Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-28 / 74. (3923.) szám

2 ^MGiU-MACifaVTiHI RLAK 1936 március 28, szombat. HHnnnnii UNIKUM AZEGÉSZ VILÁGON! fiiíHnHHIQisesemvíz, meri dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég már fél pohárral, kapható klaUvef? Is. Csomorék „támadása” Prága, március 27. A csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szodáldemokrata párt három magyarajku törvényhozója, Csömör István, vSchulcz Ignác és Bállá József a csehszlovák sajtóiroda utján ma hosszabb nyilatkozatot adott közre. A három törvényhozó, úgy lát­szik, elmulasztotta az alkalmat, hogy a parlamen­ti fórumon vitába szálljon a magyarság hiva­tott szónokával, dr. SziÍMő Géza nemzetgyűlési képviselővel és igy utólag kívánják pótolni mu­lasztásukat. Nyilatkozatukban ugyanis Szüllő beszéde és a Prágai Magyar Hírlap erről szóló közlése alapján ,,megdöbbenéssel konstatálják", hogy az egyesült magyar pártok parlamenti kép­viselői és sajtójuk „tervszerű defetista munkát folytatnak a béke, nyugalom, a haladás, a fej­lődés és a csehszlovák köztársaság jóhirneve el­len". Mint az „aktivista magyar kisebbség" man- datáriusai ez ellen óvást emelnek és tiltakoznak. Szerintük a magyar ellenzéki pártok „defetista" politikája a magyar kisebbségnek mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott. Az aktivista magyar kisebbség megelégelte a magyar ellen­zéki pártok politikáját, amelyet szerinte külföld­ről irányítanak. A három kormánytámogató törvényhozó végül kijelenti, hogy elutasit min­den kísérletet, amely a köztársaság nyugalma és a dolgozó magyar kisebbség viszonyainak konszolidálása ellen irányul. Azok felé, akik a becsületes és öntudatos magyar munkának kijáró megértéssel kisérték tevékenységünket, úgy érezzük, teljesen fölös­leges állást foglalni ezzel a minden alapot nél­külöző kirohanással szemben, amelyet a politi­kai féltékenység mondott tollba. A politikai fél­tékenység azóta gyötri ezt a három magyart, amióta az elnökválasztás előtt a magyar kisebb­ségi kérdés feltárásánál a magyarság hivatott szószólóinak nem őket, hanem a magyarság két pártjának törvényhozóit ismerték el a legfelső tényezők. Azok felé. akik a® ily támadások rugóit nem ismerik, szabad legyein néhány olyan tényre rá­mutatni, amely minden józanul ítélő ember előtt — legyen barátunk vagy ellenfelünk — harsányan dokumentálja mindenkori hűség lin­ket és ragaszkodásunkat a demokrácia eszmé­nyei és intézményei iránit és bizonyítja, hogy a magyar kisebbség kívánságainak föltárásával politikai táborunk mindenkor építő munkáit., az orvoslás kívánásait, tehát a konszolidációit szolgálta. Mindenkor ragaszkodtunk az alkot­mányban lefektetett szabadságeszmékhez és küzdöttünk a demokrácia rendszerének nemcsak megtartásáért, hanem kiszélesíté­séért. Mi ebben az országban a kisebb­ségi magyarság kultúrájának, gazdasági és politikai boldogulásának szószólói va­gyunk és kotöznivaló bolondok 'lennénk, ha úgy akarnók szolgálni a kisebbségi ma­gyarság szent ügyét, hogy ellene fordu­lunk a demokráciának és a rend és nyu­galom ellen lázitonk. A magyarság jóléte és boldogulása az állam konszolidációjától függ és fordítva, az állam konszolidációjának is egyik tényezője a magyar kisebbség megelégedettsége és békéje. Ezt soha­sem tévesztettük szem elől s ellenzéki munkánk a parlamentben és a parlamenten kívül minden­kor az illetékesek meggyőzésére, az orvoslás ki­harcolására irányult abban az értelemben, ahogy Masaryk tanította, hogy minden népnek annyi joga van, amennyit a demokrácia keretei között, a diszkusszió eszmei eszközeivel kiharcol magá­nak, de az ellen erélyesen tiltakozunk, hogy ebbe a becsületes munkánkba bárki államellenes ten­denciákat merjen belemagyarázni. Legkevésbé fogadhatjuk el ezt egy olyan pártnak a szószó­lóitól, amely pártnak módszerei a marxi forra- dalmiságra épülnek, ami a mi polgári gondolko­dásunk és hagyományos magyar törvénytisztele­tünk számára mindenkor idegen marad. Ugyan­úgy nem fogadhatunk el kitanitást a demokrá­ciát illetően a triumvirátus agrár tagjától sem. Szabad tegyen eim lé kéz tetotiník Osoimiar kép­viselő urat, hogy amikor dec. 18-áin nyíltan és féteeórth'e tettemül a deim-okrácia mellett kiej­tett szint vallani, a magyarság törvényhozói tudták, hogy Beméé elnök a demokráciát jeOiemti és eliteméiül voiltulk ellenéire ráadták szavazatu­kat. A koírmánytáimogató triumvirátus ilíletéktelien és alaptalan támadása a kisebbségi magvar&ág fezemében csalk derűt kertlheifc , általános nuntkakötetezeitsÉget vezet be az államvédelmi javaslat A 17 életévtől a 60-ikig minden nő és minden férfi kőteles az államvédelem érdekében munkát végezni Az államvédelem szempontjából fontos vállalatok Prágia, március 27. Jelentettük, hogy a kormány a képviselőház tegnapi ülésén be­nyújtotta az álllam védelméről szóló tör­vényjavaslatot. Technikai okokból a nagy- terjedelmű és nagyjelentőtségü javaslatot csiak röviden ismertethettük, azért egyes részleteire újból rámutatunk. A javaslatról a sajtó egyetemlegesen megállapítja, hogy az alkotmány törvény meghozatala óta a legnagyobb jelentőségű rendelkezéseket tartalmazza. Mindenekelőtt jogi alapot nyújt az állam­védelemhez szükséges intézkedések megté­telére és pedig nemcsak mozgósítás és há­ború esetére, hanem oly rendkívüli időkre is, amikor a köztársaság veszélyeztetettnek látszik. A törvényjavaslat egyes rendelke­zései korlátlan hatállyal bírnak a béke­időkre is, mások a mozgósítás és háború esetére, — ezt a javaslat összefoglaló név­vel „az állam honvédelmi készültsége" ide­jének nevezi—y s vannak-oly rendelkezései, amelyek kivételes időkre érvényesek, ami­kor az állam határain beiül, vagy a hatá­rai közelében oly események történnek, amelyek az állam egységét, annak köztár­sasági és demokratikus formáját, az alkot­mányt s a közbékét és rendet fokozott mér­tékben veszélyeztetik. A Bohemia megállapítja, hogy a javaslat mérhetetlen jelentőségű a közélet, |a gazda. Fáradt izmok és / \ kimerült idegek 'j|k\ megerősítésére ság s minden egyes férfi és nő élete szem­pontjából. A javaslat indokolása a legko­molyabb lehetőségekkel számol és e téren az eddigi alkotmányjogi rendelkezések végső konzekvenciáknak levonásáig megy el. Ezt teszi pozitív értelemben, amikor az egyes állampolgárnak és az áiii'amvédélem szempontjából tekintetbe vehető gazdasági vállalkozásoknak a legszélesebb alepon elő­írja az állam védelemben való általános se­gítés, készültség és alárendeltség kötelessé­gét s negatív értelemben is teszi, amikor a törvényalkotásba bevezeti a megbízhatat­lan személy fogalmát és megteremti annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló és az üzemvezető mostani gazdasági tevékeny­sége helyéről eikninálható legyen. Az álta­lános segítési kötelezettséget fokozza az úgynevezett regisztrált vállalatoknál, ame­lyeket a honvédelem szempontjából fonto­saknak nyilvánítanák és amelyeknél az ál­lam a termelésről, áruelhelyezésről, raktá­rozásról általános evidenciát követelhet meg, sőt bizonyos befektetéseket és bizo­nyos produkciót kívánhat meg, természete­sen károsodás esetén elvben megengedve a kártalanítást. A határvidéken a javaslat különleges rezsimet tervez, amely mellett a külföldiek személyi és gazdasági mozgás- szabadsága erősen korlátozhatnék, miköz­ben a határvidék fogalmának közelebbi meghatározását nyilvánvalóan, a végre­hajtásra bízzák. A javaslat az állam hiva­talnokapparátusának, elsősorban a nemzet- védelmi minisztériumnak és a katonai ha­tóságoknak, de ugyanakkor a belügyi és kereskedelmi minisztériumnak is oly fölha­talmazásokat ad, hogy azoknak terjedelmét és jelentőségét az első pillantásra nem lehet áttekinteni és fölmérni. A Deutsche Presse a következőket írja: A törvényjavaslatnak különleges rendelke, zései a vállalatoknak megbízható szemé­lyekkel való ellátásáról és a szorosabb ér­telemben vett határvidék ipari viszonyai­ról stb. olyan meggondolásokra szolgáltat­nak indítékul, hogy az államvédelem érde­keit nem fogják-e esetleg cselhesitési ten­denciákkal azonosítani. A regisztrált üzemek kötelességei Tegnapi Jelenít esünk kiegészitéseképpen még 'ki kell emelnünk a javaslat néhány részletét. Mindenekelőtt a nemzetvédelmi szempontból fontos üzemekről szólót. A vállalatok egyes ágait a kormány, egyes vállalatokat pedig a nemzetvédelmi minisztérium államvédelmi szempontból fontosaknak nyilvánithat. E vállalatok ha­tósági ellenőrzés alá kerülnek. A járási hi­vatal vagy a rendőrség megállapítja min­denekelőtt, hogy a vállalat vezetője megbízható személy-e. Ha nem megbízható, akkor olyasvalakit kell állítania a vállalat élére, aki a hatósá­goknak megfelel. Ha e kívánságnak nem tesz eleget, elvesztheti a koncessziót, vagy ia vállalat kényszerigazgatás alá kerül. A hivatalok nem kötelesek indokolni ren­delkezéseiket. E vállalatok nem alkalmazhatnak állam­védelmi szempontból megbízhatatlan sze­mélyeket. Fölmoncás azonnali hatállyal Ha a járási hivatal akármilyen forrás alapján megállapítja, hogy valamely alkalmazott megbíz­hatatlan az államra, erről végzést ad ki s a vég­zést a vállalat vezetőségének és az érdekelt al­kalmazottnak kézbesíti ki. A végzés elegendő ok a szolgálati viszony azonnali hatállyal való fölbontására. A vállalat vezetője köteles ilyen esetben nyom­ban elbocsátani az illető személyt, ellenkező esetben vállalata kónyszerigazgatás alá helyez­hető. Idegen állampolgárok csak a katonai hatóság előzetes beleegyezésével alkalmazhatók. A katonai hatóság az engedélyt bármikor indo­kolás nélkül visszavonhatja. Az államvédelmi szempontból fontosnak minősített vállalatok kö­telesek a hatóságoknak pontos adatokat nyúj­tani mindennemű üzemi berendezésükről. A kü­lönösen fontos üzemektől a nemzetvédelmi mi­nisztérium titkos lajstromot vezet. A regisztrálás csak a tulajdonos beleegyezésével történhetik, a tulajdonos akarata ellenére csak akkor, ha a kormány külön elhatározza. Háború esetén a nemzetvédelmi minisztérium a regisztrálást a tu­lajdonos akarata ellenére is elrendelheti. A re­gisztrált vállalatok nem a polgári, hanem a ka­tonai hatóságok fölügyelete alá tartoznak. Ezek­nek joguk van fölülvizsgálni a termelést, az üze­met, a műszaki berendezéseket, az anyagkészle­teket, a teljesítőképességet, a személyzet meg­bízhatóságát és a munkaviszonyokat. A politikai hatóságok megtilthatják az olyan helyek látogatását, ahol az államvédelem szem­pontjából fontos berendezések vannak. Kor­mányrendelet állapítja meg annak a zónának a terjedelmét, amelyre a tilalom kiterjedhet. A védhészHItség A véd készültség idején a katonai szolgálat­ra be nem vonult minden személy 17 éves kortól hatvanéves korig munkaszolgálatra kö'telezlhető. Emellett oly életfontosságú üze­mekben való munkáról van szó, amelyek víz, világosság, bőellátásról s egyéb energia­forrásokról gondoskodnak, továbbá mező- gazdasági, közegészségügyi és közélelmezési üzemekben való munkáról. A munkaszolgálat alól fel vannak mentve a íecüleg vagy szellemileg alkalmatlan személyek, a képviselők és szenátorok, a miniszterek, Kár­pátalja kormányzója, tényleges állami alkalma­zottak és más közhivatalnokok, a lelkészek, a kr/ T _’ személyek s oly személyek, akik hiva­talos határozattal a katonai szolgálat alól fel vannak mentve, a gyermekek gondozásával megbízóü asszonyok, a teherben levő asszonyok s oly asszonyok, akik három hónap előtt szül­tek, az exterritoriális személyek s oly külföl­diek, akik számára államközi szerződések nem biztosítják e munka alóli mentességet. A német határ mentén összevertek egy csendőrt — számos letartóztatás Prága, március 27. Havlicek csendőrőr­mester Zambereck közelében a csehszlo­vák német határ mentén mintegy harminc főnyi tömegre bukkant. A csendőrőrmester közelebb ment a csoporthoz s az egyik né­met embert, akit megismert, felszólította, hogy kövesse a csendőrőrsre. A fölszólí­tott engedelmeskedett, erre azonban a többiek rárontottak a csendőrre s bo­tokkal agyba-főbe verték, majd elmene­kültek. A csendőrőrmesterre három óra muüva esz­méletlen állapotban találtak rá s beszállí­tót a königgrátzi kórházba. A csendőrség a különös ügyben megindította a nyomo­zást s tizennégy német nemzetiségű em­bert letartóztatott. Az A—Zet harminc sze- médy letartóztatásáról számol be, akik a lap szerin a Henlein-párt tagjai. Nem mondott le a mrg^sr teieskedelmi minisder Budapest, március 27. (Budapesti szerkesztő:, é- günk telefonjelentése.) A magyar és külföldi sajtó egy részében ismételten hirek jelentek meg arról, hogy Windhkler/István magyar kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rövidesen távozik. lile, tékes helyen kijelentették, hogy a Winchkier mi­niszter távozásáról szóló hirek teljesen alaptala­nok. Az uj beregszászi kórház második öngyilkosa Beregszász, március 27. (Saját tudósitónktól.) A beregszászi újonnan épült kétemeletes sebészeti paviillon lapos tetőjéről rövid időn belüli már a második életunt veti le magát. Az első öngyil­kos Farbula Róbertné, a volt képviselő özvegye volt, aki anyagi gondok miatt vált meg az élét­től. A második öngyilkosság tegnap történt. Zlamalik Mária, a kórház fiatal, alig huszonhá­rom éves alkalmazottja, aki napok óta magas lázzal feküdt szobájában, a déli órában, amig a személyzet az ebédkiosztással volt elfoglalva, fel­kelt ágyáról és kiszökött a betegek üdülésére szolgáló lapos tetőre- és onnan levetette magát. Az épületet körülvevő aszfaltjárdán összeron­csolt testtel, holtan találták meg az életunt leányt, aki valószínűleg lázrohamában követte el vég­zetes tettét. El akarták rabolni Jehudi Menuhiní Newyork, március 27. Az amerikai lapok je­lentése szerint utolsó pillanatban sikerült megaka­dályozni, hogy Jehudi Menuhin viághirü hegedű­művészt, a világ leggazdagabb „csodagyermekét“ a gangszterek elrabolják Véletlen révén sikerült a gangsztertámadást megakadályozni és több kidneppert el is fogtak. Jehudi Menuhin apjának házát tizenkét rendőr tartja megszállva, mig a hegedűművészt atyja repülőgépen Kaliforniába vitte, ahol egy évet szándékoznak eltölteni. Káli* * formában ugyanis Jehudi Menuhin apja való­ságos magánvárat építtetett, amely elképzelhető minden biztositó szerkezettel el van látva s ál­landóan detektívek őrzik. Az erődítmény egy­millió dollárba került. A fiatal művész apja kije­lentette, az újságírók előtt, hogy fiát állandóan zsaroló levelekkel üldözték a gangszterek és a tőlük való félelem bírta őt rá arra, hogy óriási költséggel megépítse ezt a várat, ahol talán biz­tonságban érezheti magát a csodagyermek. A Toldy Kör vasárnapi Berzsenyi-ünnepélye. Pozsonyból jelentik: A Toldy Kör vasárnap, már­cius 29-én délután 6 órakor Berzsenyi Dániel emlé­kének hódol művészi színvonalú rendezés kereté­ben. A Kör illusztris vendége, dr. Sziklay Ferenc kulturreferens előadást tart Berzsenyiről, Nogrády Ferenc verseket szaval, Sendlein János zongorán, Gasparik Tibor hegedűn játszik. Belépés ingyenes. Az ünnepet a Kör a pozsonyi kereskedelmi testület nagytermében rendezi (Goethe-ucca lő.). Utána társas összejövetel a Kör helyiségeiben. *7* A huszti Magyar Kulturegyesület munkája. Tu­dósítónk jelenti: A huszti Magyar Kulturegyesület január havában kezdte meg ismeretterjesztő elő­adásának második ciklusát e azóta hétről-hétre minden vasárnap délután tanulságos felolvasásokat tart. Ezek során Mesko Györgyike ny. tanárnő két- izben Arany költészetét ismertette, Reha Bertalan ny. tanár az ősmagyarok életéről, vallásáról tartott előadást, majd a huszti vár és a huszti Piros- dombról fennmaradt történeti regét olvasta fel. Szabó Béla református lelkész a gyermekei vallá­sos neveléséről, Sohmidt Sándor pedig az első se­gélynyújtásról tartottak előadást. A közönség az előadásokat minden esetben szép számmal látogat­ta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom