Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-05 / 29. (3878.) szám

isoo reoruar o, szerua. v tA\x 1Ű-UÍ fiiRÍJMir £J<ÖZGA1DASÁG £ Rekordmagasságra emelkedett a munkanélküliek száma Prága, február 4. A népjóléti miniszté­rium sajtóosztálya jelenti: A munkaközve­títő hivatalok által nyilvántartott munka- nélküliek száma az előző havi kimutatásban közölt 794.407-rŐl január folyamán 846.400­ra emelkedett. Az előző hó adataihoz viszo- nyitva a munkanélküliek száma 51.993 egyénnel, iKetve 6.5 százalékkal ment föl. A tavalyi év azonos szakában a munkanél­küliek száma 65.677 személlyel, vagyis 8.7 százalékkal emelkedett. Ki okozta a buzatu*prodakclót ? Cseh imáéin SS, M 30, Szteresisiiin 11 és Kárgátaüin 10 százalékkal emelkedett if év alatt a búza wetisferüleie Prága, február 4. A búzatermelés aggasztó mérem növekedéséiről ismételten beszámol­tunk s figyelemmel kisértük annak a folya­matnak minden fázisát, amely az importszük­séglettől az au'tarkián keresztül a nem expor­tálható fölös készletek képződéséhez vezetett. Évekkel ezelőtt a csehszlovák agrárkörök ki­adták a búzatermelés fokozásának jelszavát s a termelés fokozása érdekében számos olyan törvény, kormányrendelet és rend- . szabály hatály'balép tét eszközölték ki, ame­lyek meggátolták a külföldi gabona behozata­lát, illetve azt, hogy a külföldi áru lerontsa a belföldi termésből eredő gabona árát és ezzel hátrányosan befolyásolja a több termelés ügyét. • A búzatermelés a galbonamoropőlhum beve­zetése óta már nem kívánt méreteket öltött, amennyiben olyan búzakészletek képződését okozta, amelyeket a Gabonatársasáig veszte­ség nélkül nem képes értékesíteni. A cseh­szlovákiai búza ára annyira fölötte áll a világ­paritásnak megjelelő árnak, hogy buzakivi- telre még csak gondolni sem lehét Va Gabo­natársaság kívánságára a kormány kénytelen volt a gabona vetésterületét rendeleti utón szabályozni. A rendelet, mint ismeretes, ki­mondja, hogy a gabonán ©miiek együttes vetésterületét, nem szabad a gazdának fokoz­nia s a búza vetésterületét 8 százalékkal csökkenteni kell. A rendeletet a gazdák nem tartották be, ami kitűnik a statisztikai hiva­tal legutóbbi jelentéséből, amelyet annak idején részletesen ismertetett a PMH. A sta­tisztikai hivatal adatai alapján a prágai sajtó­ban olyn közlemények jelentek meg, amelyek azt állítják, hogy a vetésterület korlátozásáról szóló rendele­tet a szlovenszkói és a kárpátaljai gazdák szegték meg. Ilyen előzmények után meglepő, hogy egy, a gabonatermelés kérdésében közvetlenül nem érdekelt, tehát elfogulatlannak nevez­hető prágai lap, a Ceské Slovo, védelmébe veszi Szlovenszikőt és Kárpátalját és a követ­kezőket írja: A Gabonatársaság nyomatékosan óvja a gazdáikat a búza vetésterületének fokozásától. Ez a körülmény az agrárpárt néhány tényező­jét arra indította, hogy keresse a bűnöst és azt a szlovén szikói gazda személyében találja meg. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy Szlovenszkó természetszerűen búzatermő vidék s ott a búza vetésterületének foko-| zása nem olyan nagymérvű, mint a törté-! nelmi országokban; ha pedig Szlovénokon is fokozták a búza vetésterületét, akkor ez csak arra vezethető vissza, hogy ezek a tényezők annak idején mozgalmat indítot­tak a búzatermelés intenziwététele érde­kében és éppen Szlovenszkóból akarták a köztársaság éléskamaráját megteremteni. A búzatermő terület fokozása Szlovenszkón a legkisebb arányú s a történelmi országok j gazdái sokkal nagyobb mértékben fokozták a búza vetésterületét. Az 1927-től 1931-ig terjedő > időszak során a csehszlovák köztársaság területén átlago­san 791.818 ha-nyi területen termeltek búzát, 1935-ben a búza vetésterülete már 985.829 ha-ra rúgott, vagyis 20 százalékkal emel­kedett. A búza vetésterületének emelkedése nemi volt egyenletes, miért a statisztikái hivatal részletes adataiból kitűnik, hogy a gazdák Csehországban 25 és Morvaországban, vala-S mint Sziléziában 30 százalékkal fokozták! a vetésterületet, amíg Szlov&nszkón a búza vetésterületének emelkedése 15 és Kárpát­alján mindössze 10 százalékot tett. Az idézett cselh lap ezután mexálapilja hogy a búza vetésterületének 8 százalékkal való csökkentéséről szóló kormányrendelet- heiz fűzött remények nem váltak valóra, mert az őszi búza vetésterülete, a köztársaság egész területét véve a számítás alapjául, ebben a gazdasági esztendőben mindössze 1.7 százalékkal csőidként s igen kevés remény van arra, hogy a tavaszi búza vetésterülete-| nek erős redukciója révén el lehessen érni a 8 százalékos csökkentést. (A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése.) Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután tartotta tizenkette­dik évi rendes közgyűlését, amelyen Jmrédy Béla elnök hosszabb beszédet mondott a Nemzeti Bank gazdálkodásáról. A bank politikájának irányelvei az elmúlt évben ismét a devizagazdasági rende­letek körül mozogtak. Noha a rendeletek a devi­zagazdálkodás újabb korlátozásait vezették be, a nyersanyagbeszerzés eddig sima volt és sikerült a devizakészleteket annyira megnövelni, ho-gy a tavaszi hónapokban, amelyek Magyarországon mindig a legkedvezőtlenebb hónapok voltak, ez idén teljesen simán fog történni a devizasziik- sóglet kielégités-e. Imrédy elnök hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország tengeriszükségletének _ be­szerzése devizaszempontból egyáltalán nem ütközik nehézségekbe. A Nemzeti Bank elnöke azt ajánlot­ta, hogy a takarékosság elvét a magánéletben is alkalmazzák. (A látható gabonakészletek mennyisége: 89.SS2 vagon) A Gabonatánsaság január 15-i keltezésű jelentése szerint ebben a gazdasági esztendőben a gabonakereskedelem monopóliumának jogával fölruházott társaság összesen 157.686 vagon ga­bonát vásárolt. Ebből a december 31-től január 15-ig terjedő időszak során 6055 vagon gabonát vett a Gabonatársaság. Az első átvevő számára a Gabonatársaság 67.804 (3027) vagon gabonát adott él. A Gabonatársaság gabonakészleteinek meny- nyisége 3028 vagonnal 89.882 vagonra emelke­dett (A szlovenszkói gomolyasajt ára.) A népjó­léti minisztérium a szlovenszkói juhturó és go­molyasajt ára kérdésében kötött megállapodás­hoz hozzájárult. Eszerint a hivatalosan jóváha-j gyott árak ab termelő a következők (1 kg.- ként): Csemege juhturó 10.50, liptói túró 9, téli juhturó 7.50 korona. A gomolyasajt ára zsírtar­talom szerint a következő: 54 %-os 6.75, 51— 53.9%-os 6.50, 48—50.9 %-os 5.75, 41-47%- os 4.75, 32—40%-os 3.50 korona. A sajt víztar­talma nem haladhatja meg az 55%-os határt. A juhturó fontos exportcikk s főképen Ausztriába szállítanak belőle nagyobb mennyiséget. A föld­művelési minisztérium ezért megbízottakat küld Liptószentmiklósra, akik az árkalkulációt a hely­színen fogják átvizsgálni. (A Kiviteli Intézet ragaszkodik a költségvetés fölemeléséhez.) A csehszlovák Kiviteli Intézet költségvetését a kormány tudvalévőén évi 3 millió koronában állapította meg. Ezt az össze­get az exportintézet nem tartja kielégítőnek és azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a költségvetési keretet 5.5 millió koronára emelje föl. A kormány nem sok hajlandóságot mutatott arra, hogy a Kiviteli Intézet kívánságát teljesít­se. Az exportintézet tegnap tartott végrehajtó­bizottsági ülésén ismét szóbakerült az idei költ­ségvetés ügye s a bizottság olyképen határozott, hogy a Kiviteli Intézet vezetősége személyesen keresi meg a miniszterelnököt, a pénzügyminisz­tert, a kereskedelmi minisztert és a földművelési minisztert és ismételten kérni fogja a költségve- | tés keretének tágítását. Görögország megszüntette a csehszlovákiai áruk bevitelét Prága, február 4. A kereskedelmi minisztérium egy ma érkezett athéni jelentés alapján figyel­mezteti a csehszlovákiai exportőröket, hogy a görög kormány beszüntette a görög—csehszlo­vák kliring működését. Éz a rendelkezés annyit jelent, hogy a csehszlovákiai exportőrök javára a görög adósok nem teljesíthetnek fizetéseket. A görög kormány ezzel egyidejűén megtiltotta a csehszlovákiai eredetű áruk elvámolását* — A hir Prágában nem keltett különösebb megle­petést, mert — amint arról a PMH is beszámolt — a görög kormány 70 millió koronás import- hányadot állapított meg a csehszlovákiai áruk bevitelére s ezt a keretet mindaddig nem haj­landó túllépni, amig a görög—csehszlovák fize­tési forgalom mérlegét Csehszlovákia a görög áruk fokozott importja révén nem állítja helyre. A görög—csehszlovák fizetési forgalom mérle­gének aktívuma, a jelek szerint, elérte a 70 mil­liós határt­Hexner Ervin előadása az időszerű közigazgaiási problémáktól Prága, február 4. Dr. Hexner Ervin egyetemi magántanár, a szlovenszkói GYOSZ főtitkára, a cseh közgazdasági egyesületben érdekes elő­adást tartott a közigazgatási problémákról. Elő­adásában többek között a következőket mon­dotta: Az emberek általában bizonyos fatalizmussal szemlénk a csehszlovák közigazgatás némileg kaotikus helyzetét. A köz’gazgatási jog rendelke­zései őserdőt alkotnak. Egyes intézményekhez az emberek még közeledni sem mernek, mert úgy tudják, hogy azok mögött befolyásos emberek áll­nak. A minisztériumok hatásköre nem észszerű és nem racionális. A kö. igazgatási szervezet sok­kal jobban működhetne, ha a minisztériumok szá­mát apasztanák s a E-listára helyezett miniszté­riumok vezetői tárcanélküli miniszterek lennének. Az sem kelt jó hatást, hogy a legfelső közigazga­tási hatóságok egyszersmind legfőbb vezetői a ha­táskörükhöz tartozó állami üzemeknek. Ennek a rendszernek az a következménye, hogy egy közös hivatal foglalja magában úgy az üzem vezetősé­gét, mint azt a hatóságot, amelyn.k ezt az üzemet ellenőriznie kell. A községi képviselőtestületek rendszere elavult s az sem helyeselhető, hogy az önkormányzati testületek és az állami közigazga­tás hatásköre nincsen élesen elhatárolva egymás­tól. A kereskede.mi kamarák újjászervezésének ügyével már túl soká lafcorálnak. A legfelső szám­vevőszék szintén sürgős megreformálásra szorul. Igen célszerű lenne, ha a bíróságok és a közigaz­gatási hatóságok közös végrehajtási hatósággal dolgozhatnának és a végrehajtási szabályzatot egyesítenék. Áz egységesítés hitélszervezetek és a hitelbiztonság szempontjából is előnyös helyze­tet teremtene. Mindezek a problémák a kivitel szempontjából is elsőrendű fontossággal bírnak — fejezte be figyelemreméltó előadását dr. Hexner Ervin, — hiszen éppen a kivitel nem engedheti meg magának az elégtelen közigazgatás fény­űzését. (Egységesítik az orvosok adóira vonatkozó rendelkezéseket.) A betegsegélyzö intézeteknél alkalmazott orvosok adókivetése terén az adó­hivatalok különböző gyakorlatot folytattak. Az adópraxis egységesítése érdekében tegnap a pénzügyminisztériumban informatív jellegű kon­ferencia volt. A megkezdett tanácskozásokat rövidesen folytatják és a pénzügyi kormány az orvosok adói tárgyában rövidesen egységes irányelveket fog kibocsátani. (Á szövőipari termékek kivitelének támoga­tása.) A kormány, beavatott helyen szerzett ér­tesülések szerint, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a textilipari cikkek kivitelének megköny- nyitésére adókedvezményeket nyújt az exportő­röknek. (Huszonhárom koronával emelkedett a német márkabankjegy árfolyama.) A mai prágai deviza­piacon Ko.penhága 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Zürich 0.25, London 0.075. Helsingfors 0.05 és Tal­linn 1 koronával megszilárdult, amig Amszterdam 1, Milánó 0.25 és Newyork 0.125 koronával gyön­gült. A valutapiacon a német márka,bankjegy ár­folyama 23 koronával emelkedett, az ezüst már­káé 45 koronával ugrott. Az angol font 0.25 koro­nával javult .ezzel szemben jobbára csak árfalyam- lanybulások történtek: az olasz Iira 5, a magyar pengő 1, a svájci frank 1, a holland forint 1, a. lengyel zloty 0.05 és az amerikai dollár 0.05 ko­ronával lanyhult. (Aktív a román külkereskedelmi mérleg.) Bukarestből jelentik: A statisztikai hivatal adatai szerint Románia 1935Jben 16.416 millió; lej értékű árul exportált külföldre s ezzel egyidejű©n 10.420 millió lej értékű árut im­portált. A külkereskedelmi forgalom 1935. évi mérlege több mint 6 milliárd lej aktívu­mot mutat ki. Olasz viszonylatiban a mérleg 1.8 milliárddal, Ausztriával szemben 800 mil­lióval, Magyarországgal szemben 600 millió­val és angol viszonylatiban 400 millióval aktív. (További három évvel meghosszabbítják a lüzbiztositási egyezmény érvényét.) A Cseh­szlovákiában működő biztosító intézetek tüz- biztositási egyezményének érvénye rövidesen lejár. A biztosító intézetek az egyezmény érvé­nyét, hir szerint, további három esztendővel meghosszabbítják. A tárgyalások már megindul­tak. Az adóhátralékok körüli kedvezmények (tj) Prága, február 4. Az adózás gondja ma mél­tán állítható egy vonalba a munkanélküliség prob­lémájával. Mind a kettőt a gazdasági válság szülte, együk is, másik is egyformán fáj a kis ex'.sztenciák- nak és az államháztartásnak, önkormányzatnak éppen úgy. mint a magánvállalkozásnak. Nagyon érthető tehát, ha. az egész állam közvéleménye fel­figyel, ha illetékes tényezőktől azt hallja, hogy éle­tünk e két súlyos betegségét, vagy az egyiket or­vosolni fogják, vagy legalább is komolyan akarják. Trapl pénzügyminiszternek az adórendszerről tett szombati megnyilatkozása csalódást keltett. Általánosságban meg kell állapítanunk, hogy a pénzügyminiszter és a kormány nagyon problemati­kus értékű gyakorlatot honosít meg, amikor az adó­törvényeket kormányrendelettel módosítja még ak­kor is, ha e módosítások, látszat szerint egyelőre in melius módosítások. A felhatalmazási törvény hatálya adóügyekre nem terjed ki, nem helyes te­hát e téren uj gyakorlatot meghonosítani. De ne nézzük az eddig tett. és ígért intézkedése­ket a paragrafusrágók szemével, mert hiszen azek javulást, gazdasági enyhülést, sok esetben létmen­tést hoznak. Az eddig hatálybalépett intézkedések közül a ké­sedelmi kamat egyszázalékos leszállítása az egyet­len olyan konkrétuma, amit az adóalany jótékony, n fog megérezni. Nem tagadjuk, hogy ma, amikor a bankokat alaposan megrendszabályozták jól e e'.t. volna látnunk öt, esetleg négyszázalékos késede mii kamatot is. A kétéves jövedelemadó kivette lehet, előny az adóigazgatásnak, de egyáltalán semmi előnyt nem jelent ma, a csökkenő irányú jöve­delmek idején az adóalanynak. 15 ezer koronás adóalappal ki számol? A kisiparos, a kiskereskedő, a kisgazda. Valamennyi kategóriában romlás á lőtt be 1935-ben az 1934. évvel szemben s igy — há’a a rendelet kései kihirdetésének — beáll majd az a dicséretes helyzet, hogy aki 1935-ben 15 ezer Ko­ronás adóköteles jövdelemmel rendelkezett, ennte megfelelő adót kénytelen' majd fizetni akkor is —■ 1936-ra — ha közben jövedelme felére csekk. nt. & aki a rendeletét, figyelmesen elolvassa, megál­lapíthatja, hogy' ez ellen apelláta nincs. A régi ma­gas jövedelem alapján az uj évben is fizetendő a magas adó, mert a fél elmulasztotta kérni az uj kivetést. És hogyne mulasztotta volna el, ha a feb­ruár 1-én hatályba lépő rendelet a cseh nyelvű tör­vénytár kiadásában Prágában január 30-án dé'uíán látott napvilágot. Hogy mennyi bajt, mennyi újabb félreértést, panaszt e zokszót vált ki a "kormánynak ez az eljárása, azt majd egy, másfél év után fogjuk csak tapasztalni, amikor az 1935. évre szóió adót az egy évvel korábban kiadott fizetési meghagyás alapján fogják.-^ végrehajtani. . A közönség évek óta sir adólei rácokért s pénz­ügyi szakértők ezzel kapcsolatban az adóhátralékok rendezését sürgetik. Az erre vonatkozó kormány- rendelet rövidesen megjelenik, de főbb vonásait a pénzügyminiszter már megmondta. Itt a nagyvo­nalúság. Az elsőfokú pénzügyi hivatal, az adóigaz­gatás 50 ezer, az országos pénzügyigazgatóság 3C0 ezer koronáig terjedő adóhátralékot irhát le. Oly számok ezek, amelyektől a kisiparos, a kisgazda, a kiskereskedő könnyen megszédülhet. De kérdez­zük: mi haszna vau abból egy évi SCO—1200 koro- nányi adóval dolgozó kisiparosnak, hogy az adó­igazgatás 50 ezret irhát le a tartozásokból, amikor rajta csak két-három évi 2509—3000 korona adó­tartozása miatt eszközölnek végrehajtást. No majd munkába lép a panaszbizottság, amelyben laikus Mit kapunk a valutákért ? Prága, február 4. Kő 100 pengőért ........................... 487.50 í0 0 schillingért ...................... 471.50 10 0 zlotyért ....... 458.20 100 lejért ........ 14.35 100 márkáért........................... 723 — 100 ezüstmárkáért .................. 780.— 100 dinárért ........................... 53.35 100 svájci frankért ..... 784.50 100 francia frankért.................. 159 70 100 Bel gáért ........................... 407.— 100 U ráért ............................... 179 40 100 holland forintért .... 1636.— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért...................... 119.50 Mi t fizetőnk a valutákért? Prága, február 4. Kő 100 pengőért ....... 490.50 100 schillingért ...................... 474.50 100 z lotyért ....... 461 20 100 lejért ............................... 14.65 10 0 márkáért............. 727.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 790.— 100 dinárért ....... 53.75 100 svájci frankért ..... 7S7.50 100 francia frankért.... 160.30 10 0 Belgáért ...... 409.— 100 líráért ............................... 180.60 10 0 holland forintért.... 1642.— 1 amer ikai dollárért .... >3.95 I angol fontért......... 120.50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom