Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-15 / 63. (3912.) szám

APROGRAMM Irtás Szvatkó Pál Talán soha nem kaptak a szlovenszlcói! magyarság pártjai hasonló dicséreteket a S cseh lapoktól, mint most, amikor a legtöbb '• újság elismeri, hogy a megteremtett egység | nagy és komoly politikai eredmény, amely­nek a jövőben messzemenő kihatásai lehet­nek. Értsük meg jól: a dicséret nem a he­lyeslés vagy a megelégedés hangja, ilyes­mi távol áll laptársainktól, hanem a ké­pesség és a céltudatosság elismerése, ami­vel a „szívós magyarok számtalan nehéz­ség ellenére a lehető legészszerübb és leg- gyako-rlatibb alapokra tudták helyezni po­litikájukat". Néhol kicseng az irigység és a neheztelés szava az egyébként szalonké­pes kommentárokból, a gyanusitgatás sem marad el s egyesek teljesen alaptalanul a Henlein-féle mozgalomhoz hasonlítják a magyar egységet, de általában valamennyi orgánum kénytelen megállapítani, hogy csalódott, amikor a közelmúltban, az elő­munkálatok folyamán sikertelenséget és ösázeveszést jósolt. Nekünk nagy elégtétel, a ééehszlovák Sajtó .hűvös de elismerő kó­rusa. Igazolja az eredmény jelentőségét. S most mosolyogva gondolunk a sok zagy- vaságra, ami az elmúlt hónapokban itt is, ott is megjelent a magyar pártokról, a ren­geteg fantasztikus kombinációra, napról- napra változó „jólértesültségre“, amelyben a közös vonás, csupán, annyi volt. hogy va­lamennyi bajokat és bukást kívánt s igye­kezett holtbiztos logikával meggyőzni az olvasót, hogy az egység nem és nem lehet Akadhat szlovenszlcói magyar, aki a vilá­gosan és szabatosan kifejtett irányelveket nem fogadhatná e-1? Akadhat valaki, aki nem találja helyét e széles keretiben? A négy 1 alapelv megingathatatlanul erős. A legelső* a defenzív nemzeti elv s elsősége terme- ] szetes, hiszen a kisebbségi párt önmagában | véve azért van, hogy a kisebbség nemzeti* alapjait megvédelmezze. A második a ke-I resztény elv abban az értelemben, hogyS minden munkában és kívánságban a kérész-g tény erkölesiség érvényesüljön. Az európai 3 kultúra a keresztény erkölcsre épül fel si általános kiegyensúlyozottság uralkodna, ha mindenütt követnék szavát. Éppen a kö­zelmúltban látszott meg, hogy az igazságos, lehiggadt, kiegyensúlyozó, kétezer éves ta­pasztalattól hordozott nagy eszme nemcsak? a baloldal túlzásait nyesegeti, hanem a szél­ső jobboldalnak is ellentmond, ha vét az .emberi szolidaritás és az emberi egyenran­gúság keresztény gondolata ellen. Hány; baloldali és más vallásai ember látta be ép-j pen ezekben a hónapokban, hogy a tiszta és tántoríthatatlan keresztény elv a legbiz­tosabb szövetséges az emberi jogokból ki­semmizettek nehéz harcaiban. A harmadik irányelv a szociális princí­pium. Nem akadhat értelmes ember, aki ki­fogásolhatná. . A kisebbség gazdaságilag lassan-lassan osztálytalan tömeggé válik, amelynek helye automatikusan ott lesz. ahol harc folyik a szociális igazságért. Mi nem lehetünk abban a helyzetben, hogy kapzsin vagy mohón védjünk vagyont és kiváltságaikat. Amink maradt, azt védeni kötelességünk, sőt létérdekünk, mert alig elegendő a lég kezdetlegesebb élet biztositá­A népszövetségi tanács összeüli a londoni Szent Jakab palotában Edén, Flandin és Van Zeeland a szerződésszegés megállapítását kéri fii enyhülés jelei ? - - fingéi belga kompTomisszurc-'erv A b rcdaima! ujta meghívták a tanács ülésére - Ha Anglia íóláil a belga-francia halárért, Páris hajlandó tárgyain! -­A tanácsot hétfő délutánra elnapolták meg. Az ellenpropagandának befellegzett. Győzött a gondolat, amely a PMH-ból in­dult útnak. Elértük, amit két évvel ezelőtt egyik magyar laptársunk mint a szloven- szkói magyarság főkövetelését állított föl és a legsúlyosabb kritika bombáit dobta magyar pártjainkra, mert, mint mondotta, a németekkel ellentétben e pártok képtele­nek megteremteni a közös szlovenszkói ma­gyar politikai frontot. Nőst, most megte­remtették, okosan, ügyesen, nem úgy, hogy bárki a Henlein-féle totalitás-hajszo- lástsal vádolhatná őket, mert a régi nrán- szirozott pártelvek megmaradnak, de a cseh és a szlovák kritika szerint mégis elég erősen ahhoz, hogy az egységből származó erőt teljes mértékben kihasználhassák. Re­méljük, hogy magyar kritikusainkat ugyan­csak kielégíti az eredmény, hiszen valóra vált. amit ugyan eszményképnek állítottak fel, de megszületésében nem bíztak. Miután tényleg körülbelül mindig az ellenkezője történik, amit bejósolnak és felütött ideál­jaik sorra mégis megvalósulnak, ideje vol­na, ha elutasító állásfoglalásukat revízió alá vennék, amennyiben szándékaik tényleg becsületesek. * Mi. fiatalok, az egység megszületésénél is örvendetesebbnek tartjuk a programot, amit a fúzió után a két párt leszögezett. Ez volt első közös tettük s szerencsés tett volt. Egyelőre szó sem lehetett a részletes pro­gram kidolgozásáról, erre sem idő, sem mód nem kínálkozhatott ily gyorsan, de hogy a szlovenszkói magyarság lássa, kö­rülbelül miféle alapelvek irányítják majd az uj munkát, az egyesülést megteremtő bi­zottság pontokba foglalta mondanivalóját. London, március 14. A népszövetségi 1 tanács rendkívüli 91. ülését szombaton dél-? előtt nyitották meg az angol fővárosban a Szent Jakab palota Anna királyné termében. Mint ismeretes, a tanácsülésszak feladata, hogy foglalkozzék a locarnói szerződés meg­sértésének és a német csapatok rajnavidéki bevonulásának problémájával, valamint azok­kal a rendszabályokkal, amelyeket a hatal­mak az eseményekkel kapcsolatban fogana­tosítani óhajtanak. A tanács nyilvános ülése előtt a delegátu­sok bizalmas ülést tartottak, hogy megálla-] podjanak a napirendben. Elhatároztak, hogy 3 Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium ] nyilvános ülésen vázolják álláspontjukat, majd a tanácsot hétfőig elnapolják. 11 óra 87 perckor a delegátusok elfoglalták helyüket az Anna-terem tanácsasztalánál. Az asztal egyik végén üres szék állt a belga tanácstag helye mellett: ez a szék Német­ország helye. Bruce, Ausztrália londoni fö­megbizotta, a tanács jelenlegi elnöke az ülést megnyitottnak jelentette ki és köszönetét mondott az angol királynak, hogy a Szent Jakab-palotát a népszövetség rendelkezésére bocsátotta. Bruce ezután ismertette a napi­rendet, majd Edén angol külügyminiszternek adta át a szól Edén besié: Edén beszédében többek között ezeket mondotta: • • • • : — Azon a véleményen vagyunk, hogy a versaillési békeszerződés katonamentes öve­zetéről szóló határozatát nyíltan és tagad­hatatlanul megszegték és ugyanígy megszeg­ték a locarnói szerződés határozatait is. Ha a tanács megállapítja a szerződésszegést, állást foglal a helyzethez és megkísérli, hogy a nehézségeket megoldja. A locarnói szerző­dést aláíró hatalmak, valamint a tanács tagjai biztosra vehetik, hogy a brit kormány a béke és a megértés megmentésére irányuló min­den kísérletet hathatósan támogatni fog és síkra száll az európai nemzetek erős alapo­kon álló békéjének megszervezésére. A jövő elhatározásaink okosságától függ. Flandin ismerteti a tanáccsal Franciaország álláspontját azonban Franciaország nem akar nyugta* lanság.ct szítani Európában, önként önmeg- tartózkodó álláspontot foglalt el és ezzel példát adott a többi hatalomnak a béke megmentéséért hozott áldozatok terén. Né" metország a francia-szovjetorosz szerződés ratifikálására Hivatkozik. Ezt a szerződést az elmúlt év májusában és júniusában rész* lefesen ismertet-ék a német kormánnyal és a francia jegyzékek megcáfolták a németek jogi ellen érv el’ését. Mindazonáltal én ma­gam kijelentettem, hogy Franciaország el­ismeri a hágai bíróság döntését ebben a kérdésben, de a birodalom nem választotta ezt a bírósági utat és nem is törekedett ar­ra, hogy a locarnói hatalmak konferenciá­ján tisztázza a helyzetet. Egyszerűen ér­vénytelennek nyilvánította a szerződést, holott Hitler többször kijelentette, hogy a locarnói megállapodást a birodalom önként és saját elszántságából irta aíá. Engedjék meg, hogy megismételjem, hogy a francia kormány nem fog tiltakozni az ellen, ha a hágai döntőbíróság az 1935 május 2-án kö­tött francia-orosz szerződést a locarnói szerződéssel összeegyeztethetetlennek minő­síti. De jelenleg nemcsak a locarnói szerző­dés megszegéséről van szó, hanem a ver- saillesi megállapodás 43. és 44. cikkelyének megszegéséről is. Nem volt alaptalan, ami­kor a locarnói szerződésben a belga és a francia határokat együtt garantálták. A francia kormány tehát azt kéri, hogy a ta­nács mondja ki a szerződések formális meg­sértését s ha ez megtörtént, arra kéri a lo­carnói szerződésért jótálló hatalmakat, hogy Franciaországnak és Belgiumnak adják meg azt a segítséget, amelyet a szerződés előír. (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN); • ■ Mai számunk a Képes Féltei 24 oldat — JSra K( MM J XV. ^ ^ (3912) szám • ** 1936 március 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta ?6 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ ÓS TUSZinSzkÖi mCLQliarsás ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ í3*"7 ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vaí több. politikai napilapja •• TELEFON; 30311. • © Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. I zebben inkább teljesítette emberi kötelesre- [ gét, mintsem érvényt szerzett jogainak. Ha kizárólag a jogi álláspontot nézte volna, akkor a locarnói szerződés szövege följo­gosította volna a francia kormányt, hogy a l'chető leggyorsabban kemény és határozott | rendszabályokat foganatosítson. Mivel Edén után Flandin francia külügyminisz-. íer emelkedett szólásra. —' A Rajna-vidékre bevonuló német csa­patokat kezdetben nem nevezték szimboli­kus osztagoknak, hanem erős különítmé­ny elcnek, amelyek létszáma a 30.000-et is eléri. A francia kormány a jelenlegi hely-j

Next

/
Oldalképek
Tartalom