Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-13 / 61. (3910.) szám

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, Hl. emelet. • • TELEFON; 3 0 3 1 1. ® © SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl. Népszövetség, fel vagy le? Pártjaink alkotmányos vezetőségei együttes ülésen manifesztálták az egységes párt megalakítását A nemzeti eszmére, a keresztény erkölcsi felfogásra, a szociális igazságosságra és a demokráciára épül föl az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt programja --­Az együttes ülés ezután szervezőbizott­ságot küldött ki, mely hivatva lesz a két párt szervezeti egységét kiépíteni. Ennek a bizottságnak tagjai: Dobránszky János, Esterházy János,. Füssy Kálmán, dr. Gil- ler János, Gregorovits Lipót, Jaross Andor, dr. Kmoskó Béla, dr. Pajor Miklós, Szent- lváry József, dr. Szilassy Béla, dr. Szüliő Géza, dr. Turchányi Imre Szlovenszkó ré­széről, Hokky Károly és dr. Korláth Endre Ruszinszkó részéről* A szervező bizottság egyidejűleg megbíz­ta Esterházy János és Jaross Andor bizott­sági tagokat az egyesült párt szervezeti sza­bályzatának, valamint a szervezetek gya­korlati kiépítése tervezetének kidolgozásá­val, melyeket a szervezőbizottság legköze­lebbi ülésén terjesztenek elő. Az ülés ünnepélyes hangulatban ért vé­get és utána a pártvezetőségi tagok közös vacsorán vettek részt. Az egyesült országos keresztényszocialis­ta és magyar nemzeti párt címen megala­kult egységes párt alapelveit teljes egészé­ben alább ismertetjük. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt alapeSvei (sp) Prága, március 12. Egyenesen paródiának hangzik, amit a kül­földi hírirodák szent valóságként tálalnak az olvasó elé: Franciaország az angol Különvéle­mény miatt a népszövetségből való kilépés gon­dolatával foglalkozik, illetve kilépéssel fenye­get arra az esetre, ha az angolok nem csatlakoz­nak a francia felfogáshoz. Tehát most Párisi Tokió, Berlin, s legújabban Róma ellenszenve után Paris ellenszenve is felébredt Genf iránt, kizárólag azért, mert Genf nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Páris fütyül. Nagyon kilátszik a lóláb az eljárásból. Eddig Páris a népszövet­ségi gondolat tántoríthatatlan bajnoka volt s mély megbotránkozással ítélkezett mindenki felett, aki nem alkalmazkodott „a magasztos genfi gondolathoz", vagy nem rendelte alá érde­keit a népek kollektív együttműködésének, úgy, ahogy Genf óhajtotta és megszövegezte. Miért volt Franciaország hive a genfi gondolatnak? Mert Genf Franciaország szekerét tolta. Most történik először, hogy a népszövetség más véle­ményen van, egyrészt Anglia és Olaszország akadékoskodása miatt, másrészt azért, mert Németország visszatérési szándéka túl nagy csalétek és repeső örömmel töltötte el a genfi professzionistákat, akik nem tudják ridegen visszautasítani az óriási koncessziót, Páris fel van háborodva. Biztosra vesszük, hogy a locamód hatalmak az utolsó pillanatban megegyeznek a népszövet­ségi közös eljárásban, de magában véve az a tény, hogy Páris junktimba állította népszövet­ségi tagságát álláspontja elfogadásával és kilé­péssel fenyegetett, megdöntheti azoknak a hitét, akik netalán úgy vélték, hogy Franciaország egyéni érdekei fölött állónak ismerte el Genfet s tudott volna alkalmazkodni nem kedvező dön­téseihez is. Ilyenekről szó sincs. Eddig is tud­tuk, de most bizonyítékot kaptunk rá. Abban a pillanatban, amint a nagyhatalmak többsége, elsősorban Anglia és Olaszország, továbbá va­lószínűleg a népszövetség főtitkársága, másban látta az európai béke és együttmüiködés üdvét, mint a francia kormány és másfajta utakat ke­resett a nyugalmi állapot stabilázására, Páris ugyaqugy előtérbe állította egyéni felfogását, mint Tokió vagy Berlin s hajlandó a helyzetből ugyanolyan konzekvenciákat levonni. — Hisz, persze, végül nem teszi meg. Róma sem valósí­totta meg fenyegetéseit és a népszövetségben maradt, annak ellenére, hogy Geaf szigorúbban és kiméletlenebbül sújtotta, mint akár Berlint, akár Tokiót. A közelmúltban gyakran csodál­koztunk, hogy Mussolini a kegyetlen elítélés és szigorú megtorlások ellenére kitart a népszövet­ség mellett s nem vonul vissza a társaságból, ahol kizárólag ellenségei ülnek. De Mussolini okos és előrelátó politikus. Csak most tűnik ki, hogy bámulatraméltó hidegvére mennyire he­lyes volt s mekkora előnyt jelentett számára. Á szankciók bevezetésének mozgalmas nap-' jaiban nem érzelmeire hallgatott, hanem értel­mére, s nem hagyta ott sértődötten és tüntetőén ellenségeinek társaságát. Ma pedig a kegyeiért versengnek Genfben, a legdöntőbb tényezővé vált ott, mindent megkap, amit kíván. Ha kivo­nul és szakit a hatalmakkal, ma senki sem kér­dezi, s az odasz-abesszin ügyet legfeljebb elha­lasztják, de a genfi támogatás fejében Olasz­ország nem tudott volna a maihoz hasonló ked­vező feltételeket kiharcolni megoldására. A duce nemcsak Genf hátrányait ismeri, sőt érzi saját testén, de ismeri előnyeit is, s ezért nem szakított a népszövetséggel minden vára­kozás ellenére. Tudta, hogy az olasz-abesszin konfliktus nem az egyetlen a világon. Könnyen és hamar más zavarok keletkezhetnek, s akkor a Genfben lévő tanácshatalom szavazatát drága pénzen megvásárolják a többiek. Várt, tűrt, — ellenzékben volt, de nem vonult ki, — és számí­tása pompásan bevált. Mussolini genfi politikája azt bizonyítja, hogy bármint vélekedünk a fa­sizmus politikai rendszeréről, el kell ismerni, Pozsony, március 12. Az országos ke­res ztényszocialista párt pozsonyi és a ma­gyar nemzeti párt érsekujvári pártvezető­ségi ülései után, amelyeken mindkét párt vezetősége egyöntetűen elfogadta a kikül­dött bizottságok élted javasolt egység föl­tételeit, az országos kieresztényszocialista párt országos végrehajtó bizottsága és a magyar nemzeti párt országos elnöki taná­csa Pozsonyban, a Carlton-száltó egyik ta­nácskozótermében együttes ülésre ült össze* Mindkét alkotmányos szerv tagjai teljes számban vettek részt a manifeszíációs ülé­sen. Az ülést mint korelnök dr. Szüllő Géza nyitotta meg, aki néhány markáns szóval hivatkozott az egységben rejlő mindenkori erőre és arra a politikai szükségszerűségre, mely ma pártjainkat eggyé kovácsolja, majd bejelentette, hogy az országos keresz­tényszocialista párt vezetőlége elfogadta a kiküldött bizottság által letárgyalt és ja­vasolt egység formáját és teljes munka- készséggel és testvéri lélekkel kíván az egy­séges pártban tömörült nemzetek érdekében tovább dolgozni. Utána Szent-Ivány József, a magyar nem­zeti párt vezére szólalt fel és pártja nevé­ben bejelentette, hogy a magyar nemzeti párt a magyar nemzet érdekében állónak tekinti a javasolt egység formáját és felté­teleit. A párt becsületes magyar lélekkel, teljes energiával és igazi testvéri érzéssel vesz részt az egyesülésben, mert meg van arról győződve, hogy az egységes keretben kifejtendő munka határozott mértékben meghozza gyümölcseit politikai céljaink és magyar népünk érdekében. hogy Mussolini a kor egyik leghiggadtabb és legelőrelátóbb politikusa, akinek gyakran ért­hetetlen lépéseiről hamarosan kitűnik, hogy jól kiszámítottak voltak. Mussolini példája fölöttébb aktuális ma, ami­kor a népszövetség léte uj fázisba kerül. Vagy végleg felbomlik, mint Chamberlain jósolta, s Franciaország kilépésével körülbelül elveszíti létalapját, vagy túléli a krízist és Németország ujrabelépésével s a békeszerződéstől való füg- getlenitéssel tényleg az európai kollektív bizton­ság őre lesz, amely újfajta és általános szerve­zetével meggátolhatja a háborúk kitörését. Mus­solini előrelátása és kitartása Genfben példát adhat a többi hatalomnak, elsősorban Francia- országnak: ki kell bírni a legnagyobb kellemet­lenséget, a genfi eszme megéri, mert a haszon, amit jelent, nagyobb lehet, mint a pillanatnyi kár. Szemmelláithatóam Anglia és a genfi főtit­kárság ilyen véleményen van. Ha sikerül Fran­ciaország haragját lecsiLl api tani és rábeszélni, hogy a flagráns német szerződésszegés ellenére Az egyesült párt célja a Szlovenszkón és Kárpátalján élő magyar, szlovák, német, ruszin és román nemzetek egy pártba tömörítése abból a célból, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja területi autonó­miáját és ezeken bel'iil az őslakos nemzetek részére nemzeti autonómiákat vívjon ki. Az egyesült párt a legélesebben harcol minden elnemzetlenitési törekvés ellen. A nemzetek népi, szellemi és gazdasági, kul­turális erőállományának megtartását és fejlesztését első kötelességének ismeri. Az egyesült párt pillérei: L a nemzeti eszme; EL a keresztény erkölcsi felfogás; III. a szociális igazság; IV. a demokrácia. ne ragadtassa magát szélsőséges lépésekre (mint ahogy Mussolini higgadt maradt Genfben az el­képzelhető legnagyobb sértés ellenére), vagy legalább sikerül olyan kompromisszumot találni, amely kielégíti Franciaországot és mégis lehe­tővé teszi a Németországgal való tárgyalást, ak­kor Genf napja felvirradhat s az uj palota lakói tényleg hozzákezdhetnek a nagy és döntő mű­höz: a kollektív európai biztonság megszervezé­séhez. A kompromisszum körvonalai már-már kibon­takoznak a londoni láthatáron. Németország ne vonja vissza teljesen a Rajna-vidékre kül­dött csapatait, javasolják a közvetítő bölcs an­golok, de jószándéka bebizonyítására legalább átmenetileg rendelje vissza a kiküldött csapa­toknak nyolcvan-kilencven százalékát, azaz a megszállást tegye tényleg „szimbolikussá", mint Ígérte. S a rendes megszállás csak akkor tör­ténjék meg, ha Genf beleegyezik, s a hatalmak megállapodtak a birodalommal a kollektív biz­tonság megszervezésében. .Mert amig a megálla . I. A nemzeti eszme követeli: 1. Szlovenszkó és Kárpátalja számára a területi autonómiákon belül1 a nemzeti ön­kormányzatot annak az elvnek teljes érvé­nyesülése mellett, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai nemzetek úgy összességükben, mint egyedeákben teljesen és tökéletesen ugyanazon jogi és tényleges egyenlőséget kell, hogy élvezzék az állam többi nemze­teivel és azok egyedeivel az állami kultu­rális és gazdasági élet minden vonatkozá­sában. 2. Nemzeti önkormányzatok felügyelete alatt működő érdekvédelmi szervek kiépit- hetését abból a célból, hogy a) a nemzetek szellemi kultúrájának min­den társadalmi réteget egyforma mértékkel podás nem történt meg, Németország nem köve­telhet fegyverkezési egyenrangúságot, mint a törvényeiket be nem tartó bűnös nem követel­heti, hogy ugyanolyan fegyvereiket kapjon, mint a csendőr, aki a rendre vigyáz. A szerződéseket betartó és a szerződésieket megszegő hatalmak között nem lehet egyenrangúság, s akinél a ta­pasztalatok alapján attól kell félni, hogy adott szavát be nem tartva rálő embertársára, attól e! kell venni a revolvert. Ha tehát a birodalom jót akar, adja tanujelét engedékenységének s a genfi belépés, a kollektív biztonság szervezőmunkája fejében később feloldják a locarnói terhek alól. Bizzunk a kompromisszumban, ahogy Genf is bízik benne. Az érzésünk az, — s ebben a legtöbb komoly európai újság osztja vélemé­nyünket, — ha átvészeljük a locarnói krízist és sor kerül a Németországgal való általános tár­gyalásra, a világhelyzet csak javulhat és a világ hét kritikus sovány esztendeje után uj. nvugod- tabb évek következnék. A helyzet haszonéi ve.tő­je pedig a népszövetségi gondolat volna. Ma: Gyermekmelléklet-ciTO -------------------------------------— | X V. évf. 61. (3910) szám • P&nfelC • 1936 március 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom