Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-15 / 63. (3912.) szám
1936 március 15, vasárnap. 'X>RAGAI-A\AGtARHlRnAI> 17 A százéves Kisfaludy Társaság Lapozgatás az első magyar irodalmi társaság évkönyveiben »• A megalakulás története A Társaság pályadijkiiüzése ajándékozta meg a nemzetet Toldival Budapest, márc. közepe. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Február 16-án — ámint arról a Prágai Magyar Hirlap már beszámolt — nagy ünnepe volt a magyar szellemi életnek. Az Akadémia dísztermében a Kisfaludy Társaság, az első modern értelemben vett irodalmi társaság ünnepelte alapításának százéves jubileumát. A Kisfaludy Társaság százéves működése egybeesik a magyar irodalom legjelentősebb száz esztendejével, célkitűzéseit és rendeltetését nem haladta meg az idő és friss energiával kezdi meg újabb lusztrumát. Az ünnepélyes alkaA 18. század utolsó negyedében a magyarság jobbjaiban felébredt a nemzeti öntudat s ezzel nemcsak az irodalom született újjá, de átalakult a társadalmi es politikai élet is. Bécsből indult ki a mozgalom és Bessenyey György volt a kezdeményezője. Ő hangoztatta először, hogy az újjászületés ... feltétele a magyarnyelvű irodalom és kultúra teremtése. A riadó lelkes visszhangot:vert, de sok nehézség állott útban. Voltak írók, de nem volt irodalmi élet s nem volt irodalmi központ. amely összefogta volna a sz,éíhazó erőket. A török uralom Budáról kipüsztitot- ta nemcsak műveltségünk emlékéit. Hanem a magyar lákosságot is, utána németek telepedtek meg benne s nem látszott hivatottnak. hogy egykor a magyar élet központjává fejlődjék. Ez a merész álom Kármán József lelkében foga-mzott meg és a fejlődés természetes rendjén lett valósággá. Révay József tudományosan megformálta nyelvünk két és megalkotta törvényeit, Kazinczy pedig felsőbb irodalmi nyelvvé nemesithette. lom nagyon is aktuálissá teszi, hogy az egyetemes magyar olvasóközönség megismerje ennek a százesztendős történetnek kiinduló pontját. E napokban jelent meg a magyar könyvpiacon az a 270 oldalas, nagyszabású történelmi munka, melyben dr. Kéky Lajos kormányfőtanácsos, főiskolai tanár, a társaság főtitkára egybefoglalta a száz esztendő részletes történetét. Dr. Kéky Lajos professzor könyve alapján a Prágai Magyar Hirlap hasábjain rövid összefoglalásban ismertethetjük a társaság megalapításának körülményeit. irodalomnak is vannak problémái. Lassanként egész írói kör alakul ki körülötte s Kisfaludy lakásán pipaszó mellett vitatták meg az irodalom kérdéseit. Lakása egyre szükebbnek bizonyult és gróf Károlyi György titkárának, Bártfay Lászlónak lakásán tartják 1826-tól összejöveteleiket. Itt találkozott 1828-bán Kisfaludy az öreg Kazin- czyval — Orlay Petrics Soma metszete örö- kiti meg ezt a történelmi jelentőségű találkozót s a szent öreg kezet nyújt pályatársának: ..Igen tisztelt férfiul Barátságodat kérem!'4 Eljött az ideje, hogy érdemes öregeket felváltsák a fiatalok. Kazinczy régi hivei leszorulnak az irodalom éléről. Az irodalom nemcsak vezért cserél, hanem súlypontot is, Kazinczy helyébe Kisfaludy állott, Széphalom helyét Pest foglalta el. S az uj irodalom egyik főtényezője, hogy Budapest az ország fővárosává fejlődik. Ide gyűlnek az Írók, az irodalmi élet szervei, a nyomdák, a könyvkereskedések, itt alakulnak meg a tudományos és szépirodalmi társulatok, itt bontakozik a magyar művészet s emelkednek a magyar színház falai. Kisfaludy és köre tette a német Pestet a magyar szellemi élet központjává. Kisfaludy nem érhette meg. hogy kivegye részét a reformkor munkájából. 