Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-27 / 73. (3922.) szám
1936 március 27, péntek. ^RXGM-A\\<AAR-HTRLar> 3 JizZHÖtrnitUás bankbukás tartja izgalomban Prága közvéleményét, rövid idő alatt a második ilyesféle eset a brttnni Suchanek-bankház összeomlása után. Krása és társai az emberek naivságát használták ki s egyetlen fegyverük, egyetlen tőkéjük, az, amire üzletmenetüket alapították, az, amelyhez a legkényesebb helyzetben is eredményesen folyamodni tudtak, a gáttalan, az erkölcs, az őszinteség határait, az adott szó megkötését nem ismerő — „duma“ volt. A bebeszélní tudás. A szó, a hang, a csillogó, szédítő duma Circénél is nagyobb kerítő s az egyszerűen becsületes emberek között szörnyű pusztítást végezhet, ha visszaélnek vele. Ma, amikor a duma a modern technika vívmányaival a végletekig felnagyítható, villámgyorsan sokszorosítható és szédületes sebességgel terjeszthető, világunk üzletmenete sokkal nagyobb mértékben függ a szótól, mint hajdanán. Köz■>r ismert tény, hogy vannak országokat mozgató intézmények, melyek egyes emberek hangszálaira alapozottak. Lám, Krása barátunk nagyágyúi is „dumálok“ voltak. Három-négy kitűnő ágenst tartott, aki kiszimatolta, hol rejtőzik megokosidt világunk eldugott zugaiban még mindig némi pénzzel bélelt naivitás s ha megtalálta, a mézes-mázos, álokos, állá jékozott, sima és álnok szó özönével körülhálózta, amig azt tehette vele, amit akar. Korunk egyik legérdekesebb típusa a dumaember. Szükség van rá, mert nélküle lehetetlen árut elhelyezni s a nagy cégek, újonnan lansziro- zott iparcikkek apostolai gyakran kétségtelenül nagy és nemes feladatokat teljesítenek, amikor uj és gyakorlati dolgokat hoznak hozzánk, amiket nélkülük sohasem ismerhettünk volna meg, ők azok, akik igényeinket mesterségesen emelik, — de jaj nekünk, ha visszaélnek képességükkel és munkamódszereikkel. Nehéz megkülönböztetni a becsületes dumát a becstelentől, nehéz a meghatározhatatlan beszédözönben a határokat látni. A Krása- bankhdz esetében az első pillanatban nem értjük, hogy miért élvezhettek bizalmat mindenfelé, a legnagyobb bankoknál is a kisbank veszedelmes és gyakran büntetett előéletű intézői, hiszen mindenki tudta róluk 1923 óta, hogy sok csúf üzleti ügyben ludasak. De a mai üzletvüágban kell a duma-ember. S Krása emberei ezen a téren „nagyágyúk“ voltak. Holtbiztosán dolgoztak: akire kivetették hálójukat, kérlelhetetlenül megfőzték, „kivették belőle a dohányt“ s e különféle módon felhasználható „zsenialitás“ láttára gyakran szemet hunytak a nagy üzletemberek is. Társadalmi rendünk egyik szomorú jelenségéről rántja le a leplet a Krása-eset: a mai üzleti világ szinte elképzelhetetlen a nagy „rá- és lebeszélők“ problematikus erkölcsű figurái nélkül. Kél hétnek íé^Uajá szállt fel, hogy négynapos körrepülésével Németország városai felett bekapcsolódjék a választási propagandába és föllelkesítse a németeket. Elismerjük, hogy a napokban elkészült LZ 129, amely a keresztségben a „Hindenburg“ nevet kapja, a legtökéletesebb és legnagyobb kormányozható léghajó, amelyet valaha építettek, — de ezért még nem kell bekapcsolni a politikába. Örömmel és emberi büszkeséggel néztünk volna rá, ha nem megy el kortesnek és nem állítják a hordóra, hogy a kerületeket bejárva megafónon át választási beszédeket mondjon. Tudjuk róla, hogy gyönyörű alkotás, százhúsz utast vihet három nap alatt Lisszabonból Rio de Janeiroba, a levegőben úszó hotel, francia ágyakkal, fürdőszobákkal, dohányzókkal, sétatérrel, vendéglővel, kávéházzal, táncbárral, mozival, tudjuk, hogy néma csendben úszik a levegőben és nem ráz. — de mi köze mindennek a politikához? A németek veszedelmesen másolgat- ják a szovjet szokásait. Ott kezdték el előiaa Az angol közvélemény harca a kormánnyal Edén az alsóházban kísérletet tesz a londoni Javaslatok védelmére Uiabb közeledés a francia és az angol kormány kOzOit? ■ Bizonytalan helyzet A katonai szövetség nem népszerű Londonban London, március 26. Az angol közvélemény egyre érezhetőbb nyomást gyakorol a londoni kormányra a locarnói hatalmak javaslatai néhány pontjának elejtése érdekében. Különösen a francia—angol katonai szerződés terve váltott ki felháborodást az angol polgárságban. A helyzet körülbelül az, hogy mig a franciák nem hiszik el Hitlernek békejavaslata őszinteségét, az angol közvélemény hisz a németeknek és Hitler béke- tervét gyakorlatilag megvalósítható és az európai nyugalmat huszonöt évig garantáló eszköznek tartja. Minek katonai előkészületek, amikor Németország hajlandó a kollék- tiv biztonság megszervezésében részt venni és az aránylag jelentéktelen rajnai megszállás fejében belépni a népszövetségbe? A szovjetnek is sok mindent elfelejtettek annak fejében, hogy csatlakozott a genfi hatalmakhoz. A német békeajánlatot ugyanolyan őszintének tartják Londonban, mint a franciák a szovjet békekészségét. London, március 26. Paul Boncour és Edén tegnapi megbeszélése után az angol- francia viszony némileg megjavult, de valamennyi kérdést nem sikerült tisztázni. Jólinformált körök véleménye szerint Paul Az oroszok és a németek egyformán bizonytalan tényezőt jelentenek az európai politikában, de ha a világ hisz az oroszoknak, kötelessége, hogy higyjen a németeknek is. Hitler mindenben másolja a szovjetpéldát, még abban is, hogy megváltoztatja régi dinamikus politikáját és hajlandó a belső egészségesedés érdekében kiegyezni a szomszédokkal, természetesen a teljes egyenjogúság alapján. A szovjet lemondott a vi- lágforradalomról, Németország lemond a Mein Kampf elveiről és a béke biztosítható. Körülbelül ez az a hangulat, amely jelenleg Angliában elterjedt és a belátás oly mély meggyőződéssé vált, hogy a kormányt is elsöpri, ha ellentáll a nép akaratának. Edén és Neville Chamberlain megkísérli, hogy megvédje a londoni javaslatokat. Tegnap ilyen értelemben tájékoztatta Paul Boncour francia delegátust, aki némileg megnyugodva utazott vissza Londonból Párisba. Az alsóház csütörtök délutáni ülésén a külügyminiszter még egyszer vázolta a londoni javaslatok hátterét és Hoare- hoz hasonlóan, nagy beszédben igazolta az angol kormány eljárását. A vitába Baldwin is beleszólt, aki mérsékelni igyekezett a képviselők hangulatát. Boncour, aki tegnap este visszautazott Párisba, megfelelő biztosítékokat kapott Londontól a francia biztonságra és az alsóház csütörtöki külügyi vitáján Edén ismét leszögezte a francia-angol barátság tényét. Az angol kormány helyzete jelenleg rend- kivül nehéz. A francia kívánságok és az angol közhangulat összeegyeztetése lehetetlennek látszik. Az angolok egyre határozottabban a Franciaországgal kötött katonai szövetség ellen nyilatkoznak és tárgyalni akarnak Franciaországgal. Edén saját személyében inkább a francia felfogás felé hajlik és megkísérli, hogy meggyőzze álláspontjáról az angol ellenzéket. A helyzet sokban emlékeztet arra a krízisre, amely Hoare idejében mutatkozott az alsóházban az olasz—abesszin konfliktussal kapcsolatban s Baldwin kénytelen lesz közbelépni. Franciaországban ma ismét több a remény, mint az elmúlt napokban volt. A lapok bíznak abban, hogy az angolok mégis támogatni fogják a francia kívánságokat. Ribbentrop hajthatatlansága bizonyos tekintetben francia szempontból megjavította a helyzetet, mert az angolok kénytelenek voltak belátni, hogy a németektől nem csikarhatnak ki engedményeket. Az angol kormány a parlamentben védeni akarja a fehérkönyv javaslatait. Pertinax szerint Edén és Neville Chamberlain a fehérkönyv mellett foglalt állást és erélyesen harcolni fog nézetéért. Az asóházi vitában említik a francia-angol vezérkarok megbeszéléseit is, bármennyire kellemetlennek érzi e katonai tárgyalásokat az angol közvélemény. Enyhül az angoMrancia feszültség? A római egyezmény visszhangja Mussolini Duna-antantjáról ir a világsajtó Magyarország világpolitikai helyzetének megerőscdlsérő' írnak a berlini és pár si lapok - Pesszimista hangokat hal at a francia baloldali sajtó Kánya elutazott, Gömbös a hét végéig Rómában marad Róma, március 26. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, mint jelentettük, Mussolini társaságában szerdán délelőtt Litloriába utazott. Az utat a magyar miniszterelnök meghívására Mussolini Gömbössel és kíséretének tagjaival a „Lél“ nevű motorostermeskocsin tette meg, amelyen Gömbös Gyula Olaszországba érkezett. A motorosvonat szerdán reggel kilenc órakor hagyta el a római pályaudvart és százkilométeres óránkénti sebességgel robogott Littoria felé. Útközben Mussolini behatóan érdeklődött a motoroskocsi szerkezete és részei iránt és legnagyobb elismerésének adott kifejezést a magyar ipar nagyszerű teljesítménye fölött Tudvalevő ugyanis, hogy a motorostermeskocsit a magyar ipar ajándékozta Gömbös Gyula miniszterelnöknek. Kilenc óra 40 perckor futott be a motoroskocsi a littoriai pályaudvarra. A pályaudvarról gépkocsin folytatták útjukat A város főterén hatalmas tömeg gyűlt össze és lelkesen megéljenezte a magyar miniszterelnököt. Egynegyed 11 órakor Mussolini és Gömbös gépkocsin a telepítési területet látogatta meg. A magyar miPáris, március 26. A párisi sajtó még mindig élénken foglalkozik a római tanácskozásokkal. Általában az a francia sajtó véleménye, hogy az uj római egyezmény nem áll ellentétben a francia politika érdekeivel és különösen szór, hogy gyárakat, gépeket, vasútvonalakat, óriásrepülőgépeket a politika szolgálatába állítottak s amit egy-két évvel ezelőtt a Maxim Gorkij végzett, azt teszi most a Hindenburg. Reméljük, hogy a léghajót legalább nem éri ugyanaz a szomorú sors, ami az óriásrepülőgépet érte s propaganda kőrútján nem zuhan le. niszterelnököt itt az olasz tartományfőnök fogadta és látta vendégül. Gömbös Gyula nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, majd Mussolini kíséretében visszatért a pályaudvarra és a „Lél“ motoroskocsin visszaindulta^ Rómába. Kánya elhagyta Rómát Róma, miáiTci'ius 26. Kánya Kálmán magyar ikülügymiiDfiiszter Bakács -Beesőn ye y Gyöngy, a .magyar külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és Zsilinszky követség! attasé kíséretében csütörtökön reggel elutazott Rómából. Búcsúztatására a pályaudvaron meg jelent Su- vic-h olasz külügyi államtitkár, gróf Seoni, az olasz külügyminisztérium szertartásmestere, valamint a vatikáni és ikviriináli magyar követ vezetésével a két követség teljes tisztikaraGömbös Gyula miniszterelnök szombatig még Rómában marad. A magyar miniszter- elnök mostani római tartózkodása azonban szigorúan magánjellegű. a kétoldalú gazdasági egyezmények rendszerétől várnak jó eredményeket. A T-emps római tudósítója szerint mindent összevetve a kisantant mellett most egy újabb csoport alakult ugyancsak három országból, de az olasz politikai körök hangsúlyozzák, hogy ez korántsem jelenti azt, hogy ez az alakulat a kisantant ellen irányul. Sőt, éppen ellenkezőleg az uj római megegyezés növelte a közeledés lehetőségeit. Ha Magyarország és Ausztria politikai és gazdasági helyzete megerősödik, a két országnak szomszédaival fennálló kapcsolatai világosabbakká és őszintébbekké válnak és e kapcsolatok kifejlesztésére több lehetőség nyílik majd, mint ba Ausztria és Magyarország állandóan Legyen dűlt állapotban maradna. A lap számit azzal, hogy a közeljövőben létrejön az osztrák—csehszlovák kereskedelmi egyezmény és Magyarország és Jugoszlávia között tárgyalások indulnak meg. Olaszország örömmel látja, ha a kisantant és Magyarország gazdasági kapcsolatai megjavulnak, mert ezáltal Trieszt és Fiume kereskedelme fellendül. Az egyaránt erős és független római csoport és a kisantant között megkötött kétoldali gazdasági egyezmények alapján könnyen politikai megegyezés is jöhet létre — fejezi be cikkét a Temps. A francia baloldal aggodalmai Párts, március 26. A francia sajtó másik része. különösen a baloldali lapok, már kevésbbé bizakodó hangú kommentárokat fűznek a római tanácskozásokhoz. A konzervatív lapok közül egyedül a Journal des Debats csatlakozik többé- kevésbbé azokhoz a baloldali aggodalmakhoz, amelynek különösen az Oeuvre ad hangot. A lap azt irja, hogy Mussolini a francia—angol ellentéteket akarta a maga számára kihasználni és a kisantanttal szemben egy másik középeurópai blokkat állított. Az Oeuvre cikkének a cime is kifejezést ad a baloldal pesszimizmusának az uj római blokk törekvéseivel szemben „A békéért fog dolgozni Mussolini Duna-antantja‘‘ kérdi André Pierres az Oeuvreben és rámutat arra. hogy a római blokk által Középeurópát két táborra bontották és nyitott kérdés, hogy ez a két tábor meg fogja-e találni a barátságos együttműködés plattformját. Az Oeuvre még aggodalmának ad kifejezést, hogy vájjon nem ütköznek-e most majd fokozott nehézségekbe azok a közeledési kísérletek, amelyeknek Hodza minszterelnök volt elindító ja. A szocialista Populaire is azt állítja, hogy MossdA római blokk és a kisantant — francia megvilágításban
