Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-15 / 63. (3912.) szám

12 4 vasáemp sp®d§a A nemzetközi írontOD BUDAPESTEN Magyarország és Németország futballválogatottjai találkoznak, czutla] 12-sz«r. A németek legutóbbi sikeredre Budapesten 6ze- retnék a koronát tenni, azonban a magyar vá'oga- tott együttes is erősen bízik a győzelemben. A nagy éredklődéesel várt találkozót Krist prossnitzi bíró vezeti. Előtte az amatőr válogatott magi ar csapat a Vidékkel mérkőzik. — LUZERNBEN Svájc B. vá­logatott csapata Luxemburgot látja vendégül. PRÁGÁBAN az állami ligában a Slavia a Tep- ljtzer FK-bál, a DEC pedig a Viktória Pihennél j mérkőzik. A Sparta BRÜNNBEN a Moravská Slavia ellen áll. ki. PROSSNITZBAN a DSV Saáz, PIL-j SENBEN az SK Nácliod, KOLINBAN az SK Bratis- lava és KLADNÓN a briinni Zidenice a helyi SK-ok. vendége. A nyugatszlovenszkói divízióban teljes programi lesz, amit más helyen méltatunk, -r- A CeáF— i MLSz kerületeiben a nyugati részen POZSONYBAN! a Rapid a PTE-tel és az Admira a Berggel, DIÓ­SZEGEN a DSE a Donaustadttal és SZENTEN az’ SK a Virágvölggycl mérkőzik. — A középkerillet- [ LOSONCON a LAFC a Ragyolci TK-bal, FÜLEKEN i az FTC XI. a Rimaszombati AC-bal és RIMASZOM­BATBAN a RME a Tamásialai MSC-bal mérkőz k. | A keleti kerületben a nyugati csoportban a Király- ke Íme ci SC UNGVÁROTT játszik az UTX ellen. A nyugati zsúpéban NAGYSZOMBATBAN a két helyi csapat: a Rapid és az SK találkozik. NYIT- RÁN a NyAC a Tapolosányi SK-bal találkozik. A: pozsonyi Mák ka be a VÁGUJHELYEN, a pozsonyi; Városi Müvek ZOHORBAN és a Bazini SK PO­ZSONYBAN a Sparta ellen játszik. BECSBEN a bajnokság során az Austria a Föo- ricísdorífal, a Wacker az Admirával. a Libertás a ; Favoritner AC-bal, a WAC a Vienr.ával, a Hákoacth kp, FC Wiennel és a WSC á Rapiddal mérkőzik. NYUGATON a rendes bajnoki mérkőzések van- ] nak. soron. Kárpátaljai sporthírek- Még Csapnak is vannak bajnoki reményei a GsAF-MLSz kerület ungvári csoportjában, mert csak öt pont hátránnyal állanak a vezető kirá-ly- belmeciek megett a harmadik helyen, a második UMTE. -mindössze egy ponttal előzi meg a CeSE-t. A kisvárdai Farszky, Keletmagyarország váloga­tott középfedezete a járási hivatal tilalma folytán nem játszhat többé Csapon és már ki is adták a| Nyíregyházi TVE-nek. Csupán két idegenből jött játékosa van Csapnak, az UMTE-ista: Ackermann és Kábán I., a többi saját nevelés. A csapat ta­vaszi képességeire jó fényt vet a Rusj II. csapata felett aratott győzelem, mert a diviziós bajnok tartálékcsapatában több diviziós játékos is sze­repel; Az egy hónapra kitiltott Ackermann helyén & kitűnő?? fiatal Dankó fog védeni. Az összeállí­tás: Dankó; Balogh I. és II.; Siegl III., Papp, Var- jassy I.; Mikulsjcsik, Mecsey, Kábán I., Csopák, TIernyila. Uj ember az UAC atlétikai osztályának veze­tőségében a szobránei dr Preusz Béla, aki mint kassai és prágai atléta állandóan vendége volt a kéksárgáknak. Most visszalépett az UAC-ba és mint tényleges futó is nagy hasznára lesz egye­sületének. A vezetőséget igy alakította meg a szakosztálygyülés: Elnök: Markó Bertalan, vezető: dr. Preusz Béla, intéző: Győrffy Dezső, jegyző: jfj. Ruják Endre. Az osztálygyülésen az elnök­ség tagjai közül megjelent Horny Oszkár és Szé-I kely Gy. Levente, akik megígérték az atléták fo-S kozott támogatását. ■ A Pálinkái „Testvériségé uj tisztikara: Diszelnök Kaincz Sándor. Elnök Kaincz József. Társelnök Szikora Mária. Alelnök Pohareczky Károly, Ügyve­zető elnök Wiesinger Ferenc. Titkár Bauerehhmidt János. Intéző Stefánszky János. Pénztáros Ge b?r József. Jegyző Fógel Andor. Ellenőrök Giga János és Kennel Károly. A labdarugó szakosztály vezetője Kaincz József elnök. Választottak 12 tagú választ­mányt. Ősz óta két jó labdarugóval gyarapodtak: Langer M. Sohönbergből. Bíezina ped:g Olmützbol került Várpalánkára. A veszteség négy katona: Gerber I. és II., Czipf és Kaincz. A bajnokságban induló tavaszi csapat: Jakuibovits — Teipsz I. és II. — Varga, Hucs, Medve — Maluska, Kaincz, Pe­lenka, Metz, Langer. Nagykaposra került Huszágh, a Kassai SC váloga­tott középcsatára és az UAC-ba átigazolás alatt ál­lott Kassai is visszatért anyaegyesületébe, amely­nek tavaszi csapata: Béres — Kassai, Pasztirák I. — Sáffa, Dezső, Barlog — Pasztirák II., Balguta Huságih, Magda, Czap. Csak az UTK élt vétójogával a, birák ellen a CsAF—MLSz kerületi ungvári csoportjában, Gott- lieb Ferenc, Janusovszky Dezső, Nagy Sándor és a munkácsi Guttmann ellen tiltakoztak. Az UTK sorsdöntő közgyűlése március 21-én, szombaton lesz. Ekkor fogDak véglegesen dönteni a labdarugó szakosztály sorsáról. SPORTHÍREK )( A Rozsnyói SC március 22-én dé’előtt fél 11 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését Rozsnyón, az. Úri kaszinó helyiségében. — Ha a közgyűlés a kitűzött időben nem lenne határozatképes, úgy azt félórai várakozás után okvetlen megtartják )( A planicai siugróversenyt mégis megtartják. A favorit Birger Ruud és Sigmund Rund norvég síugró-testvérek megérkeztek. Tegnap edzésen Novsak 81 méteres uj jugoszláv rekordot ért el. )( Az amerikai Higgins Amherstben a 100 méte­res mellúszásban 1:10 perccel beállította nemrég szerzett világrekordját. Higgins a 100 yardon l;Ol perccel uj amerikai rekordot állitott fel. 'PRKOAI-A'VaCÁAR-H IRIj m> 1936 március 15, vasárnap. Magyar bankmériegek ■ Bwhpzsi suríesi'M ieíSitése ■ Budapest, március 14. A Magyar Általános 1 Hitelbank volt a magyar pénzintézetek sorában • az első olyan intézet, amelyik a bankzárlatot kö­vető nagy bizalmatlansági' hullámmal bátran' szembenézve, az elért nyereséget nem osztotta1 szét a részvényesek között, hanem immár ötö­dik éve az egész elért üzleteredményt leírásokra, tartalékolásokra fordítja. A közönség, a részvé­nyesek és a betevők a vezetőségnek ezt a körül­tekintő politikáját azzal jutalmazták, hogy még nagyobb bizalmat tanúsítanak a Hitelbank iránt. Az intézet a kezelésére bízott takarék- és folyó- számlafcctéfek összegét az elmúlt évben 17 mil­lió pengővel, azaz a 12 legnagyobb magyar banki és a Postatakarékpénztár egyéves együttes be-1 tétemelkedésének több, mint25%-ával emelte. Ez | a számarány minden kommentárnál beszédeseb- j! ben hangsúlyozza, hogy az uj magyar tőkekép-!, ződésben a Hitelbank milyen szerepet tölt be. Az elért tiszta nyereség 2.2 millió pengő, szemben a tavalyi 2.1 millióval. Előzetesen aí nyereség-veszteségszámlán azonban az intézet £ már 2.1 millió pengőt számolt el leirások címén. Ha ehhez hozzávesszük a nyereségfölosztásban szereplő 700.000 pengő nyílt tartalékolást, ki­derül, hogy az iníézet a bankzárlat óía belső’ megerősítésre 17,700.000 pengőt, az 1930. évi- kihelyezési állománynak mintegy 4,5%-át fordí­totta. Külön említést érdemel, hogy a bankzárlat; óta az intézet az igazgatósági tagoknak nem fizeti tantiemét, egyidejűén azonban tisztviselői politi-í kája ugyanúgy, mint a múltban is. példásnak ne­vezhető, Ez a megállapítás úgy a tisztviselők fi­zetésére, mint előmenetelére és a bank szociális! intézményeire vonatkozik. Az előterjesztett mérleg további számottevő haladást is jelez, amennyiben a bank külföldi kötelezettségeit tovább csökkentette, még pedig- 19 millió pengővel. Ebből mindössze egymillió, pengő esik egyes külföldi fizetőeszközök árfo-| lyamcsökkenésére, mig a többi az egyéb hitele-fi zők esésére és az azzal kapcsolatos kötelezettsé-| gek hanyatlására jut. A pénztári készletek és zsirókövetelések 15.41 millióról 16.6 millió pengőre, az adósok állomé-a nya és a váltótárca összesen 213 millióról 216a millióra emelkedett, ami mellett külön említést érdemel, hogy az adósok 130 millió pengős téte­lén belül a nyílt kihelyezések erősen csökkentek, az egyéb fedezettel ellátott adósok összege vi­szont hasonló összeggel szaporodott. Az értékpapírok és érdekeltségek 6.5 milliói pengővel 59 millióra szaporodtak. Az emelkedés főleg a banknak egyes vállalatok alaptőkeemelé­sével vállalt részesedésére vezethető vissza. Az intézet szolid mérlegfölállitási gyakorlatát igazol­ja, hogy az értékpapírokat a december 31-én ér­vényben volt tőzsdei árfolyamnál lényegesen alacsonyabban állította be a mérlegbe. A törlesztcses jelzáloqkölcsönök közel 2 mil­lióval 32.6 millióra csökkentek. Az áruosztályok a lefolyt üzletévben is kielégítő eredményeket értek el. A Hitelbank szem előtt tartva az érdekköri iparvállalatokhoz fűződő fontos közgazdasági ér­dekeket, még az elmúlt évek kedvezőtlen gaz­dasági viszonyai közepette is változatlan kész­séggel állott az emlitett gyárvállalatok rendelke­zésére és továbbra is nagy gondot kivan fordí­tani ezeknek a kapcsolatoknak ápolására, annál1 is inkább, mert az ipari helyzet fokozatos javu-' lása immár a termelés legtöbb ágában mindjob-j bán érezhetővé válik. * ¥ * Az Angol—Magyar Bank eredményszámlája: és mérlege nagyarányú fejlődést jelez minden t vonalon. A tiszta nyereség 1.2 millió pengő, amii lehetővé tenné az osztalékfizetést, de a vezetőség, előrelátó gondossággal osztalékfizetés helyett az! egész összeget az intézet belső erősítésére for­dítja. A lefolyt üzletévben a gazdasági válság enyhülésének újabb jelei mutatkoztak, ami a bank üzletmenetének általános élénküléséhez ve­zetett. Leírásra a tavalyi 540.000 pengő helyett 650.000 pengőt fordít az intézet, amihez hozzá­számítva a nyereségfölosztásban szereplő 500.000 pengő külön tartalékolás elnevezéssel jelzett le­írást, továbbá 100.000 pengő nyílt tartalékolást, az intézet közel 1.3 millió pengőt fordít vagyoni helyzetének újabb erősítésére, Á mérleg tételei közül külön kiemelendő, hogy a betétállomány 9.3 millió pengővel emel­kedett, olymódon, hogy a takarékbetétek 34 mil­lióról 40 millióra, a folyószámlabetétek pedig 40 millióról 43 millióra emelkedtek. A bankári kö­vetelések összege 13.1 millióról 13.6 millióra sza­porodott, a váltótárca pedig 48.1 millióról 53.2 millióra, azaz az intézet az idegen tőke szaporu­latát kizárólag mobil kihelyezésekre használta föl. Az Angol—Magyar Bank külön erőssége, hogy külföldi nagyrészvényesei azonosak küUöl- di legnagyobb hitelezőivel és így az ilyen jellegű kötelezettségeinek visszafizetése sürgős gondot nem okoz. Ezeket a tőkéket tekintet nélkül a de­vizaforgalmi korlátozásokra, továbbra is a ma­gyar gazdasági élet céljaira kamatoztathatja. Az adósok tétele 2 millió pengővel 57.4 mil­lióra emelkedett, ami szintén amellett bizonyít, hogy az ügyfelek hiteligényeit a jelenlegi gazda-, sági viszonyok között is a bank méltányosan" elégítette ki. Mindezeknek a banküzletágaknak! örvendetes élénkülése és gyümölcsöző föllendü­lése méltóképen egészíthető ki azzal a megállapí­tással, hogy az intézet érdekkörébe tartozó vala­mennyi ipari és kereskedelmi vállalatnál tovább folytatódott az előző évben észlelt javulás, A forgalom emelkedésével e vállalatok üzletered­ménye is megjavult, ami kifejezésre fog jutni osztalékfizetés formájában olyan alapításoknál is, amelyek az elmúlt években nem fizettek osz­talékot. ★ ★ -k A Eelvárosi Takarékpénztár, amely már né­hány év óta nem fizet osztalékot, tiszta nyereség címén 315.000 pengőt mutat ki, amiből 150.000 j pengőt nyílt tartalékolásokra fordít, 135.000 pen-j got pedig elővezet a jövő évre. A tényleges idei! gazdálkodási nyereség csak mintegy 180.000 j pengőt tesz ki, mig a többi, az ugyancsak az elő­ző évről áthozott nyereség. Az eredmény a Bel­városi Takarékpénztárral a közelmúltban történt események tekintetbevétele mellett igen kedve­zőnek mondható, hiszen köztudomású, hogy az intézet a bankzárlatot követő időkben az általá- nosuló bizalmatlansági hullám következtében igen nagy betételvonásokat szenvedett el. Az ak- j kori viszonyok követelményeit azonban csakha-| mar fölismerte és jóllehet presztizsókokból 1931-1 ben a bankzárlat által okozott igen nagy meg~| próbáltatások ellenére — talán erején fölül is —,1 még' fönntartotta az osztalékfizetést, mely célras 480.000 pengőt fordított, később ráeszmélt, hogy a rideg' tényekkel számolnia kell. A fokozódott betételvonások miatt a magyar pénzintézetek ál­tal alapított Magyar Szavatossági Bankot is igénybe vette és igy a többi magyar bank szoli­dáris segitőkészségének eredményeként sikerült is a válságos időket áthidalnia. Mérlegmectiszti- tási okokból nyílt piaci visszavásárlások utján alaptőkéjét 12 millióról 8 millió pengőre leszál­lította, egyidejűén pedig a nyílt tartalékokból is egymillió pengőt erre a célra használt föl. Csak’ örülni lehet, hogy az intézetet sikerült jelenlegi kereteiben fönntartani, mert a tiz év előtti nagy jelzálogüzleti konjunktúra folyamán a Belvárosi Takarék úgy Newyorkban, mint Londonban sok emisszióját helyezte el, már pe­dig a kibocsátó magyar intézet bajbakerülése e londoni és newyorki vonatkozások miatt az egész magyar hitelszervezetet helytelen megvilágitásba helyezte volna. A takarékbetétállomány közel 2 millió pengő­vel 11.7 millió pengőre, a folyószámlabeíétállo- mány 1 millió pengővel 6.2 millióra szaporodott, úgyhogy jelenleg a betétállomány 18 millió pen­gőt tesz ki, ami azonban az 1930. évi, tehát a bankzárlat előtti betétállomány 29 millió pengős összegénél még mindig körülbelül egyharmad- résszel alacsonyabb. A váltótárca árnyalatilag szintén erősödött: 11.5 millió pengő, de itt ugyancsak fönnáll az, amit a betétállománynál már említettünk, a bank­zárlat előtti 24 millió pengős váltótárcának még a felét sem érte el. Igen érdekesen alakult a forgalomban lévő köt­vények tétele, amelyeknek összege a legutóbbi mérlegben 16.5 millió pengőt jelent a tavalyi 17.4 millió és tavalyelőtti 19.3 millió pengő összeggel szemben. Ez amellett bizonyít, hogy az intézet a reábizott takarék- és folyószámlabetétek szapo­rulatát nem annyira uj hitelfolyósításokra, mint inkább a több hasznot ígérő — pari alatti árfo­lyamon történő — záloglevélvisszavásárlásokra használja föl. A magyar királyi Kúria tudvalévőén adott ese­tekből kifolyóan tavaly olyan döntést hozott, hogy a részvénytársaságoknak az ügyvezetésben külön szerződés alapján résztvevő igazgatósági! tagjai illetményeit a közgyűlés által el kell fo­gadtatni. A magyar pénzintézetek idei közgyűlé­si tárgysorozata ennek megfelelően magában fog­lalta az egyes igazgatós’ági tagok illetményeinek jóváhagyására vonatkozó napirendi pontot, nem­különben az egyes igazgatósági tagokkal kötött szolgálati szerződések ismertetését. Ezek a szerződések és a bennük lévő adatok a közgyűlés nyilvánossága elé kerülvén, egy- szersmindenkorra eloszlatták azokat a jórészt po­litikai hátsó gondoláttal terjesztett híresztelése­ket, amelyek a bankvezetők fantasztikusan ma­gas javadalmazásáról szóltak. Ezek a híresztelé­sek sok esetben már azt is állították, hogy egy- egy bankvezériek a fizetése meghaladja a ma­gyar miniszterelnökök jövedelmét is. Mindenesetre jellemző az egyes bankok szel­lemének különbözőségére, hogy a legnagyobb magyar bankok egyike, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, amelynek mérlegösszege 430 mil­lió pengő, csak egy igazgatósági tagjával kötött olyan szerződést, amely közgyűlési jóváhagya­tást igényel. Ez az egy igazgatósági tag: Weiss Fülöp. Az intézet többi vehetői egyszerű alkal- lazottak, akiknek ügyeit a személyzeti osztály intézi. A Belvárosi Takarék, amelynek mérleg- ] összege viszont mintegy 60 millió, azaz a Keres-1 I kedelmi Bankénak egyhetedrésze, a közgyűlésen ] 3 igazgatósági tagjával Kötött szerződést muta- . tott be. i SZITTYA. „A mai he'yzet stabilizálása is gazdasági tervet igényel" Prága, március 14. A csehországi cukoripari egyesület mai ülésén dr. Joe Hartmann a gyár­ipar és a cukoripar időszerű kérdéseiről beszélt* Kijelentette, hogy a nemzetközi cukortár gyűlé­sek a külpolitikai események miatt szenveditek halasztást. Csehszlovákia gazdasági helyzeté" nek ismertetése során leszögezte, hogy Cseh­szlovákiában egyre nagyobb arányokat ölt az interven cionizmus s ezért szükségesnek tartja, hogy az illetékes tényezők mielőbb elkészítsék a már régen esedékes gazdasági tervüket, mert a mai helyzet stabilizálása és a munkanélküliség fokozódásának megakadályozása csak az egy­séges gazdasági terv realizálásával érhető el. Dr. Hmlmann annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a gazdasági helyzet javulása nélkül nem érhető el a költségvetés egyensúlya, mert az adóterhek emelése és az uj adóforrások megnyitása nem alkalmas eszköz az állami költ­ségvetés egyensúlyának megteremtésére. Az előadó ezután a csehszlovákjai cukoripar helyzetének ismertetésére tért át: Az 1935/36. évi cukorkampány eredménye, főképpen Cseh­országban, csalódást keltett. A vetésterület az előző évhez viszonyítva nem változott, a cukor­répatermés mennyisége azonban az 1934/35. évi kampányra vonatkozó kimutatásban közölt 19.5 millió q-ról 16 millió q-ra esett vissza s a répa cukortartalma 17.57 százalékról 16.11 százaléka ra hanyatlott. (A kisaníantállamok jegybank-konferenciája.) A kisantantállamok jegybankjainak vezetősége március végén Belgrádban konferenciát tart Csehszlovákiát a tanácskozásokon dr. Englis Károly bankkormányzó és dr. Peroutka Ferenc, ! a Csehszlovák Nemzeti Bank főigazgatója kép­it viseli. p (Román-csehszlovák kereskedelmi tárgyalá­sok.) A román-csehszlovák kereskedelmi tár­gyalásokat március 23-án kezdik meg Bukarest­ben. A csehszlovák kormánybizottságot, amint már jelentettük, dr. Niederle külügyminiszteri tanácsos vezeti. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzs­dén jegyzett értékek jelzőszáma ezen a héten a következőképpen alakult (1927 január 3=100): államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 103.360 (előző héten 103.424), valamennyi beruházó ér­ték mutatószáma 99.486 (99.822), belföldi ban­kok 102.172 (102.172), ipari és forgalmi érté­kek 116.037 (118.096), a teljes tőzsdeindex 111.401 (113.020), a hivatalosan nem jegyzett értékek mutatószáma 89.230 (89.858), vala­mennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 4.432 (4.425), a 6 százalékosnál alacsonyabb kama­tozású államkölcsönök átlagos rentabilitása 4.307 (4,299), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.087 (3.071). Az ipari részvények indexének analízise: cukor­gyárak 85.665 (87.098), • élelmiszeripar 115.460 (114.590), vegyi ipar 175.509 (180.837), sör- í gyárak 101.445 (101.112), építési ipar 95.048 I (96.790), gépgyárak 103.017 (104.656), szövő­ipar 52.336 (53.024), szénbányák 124.589 (124 ezer 641), fémipar 100.982 (103.529), különbö­ző vállalatok 117.632 (117.850), az ipari és for- qalmi értékek együttes indexszáma 116.037 (118.096). (Németül is megjelent Eng!i§ könyve az irányí­tott gazdaságról.) Engli§ bankkormányzó érdekes könyve, „Az irányított gazdaság44 a prágai Orbis kiadóvállalat kiadásában „Die regulierte Wirt- schaft“ címmel most német kiadásban is megje­lent. A müvet dr. Frkal J. és Visek K. fordítot­ták németre. A magyar kiadás, mint ismeretes, , Ternyei László gondos fordításában a budapesti Athenaeumná] jelent meg. Az időszerű és a napi­renden levő gazdasági problémákat könnyen ért­hető alakban megvilágító mü példátlan sikert aratott a magyar könyvpiacon. A német kiadást ugyancsak nagy érdeklődés fogadta. (A kivitel csökkenése miatt esett a búza ára Romániában.) Bukarestből jele illik: A gabonakivitel nagymértékű csökkenése kö­vetkeztéiben Romániában, különösen az 6- királyságibam, teljesen ellanykult a gabona­piac. Búzái miáír hónapok óta nem visznek ki >ás kivitel szempontjából csaknem egyedül a tengeri jöhet számításba. Viszont az egész országban csak egyetlen olyan nagyobb gabo­I nakereskeöő-cég van, amelynek raktárában sok áru található, egyelőre azonban ez is csak a régi kötéseket bonyolítja le. Az üzletielen- ség következtében jelentékeny árcsökkené­sek következtek be. Román szakkörök véle­ménye szeri mt a 'gazdáknál és egyes keres­kedőknél még volnának készletek, ezek azon­ban tartózkodnak az eladástól, mert várják a magyarországi és ausztriai kivitel megindu­lását. A tengerentúli országokba szintén le­hetetlen a kivitel, az elhibázott kiviteli rend­szer által támasztott akadályok miatt. Ezek következtéiben a tengeri ára az utóbbi napok­ban varrónőnként 5000 lejjel 23.700 lejre csök­kent, bár a külföldi piacokon a tengeri ára most is szilárd. (Ma ért véget a prágai tavaszi minta vásár.) A prágai tavaszi mintavásár ma befejeződik. A vásár, amelyen az idén 58 külföldi államból származó vevők vettek részt, mindvégig élénk ütemben bonyolódott le. Az elért eredmények kielégítők. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom