Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-18 / 65. (3914.) szám

^RW£fflMAfiÍ!SRHIRLaé „A SzMKE-ben mindenki megtalálhatja helyét, aki a magyar kultúráért valóban dolgozni akar" Staud Gábor megértő válasza az „Egyenes Uton“ szellemi munkásainak Jelentettük, hogy a SzMKE nyitraí szervezetének közgyűlésével kapcsola­tos kulturesten dr. Staud Gábor h. el­nök, a SzMKE országos vezetőségének tagja nagyszabású beszédet mondott Tekintettel az előadásnak a legszéle­sebb nyilvánosságot érdeklő, közérdekű voltára, azt alább szószerint közöljük: Múlt év november havában egy uj havi folyó­irat jelent meg Rimaszombatban dr. Baráth László szerkesztésében. Cime: „Egyenes utón". A lapnak első száma közli a szerkesztőbizottság program-adó ankétjén elhangzott beszédeket, be­számolókat és hozzászólásokat. Bennünket, mint a Szlovenszkói Magyar Kulturegylet tagjait, ez­úttal a lapban foglaltakból csupán két esemény érdekel: Az ifjúság fogadalma, hogy a cseh­szlovákiai magyarságért dolgozni fog és Bor Lászlónak a csehszlovákiai magyarság kulturá­lis helyzetéről közölt beszámolójából a SzMKE kapcsán mondott bírálata. Mint a SzMKE or­szágos vezetőségének tagja és a nyitrai fiók sze­rény kulturmunkása a mai közgyűlés keretét tartom alkalmasnak arra, hogy az ifjúság megnyilatkozására és Bor László bírálatára reflektáljak. Teszem pedig ezt azzal a szeretettel, amelyet mindenki iránt érzek, aki a magyarságért és a magyar kultúráért dolgozni akar. Én az ifjúság fogadalmát komolyan veszem és szívből kívánom, hogy az ifjúság is kitartson fo­gadalma mellett. Kemény elhatározással, kitartó következetességgel és a legszigorúbb önkritiká­val munkálkodjék az egész csehszlovákiai ma­gyarságért. Ne törődjön azzal, hogy a magyar­ság egyes rétegei ezidőszerint milyen egyesülé­sekben vélik szellemi vagy anyagi érdekeik vé­delmét biztosítani. Csak igy lesz munkássága valóban önzetlen és igaz. De különösen ne té­vessze szem elől az ifjúság, hogy a magyarság fejlődésére egészséges és áldásos hatást csak ak­kor tud kifejteni, ha az egyik oldalon a politikai tevékenységet, a másik oldalon a társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységet a legszigo­rúbban elválasztja egymástól. Nekünk, a magyar kultúra munkásainak mindig jó, ha hangsúlyoz­zuk ezeknek a határvonalaknak a világos isme­retét, hogy az beidegződjék az általános köztu­datba, és a közhivatalok vezetőitől kezdve a fa­lusi SzMKE-fiók ifjú magyarjáig mindenki tisz­tában legyen a működési körök szigorú elhatá- roltságával. A „kisebbségi sors reális mérlegelése" — ahogy az ifjúság ezt kifejezi — megkívánja, hogy a szlovenszkói magyarság az ő társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységében minden­kor a törvények által megszabottt keretek kö­zött mozogjon. A magyar mindig törvénytisztelő, mint állampolgár mindig kötelességtudó és be­csületes. Az is marad akkor is, amikor törvényes jogaihoz ragaszkodik. A kulturegyleteknek, mint a magyar kultúra hordozóinak ebben is példa- adóan kell előljárniok és úgy belső működésűk­ben, mint a hatóságokhoz való viszonylatukban ragaszkodniok kell a törvények, a rendeletek és a saját alapszabályaik által megszabott keretek­hez. Azok a további kérdések, vájjon a törvények és rendeletek jók-e, elegendők-e, tágitandók vagy szükitendők-e, avagy milyen uj törvények volnának hozandók — már a politikusok problé­mái, igy kivül kell, hogy essenek a kulturegyle- tek tárgykörén. A politikusok és a politikai pár­tok a jogalkotásnak munkásai, a törvények he­lyes végrehajtásának őrei, — mig a kulturegyletek és azok tagjai a meglévő tör­vényekben biztosított szabadságoknak és jo­goknak fölhasználói és kiépitői. Munkásságuk ennélfogva az állam céljaival össz­hangzó, az állam közművelődési intézményeivel parallel haladó tevékenység. Épp ezért megdöbbenéssel olvastam Bor Lász­ló előadásában a következő meglepő állításokat: A SzMKE munkáját politikai társasjátékok és felekezeti herce-hurcák akadályozták, — hogy újabban a SzMKE-t apolitizálják, — majd hogy a nemzeti öntudat ébrentartásával a SzMKE po­litikai hatásokat is ért el, — kötelességét tehát teljesiti. — Kénytelen vagyok e helyről megálla­pítani, hogy Bor László referátuma e tárgyban sem általá­nosságban, sem nyitrai vonatkozásban helyt nem áll, tartalmilag és adatszerüleg téves, — önmagának szembeötlően ellentmondó, hatásá­ban pedig — sajnos — célt tévesztett. A SzMKE sohasem politizált, a nyitrai fiók pe­dig iskolapéldáját adja annak a politikamentes kulturmüködésnek, amelyben a fiók tagjai fe­lekezeti, társadalmi és világnézeti differenciá­lódás nélkül lelki egységbe forranak. Sohasem kutattuk az egyesület tagjainak politi­kai pártállását és a legkülönbözőbb párthoz tar­tozó magyar polgártársainkkal élünk egyletünk kebelén belül békés kulfuregységben. A törvé­nyes keretek szigorú betartásán kívül ez a körül­mény is hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak a ha­tóságokkal, de a társnemzetiségek kultúrintéz­ményeivel Is a megértés, megbecsülés és kölcsö­nös támogatás megnyugtató viszonyának áldásai­val szolgálhatjuk a társadalom békéjét. Még jobban megütköztem a referátumnak a SzMKE céljáról megkockáztatott Ítéletén, mely szerinte „nem magas, de annál tiszteletreméltóbb. Nem az igazi intellektuelizmus terjesztője kíván lenni, — hisz a szlovenszkói magyar középosz­tály szégyenletes müveletlensége és közönye miatt különben is lehetetlen lenne, hanem (és ebben semmi sértés nincs) az önképzőkörök, a dalárdák, a legényegyletek színvonalán a mü- kedvelést akarja megszerettetni és a parasztság és a kispolgárság kulturális érdeklődését Igyek­szik megszervezni." Ha az előadó elolvasta vol­na a SzMKE alapszabályainak 2. § -át az egye­sület céljáról, nem kockáztatta volna meg fönti kijelentését, mert: „a Szlovenszkó területén élő magyar nép szel­lemi és kulturális értékeinek megőrzése és fej­lesztése" « oly magas cél, amelyhez fölösleges kommentárt fűznöm. Nem tudom, mit ért Bor László igazi és nem igazi intellektuelizmus alatt, bár az intellek- tuelizmusról talán elég precíz fogalmam van. Azt azonban tudom, hogy a magyar szellemiségben testvéremnek érzem a magyar dalárdák ielkes énekesét, a legény- egyletek műkedvelő előadóját és a magyar társadalom minden tagját, akinek lelke megte­lik a magyar dal szépségével, aki gyönyörkö­dik a magyar szónak zengésében, a magyar költőknek és Íróknak alkotásaiban, és aki bármily kis mértékben is hozzájárul a Szloven­szkó területén élő magyar nép szellemi és kul­turális értékeinek megőrzéséhez és fejlesztésé­hez. Ennek a magas célnak elérésére irányuló mun­kásságban szükség van a falusi dalosokra és műkedvelőkre épp úgy, mint az akadémikus ifjak szellemi energiájára, a tudósok, irók és költők alkotó szellemiségére. A SzMKE kebelében mindenki megtalálhatja a helyét, aki a magyar kultúráért valóban dol­gozni akar: a tudós és a tudatlan, az Író és az olvasó, az al­kotó és a reprodukáló, de a SzMKE-ben van helyük mindazoknak is, akik maguk adni nem tudnak, de szomjuhozzák azt a magyar kultúrát, amely a lelkek békéjét, a szivek testvéri össze­fogását, az erkölcs nemesedését és a szellemiség fejlődését munkálja a nagy magyar kulturtestvé- riségben. És amidőn erős meggyőződéssel val­|A világ minden részében a magyarok kegyelettel hódoltak március 15.-e emlékének A szabadságeszme és a magyar nemzeti gondolat fisszeforrásárél beszéltek az ünnepi szénokok Budapest, március 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Hagyomá­nyos pompával és lelkesedéssel ünnepelte meg ezidén is a magyarság 1848 március idusának emlékünnepéit. Úgy Magyaror­szágon, mint a külföldön számos ünnepsé­get rendeztek a márciusi ifjak emlékére. A magyarországi márciusi ünnepségek közül meg kell emlékeznünk a magyar újságíró- egyesület hagyományos szabadság-lakomá­járól, amelyen résztvettek Mikecz Ödön miniszteri osztályfőnök, Mengele Ferenc, a külügyminisztérium sajtóosztályának veze­tője, valamint Herczeg Ferenc és Márkus Miksával az élén az újságírói intézmények vezetői. A magyar újságírók nevében Pethő Sándor mondott ünnepi beszédet. A szónok a mai kor aktuális problémáin keresztül mutatott rá március 15-énak örök és megváltozhatatlan magyar értelmére. — Itt, ezen a helyen, — mondotta —- a ma­gyar újságírók szabadságlakomáján már­cius 15-én meg kell mondanunk nyíltan és ünnepélyesen: százszor is jaj lenne nekünk, ha egy morzsányi igazság találtatnék abban a felfogásban, hogy nemzetünk alkotmá­nyos szabadsága kizárja vagy lehetetlenné teszi azoknak a szociális koreszméknek a megvalósítását, amelyekben való hitünk éppoly kigyilkolhatatlan, mint aminő eltö- rölhetetlen és elalkudhatatlan a kötelessé­günk őrködni és virrasztani alkotmányos és nemzeti életünk bástyái fölötti. A ma­gyar ujságirótársadalmat mindig és minde­nütt a bajtársiasság és testvériesség kap­csolja össze a szabadság gondolatában, a nemes magyar tradíciók fenntartásában és a jogeszme erejében az idő végezetéig. Március 15. értelme és jelentősévé Ravasz László református püspök már­cius 15 jelentőségéről a Kálvin-téri temp­lomban mondott nagyhatású beszédet. — Március 15-ike —• úgymond —- nemcsak egy történelmi esemény emléke, hanem a magyar nemzeti öntudatnak, a nemzet önbecsérzetének ünnepe. A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság ha­gyományos márciusi ünnepén Sipeki-Balás Károly professzor mondott mélyhatásu ün­nepi beszédet. A diákság nevében Kása István a sajtószabadság nagy jelentőségét méltatta. A Deák Ferenc Társaság március 15 alkalmából kiáltványt intézett az ifjú­sághoz. A budapesti ügyvédi pártok közös vacsoráján pedig dr. Mór Gyula, a jogi kar dékánja tartott beszédet a magyar jogász szabadságideáljairól. A hülfSSdi magyar kolóniák ünnepe A magyar fővárosban s a magyar vidéki városokban lezajlott ünnepségekkel egyidő- ben a külföldön élő magyarság is hódolt március 15 emlékének. A római, varsói, szófiai és berlini ma­gyar kolónia hatásos és fényes ünnepség keretében ünnepelte meg március idusát. Különösen nagyszabású volt a varsói em­lékünnepély. Délelőtt szentmise volt a ma­gyar márciusi hősök emlékére, majd pedig a varsói városházán tartottak méltató elő­adást az 1848-as szabadságharc jelentősé­géről. A varsói magyar ünnepségen mintegy nyolcszáz főből álló lengyel delegáció is résztvett. Március emlékére ünnepséget rendeztek a világ minden táján szétszórtan élő magya­rok. Megható ünnepségekről érkezik hír­adás Párisból, Buenos Airesből és a világ minden tájáról, ahol magyarok élnek. Nem akarta megöletni igazgatóját a sikkasztó eperjesi banktisztviselő Csak meg akarta veretni, hogy legalább kél hétig nyomja az ágyat Eperjes, március 17. (Tudósítónk toliefonje­lentése.) Körig Emil. a Szilovák Általános Hi­telbank eperjesi fiókjának letartó ztaitott tiszt­viselője ma vailloimást tett a rendőrségen b a terhére rótt pénzügyi tenmészettl visszaéLéseket beismerte. Mint már jelentet tűk, Kömig ellem Jackó Já­nos tett följelentést, okit — a föl jelentés sze­rint — Kömig föLbérelt yolma, hogy több társá­val együtt tegye el láb alól Sbeákia József igaz­gatót és Picik Károly könyvelőt. K‘hallgatták az állítólagos bérenceket is, aikiik előadták, hogy Körig többizbein tárgyalt velük. Kömig Óinkul Bélám és Jaokó Jánosom kávüil még Lúgos Já­nossal és Gr ól Lajossal állott érintkezésben. A ma elhangzott vallomásokból azonban kiderült, hogy Kömig nem gyilkosságra bujtetta föl J&ckóé­lom, hogy a szlovenszkói magyarságnak, mint a köztársaság értékes és becsülésre méltó nemzeti­ségének jövőjében és ennek a kulturmunkának eredményességében föltétlenül hiszek, egyúttal állítom, hogy a szlovenszkói magyarságnak egy osztálya sem szolgált rá arra a bírálatra, ame­lyikben Bor László részesítette. A fölényes lekicsinylés és kíméletlen krítizálás még nem munka, különösen nem alkotó munka, pedig az egyenes utón megindult ifjúság munkát ígért a magyarságért. Hinni akarom, hogy csak az ifjúság heve ragadta el Bor Lászlót beszámo­lójának mindazon részeiben, amelyek élesebbek­nek sikerültek, mint sem hogy alkalmasak lehet­nének az igazi megértés előmozdítására. Én azonban úgy Bor Lászlónak, mint pedig az Egyenes Utón elindult ifjúságnak becsületes szándéká­ról, a magyar kultúráért való lelkesedéséről és odaadó munkakészségéről annyira meg va­gyok győződve, hogy a legmelegebben köszön­teni kívánom őket a magvar kultúrát fönntartó és fejlesztő munka mezején. Meg fogják látni, hogy azok a szép eszmék, amelyeket zászlójukra Írtak, a mi körünkben sem idegenek: — azoknak egy részét, ha még nem is elég tökéletesen, de máris megvalósítottuk. Építő és fejlesztő munkánkban örömmel számítunk az 5 energiájukra is. Mindannyian a magyar kul­túra hordozói vagyunk, s minden kultudrányzat része az egész nagy magyar kultúrának. Ennek a tudata biztosítani fogja számunkra a megértő együttműködést! kát, hanem csak azt akarta elérni, hogy az igazgatót és főkönyvelőt alaposan összever­jék, úgyhogy azok kénytelenek legyenek leg­alább két hétig a kórházi ágyat nyomni. Énre a.zónt lett voi!m szüksége Kö rágnék, hogy eiz alatt az idő ailatt a több uránt 100.000 koro­náé hiányt kölcsönökből pótolhassa ée eltörölje magáról a gyanút. Kihallgatták a négy jómadarat is, ezek részle­tes vallomást tettek az ügyről. Elmondották, hogy egyizben a banktól egészen a lakásáig ki­sérték Steska igazgatót, azonban megtámadni nem merték, mert az igazgató út­közben ismerősével találkozott, aki egészen háza kapujáig kisérte. A másodszori sikertelen kísérlet elvette a ked­vüket az egész vállalkozástól, egyre jobban ret­tegtek a következményektől és ezért tette meg Jackó a feljelentést König ellen. König kihallgatása folyamán beismerte a hiányt, de azt állította, hogy ebből ő neki nem volt semmi haszna, mert az egész összeget kiszolgáltatta a vele össze­köttetésben levő sertéskereskedőknek. König megnevezte azokat a kereskedőket, akik­kel összeköttetésben állott. Vallomása alapján a rendőrség holnap fogja kihallgatni ezeket a kereskedőket és valószínű, hogy az ő vallomá­suk fog csak fényt deríteni erre a titokzatos és bonyolult ügyre. A képviselőhöz megszavazott két szociális javaslatot Prága, március 17. A képviselőház ma dél­után ülést tartott, amelyen a nagybirtokok al­kalmazottainak nyugdijrendezéséről szóló javas­latot tárgyalta. A javaslat vitájában felszólalt Gottwald kommunista. Zajícek német keresz­tényszocialista, majd pedig Szent-Ivány József képviselő. Szent-Ivány beszédét, melyben a nagybirtokok alkalmazottainak szociális ügyéért szállt síkra, holnapi számunkban ismertetjük. Szent-Ivány képviselő beszédlével e javaslat vitája be is fejeződött s a Ház áttért a hadirok­kantak illetményeinek emeléséről szóló kor­mányjavaslat tárgyalására. Prága, március 17. A képviselőházi elnökség határozata értelmében a képviselőház március 19-én, csütörtökön délután 3 órakor tart legkö­zelebb plenáris ülést. A képviselőház mai ülésén nyomtatásban ki­osztották a kormánynak a csehszlovák—német határegyezmény alkotmánytörvénybe való ikta­tását célzó javaslatát. A képviselőház husvét elfitti programja A koalíciós pártok elnökeinek konferenciája megállapodott abban, hogy a képviselőház hus­vét előtt már csak három ülést fog tartani. Ezen a héten csütörtökön és pénteken g a követ­kező héten pénteken lesz még ülés és ezzel a Ház meg is kezdi húsvéti szabadságát. Hodza miniszterelnök holnap fogadni fogja a kormánypártok szlovenszkói törvényhozóit és a dunai hajózás kérdéseit fogják megtárgyalni Betörtek a brit admiralitás fényképosztályába London, március 17. A brit admiralitás helyisé­geibe vasárnapra virradó éjjel betörtek. A tettesek az admiralitás első lordjának lakásán kereszti l ha­toltak be az épületbe és bejutottak a flottairadá- ba, amelyben * Fényképészeti anyag van elraktároz­va. Valószínűleg fontos okmányokat akartak eltu­lajdonítani, de megállapították, hogy semmiféle ok­mány nem hiányzik és betörők egyáltalán semmit sem vittek magukkal Ra épületből. 4 1936 március 18, szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom