Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-29 / 50. (3899.) Második kiadás
1936 február 29, szombat. A Tálca kél oldala nemes versenyt kezdett. A lengyel oldalon Zakopanéból, a csehszlovák oldalon Lomnic- ról függővasutat építenek a hegyekre, a munka megkezdődött, sőt a lengyel vasút első szakasza hamarosan kész lesz. Középeurópa kis, de gyönyörű alpesi világa tehát utóiért a rendes svájci hegyeket, amelyek jól felöltözve és emberi kézzel kicsinosítva terülnek el Innsbrucktól Grenobleig, megfésülve, megtisztítva, ut-maslikkal a nyakukon, ráncba szedett erdőségekkel, jólnevelt zergékkel és kígyókkal, mélyek méregfogát kihúzta az idegenforgalmi szépitőbizottság, szálló- és szanatórium-ékszerekkel s mindennek betetőzéseként a ragyogó nyaklánccal: a csúcsra vezető kötélpályával Panaszkodnunk nem kell többé, fűggővastdon kapjuk a hegyek indmordt. A lengyel és a csehszlovák rész nemes vetélkedésében az idegenforgalomért, a szlovenszkói oldalnak könnyebb a dolga. A hegyek délről szebbek, az éghajlat kevésbé zord, a viharok civilizáltabbak, a poprádi síkság felé felejthetetlen a panoráma, egyedin, talán a Halastó és a Tengerszem vidéke olyasvalami, amit a lengyelektől irigyelhetünk. De a Szabadságait fehér szalagja páratlan s a déli oldal egyébként is fejlettebb, mim az északi. A lengyelek kezdetlegesebbek, se útjaik, se épületeik. Most, amikor e i ügcővasut-vetélkedésről hallunk, eszünkbe hit i Tátra két arcának különös ellentétessége, az elhanyagolt, de jókedvű északi lengyel arc s as ápolt, de kissé steril szlovenszkói déli arc. Zakopanéban, kedélyesebb az élet, Lom- nicon, Csorbán több és rendezettebb a természet. A lengyelek utjai rosszak, sárosak, házaik, szállodáik elmaradottak, de micsoda élet folyik e primitívebb környezetben esténként! Csorbán és a többi állami fürdőben este kilenckor meghal az élet, ó, ha ilyenkor át lehetne repülni egy Zakopanéi vendéglőbe! A verseny örökké éldöntetlen: o déli Tátra szebbet, nagyobbat, ápoMábbat ad a természetből, biztosabbat, rendezettebbet, civilizáltabbat; az északi Tátra élete frissebb, kedélyesebb, — lengyelesébb marad. Scdekec dőadásokat rendez Prágában a fiatal cseh szellemiség élcsoportja, a népek közötti béke élő feltételeit tanulmányozó egyetemi diákkör. A városi könyvtár termében, ahol a legkomolyabb európai és belföldi személyiségek szokták megtartani a cseh intellektuális közvélemény teljes érdeklődése mellett programszerű és rendszerint komoly hatást keltő előadásaikat, ez alkalommal a csehek és a köztársaság többi nemzetiségének viszonyát taglaló előadássorozat készül tavasszal. Legelőször egy német képviselő ismerteti a prágaiakkal a németek felfogását. „Mit kifogásolnak a németek a csehek magatartásában“ lesz előadásának a címe. „Mit kifogásolnak a magyaroké‘ a második előadás, amelyet harmadiknak valószínűleg hasonló tartalmú szlovák előadás követ. A rendezők őszinteséget kívántak s óhajuk az, hogy mértékadó forrásból ismerjék meg a panaszokat. Az előadást követő viták ugyancsak hozzájárulnak majd a vélemények tisztázásához. Nézetünk szerint szerencsés kezdeményezésről van szó, kísérletről, hogy a kifogásokat, a félreértéseket, a vádakat az érdekeltek szemtől-szerhbe tisztázzék, őszintén, de az emelkedett szellem teljes vértezetében, mentesítve a demagógiától s nemcsak a politikailag lerögzíthető kívánságokat sorolják fel, hanem azokat a gyakran láthatatlan lélektani rugókat is, a szokás, a kultúra, a felfogás, a fejlődés, a történelem, az életmód különbségeit, amelyek gyakran döntően befolyásolják a viszonyt. A kölcsönös megismerés síkján komoly feladatot teljesítenek ezek az előadások. Komenshy: Minden gyermeknek anyanyelvén heti kapnia az elemi oktatást 12.400 magyar tanuló nem magyar iskolában tanul! Esterházy János nagyszabású beszédben bírálta a magánoktatás szabályozásáról szóló lex-Uhlfft Prága, február 28. Jelentettük, hogy Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az országos ke- resztényszocialista párt elnöke nagyszabású beszédben birálta a magánoktatás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A beszéd, mivel annak egy részét szlovák nyelven mondta el, igen parázs hangulatot, élénk szócsatákat váltott ki. Lényeges részeit az alábbiakban ismertetjük: A iex-Uhiíf kisebbségi szempontból Az előttünk fekvő törvényjavaslat — kezdte a szónok — a modernség elvének hangoztatásával ugyan, de lényegében arra hivatott, hogy a köztársaságba inkorporált nemzetiségek lelkét gyökerében támadja meg és ezzel az elkeseredést még jobban fokozza. Már pedig a mad viiüetve ezt olyan koriátök közé szorítja, hogy a jövőben szinte alig kaphat valaki engedélyt gyermekének magánúton való oktatására. A iavas'at és a kisebbségi magánoktatás — Aki kissé ismerős a köztársaság közoktatásügyének viszonyaival, nagyon jód tudja, hogy ez eddigi törvények idevonatkozó rendelkezéseit legnagyobb részben a vegyes vidékeken elszórtan lakó kisebbségi nemzettöredékek használták ki, mert helyben nem volt a kisebbségnek iskolája. Maga a javaslatot tevő képviselőtársam is bizonyára nagyon jól tudja, hogy nemzete részére mit jelentett a régi időkben az eddigi törvény\ V \ \ \ Kezdődik \ a nedves hideg \ Óvja meg ilyenkor még idejében a bőrét NIVEA-CREME-el Az egyetlen creme, amely Euceritet tartalmaz, ezért pótolhatatlan a NIVEA-CREME NIVEA-CREME ára dobozban és tubusban: Kö 3.- - 13.- N1VEA-OLAJ ára: Ké 6.- - 12^ harfeábŐkkel terhes időkben nem lehet elhanyagolandó a köztársaság lakosságának egyharmar dát kitevő kisebbségi népnétegek megelégedettségének foka és azok türelmének kipróbálása, különösen akkor nem, amikor a miniszterelnök ur — talán érezve a mai idők súlyos felelősségét — külföldi utazásaival a kisebbségek anyaországaival való együttműködés lehetőségeit kívánja keresni. A mai Javaslathoz hasonló intézkedések azonban nem szolgálják ez utak egyengeééséb Kósik (közbeszőj); A fasizmus tetszene magának? Esterházy (visszavág Kosaiknak): És magának Moszkva? (Folytatja): A Javaslat ugyanis a jövőben szinte teljesen lehetetlenné akarja tenni az elemi és polgári oktatás terén a magántanulás lehetőségét, nek bevált rendelkezése. Nagyon sok esetben talán éppen e rendelkezések tartották meg fajának nemzeti öntudatát Tehát nem vök az a szociális tendenciája, amit mostani javaslatának indokolásául jónak tartott erőszakosan félremagyarázni. Retrográd javaslat ez, amely ismét a demokratizmus álarcában a Bach-korezakra emlékeztető bürokratizmussal akarja a nemzeti kisebbségek elemi és polgári iskolai oktatását nemzeti jellegétől megfosztani. — Nem volna kifogásunk a javaslat ellen, ha a közoktatásügyi kormány hivatása magaslatán állva és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően gondosíkodna arról, hogy a nemzeti kisebbségek gyermekei mindenütt anyamyelvükön kapják meg kultúrájuk továbbfejlesztésének alapjait 12 ezer magyar gyermek nem magyar iskolában — A valóság azonban egészen mást mutat. Az l 1934. iskolaév elején az állami statisztikai híva-" tál kimutatása szerint a köztársaság területén elemi iskolákba 116 ezer 615 magyar nemzetiségű gyermek járt, de közülük csak 104.203 járhatott magyar iskolába és 12.412 gyermek magyar iskola hiányában kénytelen volt más tanitásnyelvü iskolába járni. Vagyis az iskolaköteles magyar gyermekeknek csaknem tíz százalékánál nem valósulhatott meg a cseh nemzet egyik legnagyobb fiának, Komenskynek örökérvényű elve, hogy ^minden nemzetnek saját anyanyelvén keiü elnyernie az elemi oktatást". — Arról nem is akarok beszélni, hogy a tanügyi igazgatás oly egyének kezében van, akik nem igen respektálják a szülőknek azt az elemi jogát sem, hogy maguk határozzák meg, milyen iskolába járassák gyermeküket. De várhatunk-e egyebet akkor, ha a szlovenszkói és kárpátaljai tanfelügyelők között egyetlenegy magyar nincsen. Iskolai sérelmek A szónok a továbbiakban eseteket sorol fel egyes magyar iskolák sérelmeiről. Kurtakeszin a katolikus magyar iskolát azon a címen, hogy a kötelező iskolaépitéssel elkésett s régi épülete alkalmatlan, bezárták. Az iskolát visszakövetelő lakosokat a csendőrség oszlatta szét. Ilyenformán 157 gyermek maradt iskola nélkül. Erre aztán a gyermekeket a szlovák állami iskolába Íratták, kivéve 30 gyermeket, akiknek szülei nem tettek eleget az erre vonatkozó felszólításnak. Az állami iAoAa épülete cseppet sem különb a katolikus iskola volt épületénél, a tanítóság egyik csfirjét és fáskamráját alakították át iskolának. Az alsógyörödi magyar iskolát a tanügyi hatóság 1933-ban bezáratta. Somorján 1933 őszén megvonták a katehfom magyar iskola fenntartásának jogát, azzal az indokolással, hogy évek óta többször megismételt sürgetés ellenére sem építették fel az uj iskolát. A hálványszakáHasi római katolikus elemi iskolát a zsamócai erdőigazagtóság, mint iskola- fenntartó 1924-ben Királyrétre helyezte át ázzál a megokolással, hogy az iskola szűk és szükségtelen. Az uj iskolaépület szintén hamarosan szűknek bizonyult. A lakosság az iskola kibővítésére 70.000 koronát fizetett be az erdő- igazgatósághoz, de az építkezés egyre mindig késik. Az eredmény: BálványszakáJllasról elvitték az iskolát, a gyermekek Keszegfalvára iratkoztak be s ezzel túlzsúfolták a keszegfalvaá iskolát. Ugyanez történt Királyréten is. Egy iskolát sikerült hatósági segédlettel megszüntetni s két iskolát túlzsúfolni. Felhozta a Fél és Vök község beszüntetett, illetve nem engedélyezett katolikus iskoláinak esetét, az alsómihályí református iskola államsegélyének megtagadását, a vékei református iskola megszüntetését, a roucsényi magyar 30 tanköteles gyermeknek a szomszédos szlovák iskolába való átíratását és végül Csécs és Mak- ramc esetét. Olyan helyzet, mondja végül, ahol magyar többségű községben van szlovák iskola, magyar ellenben nincsen, 14 községben állapítható meg. A Slovenská Liga „kisebbségi** iskolái — A földreform, mint gazdaság- és szociálpolitikai intézkedés — folytatta tovább a szónok — látszólag teljesen távol állt az iskolakérdéstől, a valóságban azonban szoros összefüggésben van vele. Igen sok magyar elemi iskola létalapja szűnt meg azáltal, hogy a nagy uradalmak feloszlatásával együtt járt az kiáltó igazságtalanság is, hogy a kiosztásra kerülő fök deket legnagyobbrészt nem a helybeli magyar nemzetiségű földigénylök kapták meg, hanem csehszlovák telepesek. Főkép ezen a ponton kapcsolódik be az úgynevezett „kisebbségi iskolák", azaz a magyar vidékeken alakult csehszlovák telepesek számára létesült és épült csehszlovák iskolák kérdése, mely a magyarság számára nagy mértékben jelenti az elnemzet- lenités veszedelmét, Sok helyen ugyanis azon az alapjában nem kifogásolható egyik célon kívül, hogy a csehszlovák telepesek gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak, ezeknek a „kisebbségi" iskoláknak egy másik célja — amint azt számtalan példa igazolja — hogy a magyar iskolásgyermekeket is a csehszlovák iskoláztatás érdekkörébe vonják. Hogy ezek az úgynevezett szlovák kisebbségi iskolák ne legyenek népieknek és tanulóiknak kevés száma miatt ne legyen kirívó a létesítésükben rejlő igazságtalanság, vagy a magyar iskola megszüntetésével kényszerítik vagy különféle kedvezmények nyújtásával csábítják különösen a magyar szegények gyermekeit a szlovák kisebbségi iskolákba. Ez az iskolatelepdtési politika az utolsó években bontakozott ki teljes mérteikben és a magyarság egyik fő iskolai sérelme. Hogyan létesül a kisebbségi szlovák iskola? — Minden elfojtott magyar iskola helyébe, vagy a kiirtásra Ítélt iskolák mellé szervezi meg az állam a magyar vidékeken a kisebbségi szlovák iskolákat. Leggyakrabban a Slovenská Liga, mint jogi személy indítja el az akciót a szlovák gyermekeknek anyanyelvükön való iskoláztatása érdekében. Az iskola felállitását az állami alkalmazottak aláírásai alapján kérelmezi a saját költségére. Az iskola felépül, de üres. Erre a lakosságot, de különösen a szegényeket ráveszik arra, hogy gyermekeiket, mivel ingyen tankönyvet, ruhasegélyt stb. kaphat, adja a szlovák iskolába. A földreformban az agrárpárt révén földhöz jutott gazda pedig kötelességének tartja, hogy a szlovák iskolába járassa gyermekét. Két-három év alatt megvan a kívánt létszám. Ekkor a Slovenská liga kijelenti, hogy a fenntartási költségeket nem tudja viselni, az iskolát átveszi az állam, vagy a politikai, esetleg egyházközségre igyekszik a terheket áthárítani. A magyar polgári iskolák helyzete még súlyosabb. Szlovenszkón összesen 12 önálló és 2 parallel magyar polgári iskola van csak. Ezek közül is csupán egy önálló fiúiskola, 7 leányiskola és 6 vegyes. Kellő számú magyar iskolát! Nem a magánoktatást kell szabályozni a régi szabadságfok korlátozásával, hanem módot kefl adni minden gyermeknek, hogy az elemi ismereteket saját anyanyelvén szerezhesse meg és ha kellő száma nyilvános iskola nincs, akkor magánoktatás utján is. Tessék az elemi iskolákra vonatkozó 1919, évi 189. számn törvény hatályát Szioven- szkóra és Kárpátaljára is kiterjeszteni, amely kötelezővé teszi mindenütt az iskola felállítását, ahol 40 tanköteles gyermek jelentkezik és pedig a gyermekek anyanyelvén való tanítási nyelvvel. Ez demoknatikus fejődést jelentene — vagy talán éppen ezért halasztgaíják ennek végrehajtását? „Magvsrsí?. szlovákal, amint tetszik** A szónok beszédét e ponton megszakítja Du- bicky cseh agrárpárti képviselő közbeszólása: — Tessék szlovákul beszélni! Nem értjük. Esterházy nyomban szlovákul reflektál a köz- beszólásra. Mindezeket, úgymond, szlovákul is elmondhatja, hogy a ház többsége is megértse. És megismétli, hogy 12.412 magyar gyermek nem járhat magyar iskolákba s ezek számára Komensky híres tétele alapján magyar iskolákat vagy legalább magyar nyelven való szabad magánoktatást követel. Valló (közbeszól): Beszéljen magyarul! Esterházy erre magyarul folytatja beszédét, de néhány mondat után ismét -közbeszól Spa3
