Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-06 / 30. (3879.) szám

1936 február 6, csütörtök. 11 LsM'aigfs if évvel hosszabbítják meg a gabonamonopóliumrol szóló kormányrendelet hatályát Prága, február 5. A Gabonatársaság ve-S zetősége napok óta beható tanácskozásokat folytat a gabonamonopóliumról szóló kor­mányrendelet novellázása tárgyában. A Gabonatársaság vezetősége olyan intézke­dések foganatosítását kívánja kieszközölni, amelyek hosszabb időre biztosítanák a ga­bonamonopóliummal összefüggő kérdések elintézését, ehhez azonban szükség van ar­ra, hogy a gabonamonopóliumról szóló ren­delet érvényét kellőképpen kiterjessze a kormány. A Gabonatársaság mezőgazdasági cso­portjának képviselője és a malomcsoport megbízottja annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a gabonamonopóliumról szóló rendelet érvényét húsz évvel hosz- szabbitsa meg a kormány, ezzel szembeni a kereskedelmi csoport delegátusa és a fogyasztók megbízottja azt kívánja, hogy legfeljebb öt esztendővel terjessze ki a kormány a rendelet hatályát. Beavatott helyen szerzett értesülések szerint a kormány az utóbbi kívánságot fogadja el és a mezőgazdasági csoport, valamint a molnárok csoportjának kíván­ságával szemben mindössze öt esztendő­vel hosszabbítja meg a jövő évben lejáró rendelet hatályát. A Gabonatársaság vezetőségének sok gon­dot okoz a társaság finansziális önállósága biztosításának ügye is. A kérdésről a Ga­bonatársaság igazgatóbizottsága tanácsko­zik. A tanácskozások eddigi során kialakult nézet szerint a Gabonatársaság pénzügyeinek stabili­tását a legjobban olyképpen lehetne biz­tosítani, ha a megvett gabona eladása so­rán a társaságot megillető rész összegét a mai 1, illetve 1.50 koronáról föl lehetne emelni. A kérdésben a Gabonatársaság holnapi igazgatósági ülése fog határozni. ResssabMoit a szEovenssltft! minkapiac helyzete Prága, február 5. A népjóléti minisztérium je­lentése alapján már tegnap megirtuk, hogy ja­nuárban a munkaközvetitőhivatalok által nyil­vántartott munkanélküliek száma 846.400-ra ment föl s ezzel rekordmagasságra emelkedett. Az előző hónapban kiadott jelentés 794.400 munkanélküliről számolt be, ehhez képest a munkanélküliség 51.993 egyénnel, vagyis 6.5 százalékkal emelkedett. A szlovenszkói munkapiac helyzetének ala­kulásáról részletes eredmények még nincsenek. Pozsonyi jelentés szerint Szlovenszkó fővárosában a munkanélküliek száma az előző havi kimutatásban közölt 9535-ről 1540-nel 11.075-re gyarapodott. A munkanélküliek sorában 8301 férfit, 2537 nőt és 137 tanoncot tartanak nyilván. A munkanél­küliek zöme nemkvalifikált munkásból áll. Kö­zülük 1394 személy részesül a gén ti rendszer szerinti támogatásban. Nyugatszlovenszkóí jelentések szintén a vi­szonyok rosszabbodásáról tesznek jelentést. A liptószentmiklósi járásban nyilvántartott munkanélküliek száma az előző havi jelen­tésben közölt 2724-ről 3595-re ugrott, vagyis százalékban kifejezve a munkanélküliség 32 százalékkal emelkedett. Aránylag erősen emelkedett a munkanélküliek száma a rózsahegyi járásban és továbbá az ig- lói járásban is. A gyáripari vállalatok foglal­koztatottsága általában nem kielégítő. A ró­zsahegyi Máutner-müvek vezetősége ismét kénytelen volt-a munkások létszámát apasztani, mert az utóbbi időben megnyilvánult javulás nem bizonyult tartósnak, a liptószentmiklósi bőrgyárak pedig alig 35 százalékos kapacitással dolgoznák. A hat bőrgyár közül mindössze négy dolgozik s ez a négy vállalat is erősen redukálta üze­mét. A bőrgyárak általában csak raktárra dol­goznak, amiért az üzem további redukciójától lehet tartani. (A miniszterelnökség törvényjavaslatot készít a motorizmus élénkítése érdekében.) A miniszter- elnökség közgazdasági osztálya az érdekelt testü­letek képviselőinek bevonásával ankétot tartott a motorizmus élénkítése érdekében. A tanácsko­zásokat folytatják és az azokon kifejtett nézetek figyelembevételével a miniszterelnökség törvény- javaslatot készit. A törvényjavaslat tervezetét a miniszterelnökség rövidesen a minisztertanács elé terjeszti. (Devizák és valuták.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 0.50, Zürich 0.75 és Newyock 0 0'5 ko­ronával megszilárdult. A valutapiacon 10 koroná­val visszaesett az eziislmárka árfolyama, a holland forint 4 koronával gyöngült és a svájci frank 1.50 koronával javult. (A vaskartell is drágít.) Az építési tevé­kenységgel összefüggő időszerű kérdésekkel kapcsolatban a Náro-dní Stfed című prágai lap megállapítja, hogy a vaskartell jóvoltából a vas exportára 90 s a belföldi ára 183 korona. A belföldi ár olyan magas, hogy rendkívül hát­rányosan befolyásolja az építési tevékenységet. A vaskartell azonban a belföldi árat még min­dig nem találja eléggé magasnak, erre vall az is, hogy az utóbbi időben, amikor már remélhető lett az építési tevékenység élénkülése, ismét megdrágította a vas és a vasáru árát. Az idé­zett lap úgy véli, hogv a vaskartell tevékenysé­ge nem más, mmt a kormány szabotálása. (Kétmiriárd dol’ár értékű aranvat k'vettck az aranytartalékból?) Néhány nan óla pergőtűzben áll ismét az amerikai valuta, különböző hírek ter­jesztésével igyekeznek a dollár nemzetközi ár­szintjét megingatni. Ma London azt jelenti, hogy a newyorki jegybank az amerikai jegybankrend­szer javára szolgáló aranytartalékból kétmiT^rl dollárt kivett és pedig aranyutalványok alakiá­ban. A washingtoni kincstári hivatal megcáfolta azt a híresztelést, mintha ez a lépés ö«szefügcé3ben állna a dollárrögzitő-a’apnal. A Wnllstreetet nem el éri tette ki a magyarázat és az amerikai pénz­világban meg vannak győződve arról, hogy ilyen nagy összeget nyomós ok nélkül nem ruháznak át. Morgenthau kincstári államtitkár ismét megcáfolta a dollárdevalvációt, a hir elterjedését egy wa­shingtoni személyiségnek tulajdonítja, aki nemrég emlékiratot tett közzé a dollárfeihigitáflróL (Dohánytermelési ankét Tornaiján és Feleden.) A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület a Csehszlo­vákiai Dohánytermelők Szövetsége rimaszombati fiókjával karöltve február 11-én délelőtt 9 órai kezdettel Tornaiján a „Felhérló“-szálloda nagy­termében ée Feleden február 18-án délelőtt 9 órai kezdettel a Klein-féle vendéglőben dohány- termelési ankétot rendez. Az ankétokon részt vehetnek a rimaszombati dohánybeváltó körzeté­be tartozó termelők és ezek dohánykertészei. Az ankétok megrendezésére az indította az érdekvé­delmi szerveket, hogy a dohánytermelők és do­hánykertészek nagy része még ma is szükséges szakértelem hiányában termeszti a dohányt és ennek következtében nagy hibákat követnek el úgy a termelésnél, mint a már megtermett do­hány feldolgozásánál, vagyis átadásra való elő- készitésnél. Hiába a jó talaj és a kedvező időjá­rás, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szakér­telem nélkül ezek mellett sem lehet kedvező jö­vedelmet biztosítani, viszont a kellő szakismere­tek birtokában a rosszabb talaj és éghajlati vi­szonyok mellett is kiclégitő lehet az eredmény. A megrendezendő dohánytermelési ankétoknak éppen az a legfőbb célja, hogy a talaj és éghaj­lati viszonyok figyelembevétele mellett lefek­tesse a dohánytermesztés legfontosabb irány­elveit, azokat a dohánytermelőkkel ég kertészei­vel, megismertesse, megtárgyalja és elfogadtassa. (A romániai aranybányák jövedelmét adósság tör­lesztésre fordítják.) Londonból jelentik: A. román kormány, az Exchange Telegraph bukaresti értesü­lése szerint az erdélyi aranybányák jövedelméből szándékozik az angliai román kereskedelmi adós­ságokat törleszteni. A hivatalos román ajánlat sze­rint a Romániában befagyott angol kereskede’mi követeléseket az aranybányák modernizá'ásái’a for­dítanák és az ily módon elért több.termelcs egy ré­szét az angol hitelezők kapnák. (A cement ára.) A cementkartell szlovenszkói és kárpátaljai paritásban a következő árakat ál­lapiba" meg: Franko vagon forgalmi adóval, de csolriagolási költség nélkül 100 kg-ként: Pozsony 25,^Zsolna 24.§0, Kassa 30, Un g vár 32.50, Érsek­újvár 27.50, Besztercebánya 23 korona. A téli hónapokban (március végéig) a cementgyárak 1.50 koronás rabatot adnak a vevőiknek. Prágában is tesz ejy fabizottsig Prága, február 5. A prágai kereskedelmi ka­marában holnap tartja alakuló ülését a fakeres­kedelem élénkítése céljából alakult bizottság. A bizottság célja a fatermelés és a faelhelyezés tu­dományos alapokon történő tanulmányozása. A bizottság a kereslet fokozása érdekében nagy­szabású propagandát is kíván kifejteni. A cukurkakereskedök a csokolédskartei! ellen Prága, február 5. A csehszlovákiai cukorkake- reskedők országos szövetsége a csokoládékartell tárgyában emlékiratot intézett a kereskedelmi mi­niszterhez. Az emlékirat határozottan tiltakozik a kartell ama intézkedése ellen, mely szerint a szokásos rabatot csak az a kereskedő kapja meg a jövőben, aki teljes szükségletét a kar- teílhez tartozó gyáraknál fedezi le. Ezt a feltételt a kereskedők nem fogadhatják el, mert nem akarják magukat lekötni A kereskedők a kartell fizetési feltételeit szin­tén elfogadhatatlanoknak tartják és főképpen azt kifogásolják, hogy a csokoládékartell na­gyobb kedvezményt ad a szövetkezeteknek, a bevásárló közponloknak és az egységes áru üzleteknek, mint a többi kereskedőknek. A kereskedők emlékirata végül azt kéri a keres­kedelmi kormánytól, hogy teremtsen rendet, a házalókereskedelem terén, mert nem tűrhető, hogy a falvakat elárasszák azok a házalók, akik az árut autón szállítják magukkal és helyben, házhoz szállítva adják el. A törvény értelmében házhoz szállítani csak megrendelt árut szabad, .miért is a hatóságoknak szigorú ellenőrzés alá kell vetniük a törvény rendelkezéseit kijátszó házalók tevékenységét. A cukorkakereskedők szövetsége a csokoládé­kartell ügyében a köztársaság több városában gyűléseket kíván rendezni, á kereskedelmi minisztérium pedig a fölmerült ellentétek elsimítása érdekében ankétot ren- - dez, .... melyre a c-ukorkakercskedőkön kívül a csokoládé­kartell, a karteUen kivül álló gyárak és a cuk­rászok képviselői kapnak meghívót. (A magyarországi árak alakulása 1935- ben.) Budapestről jelentik: A magyar statisz­tikai hivatal adatai szerint a múlt év végén a háború előtti (1913.évi) árakhoz viszonyítva az általános nagykereskedelmi jelszám 97 volt, tehát az árak átlaga három ponttal még mindig a békebeli árszint alatt mozgott. Egy évvel ezelőtt azonban az átlagos jelszám az 1913. évi alapon 84 volt, tehát egy év alatt a drágulás 13 ponttal emelte az átlagos nagyke­reskedelmi árszintet. Ha az 1934. év végének átlagos árszintjét százzal vesszük egyenlőnek, akkor 1935 végén az árak átlagát 115 jelszám fejezi ki, vagyis egy érv alatt az átlagos drágu­lás mértéke 15 százalék volt. A drágulás fő­ként a mezőgazdaság és az állattenyésztés nyersanyagaira, valamint ezekkel kapcsolatban érthetően a malomipar termékeire terjedt ki, az iparcikkek és a gyarmatáruk drágulása ellen­ben kisméretű volt. A mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés köréből megfigyelt áruk átlagos ára — ha az 1934 végét százzal vesszük egyen­lőnek — 1935 végén 122-nek felelt meg, a ma­lomiparé 109-nek, a többi iparcikkeké 104-nek és a gyarmatáruké 105-nek. Ez fejezi ki azt, hogy az év folyamán az agrárolló összébb zá­rult, vagyis miután az iparcikkek drágulása nem vette át a növények és állati termékek drá­gulásának mértékét, a gazda vásárlóereje ipar­cikkekben kifejejzve az év folyamán növeke­dett. A kiskereskedelemben nem voltak olyan nagy árugrások, mint a nagykereskedelemben. Egy év alatt a legnagyobb áremelkedést ki­I csiniyben a burgonya mutatja, amelynek mos­tani árát 186 jelszám méri, azonban nagykeres­kedelmi ára ezalatt százról 236-ra ugrott fel. A kiskereskedelmi piac áralakulása általában követte a nagyipari áringadozásokat. Az ipar­cikkek ára nem követte mindenben pontosan a nyersanyagok áralakulását. így a búza ára 1935 végén 10 százalékkal volt előző évi szint­je fölött, a nullás és a főzőliszt ára ellenben 13 százalékkal, a hármas liszté 36 százalékkal, a I hatos liszté mintegy 25 százalékkal. A malom­ipari termékek ára tehát lényegesen meghalad­ta a búzáét. A pamutiparban a nyerspamut drágulása egy év alatt 5 százalék, a oamutfó­ti álé 3, a pamutszöveté pedig 1 százalék. (A magyar borkivitel helyzete.) Budapestről i jelentik: Magyarország decemberi hordósborki­vitele 32.709 q volt, 784 ezer pengő értékben. Ez kedvező eredménynek mondható, az előző évi decemberi 27.774 q mennyiségű és 732 ezer pengő értékű kivitelhez képest. Az egyes pia­cokon elhelyezett mennyiségek alakulása azt mutatja, hogy az elmúlt karácsonyi kampány­ban a borkivitel iránya egészen más volt, mint 1934-ben. Az Ausztriába irányuló kivitel (1520 q) ugyanis alig volt több az előző évben ezen a piacon értékesített mennyiségnél (1480 q), amivel szemben Csehszlovákiába 1238 q (1934 decemberében csak 917 q). Németországba 26 ezer 797 q (18.714) hordósbort exportáltak. A svájci kivitel az előző évi decemberi 5646 q-ról 3791 q-ra hanyatlott. Ezek szerint különösen | a csehszlovákiai és a német piac vásárolta in- * kább a magyar bort. (Imrédy Béla az egészséges devizapolitikáról.) A Magyar Nemzeti Bank idei rendes közgyűlésé­től budapesti szerkesztőségünk jelentése nyomán már tegnap beszámoltunk. A közgyűlésen a ma­gyar gazdasági élet csaknem teljes vezérkara jó- lent meg. Feszült figyelem kisérte Imrédy Béla elnök fejtegetéseit az egészséges devizapolitiká­ról. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az eddig teljes eredményt mutató devizapolitikai intézke­dések hatásának ismertetése után további pro­gramot. adott, amelynek következő lépése az, hogy Magyarország alapot teremtsen a külföldi hitelezőkkel való becsületes megállapodások lé­tesítésére. Imrédy ezúttal nemcsak a pénzvilág­nak beszélt, hanem a magyar társadalomhoz is megszívlelendő fölhívást intézett. A közgyűlés — budapesti szerkesztőségünk mai jelentése sze­rint — tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1935. évi zárszámadást, megadta a főtanácsülésre a felment vényt és Lénk Adolf ve- fcérigazgató-helyettes előterjesztése alapján elfo­gadta a főtanácsnak az 1935. évi nyereség felosz­tására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e hatá­rozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és tartalékalap öt-ötszázalékos javadalmazása után fenmaradó részéből a részvényesek számára hét- százalékos, tehát részvényenként hét aranykoro­nának a törvényes értékarány (1 aranykorona = 1.1585 pengő) alapulvételével megfelelő 8 pengő 11 fillér osztalék kifizetése válik lehetővé. A bank az osztalékot a 12. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében 1936 február 4-től kezel­ve összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. Ha a szelvénybirtokos szelvényét beváltás végett nem mutatja be, a bank ezt úgy fogja tekinteni, hogy a szelvénybirtokos az aranyban való fize­tésre-irányuló igényét az illető rendelet értelmé­ben fentartani kívánja. A közgyűlés ezután meg­tartotta a választásokat. A főtanács tagjai sorá­ból kilépő Erney Károly és dr. Jankovich Béla főtanácsosokat az alapszabály szerű működési tartamra ismét a főtanács tagjaivá választották. A közgyűlés a lemondás folytán megüresedett főtanácsosi tisztségre Láng Gusztávot, a Láng L. gépgyár részvénytársaság alelnök-vezérigaz- gatóját, az ugyancsak lemondás folytán megüre­sedett főtanácsosi póttagsági helyre H aggén máz­ok er Henriket, a Dréher—Haggenmacher Első Ma­gyar Részvény Serfőzde Rt. helyettes vezérigaz­gatóját választotta meg. Számvizsgálókul Gre^ gersen Nils, Adlér Szigfrid, Szunyogh Szabolcs, dr. Nilsen Rudolf és Pucher István, ezámvizs? gáló póttagokul pedig dr. Márffy Albin és Strom-r szky Sándor választattak meg. (A kárpátaljai gazdasági testület forgalmi pro* grnmja.) Ungvárról jelentik: A kárpátaljai gazda­sági testület forgalmi osztálya munkaprogramot készített. A program első részének lebonyolitása során meg állapit jak, hogy Kárpátalja mai for­galmi hálózata mennyiben felel meg a gazdasági élet követelményeinek és forgalmi téren milyen modernizálást kellene eszközölnie. A forgalmi osztály a következő bizottságokat alakította: re­pülő-forgalmi bizottság (előadó: Mareá, repülő éri igazgató), országúti közlekedési bizottság (elő­adó Pribvl mérnök, főtanácsos) vasúti bizottság (előadó: Sláma mérnök, műszaki tanácsos), gép­ii ocsiforgal mi bizottság (előadó: Sekanina mér­nök, műszaki tanácsos) és hajózási bizottság (előadó: Kaspar Mi-los mérnök, főtanácsos.) Mit kapunk a valutákért ? Prága, február 5. Kő 100 pengőért . 487.50 100 schilíingért ....................... 471.50 10 0 zlotyért ........................... 458.20 10 0 lejért ................................ 14.35 100 márkáért ....... 723 — 100 ezüstmárkáért ..... 770.— 100 dinárért ....... 53.35 100 svájci frankért.................. 786.— 10 0 francia frankért.................. 159 70 10 0 Belgáért ....... 407.— 100 Uráért ................................ 179 40 100 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért ....................... 119.50 Mit f izetünk a valutákért? Prága, február 5. Kő 100 pengőért 499.50 100 schilíingért ...... 474.50 100 zlotyért ........................... 461 20 100 lejért ..............................- 14.65 10 0 márkáért........................... 727.— 10 0 ezüstmárkáért .................. 780 — 10 0 dinárért ....... 53.75 100 svájci frankért.................. 789.— 10 0 francia frankért ..... 160.30 100 Belgáért ...... 4C9.— 100 líráért ............................... 180.60 IC O holland forintért .... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ...... 120.50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom