Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-24 / 70. (3919.) szám

1936 március 24, kedd* ^iwimMaíAarhirlap 3 Meghalt Berzeviczy Albert Szlovenszkóra szállítják és Berzevicén helyezik örök nyugalomra a magyar tudományos élet nagy halottját Budapest, március 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefomjelenbése.) Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia harminc éven át volt elnöke, volt közoktatás- ügyi miniszter nyolcvanhároméves korában vasárnap hajnalban Budapesten meghalt. Az elhunytat a magyar kormány a maga halott­jának tekinti. Temetése kedden délután lesz az Akadémia előcsarnokából. A nagy halottat budapesti beszentelése után szülőfalujába, Berzevicére szállítják s ott helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. Berzeviczy halálát hosszú halálküzdelem előzte meg. Az utóbbi napokban igen sokat szenvedett, asztmája és érelmeszesedése kí­nozta. Az orvosok injekciókkal igyekeztek enyhíteni fájdalmait, amelyektől megváltotta a halál. A halálhír hamarosan elterjedt a magyar fővárosban és a közéleti előkelőségek siettek részvétüket kifejezni a gyászibaborult özvegy­nek. Horthy Miklós kormányzó volt az elsők | egyike, akik részvéttáviratot intéztek az el­hunyt özvegyéhez. A csehszlovákiai magyarság részvéte A csehszlovákiai magyarság nevében dr. Szüliő Géza nemzetgyűlési képviselő; parla­menti klub elnök ma a következő táviratot in­tézte az özvegyhez: özv. Berzeviczy Albertné őnagy- méltóságának Budapest Erzsébet-körut. A csehszlovákiai parlamenti ma­gyar klub Szlovenszkó nagy magyar szülöttjének, Berzeviczy Albertnek elhunyta alkalmából őszinte rész­vétét küldi Nagyméltóságodnak. A gyász nincs határokhoz kötve. Lel­künk egész melegével gyászoljuk azt, aki egyesítette magában mind­azokat a kulturális erőket, amelyek szlovenszkói talajból fakadva hozzá­járultak a magyarság szellemi érté­keinek növeléséhez. SZÜLLŐ GÉZA. Berzeviczy Albert pályafutása Berzeviczy Albert Berzevicén született 1853 jiiimcis 7-én. régi magyar nemesi családból, aimelymeik első ismert őse a tizenharmadik szá­zad elején Budger coones. Kiiiiföldön végezte tanulmányait, majd 1876-ban Sáros-vármegye szolgálatába lépett és 1880-bam a megye főjegy­zőjévé választották. Közben a politika ós jog­történet tanára volt az eperjesi jogakadémián, 1881-ben Eperjes város beküldte a magyar or­szággyűlésbe, aihol rövidesen nagy tudása és mérsékelt gondolkozása révén a szabadelvű párt ifjú nemzedékének vezéralakja lett. 1884- bee miniszteri tanácsosi ranggal a közoktatás- ügyi minisztérium kötelékébe lépett és 1887-től 1894-ig Trefort és Csáky Albin mel­lett a kultuszminiszter államtitkárának fon­tos pozícióját töltötte be. A Bánffy-kormány miengaiakuláea után a kép- viselőtház alelnökévé választották, 1896-ban pe­dig a királytól megkapta a titkos tanácsosi el­met, 1898-ban bekövetkezett politikai esemé­nyek miatt lemondott a képviselőhá.z alelnöki méltóságáról és egyideig a napi politikáiban nem vett részt, bár a szahadelvüpártnak mindvégig tagja maradt. Politikai vísszavonultsága idején jelentős iro­dalmi munkásságot fejtett ki és esztétikai, önálló kötettel lépett a magyar tudományos élet nyilvánossága elé. 1905 november 27-én báró Eötvös Lóránt le­mondása után megválasztották a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökévé. Majd a Weker le - kormán y és a függetlenségi pánt bukása után az ortodox hatvanhetes párt uralomra jutásával Berzeviczy is visszanyerte kedvét a politikához és aktív részt vett az uj párt választási küzdelmében, amely fényes győ­zelemmel ért véget Az uj pártot Berzeviczy indítványára nevezték el nemzeti munkapártnak és győzelme után az uj ké.pviselőház elnökévé választották. Berzeviczy mint házelnök mérsé­kelt és korrekt magatartásával az ellenzéki pár­tok rokonszenvét is megnyerte. A politikai élet­be való visszatérés azonban többé nem tudta végleg elválasztani a tudománytól és irodalom­tól, tovább dolgozott az irodalomnak, útirajzo­kat, naplójegyzeteket, esztétikai és történelmi munkáknak egész sorát adta ki és a müvek mindegyikével külön is beirta nevét a magyar irodaiomtörténetbe. Képviselőházi elnökségéről 1911 novemberében az obstrukció miatt lemon­dott, 1916-ban pedig képviselői megbízatását is letette, ekkor a király főrendiházi taggá nevez­te Jd. Azóta a politikai életben mindkevesebb részt vállalt és idejét főleg a két legtekintélyesebb magyar irodalmi és tudományos intézet, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Tár­saság felvirágoztatásának szentelte. A Kisfaludy Társaságnak Beöthy Zsolt halála óta elnöke volt, a Tudományos Akadémia pe- d'g hat Ízben választotta meg elnökévé, míg most, néhány hónappal ezelőtt, magas korára való hivatkozással, önként távozott a Tudomá­nyos Akadémia elnöki székéből. ötvenéves írói és közéleti működésének év­fordulója alkalmából a Ferenc József Tudo­mányegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Neve nemcsak Magyarországán, hanem a nem­zetközi tudományos világban is megbecsülésnek és tekintélynek örvendett. Az initerpanlamentá­rig konferenciákon, valamint a népszövetség 125.000iojós >kilünő eredményi* §| éri el fi a vizsgálatkor Jfj Ilyen tömegekkel való nagyarányú kísérletezések wií'xljj bizonyítják, hogy a vizű- vég a legmegbízhatóbb tojáskonzerváló szer. Jfl j ra Azonkívül olcsó is, mert -w kilenc rész vízhez csupán EföHÍ ( ' | j ; :l egy rész vízűveg kell. í yízüvÉG előtt is több Ízben képviselte Magyarországok Petőfiről és Jókaiiról számos külföldi tudomá­nyos társaság felkérésére előadást tartott. Beatrice királynéról írott müve 1912-ben fran­ciául és spanyolul is megjelent. Egyik legna­gyobb tudományos müve „Az abszolutizmus kora Magyar országon”, amelynek első kötetéit a Magyar Tudományos Akadémia nagy juta­lommal tüntette ki. Egyéb müvei: Magyar utazók Olaszországban a múlt század első felében, Trefort Ágoston em­lékezete, Délen, Az ötvenes évekből, Pasquaile Villari, Kültag emlékezete, Itália, Közművelő­désünk és a harmadik egyetem, Az ismeretit er­jesztés eszközei az iskolán kívül. Régi emlékeik, A cinqueceinto festészete és szobrászába, Beat­rice királyné, A tájképi estéözet a XVII. század­ban. Ezenkívül számos cikket, beszédet és ta­nulmányt irt tudományos folyóiratokba és naipb lapokba. Ma: német kérdés helyett olasz kérdés Londonban A népszövetségi tanács tizenhármas bizottsága hétfőn az abesszin konfliktussal foglalkozott Madariaga érintkezésbe lép az olasz és az abesszin kormánnyal a béke érdekében • Késik a német válasz, Franciaország türelmetlen Hitler és Ribbentrop Breslauban mütörténeti és közírói működése elismeréséül 1899-ben a Kisfaludy Társaság, majd négy évvel később a Magyar Tudományos Akadé­mia iktatta tagjai sorába. A Kisfaludy Társaságnak csakhamar társelnöke lett. 1901-ben pedig megválasztották a múzeu­mok ós könyvtárak bizottságának s egyúttal or­szágos tanácsának elnökévé. 1903-ban tért visz- sza ismét az akt'v politikai életbe, amikor a gróf Tisza István elnöklete alatt megalakult kor­mányban a vallás- és közoktatásügyi tárcát vállalta. Hivatali működésének legnagyobb érdeme a magyar népoktatási törvény módosításának elő­készítése és a tanítóképzés reformja volt. Két évvel később, 1905 júniusában azonban a koa­líció győzelme után ismét visszavonult a poli­tikai élettől és az önkéntes politikai száműze­tését irodalmi és történelmi tanulmányainak továbbépítésére és irodalmi műnk áss ágának fej­lesztésére fordította. Ebben az időben számos SCHUSCHNIGG London, március 23. A londoni tárgya­lások előterében ma nem a locarnói hatalmak és Németország ügye áll, hanem az olasz— abesszin kérdés. A népszövetségi tanács a változatosság kedvéért ezt a problémát tűzte napirendjére és a tizenhármas bizottság dél­előtt a Szent Jakab palotában ülést tartott. Hir szerint az olasz—abesszin konfliktus meg­oldására olymódon gondolnak, hogy megbíz­zák Madariaga spanyol delegátust a bizottság elnökét a két kormánnyal való érintkezés föl­vételére. Az ő feladata lesz, hogy fölülvizs­gálja, hogy a két érdekelt kormány milyen álláspontot foglal el a fegyverszünet és a békekötés kérdésében. Tapasztalatairól a kö­zeljövőben beszámol a bizottságnak. Mint is­meretes Grandi népszövetségi beszédében határozottan az elaszellenes szankciók be­szüntetését kívánta. Hir szerint ezt az olasz követelést a népszövetségi tanács még a je­lenlegi ülésszak alatt letárgyalja. A Reuter-iroda a locarnói hatalmak és Németország ügyével kapcsolatban úgy érte­sül, hogy Hitler válaszát valószínűleg szerdán nyújtják át Londonban. Ribbentrop szerdáig valószínűleg a német fővárosban marad. Páriából érkezett jelentések szerint a fran­cia fővárosban kedvezőtlen előjelnek tekin­tik, hogy Hitler vasárnapi breslaui választási beszédében nem utalt közvetlenül a londoni javaslatokra és csak általánosságban beszélt a lehető legelutasítóbb hangon. Hitler való­színűleg megkísérli, hogy haladékot nyerjen és végleges válaszát csak a vasárnapi német népszavazás után adja meg. A francia sajtó­nak nincs ínyére ez az állandó halogatás és az sem helyesli, hogy az olaszellenes szankciók kérdését sem intézik el. A baloldal, különö­sen a szocialisták hevesen tiltakoznak az ellen, hogy Franciaország javasolja London­ban az olaszellenes szankciók hatálytalanítá­sát. Viszont addig Olaszország nem fogadja el a francia—angol—belga javaslatokat, amig ez meg nem történik. Madariaga és H veitől srerepe London, március 23. A népszövetségi tanács tizenhármas bizottsága, amely az olasz-abesszin konfliktussal foglalkozik, ha­tározatot fogadott el, amelyben elismeri az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló március 3-i népszövetségi felszólításra adott olasz és abesszin választ. Madariaga mel­lett Avenolt is megbízták, hogy lépjen érintkezésbe az olasz és az abesszin kor­mánnyal az ellenségeskedés gyors beszün­tetése érdekében. A bizottság a vöröskereszt kórházak és a nyílt városok bombázásának problémájával is foglalkozott és elhatározta, hogy fölszólítja a hadviselőket, hogy az ilyen bombázásáktól tartózkodjanak. A szankciókról nem tárgyal­tak. A tanács legközelebbi ülését kedden délután négy órakor tartja. A tizenhármas bizottság uj összehívásáról nem határoztak. A német válasz tartalma Berlin, március 23. Az United Press értesü­lése szerint a locarnói hatalmak javaslataira adott német válasz nyers tervezete visszautasítja ugyan a fegyvertelenitett öv nemzetközi rend­őrséggel való megszállásának gondolatát, de nem felel határozott nemmel a javaslatok ösz- szességére. Ellenkezőleg, a válasz nyitva tartja a kaput a további tárgyalásokra és bizonyos ja­vaslatokat tartalmaz, amelyekről a nyilvánosság még nem értesült. A válasz szövegét a hét végén Hitler és tanácsadói számos konferencián kidol­gozták. Jelenleg Ribbentrop és Neurath irodájá­ban szövegezik meg. Hétfőn este és kedden dél­előtt Ribbentrop és Neurath bemutatják a vá­laszt Hitlernek, aki megadja beleegyezését a vá­lasz elküldésébe és ebben az esetben Ribbentrop a német jegyzéket személyesen viszi Londonba. Egyelőre nem tudni, hogy a hágai döntőbíró­sághoz való folyamodás kérdésében Németor­szág milyen álláspontot foglal el. Illetékes kö­rök nem tulajdonítanak túlzott fontosságot a hágai eljárásnak. A német sajtó egyébként ma leginkább az angol-francia viszonnyal és a ka­tonai szövetség lehetőségével foglalkozik. A francia-angol katonai szövetséget olyan veszedelemnek tartják a németek, amelyet ok­vetlenül ki kell kerülni. A Berliner Tageblatt biztosra veszi, hogy a franciák a legszíveseb­ben vennék, ha a németek határozott nemmel felelnének a londoni tervre. Angliában kíván­csian várják a német ellenjavaslatokat, ámbár nem biztos, hogy ugyanolyan határozottak lesz­nek, mint a locarnói hatalmas memoranduma. A hangulat Németországban a hét vége alatt megjavult Az első ijedtség, amely a londoni memorandumot követte, elmúlt és az általános vélemény szerint a londoni tervet sikerülni fog megváltoztatni. A német válasz előtt Berlin, március 23. A német külügyi hi-| vatal egész vasárnap dolgozott a locarnói I hatalmak londoni javaslatára adandó német! válasz szövegén, de a jegyzék még mindig, nem készült el. Ribbentrop vasárnap el­kísérte Hitlert Breslauba, ahol a kancellár nagy választási beszédet mondott s hétfőn délben még mindig Berlinben tanácskozott. Hitler vasárnapi breslaui beszédében is­mét csak általánosságokat mondott és nem tért ki sem a londoni memorandumra, sem a válaszra. Ismét hangsúlyozta, hogy Német­ország nem engedhet, mert nem „gesztus" az, amit a nyugati hatalmaknak ajánl, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom