Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-17 / 64. (3913.) szám

1936 március 17, kedd. 11 an A kamatmérséklés évi 1200 millió korona megtakarítást jelent az adósoknak Kalfus József pénzügyminiszteri osztályfőnök előadása az adósságrendezésről Prága, március 16. Dr. Kalfus József, pénz­ügyminiszteri osztályfőnök ma este „Az adós­ságrendezés Csehszlovákiában" címmel érdekes előadást tartott a Cseh Közgazdasági Egyesület­ben. Az előadó részletesen ismertette az elmúlt év során kiadott 238., 239., 249., 250. és 251. számú kormányrendeleteket és a velük össze­függő időszerű kérdéseket. Az előadás beveze­tő részében meg állapította, hogy az adósságrendezés problémáját a gazdasági válság keltette életre, A válság enyhítése érdekében a kormány olyan intézkedéseiket foganatosított, amelyek célja az árak színvonalának a világparitásnak megfelelő mértékre történő áthelyezés volt. A külföldi és a belföldi árnivó terén észlelt diszparitást a kormány először deflációs utón kívánta ki­egyenlíteni, majd pedig a devalválás eszközét vette igénybe. A defláció az adósságokat felértékelte s ezt az értékgyarapodást a devalváció sem szün­tette meg. A helyzetet egészen a hitelválságig súlyosbította a külföldi tőkék visszavonása, a további gazdasági leromlás és az állam sú­lyosbodó anyagi helyzete. Á hitelválságot az 1932. évi banktörvény, to­vábbá a pénzintézetek versenyének és a kamat szabályozásáról szóló, 1933-ban foganatositott rendszabályok sem enyhítették a kívánt mérték­ben, noha az állampapírok szelvényadóval tör­tént megterhelése révén eszközölt kamatmér­séklés célja az emissziós piacon az 5 százalékos kamatstandard elérése volt. A gazdamoratórium és a munkanélküliek moratóriuma következtében megrendült az e két osztály iránti bizalom. A hitelpiacokon megnyilvánult bizalmatlansá­got a kormány a pénzpiac likviditásának bizto­sítását és a kölcsönök olcsóbbodását elősegítő intézkedésekkel igyekezett ellensúlyozni: létre­hozta a Visszleszámitoló Intézetet, összeiratta a külföldi követeléseket és a külföldi értékpapíro­kat, intézkedéseket foganatositott a gyáripar és az önkormányzati testületek kölcsöneinek állami szavatosságáról, bevezette a szállítói igazolvá­nyok rendszerét és az exporthitel terén felemel­te az állami szavatosság értékhatárát. Dr. Kalfus ezután a múlt év végén eszközölt kmatm érseki és előzményeiről beszélt: A kor­mány elhatározta, hogy a hitelkamatot egyha- toddal szállítja le; mégpedig olyképpen, hogy annak terhét a betevőkön kívül (a betéti kama­tot is leszállították) a pénzintézetek is viseljék'; A tervezet súlypontja a moratórium megszün­tetésén volt. A moratóriumokról szóló törvé­nyes intézkedéseknek, az eredeti koncepció szerint, január 1-én kellett volna érvényüket veszteniük. Az adósságrendezést a kormány olyan intézke­désekkel kívánta végrehajtani, amelyek az adós­ságok részletekben történő visszafizetését sza­(Drágul a megélhetés.) Az élelmiszerek index­száma — a statisztikai hivatal jelentése szerint — február második hetében az előző havi kimuta­tásban közölt 716-ról 717-re emelkedett. Meg­drágult a zöldség és az alma, ezzel szemben ol­csóbb lett a tojás. Az élelmiszerek jelzőszáma a köztársaság egyes részeiben a következő: Cseh­ország 733 (januárban 731), Morvaország 691 (690), Szlovenszkó 716 (714) és Kárpátalja 770 (765). (Az irányított gazdaság.) Dr. Horácek Cyril egyetemi tanár figyelemreméltó cikket irt az irányított gazdaságról. A cikkíró szerint az in­tegrális liberalizmus elvét a gyakorlatban soha nem alkalmazták s a gazdasági élet menetébe mindenkor beavatkozott az államhatalom. Nem kétes, hogy az államhatalomnak joga és köteles­sége a gazdasági élet menetébe való beavatko­zás, csupán arról lehet szó, hogy ez mily mér­tékben és milyen módon történjék. Dr. Horácek cikkében állást foglal az olyan állami beavatko­zások ellen, amelyek korlátozzák a magánvállal­kozást és uj terheket raknak az államra, mert ez a módszer apasztja az adóbevételek lehető­ségét és ezzel egyidejűén nagyobb igényeket tá­maszt az állammal szemben. Az ilyen „irányí­tott" gazdaság végül pénzügyi téren feneklik meg. A kérdésnek politikai oldala is van, mert az ilyen irányított gazdaság csak a parancsura- lornban valósítható meg, ámbár aligha képzelhe­tő el olyan zseniális gazdasági diktátor, aki egymaga képes legyen az irányított gazdasággal járó hatalmas feladat elvégzésére. Az irányított gazdasági rendszer radikális alakja a demokra­tikus állam keretében csk nehezen valósítható meg. A kormánytöbbséget alkotó politikai pár­tok kompromisszumos megállapodásában a kor­mányon kívül álló pártok nem vesznek részt, ami annyit jelent, hogy az irányított gazdaság politikai fegyverré válhat és a lakosság egyes rétegeivel szemben igen igazságtalan hatást fejt­het íd. bályozzák, az újabb adósságok létrejöttét meg­akadályozzák és lehetővé teszik, hogy a gazdák kényszer- egyességet kössenek hitelezőikkel. Ezzel egyidejűén az állampapírok piacát is sza­bályozni kellett. Az előadás további folyamán dr. Kalfus rá­mutatott az adósságrendezés kérdésének a köz- gazdasági életre gyakorolt hatására. Részlete­sen ismertette azt a hatást, amelyet az adósság- rendezés a magángazdaságra gyakorol és rámu­tatott a közadósságok problémájának jelentő­ségére. ’ A magángazdaság legfőbb érdeke, mon­dotta, a kamatmérséklést és a moratórium ál­tal előidézett egészségtelen helyzet likvidálá­sát kívánta meg, A közadósságok kérdésében kÍvánáto8 lenne a kamat kérdését a magán­adósságok kamatjával azonos módon rendez­ni, hogy a tőke kihelyezése terén ne történ­jék olyan egészségtelen eltolódás, mint ami­lyet a munkakölcsönnel kapcsolatban észlel­tünk. Az önkormányzati teslületek adósságát is konszolidálni kell, ami egyes adósságok ka­matjának leszállításával és a segélyalap meg­teremtésével már részben meg is történt. Dr. Kalfus ezután az adósságok konkrét ren­dezésének részleteit ismertette és beszámolt a pénzügyi, a földművelésügyi és az igazságügyi minisztérium képviselőiből alakult legiszlativ bi­zottság e téren kifejtett tevékenységéről, Kö­zölte, hogy a kamatmérséklésről folyó tárgyalá­sok során igen nagy nehézséget okozott a hitel­élet egyes rétegeinek kifejezésre jutott érdek- ellentéte. Az előadás befejező részében dr. Kalfus a ka­matmérséklést a betevők, az értéicpapirtulajdo- nosok és az adósok nézőpontjából értékelte. Az adósságrendezés jelentősége, mondotta, a leg­jobban abban, nyilvánul meg, hogy a kamatmérséklés az adósoknak évi 1200 mil­lió koronás megtakarítást jelent, ezt a tekintélyes összeget, pedig a termelés élén­kítésére és a vállalkozási kedv felélesztésére le­het majd fordítani. Készül a gazdák kényszeregyezségi ügyeiről szőlő tőrvény Prága, március 16. A gazdák kényszeregyes- ségi ügyeire vonatkozó törvényjavaslattal kap­csolatos tárgyalások a kérdésben érdekelt kö­rök ellentétes álláspontjait közelebb hozták egy­máshoz. A tárgyalások folyamán létrejött meg­állapodás szerint a kényszeregyességi kvótát a gazda földbirtokának arányában állapítják meg. A legkedvezőbb — 35 százalékos — kvótát az a gazda igényelheti, akinek földbirtoka 50 hek­tárnál nem nagyobb. Az ezt meghaladó terjedel­mű birtok tulajdonosa csak a 35 százalékosnál nagyobb egyességi kvóta megállapítását kérheti. (Várakozásellenesen csökkent az építési hitelt igénylők száma.) A tavalyi építési idényt meg­előző időben a hitelt igénylők kereslete erősen felülmúlta a pénzpiacon mutatkozó kínálatot; az idén a helyzett gyökeresen megváltozott, mert amíg a takarékpénztárak nagyobb mértékben hajlandók építési kölcsönöket nyújtani, a hitelt igénylők száma meglepően visszaesett, A jelek arra mutatnak, hogy a kínálatra került kölcsö­nök összegét nem veszik teljes mértékben igény­be az építtetők. Az építési tevékenység való­színűen kisebb lesz a reméltnél, aminek oka, be­avatott helyen kialakult nézet szerint, főképpen abban van, hogy egyes községekben és városok­ban már nincsen lakáshiány s igy nincsen szük­ség uj lakóházakra, továbbá abban, hogy a sú­lyos gazdasági helyzet megbénítja a vállalkozási kedvet; az építési tevékenység lanyhulásának legfőbb okát azonban abban látják, hogy az építési tevékenység támogatásáról szóló uj tör­vény körül még a közelmúltban is bizonytalan­ság uralkodott. A készülő törvény immár isme­retes s az érdekeltek remélik, hogy az építési tevékenység a javaslat törvényerőre emelkedése nyomán mégis csak fellendül és fokozódik az építési hitelek iránti kereslet. (öt koronával gyöngült az osztrák schilling.) Á mai prágai devizapiacon Montreal 0.01 és Newyork 0.01 kor.-val megszilárdult, amíg az am­szterdami kifizetés 1 koronával gyengült. A va­lutapiacon 5 koronával visszaesett az osztrák scbillingbankjegy árfolyam?,. A holland forint 1 és a délszláv dinár 0.125 koronával lanyhult. A lengyel zloty 1, a román lej 0.55 és a francia frank 0.50 koronával javult. (Az olasz bankjegybeviteli tilalom kiterjesz­tése.) Rómából jelentik: Az olasz postaigazgató­ság figyelmeztetésül közli, hogy a pénzügymi­niszter 1935 október 3-án kelt rendelete szerint az olasz bankjegyeknek és az államjegyeknek Olaszországba és gyarmataiba való küldéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges. Kivé­telnek csak olyan postaküldeményeknél van he­lye, amelyeket külföldi bankok küldenek Olasz­országba, vagy az olasz gyarmatokba, bankokba, vagy bankároknak, amennyiben ezek a küldmé- nyek lirahitelek nyújtására vonatkoznak­Javulást mutat a magyar külkereskedelmi mérleg Budapest, március 16. A statisztikai hivatal most tette közzé Magyarország februáiíhavi kül­kereskedelmi forgalmáról szóló 'beszámolóját. A jelentés szerint Magyarország februárban 30.6 millió pengő értékű árut vitt be (a múlt év feb­ruárjában 27.4 millió pengő értéküt), a kivitel értéke pedig 41.2 (39.21 millió pengőt tett ki, a februári külkereskedelmi mérleg tehát 10.6 millió pengős aktívummal zárult, mig 1935 februárjában a kiviteli többlet csak 1.8 millió pengő volt. A januári forgalom erős passzívuma következ­tében az év első két hónapjának mérlege 4.9 millió pengős kiviteli többletet mutat. Ez a többlet még mindig félmillió pengővel ma­gasabb, mint a Imiit év első két hónapjának ered­ménye. Januárban és februárban a külkereskedelmi forgalom volumenje 147.3 millió pengőre emelkedett a multévi 113.6 mil­lió pengővel. A januári és a februári bevitelben a múlt év ha­sonló időszakával szemben nagy mértékben emel­kedett a tengeri, ti nyers ásványolaj, a nyers- és ócskavas, a bárdolt és fűrészelt fa, valamint a nyersdohány forgalma, viszont nagyobb csökke­nést mutat a gyapjú és fésttsgyanju, a gyapjú- fonál és pamutfonál importja. Két hónap alatt 0.3 millió értékű tengerit vitt be Magyarország. A kiviteli oldalon vá'tozatlanul a hasított ser­tés vezet. A hasított sertésből több mint 10 millió pengő értékű került az év első két hónapjában kivitelre és ebből az összegből februárra 5,8 mil­lió pengő esik. Meg kell még emlékeznünk a ló­here- és lucernamagexport értékének több mint egvmi li() pengővel történt növekedéséről, ugyan­csak egymillió pengővel nagyobb értékű élőser­tést exportáltak a két első hónapban, növekedett ezenkívül a tojás és a vasfélgyártmányok for­galma. Ezzel szemben a Hízakiv-tet fobn,/r1'an m5"d«ssva 215 369 má­zsát tett ki 3,4 rririó neugí5 értékben. Az év első két ■ hónapjában 2 1 millió pengővel kisebb értékű búza került exportra, mint az előző év hasonló időszakában. (Az amerikai szesztilalom megszüntetése nagy konjunktúrát hozott) Newyorkból jelentik: A szesztilalom megszüntetése a National Distillers Products Corp.-ra rendkívül kedvező eredmény­nyel járt. A vállalat 1933. évi 15.5 millió dolláros forgalma 1934-ben 50.1 millió dollárra szökött fel. a múlt évben pedig tovább emelkedett 52.6 millió dollárra. Mennyiség szerint a vállalat 40 száza­lékkal több szeszesitalt adott el a múlt évben mint 1934-ben. Amerikában 1935-ben összesen 184.8 millió gallon szeszt állítottak elő, 70 száza­lékkal többet, mint 1934-ben. A fogyasztás meny- nyisége 62 millió gallon volt, ami 60 százalékkal haladta meg a megelőző évi fogyasztást. Amerika égetett szeszesitalkészlete a múlt évben 125 szá­zalékkal 207 millió gallonra emelkedett. ÉRTÉKTŐZSDE Prága tartózkodó Prága, március 16. (Pragoradio.) A kül­politikai helyzet bizonytalanságára való te­kintettel a tőzsdeközönség tartózikodó ma­gatartást tanúsít és feszült érdeklődéssel te­kint a londoni konferencia kimenetele elé. Egységes irányzat nem jött létre. Olcsóbbodtak: Bánya és Koihó 10, Cséh- Morva Gépgyár 25, Dux-Bodenbachi 7, Morvát Cukor 9, Kábel 6, Königsihofi Ce­ment 13, Ki izük 5, Brüxi Szén 5, régi Északi Vasút 20, uj Északi Vasul 20, Aussigi Vegyi 7 és Skoda 7 koronával. Drágultak; Alpesi 15, Kolini Vegyi 6, Máhrisch-Ostraiű Szesz 75, Malom Rt. 25, Rothau-Neudeck 9.50, Sellier 10, Schoeller 25, Hengerművek 7 és Walter 25 koroná­val. A beruházó értékék piacán a helyzet nem változott. Nemhivatalos ’kulisszban Pozsonyi Mag­nezit 7.50, Zsolnai Cellulózé 6 és Sphinx 2.50 koronával megszilárdult, amig Cseh Fegyvergyár 15 koronával gyengült. A nemhivatalos kulissz szilárdkamatozásu ér­tékeinek árfolyama nem változott. A bankrészvények magánforgalmi pia­cán Zsivnó 2.50 koronával javult, amig Cseh Iparbank 1, Cseh Unióbank 1 és Cseh Leszámítoló Bank 1 koronával gyön­gült. A magánlombardkölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST CSÖNDES Budapest, március 16. A tőzsdeközönség tartózkodó 'magatartása következtében aiz ér­téktőzsde mai forgalma szűk keretek között bonyolódott le. A tőzsdeidő elején vetemé­nyes vásárlások nyomán több papír árfolya­ma megszilárdulj később azonban a fölijar vult árfolyamok egyrésze lemorzsolódott. A forgalom egységes záróirányzat híján ért véget. A szilárdkamatozásu értékeik piacán barátságos irányzat mellett kezdődött a for­galom, később azonban a beruházó értékek piacán is gyönge irányzat lett orrá, BÉCS SZILÁRD Bécs, március 16. Az értéktőzsde mai for­galmát kifejezetten szilárd irányzat mellett bonyolította le. Alpesi árfolyama 25.90 sch il- 1 ingre emelkedett. Kuliszibau Felien és Rima kivételével valamennyi érték erőteljes ár- folyamijavulásra tett szert. Korlátban főkép­pen osztrák ipari értékek iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. A szilárdk'aimatozás'U értékek piacán barátságos irányzat alakult ki.. BERLIN BIZAKODÓ Berlin, március 16. A tőzsdeközönség nyu­galommal és bizalommal várja a politikai helyzet alakulását. Az értéktőzsde mai for­galmában visszvásárlások nyomán szilárd irápytzat alakult ki. Több. papír árfolyama 4%4g terjedő mértékben javult, ArittAzs de Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, március 16. A mai terménytőzsdén az árfolyamok nem változtak. A forgalom nyu­godt hangulatban bonyolódott le. + Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon nyu­godt irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: Nyersekor azonnali szállításra ab Aussig loko 57%—58, októberi szállításra 5514 — 56 korona. + Állatvásár. A mai prágai állatvásárra 345 cseh-morva és 217 szlovenszkói eredetű szarvas­marhát hajtottak föl. A következő árakat fizet­ték: cseh-morva áru: ökör, 3.90—5.70. bika 4— 5.50. tehén 2 60—5, üsző 4.75—6, szlovenszkói áru: ökör 4.70—7.50, bika 4.20—5. tehén 4.60— 5.10, üsző 5.50—6.20 korona. Visszamaradt: 7 cseh-morva eredetű szarvasmarha. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes’’ forgalom mellett a következő árakat fizették: birka 7—9.50, vidéken vágott belföldi borjú 8.50 —9.50, gyöngeminőségü áru 7—8, Prágában vá­gott belföldi borjú 8.50—10, vidéken vágott bel­földi sertés 9—10, gyöngeminőségü áru 8.60— 8.80, bakonysertés 8—8.60, szalonna 8.50—0.50 korona. + Marhahusárak. A mai húspiacon a követ­kező marhahiusárakat érték el: ökör eleje 7— 11.25, hátulja 8—12.50, bika 8—8.50, tehén eleje 6—8, hátulja 7—9, növendékmarha 7.25—8.00 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 864 cseh-morva hússertést, 298 szlovenszkói hús­sertést, 210 lengyel nehéz-sertést, 1160 román nehéz-sertést, 447 román, 1176 délszláv és 238 ma­gyar bakonysertést hajtottak föl. Közepes forga­lom mellett a következő árakat jegyezték: cseh- morva hússertés 6—7.40, szlovenszkói hússertés 6—7.30, román nehéz-sertés 5.75—6.50, lengyel nehéz-sertés 5.50—6.40, délszláv bakonysertés 5.60—7, román bakonysertés 5.75—6.90, magyar bakonysertés 6.20—7.10 korona. Visszamaradt: 153 hússertés, 352 nehéz-sertés és 368 bakony­sertés. Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 16. Kő 100 pengőért . . .. 471.50 10 0 schillingért . . . ' . . . 478.50 100 zlotyért............... 458.— 10 0 lejért .............................. 14.45 10 0 márkáért........... 643.— 10 0 ezüstmárkáért ................ 755.— 100 dinárért ........................... 53.425 100 svájci frankért.. 788.50 10 0 francia frankért ..... 159.70 100 Belgáért ...................... 408.— 10 0 líráért ............................... 164.40 10 0 holland forintért .... 1640.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért....... 119.50 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, március 16. KŐ 100 pengőért . ....................... 474.50 10 0 schillingért ..................... 481.50 10 0 zlotyért ........................... 461.— 10 0 lejért ............................... 14.75 10 0 márkáért..................... . 647.— 10 0 ezüstmárkáért ............... 765.— 10 0 svájci frankért... 791.50 10 0 dinárért ........................... 53.825 100 francia frankért ..... 160.30 100 Belgáért ........................... 410 — 100 Uráért................ 165.60 100 holland forintért .... 1646.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért 120.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom