Rimaszombat képviselőtestülete dr. Eszenyi Gyula főorvos, városbiró elnökletével, amelyen a R ma-szabályozással kapcsolatos intézkedéseket tárgyalták meg. A városbiró jelentését a legutóbbi hivatalos vízjogi bejárásról egyhangúlag tudomásul vették, úgyszintén az országos hivatal végzését, amellyel a szabályozás vonalába eső idegen területeknek kisajátítási eljárás nélküli birtokbavételéhez hozzájárult; tudomásul vették továbbá a városnak az érdekelt kerttulajdonosokkal létesített azon megállapodását is, hogy a szabályozás zónájában átengedett telkekért a város káposztaföldtelkekkel kárpótolhassa a volt tulajdonosokat. A szabályozás első szakaszán, az uj kurinchid- lól a tamásfalai útig, a közeljövőben már megindul a munka. A városnak az a kívánsága, hogy a szabályozási határvonal a szabadkai malomtól 200 méterrel kito- lassék s a veszedelmes Gaspatak is bekapcsoltas- sék a szabályozás munkájába. Elhatározta a közgyűlés a városbiró indítványára, hogy a városi strandfürdő építésére vonatkozólag akciót indít az országos hivatal támogatásával. Hozzájárult a közgyűlés a városbiró azon indítványához is, hogy a szabályozási zóna szomszédságában elterülő rétek és legelők öntözése céljából társulat alakitassék s a szükséges intézkedéseket a város már mo-st tegye megs a földművelésügyi minisztérium segélyének megszór-. zése iránt is tegyen lépéseket. A közgyűlés a városbiró e nagyfontosságu indítványait egyhangúlag magáévá tette s kimondotta azoknak fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását. A folyószabályozással kapcsolatosan tervbevett kertváros alapításának előmunkálatai szükségessé teszik a rendszeres városrendészeti terv elkészítését, ennélfogva a városbiró indítványára azt is kimondta a közgyűlés, hogy az uj kataszteri felvételezés érdekében sürgősen interveniál az országos hivatalnál 6 a városszabályozási tervet annak keresztülvitele után elkészítteti. Rendkívül nagy érdeklődést keltett még a kövezetvámszedési jog visszaállítása iránt megindított akció sorsáról beszámoló városbirói jelentés. Mint ismeretes, a város még 1934 júliusában megszavazta a kövezetvám-szabályrendeletet, amely évi 100 ezer korona uj bevételhez segítené a 400 ezer koronás költségvetési deficittel dolgozó várost, a járási választmány ellenállása folytán azonban a szabályrendelet máig sem léphetett életbe. A közgyűlés 15 szavazattal 14 ellenében felhatalmazta az elöljáróságot, hogy fellebbezés igénybevételével szerezzen érvényt a közgyűlési határozatnak. A tárgyalás alá került még számtalan reszortügy mellett a körzeti polgári iskola kérdése is. A város a jelenlegi polgári iskola telkének folytatását képező Kispást-téri telken óhajtaná megépíttetni a körzeti polgári iskolát s evég- ből már minden intézkedést megtett. Az országos hivatal kiküldöttei ezügyben április második felében már helyszíni szemlét készülnek tartani. Az 1934. évi zárszámadás megszavazása nagy izgalmak között ment végbe, 18 szavazattal a szociáldemokraták és kommunisták 12 szavazatával szemben végül is elfogadták a zárszámadásokat. A városnak dr. Daxnerrel szembeni szolgalmi jog ügyében felhatalmazták az elöljáróságot a pe- resitésre, miután dr. Daxner már közel egy éve nem tesz eleget szerződéses kötelezettségének s ebből kifolyólag a várost naponta 45 korona költség terheli Végül megszavazták a tanácstagok húsz koronás napidijára vonatkozó városbirói javaslatot is, mégpedig derültség közben, mert az üléseket hanyagul látogató tanácstagok mikénti honorálásábau nem tudott a közgyűlés megegyezni s e részletet le is vették végül a napirendről 7 1936 március 29, vasárnap.
