Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-01 / 51. (3900.) szám
12 TOW<M-MAGtaR-HlRLAP 1936 márcfoa 1, vasárnap. ■Bl Hubay szimfonikus balettjét, az „Önző óriás“-t nagy sikerrel mutatták be a budapesti Operaházban Radnai-emlékrepriz: Az infánsnő születésnapja Budapest, február 29. Dr. Hubay Jenő, a magyar zenei élet európai látkörü doyenje, a legtermékenyebb magyar zeneszerzők közé tartozik, amellett, hogy az alkotó munkásság nem meríti ki sokoldalú zenei géniuszát, hanem annak •csupárn egyik, de legérdekesebb területe. Hosszú ut vezet a ..Cremonai hegedűs", „Kare- nin Anna", „Álarc", ,,A milói Vénusz", a „Dante"- és „Petőfi"-szimfóniák, a brilliáns he- gedüdarabok, tüzes csárdajelenetek és bensőséges liráju dalok szerzőjének magasan ivelő pályafutásán keresztül a legújabb színpadi kompozícióhoz: „Az önző óriás“-hoz. Wilde Oszkárnak „The happy prince and other tales" című szimbolikus meséket, az angol elbeszélő művészet remekeit tartalmazó müve adta meg az impulzust Hubay Jenőnek e színpadi mü megírására. Mint a kitűnő szövegírók: Márkus László cs Mohácsi Jenő nyilatkozataiból megtudjuk, a zeneszerző ötlete volt, hogy Wilde meséjét színpadra kell vinni. Ugyancsak ő gondolt arra, hogy újszerű formában oldódjék meg a szinpad- ravitel. Mohácsi Jenő vitte színpadra az anyagot, Márkus László irta meg a szövegrészeket, s a művészi megformálás is az ő munkája volt. Mit jelent „Az önző óriás" újszerű formája? Maga Hubay úgy jellemzi legújabb müvét, hogy tjKz önző óriás" nem opera, nem pantomim, nem is táncköltemény, sem pedig melodráma. Egyfölvonásos, szimfonikus mesejáték, amelynek játéktartama körülbelül egy óra. Vannak önálló zenekari részei, pantomim jelenetei, táncrészei, láthatatlan kórusokkal és végül van benne melodramatikus jelenet is, amelynek során beszélnek a szereplők. A szereplők közül az óriás és a gyermek beszélőszerep, van azonkívül két énekszerep is: a madár — ez koloraturszerep j »— és a jégmadár — ez basszus. . Hubay Jenő nem esik soha az ismétlés sab-j Ionjába, mert folyton újabb és újabb lehetőségeit fedezi föl a zenei kifejezésmódnak, amelyet rugalmasan fejleszt tovább ott, ahol a tradíciók hiányoznak és éppen az ő teremtő géniuszától várják megszületésüket. A fönt fölsorolt müveinek témái is merőben más-más fejezetei az emberi életnek, a világ- vagy a műtörténetnek, de mindegyikük szoros kapcsolatot tart fönn a valóság törvényeivel és önmaga testére szabja egyéni müformáját is. Mindezekben a müvekben azonban közös vonás, hogy a színpadi páthosz mindig át van itatva az abszolút zene légkörében alkotó instrumentális véna aranyértékü fluidumával. Ez teszi müveit elhihetővé, ez varázsolja illúzióit művészi valőrőkké és hozza egyszersmind a hallgató és néző számára meghitt emberi közelségbe. Viszont szimfonikus alkotásaiból sem hiányzik az ékesszólás lendülete és igy egész oeuvre- je egy bizonyos belső kohéziót nyer, amely át .van szőve kölcsönhatásokkal. Erre a kohézióra a szimfonikus mesejátékban, ahogy Hubay „Az önző óriás“-t nevezi, fokozott szükség is van. Itt a „Gesammtkunstwerk", az összmüvészet a wagneri kereteket kitágítja és újabb szcenikai és zenetechnikai komponenseket kapcsol be a mü elemeiként. Hogy emellett az elágazó és számtalan színpadi erőtörvénnyel számot vető bonyolult apparátus mégis természetesen, biztosan és magávalragadóan mozog, lélegzik és egyre magasabb szférába szárnyal, az annak a lapidáris, de egyben elegáns művészi kifejezésmódnak, világosságában és [ mélységében egyaránt átható lekerekített és | kicsiszolt zenei frazeológiának köszönhető, I amely az ellenállhatatlan vitalitásu, egyre ma- jjj gasabb szempontokon keresztül filtráló és biztos tapintattal exponáló zeneszerzőnek elvibujkáló elejtett foszlányai felől szinte észrevétlenül emelkedik a gonosz indulatok egyre kisértetiesebben terpeszkedő árnyéka. Ez a cladr-obscure hanghatás különböző irányoikbain ágazik el, aszerint, hogy merre visz a színpadi cselekmény, de mégis alaptónusát adja az egész vezérkönyvnek. A vidáman csilingelő szinpadmögötti fúvós- együttes és láthatatlan vegyeskar alkalmazása mellett azonban kd kell emelni a madárhangnak emberi hanggal, finom kolonaitur szólammal történő hangszerhatásu, ujitó jelentőségű alkalmazását. Ugyancsak nagy hatást kelt, amikor az óriás által üldözött gyermekek sivitása egyetlen glisszandóba sűrítve, kereszt ül cikkázik az óriási döngő lépteinek szaggatott, motívuma fugáié ján. Miként Hubay minden müvében, úgy itt is tanúságot tesz magyar mivolta mellett. Müve át van szőve magyar dalokkal, amelyek a gyermekjátéknak sajátos naiv bájt kölcsönöznek. Ki kell emelni a nagyon szép tavaszi keringőt, amely igazi „Valse noble" (C-dur) és a gyerekek katonadalát (D-dur). A himnikus, minden földi nehezék alól felszabadító B-durban irt záró kórusa, amelynek vox sarenissima-ha ngula~ tát a hegedűk teremtik meg és boldog imitációban zárják le a rézfuvók, mintegy utalva a bevezető taktusokra, ahol a klarinétok és kürtök lefelé haladó párbeszéde közben friss tavaszi szellők susogásától hajladozik a zenekari szólamok aranyló kalásztengere. így a poétikus kör még hangszerelésben is arányos harmóniában zárul le. Az előadás valóban díszelőadás-számba ment nemcsak fényes külsőségei miatt, hanem forró hangulata és igazán kitűnő teljesítménye folytán. Fleischer Antal karnagy acélos egységbe foglalta a partitúrát és pálcája a legapróbb részletekre is a kényes, lobogó lendületű művész lelkiismeretességével irányított, simogatott, szikrázott. A címszerepben Szende Ferenc szuggesztiv színészi produkciót nyújtott. Szabó Ilonka madáréneke igazi üde tavaszt varázsolt koloraturájának gyémántos tüzével, ujjongó selymes madárpihegésével. Bordy Bella forró tavaszi tündére, Ottrubay Melinda hamvas bája díszítették Brada mozgalmas koreográfiájú balettjét. Fülöp Zoltán díszletei stílusosak, valóban meseszernek. Az összes szereplőiket és a kitűnő szerzőt lelkes ünneplésben részesítették, A bemutatót kegyeletes repriz követte: A [ tragikus hirtelenséggel, férfikora virágjában elhunyt operaigazgató, Radnai Miklós 1913-ban; bemutatott színpadi müve került felújításra. A j ! pompás kis mü most is megtalálta útját a közönséghez és megnyitotta, most már bebizonyi- tottan, Radnai előtt a halhatatlanság kapuját. Az előadás koreográfiáját Cieplinszki János sok Ötlettel készítette és minden szereplőt, a balett gyermekkarát és szólistákat a maguk helyére állított. Különösen megragadó Harangozó Gyula a törpe nehéz szerepében, de ahogyan a bonyolult lplki folyamatokat gazdag mimikával és sokrétű ritmikájával, lenyűgöző egyéniségével érzékeltetni tudja, az valóban feledhetetlen élményt jelent. Szalay Karola temperamentumos cigánylány, Fábry Erzsébet pedig ügye a Bika-epizód szerepében, de jók Csányi, Hidas és Tóth László is. Ferencsik gondosan vezényelte az előadást. Ifj. Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán uj díszletei és jelmezei itt is ma- gasrendü művészi értéket képviselnek. A díszelőadáson megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége vezetésével a magyar közéletnek úgyszólván minden előkelősége. A díszelőadás után az ünnepi közönség a Hungá- ria-szállóban társasvacsoréra gyűlt össze, ahol Hulbay Jenőt úgy a Karenin Anna bécsi sikere, mint „Az önző óriás" bemutatója alkalmából lelkesen ünnepelték. VÁRADI MIKLÓS. (*) Fedák Sári a Hortobágyon fi'mmütermet állít fel. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Pesti Napló jelentése szerint Fedák Sári elhatározta, hogy pályázni fog a debreceni színház bérletére s egyidejűleg a Hortobágyon fiknmü- termet állít, fel. ('•'■') Magyar nőt játszik Sybille Schmitz uj filmjében. HőbbIgor Pál uj filmjének címe „Csókos órák". A film színhelye Welmar. A cső kos órák zenés vígjáték, amelynek hősnője Liszt Ferenc hires tanítványa, Radács Ilonka. Ezt a szerepet Syibille Schmiízre bízták és ő alakítja az előkelő magyar bárónőt, aki Lisztért lelkesedik. Közte és a nagy magyar mester között szerelmi kaland pereg le. Az uj fáim igen sok muzsikával és rengeteg humorral tarkított. (*) Megkezdték az „Ember a hid alatt'* forgatását. Budapestről jelentik: Most kezdték meg az „Ember a hid alatt" forgatását a Filmiroda műtermében. Vajda László ren- fi dezi, Keleti Márton a segédrendező és ő se- | gitett a forgatókönyv megírásában is. A film fi gyártási vezetője Gaál Ernő és a főszere- Ipekben Csortos Gyula, Lázár Mária és J Kiss Ferenc vannak foglalkoztatva. Irodalma Művészet tathaíatlan, sajátos varázsa. Márkus és Mohácsi dramatizált meséje Wilde poétikus elbeszélését — nemcsak az esz- eszmék, de a belőlük áramló megindító emberi érzések forró hullámait — viszi színpadra. Megkapó képsorozatban, de folyton ugyanazon szi- nen mutatják be az elvakult, szűkkeblű, önző óriás lelki vándorlását a krisztusi szeretetnek fölszabadító fényővezete felé. Ifj. Oláh Gusztáv Tolnay Pál szcenikai ötletességét és a saját brilliáns képzeletét állította az újszerű színpadi problémák megoldásának szolgálatába. így például a tavasz és a tél verőfényben pompázó, vagy rideg dermedtségében borzongató ellentéte színpadi elmozdulás nélkül aszerint valósítható meg, hogy ugyanazon díszlet melyik oldalról kapja a világítást. Ez a finom ötlet azután visszfényt kap a partitúrában is, amely érzékenyen forr egybe a természetfestés kifogyhatatlan és ellentétes processzusaival, a lombhullással, hervadással, jégvirágokba merevült nippek keserű mosolyával, majd ismét a szárbaszökkenés- sel, sziromoaomlással, pillangókergetéssel, ezer szint játszó rétek, virágok és égbolt sejtelmes illatával, álomszerű zsongásával. Mái az első taktusokban egy bizonyos zson- gitó, elbeszélő tónus lesz uralkodóvá; arpeggiók aranysárga csúcsai fölött édesen vibráló hege- düszólamok, ezüstösen csengő fafuvók sütkéreznek a természet mámorában, eltalálják a mesehangot, amelyet még vonzóbbá testz a láthatatlan női kórusnak önfeledt boldogságban ölelkező szólam csoportja, míg lenn, a mélyben, ► • mint távoli mennydörgés, — baljóslatú fa- f/xtok, félelmetesen erjedő aiézfuvók óvatosan A Magyar Minerva uj száma A havonként megjelenő Magyar Minerva februári száma isimét méltóan sorakozik az eddig napvilágot látott füzetekhez. A 36 oldalas 2. szám tartalmából eznttal a szorosan vett szépirodalmi részt emeljük ki, de igen változatos a tudományos rész is, amelyben főképpen a világháború alatt a volt pozsonyi 72. gyalogezrednél szolgált dr. Mező Ferenc olimpiai bajnoknak „Oiympia" cimü Írása számiihat általának érdeklődésre. A 36 oldalas szám részletes tartalma a következő: Farkas Geiza (Nemacki Elamir): Játék-élet. — Viktor Dyk-Sipos Győző (Várna): Akkor. — Fetneházy Ferenc (Kassa): Dúdoló. — Kristály István (Padej): Örvény. Gondolatok. — Dr. Mező Ferenc olimpiai bajnok: Oiympia. — Reményi József (Gfeve- land): Üzenet három húgomnak. — Szenes Erzsi (Nagyimihály): A költőnő halála. — Farkas István (Ipolyság): A korcsolya. — Farkas Geiza: Élünk, mert vagyunk. — Ta- káts Gyula (Kaposvár): A berekkirály. (VI.) Tamás Lajos (Pozsony) kritikája Szenes Erzsi legújabb- verskötetéről. — Mezei Gábor (Pozsony) írása Molnár Antal „Az uj magyar zene" cimü könyvéről. — Hunyadi György (Kassa) és W. Wimberger Anna (Pozsony) filimbeszámolóL A Magyar Minerva előfizetési ára fél évre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kertesz-ucca 1.) kívánságra az 1. számtól kezdve küldi meg a folyóiratot és készséggel szolgál csekklappal is. Uj egész éves előfizetők — 3.60 korona postaköltség megküldése esetén — könyvjutalmat kapnak. Egyes számok Pozsonyban 3 koronáért a Steiner-, Stampfel- és Szent József-könyv- kereskedésben, valamint Weiss M. ujságüz- letében kaphatók. Berzsenyi élő rokonai Prága, február 2". Berzsenyi Dániel halálának centennáriuma alkalmából az egész magyar sajtó megemlékezett a nagy költő még életben levő rokonságáról. A PMH budapesti szerkesztőségének jelentései nyomán ugyancsak foglalkozott Berzsenyi Székesfehérvárott és Niklán élő rokonaival. Egyik közleményünk helyreigazításaképpen az alábbi érdekes levél érkezett szerkesztőségünk cimére: „A PMH február 21-iki számának „Hírek" rovatában a következőket olvasom: „Székesfehérvárott él Berzsenyi egyetlen rokona, aki most 100 éves." Ez a közlés annyiban téves, hogy a nevezett Berzsenyi Kornélia nem lemenő ágbeli, sem pedig egyetlen élő rokona a költőnek. Berzsenyi Kornélia tényleg Székesfehérvárott él, csakugyan 100 éves és a költő egyik felmenőjének egyik oldalági rokonságából származik, épp úgy, mint alulírott és testvérei. Berzsenyi Dániel egyetlen lemenő ágbeli élő rokona: unokája, Berzsenyi Mariska 65 év körüli hajadon, áld a somogymegyei Niklán lakik, az ősi birtokon ugyanabban a házban, ahol a költő lakott és meghalt. A házat azóta természetesen átépítették. Ez az írnoka a költő fiának, Berzsenyi Farkasnak öt gyermeke közül a legfiatalabb és egyetlen élő. Személyesen ismerem úgy a százéves Berzsenyi Kornéliát, mint a nik- lai Berzsenyi Mariskát és családommal együtt fönntartjuk a rokoni kapcsolatot és személyes érintkezést velük. A történelmi hűség kedvéért szíveskedjenek eme helyreigazító soroknak lapjukban helyet adni. Szenice, 1936 február 22. Kiváló tisztelettel Dr. Markovich Lajosné sz. Berzsenyi Mária, néhai dr. Berzsenyi Gerő volt keszthelyi kir. közjegyző leánya," Novák Andor ruszinszkói magyar festő nagysikerű budapesti kiállítása Budapest, február 29. (Budapesti szerkesztő sógiink tői.) Előkelő közönség gyűlt összie a pesti Vigadó kiállító helyiségében, ahol báró WLassics Gyula államtitkár nyitotta ímeg a ruszinszkói Novák Andor kiállítását A szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom az utóbbi esztendőben már polgárjogot nyert az egyetemes magyar szellemi életben, de a festészetről ezt még nem lehet elmondani. Éppen eizért jelentős Novák. Andor kiállítása. Nem tartozik semmiféle iskolához és szőkébb hazájában is csak azok tudnak róla, akik igazán értékelik a művészi egyéniséget. Neun uj ember és neon Ígéret, hanem művészi beteljesedés. A század elején kezdte művészi formáiban kifejezni érzéseit, keresztülment a modern piktorában megnyilatkozó forrongó törekvések árnyalatain és most az érett férfi tapasztalatával itt áll képeivel minden iskolán kívül, ő maga mondja, hogy csak arra törekszik, hogy a még meglevő naivitását mentesítse mindattól, amit lát vagy átél. Novák Müinohenben, Hollósy Simon híres mü vésziskolájában töltött öt évet, nyaranként pedig Nagybányán és a Balaton mellett festegetett. München után Páris következett, majd Svédországban és Norvégiában élt 'és a nyarat többnyire Gotland szigetén töltötte, így került szembe a skandináv tájakkal, íj ondókkal, a aubatagokban rohanó hegyi folyókkal és a nagy tavak mélaibus környezetével. 1907-ben Stockholmban debütál egy kiállítással és a siker visszhangja mindenüvé elkallatszi'k. A háború előtt egyre-másra rendezte kiállításait a budapesti Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Jelenleg egy Beregszász és Csap közötti magányos urilakbau festeget és kis birtokán dolgozik. Romániában is sokat állított ki, ahol nagy elismerésben volt része. Prágai kiállítása is nagy sikerrel járt. Most huszonkét év múlva ismét megjelent Budapesten. Huszonnyolc olajat és tizenegy grafikát ho* zott magával. Portréi különös figyelmet érdemelnek. Egyes piáin air portréi könnyedségükkel lepnek meg. Igen érdekesen oldja meg a modern megvilágitási problémát. Zsánerképei kifejező erejűek és a művész modellizáló készségével hatnak. „Vörös tollas nő a zöld asztal mellett" cimü képe: a hivatásszerű szerelmet megunt nő minden keserűsége, de az életösztöntől mégis prédára kényszeritett ragadozó le sásé fejeződik ki ezen az arcon. Tájképei bensőségesek és a terembe varázsolják Ruszinszkó hangulatát. „Nő a napsütésben" cimü aktjában a francia mesterek minden finomsága él. Grafikája finom vonalvezetésével és biztonságával a művészi gondolat precíz kifejezése. Komoly művészi értéket reve Iái ez a kiállítás Budapest közönségének. —n O Magyar-Mannheimer hetvenéves, Budapestről jelentik: Magyar-Mannheimer Gusztáv, a világhírű magyar festőművész most töltötte be hetvenedik életévét. Ez alkalomból a Szinnyey-Társaság küldöttsége átadta neki a társaság tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. Az ősz mester meghatottan mondott köszönetét a kitüntetésért. Születésnapja alkalmából a magyar társadalom 'legszélesebb körei ünneplik a nagy festőt. O A ToMy Kör vajdasági irodalmi estje. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A Toldy Kör, amely legutóbb már nagyszabású irodalmi est keretében hódolt a legnemesebb tradíciókból kifejlődött erdélyi magyar irodalomnak, március 15-én Jugoszlávia virágzásnak indult, de nálunk kevésbbé ismert magyar irodalmának elbeszélőit és költőit mutatja be. Az est külön érdekessége lesz, hogy azon megjelenik a vajdasági magyar irodalom egyik legkiválóbb képviselője, dr. Farkas Geiza, az ismertnevü regényíró és szociológus is, akinek munkái német, francia szerb és szlovák fordításokban is napvilágot láttak. Kívüle a korán elhunyt Szent- eleky Idoméinak, továbbá Csuka Zoltánnak és Fekete Lajosnak versei, valamint Kristály Istvánnak „Áradás" cimü reprezentatív jellegű novellája és ének- és zongoraszámok szerepelnek még a nagysikerűnek ígérkező est műsorán. A pozsonyi kereskedelmi grémium nagytermében (Goethe-ucca 15) 6 órai kezdettel megtartandó estre a belépés ingyenes*
