Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-25 / 71. (3920.) szám

1936 március 25, szerda. ra 9 ^KÖZGAZDASÁG £ Rövidesen likvidálják a magyar posta­takarékkal szembeni régi követeléseket Prága, március 24. A magyar posfcatakarék- kal szembeni régi követelések likvidálása iránt megindult tárgyalások befejező fázisukhoz kö­zelednek. ~A követelések kiegyenlítésének fede­zetére a magyar postatakarékpénztár mintegy 64 millió csehszlovák korona értékű magyar ál­lampapírt ad át a csehszlovák postatakarék­pénztár megbizottainak, akik dr. Traxmandl igazgató vezetésével tegnap Budapestre utaz­tak. A csehszlovák küldöttség holnap átveszi a magyar postatakarék által átadott értékeket és csütörtökön visszatér Prágába. A magyar posta­takarékkal szemben fennálló régi követeléseket rövidesen, de mindenesetre ebben az esztendő­ben, kiegyenlíti a csehszlovák postatakarék. A banktanács jelentése: „Külföldön bizonytalan- Csehszlovákiában nyugodt a gazdasági helyzet'1 Prága, március 24. A Csehszlovák Nemzeti Bank- banktanácsa dr. Englis Károly bankkor­mányzó elnökletével ma tartotta márciusi ülését. Az ülésről kiadott hivatalos jelentés többek kö­zött megállapítja, hogy a Rajna-vidék katonamentes övezetének meg­szállása nyomán a nemzetközi gazdasági hely­zet zavarossá és bizonytalanná vált. Cseh­szlovákia helyzete ezzel szemben továbbra is nyugodt. A tavaszi idény élénküllő irányzatot mutat. A pénzpiac likvid. Az építési tevékenységgel kapcsolatos hitel­igénylések még nem mutatkoznak. A betétállomány gyarapodó irányzatot vett fel. A nagykereskedelmi árak színvonalában na­gyobb változás nem történt, noha az árak mutatószáma március elején mérsé­kelten megszilárdult. A mezei munkálatok egyes vidékeken már megkezdődtek, a mezőgazdaság azonban ki­adós munkalehetőségeket még nem nyújtott. A vetések állása kielégítő, károk csak szór­ványosan észlelhetők. Az ipari foglalkoztatottság terén csak a bel­földi piac számára dolgozó üzemeknél észlelhető némi javulás. A foglalkoztatottság élénkítése érdekében az építési tevékenység támogatásáról, továbbá a moíorizmus támogatásáról szóló törvényeket mielőbb életbe kellene léptetni. A kivitel terén mélyreható változás nem tör­tént. A csehszlovák korona árfolyama nemzetközi viszonylatban stabil: Megkétszereződött a búzakészlet Tavaly februárban 25.000 s az idén Prág a, március 24. A Gabonatársaság raktá­raiban lévő gabonakészletek mennyisége február vegén — amint jelentettük — 82.026 vagont tett ki. Ebből a mennyiségből a, búzakészlet 54.312 vagont tesz. A kimutatás, noha csak a látható gabonakészleteket tartalmazza, nem teljes, mert nem foglalja magában a Jugoszláviából behozott búza készleteinek mennyiségét. A jugobuzával a Gabonatársaság búzakészle­te mintegy 56.000 vagonra rúg. A tavaly feb­ruár 20-án kelt kimutatás 24.629 vagon búzá­ról számolt be, ami annyit jelent, hogy az elő­ző év azonos szakához viszonyítva a Gabona­társaság búzakészlete megkétszereződött. Ezkel együtt természetesen megkétszereződött a késiletek apasztásával járó gond is. December 15-ig, a megvételre való fölajánlás határidejének leteltéig összesen 33.738 vagon búzát kínáltak föl megvételre a gazdák. Ebből a mennyiségből a Gabonatársaságnak ebben a gazdasági évben még 18.897 vagont kell átvennie* A malmok, magánértesülések szerint, mintegy május végéig el vannak látva áruval, fogyasz­tásra a gazdasági év végéig legföljebb még 20.000 vagon búza kerül s igy igen valószínű, hogy a Gabonatársaság mintegy 60.000 vagon búzát lesz; kénytelen az uj gazdasági esztendőre át­vinni, hacsak addig nem sikerül valamilyen módot ta­lálnia a készletek rendkívüli apasztására. A Gabonatársaságnak egyedül a búzakészle­tek mennyisége okoz nagy gondot, rozsból ugyanis nagyobb mennyiség nem hever raktáron s az a mennyiség sem okozhat különösebb fej­törést a monopólium jogával fölruházott társa­ságnak, amennyit az uj gazdasági évre átvisz. Árpából és zabból nagyobb fölösleg nem lesz. Feierabend a gabonamonopólium jövőjéről Prága, március 24. Dr. Feierabend. László, a Gabonatársaság elnöke ma este a prágai 56.000 vagon búza volt elraktározva I Némiet Háziban előadást tartott a galbona- monopólium múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Előadásában annnak a véleményének adott ki­fejezést, hogy a gábonamonopóliuim szilárd kalkulációs alapot teremtett a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdasági termelés, mondotta, na­gyobb kockázattal dolgozik, mint a gyár­ipari produkció és ezért joggal igényelhet külön normákat a maga számára. A zugforgalom igen nagy méreteket öl­tött s ma már egész vidékeket a zugforga- Iomból eredő áru lát el. Az illegális gabona- és lisztkereskedelem virágzik. A zugforga­lom, mely a gabonamonopólium létére tör, bizonyára nem ölthetett volna ilyen nagy méreteket, ha minden gazda teljesítené ön­magával szembeni kötelezettségét és ügyel­ne arra, hogy gazdatársai is betartsák a rendelkezéseket. A Gabonatársaság eddig eredménytelenül küzd a zugforgalom ellen. Feierabend elnök előadásában nyomatékosan fölíhivta a gazdákat arra, hogy addig ragasz­kodjanak aiz ölő írásokhoz, amíg nem késő. A vetésterületek kérdéséiben megnyilvánult fe­gyelmezetlenség igen káros. Feierabend an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a vetésterületek szabályozásának legcél­szerűbb módja az ár megváltoztatása, reméli azonban, hogy az árak leszállítására nem kerül sor s a gazdák saját érdekeiknek megfelelő módon szabályozzák a vetésterü­leteket. (Módosították a burgonyamonopóliumról szó­ló kormányrendelet tervezetét.) A korai burgo­nya termesztéséről és kereskedelméről szóló kor­mányrendelet előkésztő munkálatai serényen folynak. A rendelet tervezete az úgynevezett zárt és nyílt termelői körzetekről szóló rendelke­zéseket is tartalmazott. A rendelkezés szerint az egyes termelési területek számára zárt piacokat is meghatározott volna a készülő rendelet. A ta­nácskozások során azonban kitűnt, hogy ez a rendelkezés a gyakorlatban fölösleges bonyodal­makhoz vezetne, amelyek nem csak a kereske­delmet, hanem a termelést is komplikálnák. A földművelési minisztérium e nehézségekre való tekintettel a zárt és nyílt termelői körzetekre vonatkozó rendelkezést törölte a készülő rende­letből. A rendelet rövidesen a minisztertanács tárgysorozatára kerül. (Hatóságilag állapítják meg, hogy az egység­áru üzletek milyen cikkeket árusíthatnak.) Az egységáru üzletek szabályozásáról szóló törvény kimondja, hogy az egységes áru áruházak csak olyan cikkeiket árusíthatnak, amelyeket már 1932 november 30-án is árusítottak. E cikkek jegyzékét az iparhatóság által kiküldendő bi­zottság fogja összeállítani. A bizottságban a ke­reskedők megbízottja is helyet kap, (Tizenöt koronával visszaesett a német márka árfolyama.) A mai prágai devizapiacon London 0.05, Brüsszel 0.125 és Montreal 0.01 koronával megszilárdult. A valutapiacon 15 koronával visz- szaesett a német márkabankjegy árfolyama. Az olasz iira 5, az angol font 0.50, a Belga 0.50, a ro­mán lej 0.26 és a délszláv dinár 0.10 koronával megszilárdult. Érdekes számok a nyitrai vegyes ipartársuiat 6ví jeientésében Nyitra, március 24. (Saját munkatársunktól.) A nyitrai vegyes ipartársulat március 29-én tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés egyik legfontosabb teendője az uj ipartársulati elnök megválasztása lesz, amennyiben Jedlicska Gyula, aki hosszú éveken keresztül állott az Ipartársulait élén, elhatározta, hogy visszavonul. Jedlicska Gyula távozásával súlyos veszteség éri az ipartársulatot. A mostani közgyűlés élé terjesztendő évi jelen­tés záxószavában a visszavonuló Jedlicska Gyu­la ez alkalommal arra kéri a társulat tagjait, hogy az általa megtakarított összegből egy 20.000 koronás alapítványt létesítsenek, melynek ka­mataiból a saját hibájukon kívül elszegénye­dett iparosokat támogassák. Mint ismeretes, a nyitrai vegyes ipartársulat az elmúlt évek során számtalan nehézséggel küzdött meg, a viszonyok mostohasága ellenére több mint háromnegyedmillió korona értékkel bíró székházat épített, kellően védte a kereske­dő- és iparostársadalom érdekeit és az elért eredmények éppen Jedlicska Gyula elnök hozzá­értő vezetésének tudhatok be. A társulat kebe­lében akció indult, mely azt célozza, hogy a távozni készülő elnököt további megmaradásra birja és vitán felül áll, hogy az ipartársulat za­vartalan fejlődésének csak javát szolgálná, ha sikerülne őt elhatározásának megmásitására bírni. A terjedelmes évi jelentés részletesen számol be a múlt évi működésről. Beszámol arról, hogy az ipartörvény tervezete alkalmával a nyitrai ipartársulat által tett életrevaló javaslatokat, sajnos, nem vették figyelembe a törvény meg­alkotásánál. Éppen e törvénytervezet tárgya­lását megelőző tanácskozások révén találtak egymásra az iparosok és a kereskedők. Az ipar­társulat első célja az volt, hogy a kontárok el­len erőteljes harcot folytasson. Ez a küzdelem végül is azt eredményezte, hogy az országos hi­vatal rendeletet adott ki ebben az ügyben. A rendeletnek azonban csak az esetben lesz gya­korlati értelme, ha a rendőrbiróságok kellő szi­gorral fognak fellépni a kontárok ellen. Az ipar- társulat az adóügyeikben, valamint a tisztesség­telen verseny kérdéseiről több ismeretterjesztő előadást tartott. Az ipartársulat kebelében be­vezették a segpédi vizsgáztatások rendszerét, mely nagyszerűen vált be. A be nem hajtott ipartársulati tagsági ille­tékek, a pénztári kimutatás szerint, 204*473 koronára szaporodtak, az egyesületi székház értéke 78Qf306 korona, a leltár értéke 29.819 korona. Az elaggott iparosok alapja 11.264 korona, a székházra felvett kölcsönök össze­ge 815*885 korona. Az 1935-ös zárszámadás a székház jövedelmét 13.493 koronában állapítja meg, a beiratási di­jakból 30.550 korona folyt be, a befizetett tag­díjak összege 117.680 korona, a személyi kiadá­sok. 41.350 koronát tettek ki. Az ipairtársulat közgyűlését élénk érdeklődés előzi meg. (Csökkent a húsfogyasztás.) A csehszlovák sta­tisztikai hivatal ma tette közzé a húsfogyasztás legújabb adatait. A kimutatás métermázsás téte­lekben a következő adatokat tartalmazza: 1936 1935 1935 január december január marhahús 132.72,2 125.141 130.747 marlhafaggyu 9.287 9.158 9.040 sertéshús 200.722 301.276 318.233 sertészsír és szalonna 88.372 103.763 94.085 egyéb hús 37.1127 38.009 40.204 'egyéb zsir 255 483 222 hús összesen 4.30.571 464.426 489.184 zsir összesen 97.914 113.404 103.947 A lakosság minden egyes tagjára eső fogyasztás mennyisége kilogramos tételekben következő: 1936 1935 1935 január december január marhahús 0.88 0.82 0.85 marhaJaggyu 0.06 0.06 0.07 sertéshús 1.72 1.99 2.11 sertészsír és szalonna 0.59 0.69 0.62 egyéb hús 0.24 0.25 0*27 egyéb zsir — — — hús összesen 2.84 3.07 3.24 zsir összesen 0.65 0.75 0.69 (A pozsonyi grémium segédgyülekezetének köz­gyűlése.) A pozsonyi kereskedelemi grémium se­gédgyülekezete mintegy 200 kiküldött jelenlété­ben vasárnap tartotta idei rendes közgyűlését. A segédgyülekezet működéséről Bródy főtitkár szá­molt be. A megejtett választások során elnökké Laminet Hugót, alelnökké Fiáéra Antalt és főtitkár­rá Bródy Ernőt választották. A segédgyülekezet jövő évi költségvetése munkanélküliek rendkívüli segélyezésére 10.000 koronát irányoz elő. (Emelkedett a sztrájkok száma.) A statisztikai hivatal jelentésé szerint februárban 16 (január­ban 9) sztrájk volt Csehszlovákiában. A sztrájkoló üzemekben foglalkoztatott munkások száma 9972 (7818) volt. Ezek közül 8014 (6820) sztrájkolt és 522 (386) a sztrájk következtében nem dolgozha­tott. összesen 72.123 (74.171) munkanap és 1.25 (0.60) millió korona összegű munkabér ment ve­szendőibe. Szlovenszkón 7 és Kárpátalján 2 sztrájk ,vo& „Etatizmus és irányított gazdaság" Prága, március 24. Dr. Drachovskv József egyetemi tanár a prágai kereskedelmi kamarában „Etatizmus és irányított gazdaság11 címmel érde­kes előadást tartott. Előadásában a többi között a következőket mondotta: — Az etatizmus (államosítás) és az irányított gazdaság a vállalkozás szabadságát az adott vi­szonyoknak megfelelő mértékben korlátozza. Primitív viszonyok között a törzsek kooperálását a javak hiánya tette szükségessé, ma pedig poli­tikai vagy gazdasági okok teszik kívánatossá a korlátozást. A politikai okokat a lakosság fe­gyelmezése vagy pedig a gazdasági nehézségek­ből eredő politikai következmények megelőzése idézi elő. A gazdasági okok abból az aránytalan­ságból erednek, amely a lakosság és a munkale­hetőségek száma között mutatkozik. A táplálko­zás és a munka elve terén észlelhető szolida- rizmus ahhoz az igyekezethez vezet, amelynek célja abból áll, hogy a lakosság minden tagja szerves táplálékot és munkát kapjon. A kollek­tivizmus néha két irány kombinációjából jön lét­re, ez azonban ennek a gazdasági iránynak a gyönge oldalát is jelenti. — Az etatizmus önmagában véve kezdemé­nyező folyamat, azonban néha a köztestületek akcióinak megvalósításában fontos szerepet tölt­het be. Az államosítás nem uj eszme s köztudo­mású, hogy közérdekeknek az egyéni érdek fölé helyezéséből ered. Újabban sokat beszélnek a gazdasági etatiz- musról. Az irányított gazdaság viszont a vállalkozás sze­mélyes alapjával foglalkozik, korlátozza vagy megkönnyíti a gazdasági élet menetét, szabályozza annak szerveit, munkáját, szabályozza a munka­adó és a munkás egymáshoz való viszonyát és mindazt, ami azzal összefügg. Az etatizmus szub­jektív, az irányított gazdaság objektív fogalom. — Az etatizmus a közvállalkozást jelenti, an­nak minden jó és rossz oldalával. Az irányított gazdaság főjellemvonása abban van, hogy a gaz­dasági élet menetébe idegen tényező avatkozik, ez az idegen tényező azonban közjogi jellegű és a közérdekhez igazodik. A köz érdekében tör­ténik, ha az irányított gazdaság alkalmazása során az érdekeltek együttműködését teszik le­hetővé. Olyan érdekszervezetek is vannak már, amelyeket közjogi tulajdonsággal ruháztak föl. A hatóságoknak természetesen ügyelniök. kell ar­ra, hogy ezek az érdekszervezetek ne csak saját érdekeiknek megfelelő tevékenységet folytassa­nak. Az etatizmussal kapcsolatos kiadásokat köz­pénzből fedezik s az irányított gazdaságnak saját erejéből kellene a költségeket fedeznie. E téren azonban a tapasztalat azt kívánja, hogy az irá­nyított gazdaság céljának és érdekeinek megfe­lelő differenciálódás történjék. — Manapság számos civilizált állam irányított gazdaságot alkalmaz, főképpen azok az álla­mok, amelyek a világháborúban részt vettek. A gazdasági struktúra terén történt változás kihat az állam politikai struktúrájára is. — Mindkét irányban lehet kritikai megjegyzé­seket tenni, azonban tény, hogy számos ok ar­ra késztet bennünket, hogy a mai rendszer mellett kitartsunk. Nem elképzelhetetlen, hogy az irányított gaz­daság intézményei önmagukból, az önsegély és a kooperáció elvének alkalmazásával jöjjenek lét­re, ehhez azonban az emberek túlságosan ke­véssé önzetlenek. Egy azonban bizonyos: egyetlen gazdasági rendszer sem tart örökké, megváltozott viszonyok uj formákat igényelnek s az uj formák megteremtése idején nem szabad olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a jövőbeli átcsoportosítás munkáját eleve meg­kötik. Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 24. Kő 100 pengőért ............................ 481.— 100 schillingért ........... 473.50 100 zlotyért ............................ 458.50 100 lejért ................................ 15.35 10 0 márkáért .... . . 693.— 100 ezüstmárkáért.......... 780.— 10 0 dinárért ............................ 53.65 100 svájci frankért . . , , . 789.50 100 francia frankért ..... 160.20 100 Belgáért ........................... 408.50 10 0 Hráért....................... 176.90 10 0 holland forintért......... 1643.— 1 a merikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért ..... 120.25 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 24. KŐ 100 pengőért................... 484.— 10 0 schillingért ....................... 476.50 10 0 zlotyért ........................... 461.50 10 0 lejért ................................ 15.65 10 0 márkáért........... $97.— 10 0 ezüstmárkáért...... 790.________ 10 0 dinárért ............................ 54.95 100 svájci frankért , . . , . 792.50 100 francia frankért . ... 160.80 100 Belgáért ............................ 410.50 100 líráért................ 178.10 100 holland forintért..................1049.____ 1 a merikai dollárért . , , , 24.20 ! angol fontért ....... 121.25

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom