Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-26 / 72. (3921.) Második kiadás

Kisantant és római antant (sp) Prága, március 25. Nem történt 'különös és váratlan az ola­szok, magyarok és osztrákok római tanács­kozásán, de a világsajtó, főleg a francia, mégis hatalmas jelentőséget tulajdonit az eredménynek s véleményünk szerint csak­nem eltúlozza. Azt írja, hogy a „kisantant" mellett egy másik erős és egyenértékű szö­vetség keletkezett Középeurópában, a „ró­mai antant", amely mind számbelileg, mind gazdaságilag erősebb a másiknál, sőt poli­tikailag és az általános európai jelentőség szempontjából túlszárnyalja. Hatvanmillió embert hoz közös nevezőre a kisantant negyvenhét milliójával szemben, földrajzi helyzete kedvezőbb, gazdasági adottságai egészségesebbek, sőt bizonyos tekintetben eszményiek. Az uj államcsoport megszer­vezése hasonlít a kisantanthoz: állandó ta­nácsa lesz, nemzetközi akcióit közös meg­egyezéssel hajtja végre s mindegyik tagja minden nemzetközi fórumon köteles a köl­csönös érdekeket védeni. A franciák termé­szetesen bizonyos megütközéssel nézik az uj erőblokk kialakulását, mert ha egyelőre politikailag nem is jelent zárt egységet a római államcsoport, az egymásrautaltság egyre növekvő érzése, az egyre több közös érdek, az egyforma európai helyzet, a gaz­dasági viszony kitűnő kiépítése, amely ma csaknem eléri már a vámunió határait, az egyforma kulturfok és sokban hasonló po­litikai világnézet, az egyforma politikai cél, Paris szerint könnyen tovább fejlesztheti a megegyezést és esetleg tényleg hatalmas 'szövetséggé kovácsolhatja. Ha a kapcso­latok fejlődése a mai iramban halad tovább — vélik a lapok —■, akkor két év múlva a három miniszterelnök már katonai szerző­dést irhát alá Rómában. Szétcsend május közepéig Angliában kedvezően fogadták a német választ Elnapolás mindenütt - Ribbentrop londoni eredményei - Paris elégedetlen Vége a londoni konferenciának London, március 25. A népszövetségi ta­nács keddi elnapolása után politikai szél­csend keletkezett Európában. A hatalmak jelenleg a német választások befejezését várják, mert március 31-ig az uj német ja­vaslatok megérkezéséig nem fejl'ödheít a diplomáciai eszmecsere. Ezt az időt az an­gol-francia ellentétek eltüntetésére irányuló törekvések fogják kitölteni. Jelenleg a hely­zet feszült Táris és London között. Ribben­trop ugylátszik Londonban többet ért el, mint a franciák kívánták volna, mert köz­belépésével sikerült a múlt héten kialakult angol-francia egységet újból megzavarni. A német delegátus egyébként péntekig marad Londonban, mig a delegáció többi tagja szerdán este \ issziaurtazik Berlinbe. Ribben­trop és Edén szerdán délután újból hosz- szantartóan tárgyalt arról az eljárásról, amelyet a hatalmak a német ellenjiavasia­tok megérkezése Után követni fognak. Alz általános vélemény szerint a francia válasz­tások befejezéséig és Mussolini kívánságai­nak tisztázásáig nem kerülhet sor a locar- nói hatalmak tárgyalásaira, azaz május kö­zepe előtt aligha tisztul az európai helyzet. Szerdán délután Litvinov is Edennél volt. Szomorú befejezés London, március 25. Mint tegnapi számunk­ban már jelentettük, a kéthetes londoni tanács­kozás meglehetősen szomorúan fejeződött be. A locarnói hatalmak múlt héten nagynehezen ki­épített egysége ismét megbomlott és a népszö­vetségi tanácsot elnapolták anélkül, hogy pozi­tív eredményeket érhetett volna el. Ribbentrop kedden este átnyújtotta Edémnek Németország „ideiglenes válaszát44 a locarnói hatalmak ja­vaslataira s a válasz elutasító, de mégis nyitva hagyja a kaput az esetleges további tárgyalá­sokra. Ugyanakkor a német kormány kijelenti, hogy végérvényes válaszát kedden, március 31-én juttatja el Londonba. A német válasz első pontja ismét megállapít­ja, hogy a katonamentes övezet ujramegszállása és Hitler békejavaslatai nem választhatók el egymástól, a másik pont szerint csak egyen­rangú és szabad hatalmak között kötött szerző­déseknek van értékük s ezért a birodalom nem hajlandó tárgyalni csak felségjogainak teljes birtokában. A harmadik pont szerint a locarnói hatalmaik londoni javaslatai nem alkalmasak a béke hathatós megszervezésére és a birodalom kénytelen visszautasítani mindazokat a terve­ket, amelyek a német nemzet becsületében gá­zolnak és nem ismerik el egyenjogúságát. A ne­gyedik pont ennek ellenére kifejezésre juttatja Németország készségét a további tárgyalásokra és tudatja az angol királyi kormánnyal, hogy a német kormány uj javaslatokat dolgoz ki az európai krízis megoldására. A birodalom pozitív javaslatait március 31-én juttatja el az angol külügyminiszterhez. A német válasz kedvező fogadtatásra talált Londonban London, március 25. A német válasz, ame-ltott be Edén külügyminiszternek, illetékes an- lyet Ribbentrop kedden este hét órakor muta-|goi körök szerint egyáltalán nem negatív és re­politikailag is közösen lép fel és védekezni tud. A római egység emberi szempontból tehát magasabb fokot jelent, nem véd- és dac- szövetség, nem „erőd és bevehetetlen vár", hanem a gazdasági követelmények jegyé­ben született megállapodás. Ami természe- itStfi ftftt zárja ki,, hogy szükség esetén, A békés gazdasági csoportosulás szoro­sabb megszervezése egyet azonban minden­esetre jelent: súlynövekedést Európában. Sem Ausztria, sem Magyarország nem közpréda többé a Duna medencéjében. Most, hogy a római blokknak szigorúan körülhatárolt kerete és statútuma van, az európai egyensúly játékában a római blokk ugyanannyit jelent, mint a kisantant, sőt többet. Szava nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is komoly. Olaszország két értékes szövetségest kapott a Duna mentén s ezek után lehetetlenné vált, hogy akár Magyarországot, akár Ausztriát bárki be­lek ényszeritse a kisantantba. Nem szorul rá. Nagyobb és súlyosabb csoport tagja,mint a többi dunai állam. Viszont e megállapí­tásban sincs agresszivitás vagy elzárkózni- akarás, meri & legújabb római szerződés ményt ad a további tárgyalásokra. Viszont az okirat határozatlan és nem elég világos. Leg­fontosabb bejelentése az, hogy Németország el­lenjavaslatokat tesz, azaz hajlandó tovább tár­gyalni. A jegyzék nem állapítja meg pontosan, hogy a locarnói hatalmak javaslatai közül me­lyeket tartja elfogadhatatlannak a német kormány. Az angol diplomaták kedvező előjelnek tekintik az uj javaslatokról szóló ígéretet, mert a német választások után a birodalom bizonyára eny­hébb hangot használhat, mint most és már az a körülmény, hogy a végérvényes válasz csak a választások után jön meg, kedvező előjel. Ang­lia kénytelen lesz valószínűleg még hosszabb ideig a közvetítő szerepét játszani Németország és Franciaország között, de idővel a kibontako­zás mégis elérkezhetik. Ribbentrop a népek békevágyáról London, március 25. Ribbentrop fogadta Ward Price angol újságírót és elmondta, hogy Edennel való kedd esti megbeszélései rendkívül szívélyes és barátságos hangon folytak. — A locarnói hatalmak javaslatai — mondot­ta Ribbentrop — kedvezőtlen benyomást kel­tettek kormányomnál, mert a nemzeti szocializ­mus hatalomrakerülése óta állandóan Európa stabilizálására törekszik a teljes egyenjogúság alapján. Hitler javaslataival sokkal tovább ment, mint a legtöbb európai államférfim Kor­mányom meggyőződése az, hogy a Rajna-vidék megszállása megnyitotta az utat a további bé­ketárgyalások előtt. E tárgyalások csak akkor vezethetnek eredményre, ha szabad és egyen­rangú népek között folynak. Mélyen meghatott az angol nép tántoríthatatlan béke akarata, mert pontosan ugyanaz, mint a német nép békevágya. A francia népet 25 é\ óta ismerem és tudom, hogy szintén békét akar s ugyanez áll a többi európai nemzetre is. Ilyen körülmények között nyitva hagyta a kaput a szomszédállamok­kal való tárgyalásra, sőt egyenesen kívá­natosnak tartotta a szövetségi rendszer ki­építését és a gazdasági újjászervezés meg­indítását a szomszédállamokkal kötött két­oldali szerződések formájában. A 'kisantant egyes tagjain múlik most, vájjon elfogadják-e a felkínált jobbot. Ar­ról természetesen nem álmodhatnak többé, hogy Ausztriát vagy Magyarországot fel­szipkázzák, de a Rómában kiszabott szer­ződési módhoz alkalmazkodva megjavít­hatják közgazdasági helyzetüket. Halljuk, hogy Ausztria és Csehszlovákia között folytatódnak a tárgyalások s nem lehetet­len, hogy a két ország hamarosan megköti a római jegyzőkönyvben ajánlott első bi'lla- terális szerződést. Reméljük, hogy a megál­lapodás hasznára lesz Középeurópa köz­gazdaságának. Elkobzás után második kiadás II Jf 1 KV. szám • Csütörtök • 1936 március 26 b WBA 8H Rjg| |j||| |jp| ||w lp|pr |j||| ^||jA Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága II* Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ ÓS TUSZinSzkÖi magUCirság lí * 1 ° ® 11' • K 1 a ó h í v a t a 1 * félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . ^ ° Prága II* Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • # TELEFON; 303-11. Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— KE. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R fl H fl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom