Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-15 / 63. (3912.) szám
APROGRAMM Irtás Szvatkó Pál Talán soha nem kaptak a szlovenszlcói! magyarság pártjai hasonló dicséreteket a S cseh lapoktól, mint most, amikor a legtöbb '• újság elismeri, hogy a megteremtett egység | nagy és komoly politikai eredmény, amelynek a jövőben messzemenő kihatásai lehetnek. Értsük meg jól: a dicséret nem a helyeslés vagy a megelégedés hangja, ilyesmi távol áll laptársainktól, hanem a képesség és a céltudatosság elismerése, amivel a „szívós magyarok számtalan nehézség ellenére a lehető legészszerübb és leg- gyako-rlatibb alapokra tudták helyezni politikájukat". Néhol kicseng az irigység és a neheztelés szava az egyébként szalonképes kommentárokból, a gyanusitgatás sem marad el s egyesek teljesen alaptalanul a Henlein-féle mozgalomhoz hasonlítják a magyar egységet, de általában valamennyi orgánum kénytelen megállapítani, hogy csalódott, amikor a közelmúltban, az előmunkálatok folyamán sikertelenséget és ösázeveszést jósolt. Nekünk nagy elégtétel, a ééehszlovák Sajtó .hűvös de elismerő kórusa. Igazolja az eredmény jelentőségét. S most mosolyogva gondolunk a sok zagy- vaságra, ami az elmúlt hónapokban itt is, ott is megjelent a magyar pártokról, a rengeteg fantasztikus kombinációra, napról- napra változó „jólértesültségre“, amelyben a közös vonás, csupán, annyi volt. hogy valamennyi bajokat és bukást kívánt s igyekezett holtbiztos logikával meggyőzni az olvasót, hogy az egység nem és nem lehet Akadhat szlovenszlcói magyar, aki a világosan és szabatosan kifejtett irányelveket nem fogadhatná e-1? Akadhat valaki, aki nem találja helyét e széles keretiben? A négy 1 alapelv megingathatatlanul erős. A legelső* a defenzív nemzeti elv s elsősége terme- ] szetes, hiszen a kisebbségi párt önmagában | véve azért van, hogy a kisebbség nemzeti* alapjait megvédelmezze. A második a ke-I resztény elv abban az értelemben, hogyS minden munkában és kívánságban a kérész-g tény erkölesiség érvényesüljön. Az európai 3 kultúra a keresztény erkölcsre épül fel si általános kiegyensúlyozottság uralkodna, ha mindenütt követnék szavát. Éppen a közelmúltban látszott meg, hogy az igazságos, lehiggadt, kiegyensúlyozó, kétezer éves tapasztalattól hordozott nagy eszme nemcsak? a baloldal túlzásait nyesegeti, hanem a szélső jobboldalnak is ellentmond, ha vét az .emberi szolidaritás és az emberi egyenrangúság keresztény gondolata ellen. Hány; baloldali és más vallásai ember látta be ép-j pen ezekben a hónapokban, hogy a tiszta és tántoríthatatlan keresztény elv a legbiztosabb szövetséges az emberi jogokból kisemmizettek nehéz harcaiban. A harmadik irányelv a szociális princípium. Nem akadhat értelmes ember, aki kifogásolhatná. . A kisebbség gazdaságilag lassan-lassan osztálytalan tömeggé válik, amelynek helye automatikusan ott lesz. ahol harc folyik a szociális igazságért. Mi nem lehetünk abban a helyzetben, hogy kapzsin vagy mohón védjünk vagyont és kiváltságaikat. Amink maradt, azt védeni kötelességünk, sőt létérdekünk, mert alig elegendő a lég kezdetlegesebb élet biztositáA népszövetségi tanács összeüli a londoni Szent Jakab palotában Edén, Flandin és Van Zeeland a szerződésszegés megállapítását kéri fii enyhülés jelei ? - - fingéi belga kompTomisszurc-'erv A b rcdaima! ujta meghívták a tanács ülésére - Ha Anglia íóláil a belga-francia halárért, Páris hajlandó tárgyain! -A tanácsot hétfő délutánra elnapolták meg. Az ellenpropagandának befellegzett. Győzött a gondolat, amely a PMH-ból indult útnak. Elértük, amit két évvel ezelőtt egyik magyar laptársunk mint a szloven- szkói magyarság főkövetelését állított föl és a legsúlyosabb kritika bombáit dobta magyar pártjainkra, mert, mint mondotta, a németekkel ellentétben e pártok képtelenek megteremteni a közös szlovenszkói magyar politikai frontot. Nőst, most megteremtették, okosan, ügyesen, nem úgy, hogy bárki a Henlein-féle totalitás-hajszo- lástsal vádolhatná őket, mert a régi nrán- szirozott pártelvek megmaradnak, de a cseh és a szlovák kritika szerint mégis elég erősen ahhoz, hogy az egységből származó erőt teljes mértékben kihasználhassák. Reméljük, hogy magyar kritikusainkat ugyancsak kielégíti az eredmény, hiszen valóra vált. amit ugyan eszményképnek állítottak fel, de megszületésében nem bíztak. Miután tényleg körülbelül mindig az ellenkezője történik, amit bejósolnak és felütött ideáljaik sorra mégis megvalósulnak, ideje volna, ha elutasító állásfoglalásukat revízió alá vennék, amennyiben szándékaik tényleg becsületesek. * Mi. fiatalok, az egység megszületésénél is örvendetesebbnek tartjuk a programot, amit a fúzió után a két párt leszögezett. Ez volt első közös tettük s szerencsés tett volt. Egyelőre szó sem lehetett a részletes program kidolgozásáról, erre sem idő, sem mód nem kínálkozhatott ily gyorsan, de hogy a szlovenszkói magyarság lássa, körülbelül miféle alapelvek irányítják majd az uj munkát, az egyesülést megteremtő bizottság pontokba foglalta mondanivalóját. London, március 14. A népszövetségi 1 tanács rendkívüli 91. ülését szombaton dél-? előtt nyitották meg az angol fővárosban a Szent Jakab palota Anna királyné termében. Mint ismeretes, a tanácsülésszak feladata, hogy foglalkozzék a locarnói szerződés megsértésének és a német csapatok rajnavidéki bevonulásának problémájával, valamint azokkal a rendszabályokkal, amelyeket a hatalmak az eseményekkel kapcsolatban foganatosítani óhajtanak. A tanács nyilvános ülése előtt a delegátusok bizalmas ülést tartottak, hogy megálla-] podjanak a napirendben. Elhatároztak, hogy 3 Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium ] nyilvános ülésen vázolják álláspontjukat, majd a tanácsot hétfőig elnapolják. 11 óra 87 perckor a delegátusok elfoglalták helyüket az Anna-terem tanácsasztalánál. Az asztal egyik végén üres szék állt a belga tanácstag helye mellett: ez a szék Németország helye. Bruce, Ausztrália londoni fömegbizotta, a tanács jelenlegi elnöke az ülést megnyitottnak jelentette ki és köszönetét mondott az angol királynak, hogy a Szent Jakab-palotát a népszövetség rendelkezésére bocsátotta. Bruce ezután ismertette a napirendet, majd Edén angol külügyminiszternek adta át a szól Edén besié: Edén beszédében többek között ezeket mondotta: • • • • : — Azon a véleményen vagyunk, hogy a versaillési békeszerződés katonamentes övezetéről szóló határozatát nyíltan és tagadhatatlanul megszegték és ugyanígy megszegték a locarnói szerződés határozatait is. Ha a tanács megállapítja a szerződésszegést, állást foglal a helyzethez és megkísérli, hogy a nehézségeket megoldja. A locarnói szerződést aláíró hatalmak, valamint a tanács tagjai biztosra vehetik, hogy a brit kormány a béke és a megértés megmentésére irányuló minden kísérletet hathatósan támogatni fog és síkra száll az európai nemzetek erős alapokon álló békéjének megszervezésére. A jövő elhatározásaink okosságától függ. Flandin ismerteti a tanáccsal Franciaország álláspontját azonban Franciaország nem akar nyugta* lanság.ct szítani Európában, önként önmeg- tartózkodó álláspontot foglalt el és ezzel példát adott a többi hatalomnak a béke megmentéséért hozott áldozatok terén. Né" metország a francia-szovjetorosz szerződés ratifikálására Hivatkozik. Ezt a szerződést az elmúlt év májusában és júniusában rész* lefesen ismertet-ék a német kormánnyal és a francia jegyzékek megcáfolták a németek jogi ellen érv el’ését. Mindazonáltal én magam kijelentettem, hogy Franciaország elismeri a hágai bíróság döntését ebben a kérdésben, de a birodalom nem választotta ezt a bírósági utat és nem is törekedett arra, hogy a locarnói hatalmak konferenciáján tisztázza a helyzetet. Egyszerűen érvénytelennek nyilvánította a szerződést, holott Hitler többször kijelentette, hogy a locarnói megállapodást a birodalom önként és saját elszántságából irta aíá. Engedjék meg, hogy megismételjem, hogy a francia kormány nem fog tiltakozni az ellen, ha a hágai döntőbíróság az 1935 május 2-án kötött francia-orosz szerződést a locarnói szerződéssel összeegyeztethetetlennek minősíti. De jelenleg nemcsak a locarnói szerződés megszegéséről van szó, hanem a ver- saillesi megállapodás 43. és 44. cikkelyének megszegéséről is. Nem volt alaptalan, amikor a locarnói szerződésben a belga és a francia határokat együtt garantálták. A francia kormány tehát azt kéri, hogy a tanács mondja ki a szerződések formális megsértését s ha ez megtörtént, arra kéri a locarnói szerződésért jótálló hatalmakat, hogy Franciaországnak és Belgiumnak adják meg azt a segítséget, amelyet a szerződés előír. (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN); • ■ Mai számunk a Képes Féltei 24 oldat — JSra K( MM J XV. ^ ^ (3912) szám • ** 1936 március 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta ?6 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ ÓS TUSZinSzkÖi mCLQliarsás ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ í3*"7 ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vaí több. politikai napilapja •• TELEFON; 30311. • © Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. I zebben inkább teljesítette emberi kötelesre- [ gét, mintsem érvényt szerzett jogainak. Ha kizárólag a jogi álláspontot nézte volna, akkor a locarnói szerződés szövege följogosította volna a francia kormányt, hogy a l'chető leggyorsabban kemény és határozott | rendszabályokat foganatosítson. Mivel Edén után Flandin francia külügyminisz-. íer emelkedett szólásra. —' A Rajna-vidékre bevonuló német csapatokat kezdetben nem nevezték szimbolikus osztagoknak, hanem erős különítmény elcnek, amelyek létszáma a 30.000-et is eléri. A francia kormány a jelenlegi hely-j