Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-08 / 32. (3881.) szám

1936 február 8, szombat. T>RMLM-A\AGtevUHÍULAI> ákŰZBXZDASÁG £ A válság legsúlyosabb éveiben a gazdaíővedelmek összege teljes 71 százalékkal zuhant Prága, február 7. A statisztikai hivatal ada­tai alapján tegnap megirtuk. hogy a válság leg­súlyosabb éveiben az adóalanyok jövedelme mi­lyen elképesztő mértékben esett vissza. Az adó­fizetők 1927-ben 14.6 milliárd koronás jövedel­met vallottak be s 1932-ben a jövedelem ösz- szege már csak 9.4 milliárd korona volt. Ha az egyes foglalkozási ágak adatait szemléljük, ak­kor megállapíthatjuk, hogy a jövedelem apa­dása nem volt egységes s a legnagyobb mértekben a mezőgazdasági foglalkozást űzők jövedelme csökkent. A gazdák 1927-ben 5496 millió koronás jövc- d rímet vallottak be. Ez összeg öt cv alatt teljes 71 százalékkal zsugorodott össze, eriennxiben az 1932. évi adóvallon 'ockban feltüntetett mezőgazdasági jövedelem összege mindössze 1566 millió koronát tett. Az egyes fontosabb foglalkozási ágak adatai millió koronás tételekben a következők: g g ' g s I | Foglalkozási ág T ^ 2 5 | I "8 |S | 1 isr & o u gyáripar és kisipar 4258 3335 — 923 kexesk. vállalatok és pénzintézetek 3840 3238 — 602 szabad foglaJk. 599 710 111 — egyéb foglalk, ágak 478 522 44 — A gyáripari foglalkozást űzők jövedelme és a kisiparosoké 22 s a kereskedők, valamint a pénzintézetek jövedelme 15 százalékkal csap­pant meg, ezzel szemben a szabad foglalkozást űzőké 18 és az egyéb foglalkozású adóalanyoké 9 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági jövedelmek összegének 71 százalékos zuhanása természetesen kiha­tással volt a többi foglalkozási ág jövedelmé­re is, mert a gazdák vásrlóereje és fogyasztó- képessége ugyanilyen arányban esett vissza. Igen érdekes az egyes kategóriákba tartozó adófizetők számára vonatkozó alábbi táblázat: .8 | •§ § 5 •§ 8 jí >s o 9 & .8 •“ ~ ^ Fcglclkczáci ág £ £ £ 3 § 3 " | «r» ci n O I o I — C' O — jövedelemmel bír: a mezőgazdaság­ban 49.3S1 46.922 12.499 11.036 a gyáriparban és a kisiparban 39.394 59.655 27.994 39.571 kereskedelem sib. 30.148 53.659 29.603 43.637 Ezekből az adatokból megállapítható, hegy a gazdák 91 százalékban csali 21.000 koro­nás összegnél kisebb évi jövedelemmel ren­delkeztek s az ennél nagyobb jövedelműek a gazda-adófizetők száménak mindössze 9 szá­zalékát teszik ki. A gyáriparosok és a kisiparosok együttes cso­portjában a 21.000 koronát meghaladó évi jö­vedelműek százalékszáma már 34-re rúg s 28 a százalékszáma azoknak a kereskedőknek és pénzembereknek, akiknek évi jövedelme meg­haladja a 21.000 koronát. (Az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tár- i gyalások.) Bécsből jelentik: Az osztrák—cseh- I szlovák kereskedelmi tárgyalások nehezen ha- f ladnak előre. A tanácskozások napirendjén most a preferenciák kérdése szerepel. A csehszlovák követelések még nem kerültek napirendre, eze­ket valószínűen csak a jövő héten tárgyalják le, amikoris a tanácskozásokba az érdekeltek kép­viselőit is bevonják. (Megreformálják az engedélyezési eljárást.) A pénzügyminisztérium kebelében működő devizabi­zottság indítványt terjesztett a kormány elé az en­gedélyezési eljárás módosításáról. Az indítvány azt kívánja, hogy az engedélyezési eljárással kapcsola­tos hatáskört vonják ki a kereskedelmi min:szié- rium kompetenciájából és utalják egy olyan tárca­közi bizottság hatáskörébe, amelyet a pénzügymi­nisztérium vagy a külügyminisztérium liiv egybe A gazdasági körök ezzel özemben annak a néze­tüknek adtak kifejezési, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium az engedélyezési eljárás terén sokkal rugalmasabb gyakorlatot követ, mint amilyen a de­vizabizottság praxisa. (Devizák és valuták.) A mai prágai deviza­piacon Buenos Aires 1, Zürich 0.75 és Kaunas 0.25 koronával megszilárdult, amig Berlin 0.50 és Oslo 0.50 koronával lanyhult A kötött kifizetések sorában 1.05 koronával lanyhult a bukaresti kifi­zetés árfolyama A valutapiacon a német márka­bankjegy árfolyama 5 és a svájci franké 1.50 ko­ronával javult Az ezü6tmárka 5, a lengyel zloty 1 és a román lej 0.35 koronával gyöngült. (A behozatali engedélyek alapján lebonyolított terménykülkereskedelem adatai.) Az elmúlt esz­tendő folyamán a behozatali engedélyekre jogo­sító kivitel 6orán a következő terményeket ex­portárak Csehszlovákiából külföidre: árpa 45.G66 (1934-ben 52.963), zab 5090 (10.210), maláta 62.315 (74.934) és buza-takarmányliszt 27.237 (33.861) tonna. A behozatal során történő elvámolásnál behozatali engedélyeket a következő mennyisé­gek importjánál használtak föl- kukorica 108 727 (193.912), búza 94.870 (1768), hántolt rizs 48.260 (51.388), bab 13.265 (10.561). olvasztott disznózsír 5472 (8871), nyers disznózsír 2509 (3082), szalonna 1592 (1318), vaj 1320 (1004) és sajt 1159 (1116) tonna. (A prágai fabizottság szlovenszkői tag­jai.) Prágában, amint jelentettük, a fake­res' edelem élénkítése és a fa iránti keres­let fokozása érdekében kifejtendő propa­ganda céljából fabizottság alakult. A bizott­ság elnökévé dr. Simán mérnököt választot­ták. A bizottság vezetőségében Szloven- szkót a következők képviselik: dr. Ondruska Géza (Pozsony). Samuhel Mihály (Besz­tercebánya). Somló Sándor (Rózsahegy), akiket a fabizottság alelnökeivé választot­tak. A választmányban Szlovenszkó képvi­seletében dr. GaSparec Milo§ (Pozsony) és Haupt-Stummer Leó (Nagyszombat) fog­lal helyet. (Háromszorosára emelkedett a bolgár—cseh­szlovák külforgalom voiumenje.) Szófiából jelen­tik: A bolgár külkereskedelmi forgalom 1935. évi mérlegének adatai azt bizonyítják, hogy Bul­gária már túljutott a válság mélypontján. A kül­kereskedelmi forgalom voiumenje az elmúlt esz­tendőben közel lő milliárd lávával emelkedett, ami az 1932. év adataihoz viszonyítva 31 száza­lékos javulást jelent. A mérleg aktívumának gya­rapodásában nagy szerepet játszik az a körül­mény. hogy Bulgária az elmúlt esztendőben nagy- mennyiségű dohányt,, tojást és szőllőt tudott kül­földre exportálni. E három cikk az exportáruk mennyiségének kerek kétharmadát teszi ki. A bolgár—csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt esztendőben szintén intenzivebbé váltak. A két állam ktilforgalmának voiumenje az 1934. évi mérlegben föltüntetett 175.1 millió lévárói 517.7 millió lévára ment föl. (A munkanélküliség enyhítéséről tanácskozik a gazdasági tanács.) A gazdasági tanács népjóléti bizottsága dr. Schönbaum Emil egyetemi tanár el­nökletével tartott mai ülésén elhatározta, ho^y a munkanélküliség enyhítése érdekében benyújtott indítványokat beható vizsgálat tárgyává teszi. A bi­zottság három tiz-tiz tagú albizottságot, küldött ki. Az első a munkaidő megrövidésének ügyét, a má sodik a munkanélküliséggel közvetlenül összefüggő kérdéseket és a harmadik a kollektív szerződések ügyét fogja tanulmányozni. (A szeszfogyasztás legújabb adatai.) Január­ban a tavalyi év azonos szakában fogyasztott 64.569 hektoliter szesszel szemben 76.574 hek­toliter szesz fogyott. A szeszfogyasztás emelke­dése 122.005 hektoliterre rúg. Az 1935—36. évi szeszkamoány első öt hónapja során összesen 392.742 hektoliter szesz fogyott Csehszlovákiá­ban. Az előző kampány azonos szakának 366.917 hektoliteres fogyasztásához viszonyítva a szeszfogyasztás mennyisége 25.875 hektoliter­rel ment föl. (Kedvező elintézést nyer a nagyszombati ke­reskedők panasza a közszállitások ügyében.) Nagyszombati tudósítónk jelenti: A nagyszom­bati kereskedők grémiuma — mint ismeretes — panaszt emelt a kormánynál a közszállitások terén észlelt anomáliák miatt. A panasz előzmé­nyei a következők: A pozsonyi országos hiva­tal pályázatot irt ki a nagyszombati és a tren- cséni kórház részére történő áruszállitásra. A legolcsóbb ajánlatot nagyszombati kereskedők tették s az ő ajánlatuk elfogadását indítványoz­ta a két kórház vezetősége. A hivatalos vélemé­nyezés ellenére a szállítási megbízást olyan cé­gek kapták, amelyeket a kórházak nem ajánlot­tak s amelyek drágább áron* szállítják az árut. A panasznak a belügyminisztérium helytadott és utasította a szlovenszkői országos hivatalt arra, hogy a különböző áru szállításával a leg­olcsóbb ajánlattevőket bízza meg. Az országos hivatal az utasítás következtében máris fölszólí­totta az egyik nagyszombati sütőiparost, hogy ajánlata értelmében kezdje meg a nagyszombati kórház részére történő péksütemény- és kenyér- *2 állítást. Uiabb 25 millió koronás kölcsönt kapott Csehszlovákiától a Szovjet Prága, február 25. A csehszlovák bankkonzorcium tavaly tudvalévőén 2őO millió koronás oügációs köl­csönt adott a* orosz kormánynak, amelyet az oro­szok csehszlovákiai áruk vásárlására ha6ználtak föl. Orosz részről, amint arrói már be® ámoltunk, az az óhaj merült föl, hogy a csehszlovák bankkon­zorcium újabb 25 millió koronás kölcsönt adjon. A hosszabb idő óta folyó tárgyalások immár befeje­ződtek és a bankkonzorcium megadta a kívánt köl­csönt oroszoknak. A szerződést az orosz kormeny nevében Murydan, a prágai orosz követség gazda­sági osztályának [önöké ma irta a!á. 3 iraíter se:ti séri tetők nacy tríevősféssel tugyaw Hociza min sttete nők gaacntsn ráié-tervét Prága, február 7. Az elnrult héten általános érdeklődést keltett Hodia Milán miniszterelnöknek az a nyilatkozata, a uelyben a -dunai államok rés éré gaboraeentrale Kiállítását javasolta, il­letve egy o.yan szervnek a létrehozását tartja Kívánatosnak, a ely a duna: á. amok gakonael- átásút végezné. E ivük a centeáiénak a központ­ja a minisztert 1..ük elgondolása szerint Becs lenne. Csehszlovák gazdasági kö: ükben igen élén­ken kommentálták ezt az elgondolást és az oszt-^ rák gazdasági ..özvéle éuy ,s behatóan fogla ko­zott az utolsó napokban ezz I a prob.érával. Miután a dunai áramok közös szervé.ő. van szó, természetes, hogy — amint a P.MH sár jelen­tette — Magyarországot is köz Ivei érlchli a .seh- ozlnvák -'linlszterelnök terve. jj Ho iza oigüij olásával szerb n magyar gaz- , -lasági körökben — budapesti jelentés szerint —| a következő állásfoglalás alakult ki: Magyarország nemcsak földrajzi fekvése kö­vetkeztében természetes központja a Dunameden- cének, hanem vezető szerepre predesztinálják a magyar fővárost egyéb gazdasági körülményei is. Egy olyan gabonaértékesitő szervezet felálli- tátsa, mint ami yent Kodza miniszterelnök ter­vez, Magyarország Ausztria, Románia, Jugoszlá­via, Bulgária és Csehszlovákia bekapcsolásával valósítható meg. Ennek a hat országnak termé­szetes földrajz] központja Budapest, ahol az elosztáshoz szükséges összes szervezetek rendel­kezésre állnak. Első helyen kell itt említenünk a Budapesti Vámmentes Kikötőt, amelynek megalkotása már évekkel ezelőtt is azzal a célzattal történt, hogy a dunai államok egymásközötti forgalmát minden vonatkozásban megkönnyítse. A Vámmentes Ki­kötő még az utolsó esztendők erősen elzárkózó! gazdaságpolitikája ellenére is igen nagyarányú! fejlődést ért el ée további fejlődésének a lehető-! ségei is messzemenően adva vannak. A Budapesti Vámmentes Kikötő mellett egyéb| olyan körülmények i® Budapest vezető ezerepek mellett szólnak, amelyek nem állnak fenn a du­nai államok egyikében sem. Nevezetesen a dunai államok gabonatőzsdéi közül csak Bu­dapesten van ma is gabona-határidőpiac, amely- nek árkiegyenlitő szerepe megfelelő statútumok alapján lényegesen megkönnyithetné az elosz­tás és az értékesítés munkáját. A másik: a magyar malomipar kétségkívül do­mináló szerepe a dunai államok között. A dunai államok malomiparai közül a magyar érte el a legnagyobb fejlődést és mai nehézségei kizárólag arra vezethetők vissza, hogy megfelelő foglalkoz­tatottság és az exportnál tapasztalható nehézsé­gek miatt nem tudja kapacitását olyan mértékben kihasználni, mint kívánatos volna. A magyar gazdatársadalom és a gabonake­reskedelem köréből nyert információk szerint az egész tervnek csak akkor lenne időszerűsége, ha a gabonát exportáló államok: Magyaror­szág, Románia, Jugoszlávia és Bulgária meg­felelő megállapodást kötnének egymással a két ipari ország: Ausztria és Csehszlovákia buza- eílátásának kielégítésére. Nehéz azonban ennek‘ a rendszernek a gyakorlati megvalósítása azért is, mert az exportáló államok természetszerűen drágán akadnak eladni, az im­portországok pedig olcsón kívánnak vásárolni, tehát az érdekek erősen ellentétesek. Ezeket — mint erre az utóbbi években már volt példa, — át lehetne hidalni és minden nehézséget ki lehetne küszöbölni, egy azonban bizonyos: Budapest ve­zető szerepét a dunai államok gabónaértékesi- tési politikájában ideig-óráig lehet mellőzni a jó­zan megfontoltság és a természeti adottságok azonban amellett szólnak, hogy akár a dunai ál­lamok gabonacentráléjának megvalósításánál, akár egy buzaelosztási rendszer felállításánál Budapest­ről történhetik csak az irányítás. (Az egyenes adókról szóló törvény no­vellája is visszaható hatállyal lépett életbe.) Noha a legilletékesebb tényezők ismételten kijelentették, hogy uj törvények visszaható erővel nem lépnek többé életbe, mert a gaz­dasági élet menetét hátrányosan befolyásol­ják, megállapítást nyert, hogy az egyenes adókról szóló törvény most kihirdetett no­vellája is visszaható hatállyal lépett ér­vénybe. A novella XIII. fejezetének 78. pa­ragrafusában foglalt rendelkezés ugyanis visszamenőleg érvénnyel bir az 1935-ös adó­évre is. Sütőn JL a t/ese-UMyag~ eps&aiosok gyógyvize . íi au a „I rtduiwi .íivrtttrtifcireffc.imriaai Há roirszáznüiió korona értékű zsírt impcr:ást Cselsszlcvák.a Macprcrszsgról P.ága, február 7. A zsirimport 1935. évi adatai most váltak ismeretessé. A kimutatás szerint Csehszlovákia az elmúlt esztendőben összesen 930 vagon zsírt importált külföld- ól. Ebből a mennyiségből Magyarországra 100 és Jugoszláviára 300 vagon esik. Ma­gyarországról, mely a zsirimport terén első helyen áll, 1935-ben 300 millió korona érté­kű zsírt hoztak be Csehszlovákiába s a Ju­goszláviából importált zsir értéke 150 millió koronára rúgott. Az előző év adataihoz vi­szonyítva a zsirbehozatal emelkedett, ami arra a rendeletre vezethető vissza, amely a miizsirgyárakat és a margaringyárkat arra kötelezi, hegy az általuk gyártott müzsirhoz természetes zsírt keverjenek. (Mi akadályozza az automobilizmus élénkü­lését?) Tegnap részletesen beszámoltunk a mi­niszterelnökség törvényjavaslatáról, amely a többi között mélyreható adókedvezményekkel és a benzinkeverék árának leszállításával kíván­ja a gépjárműállomány gyarapodását elősegíteni. A kérdésről Vrany szenátor a Venkovban meg­jelent vezércikkében foglalkozik és azt állítja, hogy a tervbevett intézkedések kevés eredmény­nyel kecsegtethetnek, mert a hosszú ideig tartó deflációs politika a középosztályt teljesen elsze­gényít ette. Vrany az ismert Bafa-terv megvaló­sításától sem sokat remél. Eafa 10.000 koronás árban óhajt gépkocsit készíteni és ebből évente 50.000 darabot remél elhelyezni. A középosztály — a Venkov cikkírója szerint — annyira le­gyöngült, hoqy évi 500 milliót nem adhat ki gépkocsira. Az adókedvezmények és az árak leszállítása mindaddig nem segít, amig nem ja­vul meg a középosztály helyzete s még nagyon messze vaqyunk attól, hogy minden 60 holdas gazda és főiskolai képzettséggel biró tisztviselő gépkocsit tartson, — állítja Vrany, (Állatvásári hír.) Tudósítónk jelenti: A vág- sellyei országos vásár keretében tartott állatvá- sáron az előző árakhoz képest a fejős tehén ára 9%-kai emelkedett, a vágómarháé 2%-kai ol­csóbbodott s a csikó ára 15—25% -kai vissza­ment. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 7. Ke 100 pengőért ........................... 487.50 10 0 schilüngért ...... 471.50 100 zlotyért ....... 456.50 100 lejért ............................... 14.10 10 0 márkáért ....... 728.__ 10 0 ezüstxnárkáért.................. 765._ IC O dinárért ........................... 53.35 100 svájci frankért.................. 787.50 10 0 francia frankért.................. 160.20 10 0 Belgáért ........................... 407__ 10 0 Uráért................................ 179.40 100 bolíand forintért .... 1632— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért....................... 119.25 Mit fizetőnk a valutákért? Prága, február 7. K6 100 pengőért ....... 490.50 100 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ........................... 459.50 100 lejért ............................... 14.40 10 0 márkáért........................... 732— 100 ezüstmárkáért.................. 775— 100 d inárért ........................... 53.75 100 svájci frankért.................. 790.50 100 f rancia frankért.................. 160.80 10 0 Belgáért ........................... 409— 10 0 Hráért............................... 180.60 100 h olland forintért .... 1638— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ...... 120J5

Next

/
Oldalképek
Tartalom