Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-01 / 51. (3900.) szám
-•—>*# Ü4MÍ'cXU-J X y V'uwui. '^jcsmWÜ’Í * kA\n 1MK i H Kü/W .w'jawaM«s»^jsyzaB3Bfi^ Englís: A magánvállalkozás kezében van a gazdasági javulás kulcsa A Csehszlovák Nemzeti Bank közgyűlése Prága, fdbruár 29. A Csehszlovák Nemzeti Bank dr. Englis Károly bankkormányzó elnökletével ma tartotta idei rendes közgyűlését, amelyen 492 részvényes vett részt. A kormányt Trapl Károly pénzügyminiszter képviselte A közgyűlést Englis kormányzó nyitotta meg. Elnöki megnyitójában részletesen beszámolt a nemzetközi gazdasági helyzetről és Csehszlovákia helyzetéről. Expozéjának első részében megállapította, hogy világviszonylatban a termelés növekedése észlel- -- liető, ez azonban nem a nemzetközi árucserefor- galom és a kívülről jövő kezdeményezések eredménye, hanem annak a gazdasági aktivitásnak a következménye, mely az egyes nemzetgazdaságok autarkiás jellegű tevékenységéből ered, A válságot a nemzetközi csere csökkenése és az amtarkiós törekvések fokozódása okozta, ez a válság azonban a 'jelek szerint, már túl van a mélypontján és már remélhető, hogy a gazdasági elszigeteltség mai korszakát az újjáépítés és a javulás időszaka fogja követni. A javulás lendülete és terjedelme sokkal nagyobb lenne, ha visszatérne a nemzetközi csere korszaka, mert annakidején a nemzetközi csere tette lehetővé az általános prosperitás magas fokának elérését. A belföldi piacok beviteli korlátozások és hasonló rendszabályok alakjában történő véde’me az arany vásárlóerejének arra a diszparitására vezethető vissza, amely az aranyblokkhoz tartozó államok és a többi országok között mutatkozik Sajnálatos, hogy a nemzetközi árucsereforgalom akadályainak száméi áz elmúlt esztendőben tovább emelkedett. Még nem lehet a termelés nemzetközi viszonylatban vett fokozódásáról beszélni, csupán arról lehet szó, hogy a fejlődési folyamat az egyes államokban párhuzamosan alakult s ez a párhuzamos fejlődés per szaldó a termelés fokozódását adja. A kliring- és hányadékrendszer a világgazdaságot nemzeti autarkiába szorítja vissza s amig ez a rendszer fönnáll, addig a viszonyok oly- képen állandósulnak, hogy egyre jobban útját állják a világgazdaságba való bekapcsolódásnak. Ez a helyzet Jogossá teszi azt az aggodalmat, hogy javulás csak az autarkia bázisán remélhető, de nem lehet remény annak a konjunktúrának as mielőbbi visszatérésére, amelyet régebben a nemzetközi csere eredményezett. Csehszlovákia helyzete javul Csehszlovákia gazdasági helyzetének ismertetése során Englis megállapította, hogy az elmúlt esztendőben az előző év adataihoz viszonyítva a kivitel 1.9, a behozatal 5.5 és a külkereskedelmi forgalom volumenje 3.5 százalékkal emelkedett, A javulás mérete nemzetközi viszonylatban nagyobb a többi államokénál. A javulás jelentőségét nagymértékben fokozza áz a körülmény, hogy Csehszlovákia egyre növekedő nehézségek és egyre erősödő verseny közepette érte el ezt a javulást. A kivitel strukturális változásokon ment keresztül, amelynek előnyös oldalát a fizetési mérleg adatai bizonyítják: 1934-ben a mérleg aktívumát jobbára 'befagvott követelések alkották, ezzel szemben az 1935. évi mérleg a szolvencia nézőpontjából kvalitásosabb. & nRsgánfnveszficEők előfeltételei Englis ezután a pénzpiac helyzetének vázolására tért át s kiemelte, hogy ,,minden agitáció ellenére sikerült a bizalmat megtartani", A pénzpiac likvid, de ennek ellenére nem került elegendő mennyiségű hosszúlejáratú hitel kínálatra. Á rövidlejáratu tőkéknek hosszúlejáratú invesztíciós befektetéssé történő átalakítása attól függ, hogy a vállalkozók milyen mértékben invesztálnak saját üzemeikbe. Az invesztíciós tevékenység a beruházások amortizációját és kamatozását lehetővé tevő gazdasági aktivitástól, a bizalomtól és továbbá a jogi, a valutáris, valamint a gazdasági biztonságtól függ. A hosszabb időre szóló kalkuláció hosszabb időre szóló biztonságot igényel s csak a valutáris, jogi és gazdasági stabilizáció teremthet olyan helyzetet, hogy a rövidlejáratu tőkék hosszulejára- tuakká alakuljanak át. A kamatmérséklés ismertetése után a kormányzó beszámolt a munkapiac helyzetének alakulásáról, majd abbeli nézetének adott kifejezést, hogy a. devalvációt megelőző korszak hanyatló irányzata véget ért, a viszonyok az uj valutáris alapokon stabilizálódtak és az uj irányzat mérsékelten fölfelé ívelő irányvonalat mutat. A válság a kiviteli nehézségek és az építési tevékenység lanyhulása A bankkormányzó beszédét a következőképpen folytatta: „Gazdasági életünknek nem adtunk valutáris injekciót, hanem valutáris alapra helyeztük azt. Ebből következik, hogy a foganatosított intézkedés hatása nem illanhat el és nem lehet ideiglenes jellegű. Ebből következik az is, hogy a gazdasági élet számára csak alapot nyújtottunk s ezen az alapon kell majd a gazdasági megújhodás ügyletét fölépíteni. Ezt a föladatot az állam egymagában nem képes elvégezni. Az alkalmazkodási és újjáépítési folyamat súlypontja inkább az egyes vállalatokon van.j Az állam feladata a vállalkozó tevékenység gazdasági aktivitása általános előfeltételeinek létrehozatalából áll és az államnak kell a gazdasági aktivitás útjában álló akadályokat elhárítani. A gazdasági aktivitás és a ktllifbldi viszonylatban vett versenyképesség egyik előfölté- tele, hogy mesterséges beavatkozások révén ne emeljük az árak színvonalát és ezzel ne alkossunk uj diszpariíást a külfölddel szemben, mert az uj diszparitás meggátolná a kivitelt. Csehszlovákia gazdasági és szociális nehézségeinek lényege a kiviteli nehézségekben é3 az építési tevékenység válságában van.“ A válíatkoz&k aggodalma EngllS kihangsúlyozta, hogy a vállalkozói tevékenység erősen tart az olyan mentalitás érvényesülésétől, amely a hiányzó érdeklődést parancsszóval vagy normával kívánja pótolni. Szükség van arra, hogy a vállalkozók invesztáljanak, helyreállítsák a vállalatok technikai egyensúlyát és ezen túlmenően a versenyképesség és a kivitel érdekében lépést tartsanak a külvilággal. A kamatproblémát az elmúlt év végén oldotta meg a kormány. Most már az államgazdaság problémájának megoldása van soron. Elsősorban az állam gazdaság egyensúlyát kell biztosítani, valamint a teberbirókiéipos&ég kérdését kell rendezni. Az 1935-es esztendőre a tavalyinál nagyobb deficit várható. Ügyelni kell az államgazdaság egyensúlyára és arra, hogy a deficit ne eméssze meg azt a tőkét, amelyre a termelésnek van szüksége. Az egyensúly problémája nem uj bevételi források keresésének kérdése, hanem a kiadások ökomomizálásának ügye. Nincs más hátra, mint a következő évek sorában a kiadások stabilitásának ebét alkalmazni. Csökkenteni kell a kereskedelmi adók terhét és le kell szállitani a házakat, valamint a lakásokat terhelő adókat. Mi ofiosfs a tiké kiáramlását? Englis elnöki megnyitójának befejező részében a Ösehsalováik Nemzeti Bankot éirt támadásokra reflektált. M:!kémt a súlyosam beteg ember könnyen ad hitellt a csodád ikitormnik, éppen úgy akadnák egyesek, — mondotta Englis, — akitk- azt hiszik, hogy vagyonúnkat a bankprés működtetésével gya- rapithatjuk. Ezek a körök azt állítják, hogv a jegybank deflációs politikát követ és főhibája abban van. hogy kevés bankjegyet hoz forgalomba. Ezek a bankjegy a-padását a tőkehiány fogalmával tévesztik össze. Statisztikai adatok alapján-miegá'llapiitbafó, hogy Csehszlovákia bankjegyforgalma aránylag nagyobb, mint amilyen a konjunktúra Idején! volt. A jegybank felelősségének tudatában elment a! végső határig. Ezért igen fájdalmasan érint bennünket az a követelés, amely a jegybank államosítását kívánja. A Csehszlovák Nemzeti Bankkal szemben olyan 'mentalitás nyilvánul meg, amely a mai gazdasági és szociális válság miatti felelősséget a .jegybankra igyekszik hárítaná. Ez a mentalitás az invesztíciókhoz kellő tőkét az országból való kiözönlésre készteti. Bizalmatlanságot kelt a valuta iránt és hátrányosan befolyásolja a tőkeképződés folyamatát. A Nemzeti Bankkal szemben megnyilvánult memitailMs oka abban van. hogy a jegybank nem volt hajlandó hosszúlejáratú hitelekre tökét adni, hanem állampapírok összevásárlása révén végezte a tőkeképződést. A Csehszlovák Nemzeti Bank a hosszul©járatú hitelekre elsősorban azért nem adhatott pénzt, mert az ilyen ügyletek lebonyolítását a törvény kifejezetten megtiltja. A jegybank különben nem adhat hosszúlejáratú kölcsönöket inflációs következmények veszedelme nélkül. Ezt a nézetet vallja a kormány is. Úgy Maly- petr volt miniszterelnök, minit Hodza jelenlegi kormány elnök határozottan állást foglalt a valuta stabilitása mellett. Hincs remény a régi kanjunktura visszakérésére A jövő kilátásai — fejezte' be nyilatkozatát a bankkomnányzó — ködösek. Úgy véljük, hogy a tartós gazdasági javulás alapfeltétele mindaddig nincsen megadva, amig nincsen bizonyosság a politikai nyugalom és a béke biztosítása tevén. A nemzetközi árucseréi orgiáimat és a tőiké nemzetközi áramlásiát olyan s^k körülmény akadályozza, hogy nincsen remény a régi világkonjunktura mielőbbi visszatérésére. Csehszlovákiára a jövőben éles verseny vár, ádázabb a mainál. A csehszlovákiai gyár'par bizonyítékát adta ellenáll ő'képeeSégéríölc és alkalmazkodó képességének, de a versenyképesség fönntartása érdekében csökkenteni kell azt a nyomást, amely ma az exportipar termelési költségeire nehezedik. Lassú javulást lelhet ugyan remélni, a javulás üteme azonban attól függ, hogy milyen mértékben hárítjuk el a termelés akadályait. Egem nagy felelősség nyugszik m államon, amely közterhekkel terhet meg a termelést és a produkciót nornnáinaik hatálya alá veszi. Szárazföldi állam vagyunk és a nemzetközi versenyben rosszabb helyzetünk van, mint azoknak az államoknak, amelyeknek tengerük van. Ezt a hátrányt szívóssággal, szorgalommal és munkával kell ellensúlyoznunk. üjabb támadás Engli! ellen Prága, február 29. A Csehszlovák Nemzeti Bank mai közgyűlése alkalmából a szociáldemokrata Právo Lidu Jamácek János cikkét közli, an ely éles •kritika tárgyává teszi a jegybank, müködérét. A cikkíró főképpen azt kifogásolja, hogy a Nemzeti Bank a valutáris politika terén nem keres uj utakat, hanem apró beavatkozásokkal operál, noha ezek csak ideiglenes könnyítéseiket hoznak s nem alkalmasak a válság megöl Jására. A banl jegyf:r- galomn^k a klasszikus iskola módszerei alapján, főleg a rövid el járatú váltók eszkon tatásával, történt irányítása nem felel meg a mai ker igényei- j hek, aminek legjobb bizonyítékát a jegybank lr 35 |évi mérlege nyújtja. Amidőn két évvel ezelőtt a csehszlovák valuta devalválását végrehajtották és uj vezetőség került a Nemzeti Bank. élére, a nagy- közönség egy része azt remélte, hogy a valutádéi polít'ka teréa alkalmazott deflációs irányzat is véget ér. Két év után megállapítható, hogy ez a remény nem valósult meg. A devalvált valutával ugyanolyan defláció folyik, mint a deva'váláa előttivel. A különbség mindössze abban van, hogy amíg ga jegybank régi vezetősége nyíltan állást foglalt a defláció eszméje mellett, a mai vezetőség nem vall szint, de a deflációt éppen olyan következetesen hajtja végre, mint a régi. Englié kormányzó előszeretettel nyilatkozik a deflációs periódusról, mint a múltban lezajlott olyan folyamatról, amely az 1934. évi devalválással ért véget, ezek a nyilatkozatok nem ejthetnek tévedésbe miniket, mert a csehszlovák gyáripar mai nagy temetője keletkezésének oka jórészt a múltban folytatott és a jelenben folyó deflációs politika, ez pedig a csehszlovák polb tik a történetéiben szoros kapcsolatban van és lesz Engliá nevével. A cikkíró végül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Cseliozlovók Nemzeti Bank. mint üzleti részvénytársaság a nemzet szempontjából nem célszerűen hasznos intézmény. Azzá csak államosítás révén és azáltal válhatna, ha azt olyanok vezetnék, akik a jegybankról, mint a válságellenes politika eszközéről modernebb és haladóbb szellemre valló nézetet állították maguknak. (A banktanács uj tagja.) A Csehszlovák Nemzeti Bank mai közgyűlésién dr. Rínghoffer Jánost, a Ringhoífer-Miivek vezérigazgatóját hat év tartanéra a banktanács tagjává választották. (A takarékpénztárak követelései.) A csehszlovákiai takarékpénztárak oi9zág06 szövetségének közgyűlésén elfogadott határozat a többi között annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy a karral - mérséklést az egész vonalon következetesen hajtsák végre. A betéti piac helyzete érdekében a betéteket további illetékekkel nem szabad megterhelni. Az aktív és passzív kamatok közötti kiilön- bözetet fokozni ugyancsak nem szabad. Az uj pé> z- intézetek létesítésének tilalma általában bevált, de ennek a tilalomnak tulajdonítható, hogy Szloven- szkóu és Kárpátalján a takarékpénztárak fejlődési folyamata megakadt, noha épen e két országrésbe van szükség a takarékpénztárak hálózatának kiépítésére. E cél érdekében a tilalmat enyhíteni kell. A határozat befejező része annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a legnagyobb közgazdasági p o.l léma a munkanélküliség kérdése. Ezt a problémát osak a vállalkozási kedvnek olcsó hitelnyújtás révén történő fokozásával és az építési tevékenység támogatásával lehet megoldani A cselez'ovákiai takarékpénztárak minden igyekezetükkel támogatják az olyan tevékenységet, amelynek célja a gazdasági helyzet föl javítása. (A kincstári jegyek árfolyama.) A kincstári jegyek piacának érdeklődése az 1937 február l-én esedékes 3%%-oa típus felé fordult. Ez a papir 99.85—99.95 koronás árfolyamot ért el. Ugyano-ak nagy érdeklődés volt az 1938 február l-én esedékes 3%%-cs kincstári jegyek iránt (99.725— 99.825). Kötések a következő árfolyamok mellett jöttek létre: 1936-ban esedékes 5%-os k. j. 101— 101.15, 1937-ben esedékes 5%-os k. j. 102—102 15, 1940 január 15-én esedékes 5%-os 102 20, 1936-ban esedékes 4%%-cb 100—100.15, 1937-ben esedékes 414 %-os 100.(0—100.15 és 1936-ban esedékes 4%-os kincstári jegy 100—100.15 korona. (Százhúsz lcvelezőtagot választott a budapesti kamara.) A Budapesti Kereskedelmi és [iparkamara most tartotta idei rendes közgyűlését dr. Éber Antal elnökletével. Az el- [ nöki bejelentések során Éber Antal 120 ka- | marai levelezőtag megválasztására tett javas- j latot. A névsort, amelyben a kisipar az eddiginél nagyobb képviselethez jutott, a közgyü- ! lés elfogadta. (Tejgazdasági szövetkezet a Tátrában.) Lőcsei tudósítónk jelenti: Gerlachfalva, Lucsivna, Bat'z- ! falva és Mengüsfaiva gazdái Gerlachfalva székhely- iyefl tejgazdasági szövetkezetét alapítanak. A szövetkezet célja a Tátrában levő fürdők tejjel és tejtermékkel való ellátása. VBTOMA6 Peienady nemes kukorica. Mit kapunk a valutákért ? Prág-a, február 29. kö 100 pengőért ............. 466.50 10 0 schiilingéri ...................... 471.50 10 0 zloty ért ........................... 458.25 10 0 lejért ............................... 14.05 10 0 márkáért............. 713.— 10 0 ezüstmárkáért • , . . . 795.— 100 dinárért ....... 53.15 100 svájci frankért.... 789.50 10 0 francia frankért ..... 160.20 100 Belgáért , ...................... 408.— 10 0 líráért ............................... 162.90 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ...... 119.875 Mit fizetünk a valutákért? © Államilag1 kiválónak elismert nemesítés. Korán bpérik. Óriási termest hoz. Korai fagyot és szárazságot kár nélkül bírja. Nagy fehérszemü kettős, csöve 12—14 soros. Csalamádénak is elsőrendű. Merendelhető: Peianady Uradalomban, Peienady. Posta: Vel’ké-Kostolany. — Vasútállomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 50°/0 nemesitési felár. Vasúti tarifa 40°/0-os kedvezménnyel. Prága, február 29. KS 100 pengőért ....... 469.50 100 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ....<*• ° 461.25 100 lejért ............................... 14.35 10 0 márkáért.......................... 717.— 10 0 ezüstmárkáért.................. 805.— 10 0 dinárért ........................... 53.55 100 svájci frankért.................. 792.50 10 0 francia frankért.................. 160.30 10 0 Belgáért ....... 410.— 100 líráért ........ 164.10 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért 120.875