1830 november 21-én meghalt. Ott, a koporsója meltett határozták el barátai „mintegy az ő felszálló szelleme által ihletve44, hogy együtt,' maradnak s megörökítik a mester emlékét. Ott született meg a Kisfaludy Társaság! A Társaság alapítása Kisfaludy kezdeményezését társai folytatták. Toldy Ferenc került az élükre, . akiben minden képesség megvolt a vezéri szerepre. Egyaránt megvolt benne Kazinczy agilitása és Kisfaludy szeret etremellósága; Szerencsésen egészítette ki társait: Bajza hadakozó keménységét é3 Vörösmarty passzivitását. Szinte rejtély, hogyan lett annyira szenvedélyes magyar a budai német po'gár'iuból. Az irodalom látható feje Így a triász volt, vezető- szerepre jutnak az Akadémián, az 1837-ben megindítóit Aíiheneum révén az irodalomban s a szín házban. Toldy már 1829-ben felvetette egy irodalmi társaság alapításának tervét, de sok nehézséggel kellett megküzdenie. Már 1831 januárjában egyesült Kisfaludy tiz barátja azzal a céllal, hogy mesterük müveit kiadják és szobrot emelnek neki. De ott volt a távolabbi cél is: „gondoskodni, hogy barátunk emlékezete azontúl is intő példakép s a jövő nemzedékek legnemesebb erőinek egyesitője maradjon44. Toldy 1836 november 12-én ülésre hívta össze társait, de az előkészítő ülés már julius lTén megvolt és ezt a dátumot fogadta el a Kisfaludy Társaság alapításának napjául. Toldy több Ízben utalt arra, hogy' a társaság alapításakor szemük előtt a párisi Académie des jeux floreaux lebegett, ők is olyan társaságot akartak létesíteni, mely költészeti és széptani pályázatlhirdetésekiben termékeny szempontokat követhessen. így tehát a társaságot Toldy alkotta meg és vezette négy évtizeden keresztül. Félszázadon át a társaság története az ő élete történetének egy része. Kisfaludy barátai nemcsak Ferenczy márványszobrában akarták, .megörökíteni mesterük emlékét, hanem egy élő szervezetben, egy .tovább munkálkodó irodalmi társaságban, amely tovább képviselje az ö irányát.’ A költészetnek nemzeti forrásból kell a legtöbbet merítenie, az irodalom feladatát áh itatós komolysággal kell venni és buzgó odaadással kell a világirodalom remekeit tanulmányozni: Ezek voltak az eszmék, amelyeket az alapítók kitűztek és a Társaság száz éven keresztül képviselt a magyar ueínzet. szelleméi etében. I A „jutalmazó" társaság 1838 február hatodikén tartotta a társaság első , közű Lését4-, amely fényes vendégek koszorújában folyt le: Ettől az üléstől kezdődik a társaságnak a nyilvánosság előtt is megnyilatkozó féAz utolsó nomádok Sztovenszhén Kisfaludy átveszi Kazinczytóí a vezetőszerepet Csak ez előmunkálatok után következhetett el. hogy ennek a nyelvnek birtokában a költészet tárgyköre kiteljesedhessék s müformái gyarapodhassanak. Ennek a feladatnak megoldása várt Kisfaludy Károlyra és kö* rére.'' j :Megvalósulásra jutott tehát „Kterafuránk első szüksége44, a nyelv ügye, de még hiányzott az irói központ Révay hiába- buzgólkodott, Kazinczy pedig leveleivel pótolja a centrumot, de az sem állott módjában, hogy irodalmi közlönyt indíthasson. Érezte, hogy a fővárosban kellene lábát, megvetnie, de minden tö-. rekvése hajótörést szenvedett. Kazinczy „pesti triásza": Horvát István, Szemere Pál és Vitkovics Mihály megkisérelte, hogy bizonyos mértékig szervezettnek mondható írói kört létesíthessen Pesten, Kultsár István körül is összeverődött egy irói társaság, az első igazán jelentős lépés azonban a Tudományos Gyűjtemény cimü folyóirat létesítése volt, amelyet Fejér György egyetemi teológiai tanár inditott meg 1817-ben. Ebben vívta nyelvújítási harcát Kazinczy, itt bocsátotta közre híres bírálatait Kölcsey s hírhedt történelmi dolgozatait Horváth IstvánMár tudományos összejövetelek is keletkeznek. Pest tudományos, szalonja gróf Teleki Lászlónak háza volt. Itt főként az Akadémia létesítése mellett buzgólkodtak. Ezeken az irói összejöveteleken csakhamar magára vonta a figyelmet egy daliás, világlátott, modern műveltségű s mindjárt első fellépésével nagy színpadi sikereket arató ifjú költő: Kisfaludy Károly. Ö vetette fel határozott formában elsőnek egy szépirodalmi közlöny meginditásának szükségességét. Az 1820. évi MarcziSányi-dijat, a későbbi aadémiai nagyjutalom ősét. Kisfaludy Sándor nyerte és ő ezt a 400 pengő- forintot kölcsönadta öccsének s aztán még gyűjtés utján összehozták a szükséges ősz- szeget. 1821 őszén jelent meg az Auróra elsőkö- . teteKésőbb Kisfaludy függetlenítette magát az alapitó részvényesektől s a maga szellemében szerkesztette az Aurórát. Az irodalmi élet egységesítésére törekedett. de a maga modernebb szellemében akarta megszervezni ezt az egységes irodalmat. ö figyelmeztette először híveit — és ez merőben ellenkezett Kazinczy felfogásával —, hogy a hazafias feladaton kívül az SetsőesaltáRőx népét még mindig rettegésben tartják a kóborló cigányok . V *, v... ’ , . 1 - -■ ,i - i l2. v. • / / . ,j • Cigánypasszus és más furcsaságok az országutak füstösképü népének életéből Felsőcsallóköz, márcúis hó. (Saját tüdósitónk- tól.) Fei’isöcsaíilóköz lakosságának az utóbbi .'.évekbe®- állandó -gondot okoztok a magántulajdon elten irányuló, 'sorozatos bűncselekmények. Titokzatos lopások történtek, akárhányszor fényes nappal fosztották ki a Somorja főuccájá.n lakó Mzidsszonyt éjjel pedig a környékbeli gáadák tyúkóljait és lucernásait .fosztogatták, sőt -az óirézáguton 'haladó' szekerekről is lelopták az árút, noha'figyelő, ült a kocsi tetején. Utóbbi esetben a zsákmányt a nagymagyari cigánytáborban ,találták meg a'csendőrök. Mert a-nyomok legtöbbje Nagymagyarra vezetett. Mit mond a bűnözési statisztika a cigányerkölcsökről? A rendfenntartó . hatóságok erélyes kézzel igyekeztek, a cigányok garázdálkodásának véget vetni. Szó volt lo vasosendőrségröL, sőt mo- totoéitott1 csiendőiri szolgálat bevezetéséről is, a „cigánypasszusok* beszerzését pedig kötelezővé tették és amelyik kóbor füstös ilyennel nem rendelkezett kíméletlenül lezárták. Az üldözés is akárhányszor fiaskót vallott, mert nem egyszer, amidőn a csendőrök nyomukba értek a -zsákmányt szállító cigány karavánnak a cigányság férfitagjai hirtelen kifogták a lovakéit, szétosztották egymás között a lopott és esetleg rablótt. holmit lóra ültek és el vágtattak, a csendőrök részére pedig visszamaradtak a kocsik a nőkkel és sivalkodó gye- r&khaddáil A legutóbbi időkben azonban a haló- sági szigor oly súllyal nehezedik a cigányságra, illetőleg ennek kóborló csapataira, hogy - a somorjal járás bűncselekményei statisztikája az elmúlt évben már 25 százalékos javulást mutatott fel. A javulás részben arra., is visszavezethető, hogy a .cigánypasszus, azaz. vándortevéi már mem- csupán a személyre, de az egész családra és a birtokukban lévő kocsira és lovakra is kiterjed. Cigánynak fegyvert horda,nia nem szabad, legfeljebb fejszét tarthat, magánál A mód.'ahogy a kóborc:gányok bűncselekményeiket elkövetik,' még .eandőszerrot is sajátságos úgy : leleményesség, mint elszántság tekintetében, A somorjal járásban ugyanis mintegy 2000-re tehető a cigányok száma, még,'pedig. Nagy magyaron 600, Püspökin 800. Kémagyairón 40Ö, Jókán 500. Misérden 100, ezéukivül kisebb-nagyobb helyi csoportok és 200 zenész. A cigányság legaagyoibbré&ze részint gazdasági cseléd) részint' tégiavetéssefl fog- éálikózik, csupán egy kisebb rész közűtek a kó- borcágány. akik tisztességes, jövedelmező foglalkozásit nem űznek s lopáisból és hatfácsólásból tártják fenn magukat. így „dolgoznaku ők.,, Nem nélkülözi az érdekességet a „munkarendjük44/ ■ . .. h; / ; V:. Télen főteg a,z éléskamrák, nyáron pedig a baromfiállomány látogatásét űzik nagy előszeretettel. Akárhányszor előfordul hogy a fő tanyáról a Legtöbbször Nagy magyarról az éj Leple alatt áiikocsiznak a. szomszédos galáiatai, vagy dnnaszerdahelyi járás területére, ott ,.eze- reznek“ élelmiszert és esetleg más egyebet is, reggelre pedig, mintha, ml sem történt volna, ismét otthon vannak. A .cágánynők koldulás ürügyével kettesével látogatják ’ meg adata házait. V Az egyik bemegy alamizsnát kérni, ezalatt a másik az udvaron hosszú zsineg végén horogra akasztott kukoricaszemet vet a baromfi elé, amelyet az bekap, ékkor a cigányasszony a zsineggel magához húzza a zsákmányt, kiveszi a szájából a csalétket, kitekeri a tyuk vagy csirke nyukát és a bő szoknyája alá akasztja, , ; illetve az ott ügyesen elhelyezett zsákba csúsztatja,. Mire a kolduló asszony a házból k;jön, igyekezve közben, hogy minél huzamosaibb ideig tartsa fel a ház népéi addig az udvaron csirkére , bong ás zó14 asszony esetleg tetemes, zsákmányra tett szert. Hasonló' az az. eljárás is, amidőn az egyik nő kártyával lép be a házba, jóslásba kezd és leköti- aiz ohtíakók figyelmét, mialatt társnője látogatást- tesz a konyhában és főteg az éléskamrában. Nem ismeretlen a csendőr! közegeik előtt a cigányok azon eljárása 6em, hogy télviz idején csendesen befeszLtik az ablakot és az alvó házuép jelenlétében fosztják ki a lakást, majd ismét az ablakon keresztül távoznak. Hogy az esetleges üldöztetést, meggátolják, kívülről eredeti módon megszerkesztett faléccel reteszelik el az ajtót, amelynek kinyitása a házbel'eket hosszabb időre lefoglalja és ezalatt a tolvajok már messze járnak. i Csurkó, Bajuc, meg a többiek A felsőcsalilófcözi kób >fló cigány tábor, — amély nagy éloazexétettol üti fed sátorfáját váz mellett, — egyes vezéralakjai jól ismert szereplői a cvsmdőiriliakitanyának és. a. somorjal' fogháznak. valameinnyiem büntetett elöéletüek és a legtöbbjük csúf névvel is rendelkezik, amely azonban valójában véve nem csúf név, hanem egymás között ezen a néven illetik egymást. Így: Lakatos' György „Cs'Urlkó“, Lakatos Va- tenifin, Lakatos Mihály ,, Bajuc A a főnökük Lukács János „Gúnár44. Sztojka György „Boro- vicska“. Kovács György „Páka", Rafael:■ András „Csűri44, Rafael Máté „Musul44, Sztojka János „Gyöngyös14, Sztojka György és Sztojka Lajos „Tojó44. Ez a kóborcsapat, amely hozzátartozóival együtt 53 főből áll, még mindig réme a lakosságnak, amely érthető eltensizervvel viseltetik velük szemben. Néhány évvel ezelőtt fordult elő, hogy amidőn a csehországi „cigánykirályvála/sztás44- ról jött vissza egy nagy karaván, hogy Cealiió - közön keresztül térjen haza, a cigányok nője, féri!a az éhségtől és szomjúságtól majd összefogyva köoyörgötit a falubelieknek.' A községek. lakói azonban olyannyira -elzárkóztak élö- . lük, hogy még .pénzért sem akartak nekik' kenyeret adni itatni nem engédték, őket, • csupán a csendőrök szánták, meg a siralmasain elcsigázott csapatot és. vettek részükre pénzért élelmiszereiket. Akkoriban ugyanis az egyik cVány a felsoroltak között agyonlőtt egy másikat és ezen eset még jobban felikorbácsolta az ellenszenvet irántuk. . Ha a cigányon uj sárga csizmát és nyaka körül uj vörös kendőt látnak, azonnal gyanús az emberek előtt. Még ha, tisztességes utón jutott is hozzá. Tény viszont az is, hogy a cigányok álltai elkövetett lopások, betörések és rablások nagyrésze nem jut a hatóságok tudomására, mert a kárvallottak félnek a cigányok bosszújától, hogy meggyujtják a házukat és ezért inkább nem tesznek feljelentést. A modern időik rohanó szele megkongat ja. a kóborló cigányság fölött is a lélekharangot. Az- űzött vad körül egyre ezükebb a kör, kitömi nem lehet belőle. És el fog jönni az az idő, amidőn a falu-lak ossága felliéfekzik, Csallóköz földje pedig ismét, .egy. r darab romantákrával lesz szegényebb. Cs. I.
