Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-04 / 28. (3877.) szám
XV. évf. 28. (3877) szám • KecisS • 1936 február 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 22G, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ® f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 1IL emelet • • TELEFON: 303-11. « • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHR. REFLEXIÓID A MAGYAR EGYSÉGHEZ Irta: Majthényi László Az a beszélgetés, melyet a Prágai Magyar Hírlap munkatársával folytattam azon estén, mikor a lévai bárom pártszervezet, közöttük az országos keresztényszocialista párt is egyhangúan döntött az uj egységes magyar párt mellett, kezdete volt a pro és kontra hozzászólások sorozatának. Mig eddig néhány kivételtől eltekintve, inkább csak a pártok különböző szervezetei nyilatI koztak, most megindult az egyes közéleti személyek hozzászólása. Két nap választ el bennünket az országos keresztényszocialista párt felsőbb szerveinek zsolnai gyűlésétől, azért engedtessék meg nekem, hogy néhány megjegyzést és választ adjak, mintegy a zárszó jogára hivatkozva, a magyarságunk életében oly sorsdöntő elhatározások előtt. Mindenekelőtt konstatálni kell, hogy —■ az ellentétek minden esetleges látszat ellenére — a hozzászólások szerint nem is oly nagyok. Pártom vezérének és elnökének „Válaszáéban, amelynek őszinteségét és illetékességét az egyik hozzászóló kétségbevonta nyilatkozatában, én nem akarok és nem is tudok kételkedni. A testvérpárt elnöki tanácsának felhívására adott válasz tárgyánál éc tartalmánál fogva is sokkal fontosabb, semhogy „politikai aenigma“ lehessen. „Ibis redibis“-ekkel a kérdés nem is válaszolható meg. De a válaszba azt csakis az magyarázhatja bele, aki mindenáron bele akarja magyarázni. A válasz diplomatikus, pártunk alkotmányos formáihoz ragaszkodó, de nem egy titkos diplomáciai aktus. A szlovenszkói magyarság nagy nyilvánosságához intézett válaszirat nem lehet hátsó gondolatokkal telített, csak abszolút őszinte és egyenes. A két pártban eddig elhelyezkedett minden választási aktus alkalmával természetszerűen rohamosan csökkenő, „tradiciona- !ista“ másnyelvü testvéreink elejtését tudtommal senki sem óhajtja. A módokban van csak eltérés. Szóval, mint a többi, ez a kérdés is áthidalható mindkét oldali jóakarattal. Meg kell találni a módját egy oly független, de velünk kooperáló .keret felállításának, melybe ezen kis csoportok elhelyezkedhetnek, ahol talán még fejlődhetnek is, mig a mai keretekben egy-két cikluson belül feltétlenül teljesen el fognak tűnni. Éppen ezen csoport parlamenti képviselőjétől hallottam ősszel azt a kijelentést, hogy mint szlovák, szívesen látná, ha különválva kooperálhatna, mert akkor híveinek számát megtöbbszörözhetné. Adja Isten, hogy úgy legyen! De bármennyire szivünkön is fekszik ez a tradkionalista másnyelvü csoport, nézzük meg a2. erem más oldalát: beszéljenek a száraz adatok. Az úgynevezett két magyar választókerületen kívül az összes szlovenszkói egyéb választókerületben a közös lista k^» rülbelül 20—'22.000 szavazatot kapott. Ebből legkevesebb 13.000 főleg a nagyobb városokban élő szórvány magyarok szavazata. körülbelül 4000 a németeké: ezeket a szudétanémetek, sajnos, lassanként teljesen felemésztik. Marad tehát körülbelül 4000 igazi szlovák szavazó. A tradicionalista maradványok. Kérdem: összeegyeztethető-e a magyar Jelkíismerettel, hogy ezeknek parlamenti képviselete érdekében a mi magyar választóink szavazatait, azokét a választókét, kiknek szavazati jogát a választási geometria praktikus értelemben jóformán fél értékre csökkentette, odaajándékozzuk nekik egykét mandátum elnyerésére és ezzel az úgyis horribilis 32—35.000-es osztószámot, mondhatnám önként 38—40.000-re emeljük fel. Szálljunk magunkba és gondoljuk meg, hogy a szlovenszkói magyar nép ezt vezetőitől még egyszer számon is kérheti. Az első és második választásnál ez, még részben nagyobb számuknál, részben az akkori kialakulatlan politikai helyzetnél fogva talán indokolható volt, ma a könnyelműséggel határos nagylelkű gavalléria, a jövőben már bűn, fajunk és nemzetünk ellen. A szabadkőműves, liberál-radikális stb. „mumussal*4 való ijesztgetés többször felmerült szólamával szemben, szabadjon megjegyezni, hogy e kiveszőben levő irányzat hívei túlnyomó része réges-rég ott van már a szocialisták és kommunisták táborában. Tehát: De strigis quae non sunt... Erre a különben igen találóan reflektál a katolikus Schleicher Gyula, akinek értékes hozzászólása katolikus szempontból kitünően világítja meg az egység szükségét: aminthogy iga« zolja az egység melletti tábor ezen álláspontját a fiatalságnak minden nemmarxista árnyalatának igenlő és lelkesedő megnyilatkozása, a gömöri diétásoktól a „szürkéken** át a prohászkásokig; ha van is megnyilatkozásaikban itt-ott olyan utalás, amit teljesen alá nem írhatunk. Ugyanez áll a nemzeti érzésű munkásságra, melynek bár szervezetileg nagyrészt széthullott tábora, ahol még fennáll, egyhangú lelkesedéssel csatlakozik az uj párt eszméjéhez. S ez volna a magva a kiépítendő és kiépíthető erős magyar munkás szervezetnek. Még egy alapvető tévedésre kell rámuKároty romén király, Starhemberg és Kánya a francia fővárosban Kőzépeurépai tárgyalások Párlskan A dunai egyezkedés második légise - Hodza Miién párisi útja előtt - Litvinov és Fiandin megegyezése A párisi angol nagykövet útja Becsbe és Budapestre Prága, február 3. Többször beszámoltunk arról, hogy a londoni királytemetés után uj európai tárgyalások indultak meg a nyugati fővárosokban. Az első pillanatban nem látszik tisztán, hogy mit eredményeznek e látszólag váratlanul jött, de a valóságban régóta előkészített tárgyalások és mik azok a tételek, amelyek körül forognak, de ahogy múlt az idő és a tárgyalások tovább tartottak, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy komoly és mesz- szemenő célok lebegnek a tárgyalók szeme előtt. Csaknem egy bét telt már el a londoni temetés óta és a külügyminiszterek és államférfiak nagy része még mindig nyugaton tartózkodik. Négy napos tanácskozás után a miniszterek székhelyüket Londonból áttették Párisba s a konferencia most a francia fővárosban tovább folyik. Starhemberg osztrák al- kancellár Londonból belgiumi kerülővel ugyancsak Párisba jött s itt tárgyal napok óta a román és a bolgár király, Litvinov, a török külügyminiszter. A legújabb hírek szerint Kánya Kálmán magyar külügyminiszter is Párisba érkezett több napos londoni tartózkodása után és eszmecserét folytatott a francia illetékesekkel. Az általános megbeszélésekből egyedül Neurath német külügyminiszter és Grandi olasz nagykövet maradt ki, akik a londoni temetés után sürgősen visszatértek hazájukba és beszámoltak a készülő eseményekről. Növekvő érdeklődés Ma már megállapítható, hogy a tárgyalások iránya kettős volt. Az egyik az orosz—francia—angol viszony megszilár- ditására törekedett ég Litvinov újabb sikerével ért véget. A másik a közép- európai kérdésre vonatkozott. Amióta az abesszin konfliktus nem áll többé az európai bonyodalmak középpontjában, a tavaly félbemaradt középeurópai tárgyalások minden vonalon újból megindultak. Schuschnigg és Hodza prágai tárgyalásai jelentették az újabb lökést a cél felé. Az első lépést a második lépég követte: a londoni és a párisi tárgyalások. A nyugati tárgyalásokban a helybeli államférfiakon kívül a főszerepet Károly román király, Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Starhemberg osztrák al- kancetlár játssza, de kétségtelen, hogy Hodza Milán csehszlovák miniszterelnök és külügyminiszter február 10-re tervezett párisi előadása, amikor diszbeszédet mond egy Masaryk-ünnepélyen a francia fővárosban, ugyancsak hozzá fog járulni a tanácskozások jelentőségének emeléséhez. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az eredmény és a megbeszélések milyen kérdések kőiül forognak. Megállapítható azonban, hogy a nagyhatalmak érdeklődése egyre határozottabban Középeurópa felé irányúi és minden törekvésük a*? hogy igazságosan rendezzék az ottani helyzetet. Jellemző az érdeklődés növekedésére az a, hir is, hogy a párisi amerikai nagykövet utazást tervez Becsbe és Budapestre a középeurópai helyzet tanulmányozása céljából. A nagyfontosságu nyugati tárgyalásokról ma az alábbi hírek érkeztek. Francia-román-orosz szövetség Páris, február 3. Litvmov orosz népbiztos vasárnap elhagyta a francia fővárost és a nagy politikai siker tudatában térhet vissza Moszkvába. A francia-orosz szerződést több hónapos bizonytalanság után sikerült megszilárdítani és a szerződés ratifikálása napok kérdése. Fiandin külügyminiszter megígérte, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan benyújtja a kamarában. A francia-orosz szerződés ratifikálása Anglia hozzájárulásával történik. Ugyanakkor Parisban tisztázódott a románorosz szövetség kérdése is. Károly román király párisi tartózkodása alatt beleegyezett a csehszlovák-orosz szövetség mintájára kötendő román-orosz szövetségbe. Bukarestben megtörték a parlament németbarát szárnyának ellenállását s ezzel a szövetség megkötésének útjában nincs akadály. A francia, román és orosz viszony tisztázása után sor taeirüiüheit a dunai tér problémáinak általános miegoldására. A párisii lapok egyöntetűen megállapítják, hogy valiamennyi tárgyalás középpontjában a dunai paktum áll. Strauss nagykövet útja Páris, február 3. A középeurópai kérdés- komplexum ismét a világpolitikai érdeklődés előterébe került. Hogy ez a kérdés mennyire a politikai és diplomáciai érdeklődés központjába került, mutatja az is, hogy Jesse I. Strauss párisi amerikai nagykövet kormánya megbízásából szombaton Bécsbe utazik s néhány nap múlva folytatja útját Budapestre. A párisi amerikai nagykövet Becsben és Budapesten tanulmányozni akarja a középeurópa} problémákat. A bolgár király is Párisban tárgyal Páris, február 3. Starhemberg herceg osztrák alkancellár vasárnap este a francia fővárosba érkezett és azonnal megkezdte a tárgyalásokat Boris bolgár királlyal és Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel. A francia és az angol kormány a balkáni szerződés kibővítését kívánja és azt óhajtja, hogy Bulgária is csatlakozzék a paktumhoz. A török külügyminiszter a megfigyelő szerepet játsza. A jelenlegi konferenciákkal kapcsolatban Párisban nagy jelentőséget tulajdonítanak Hodza csehszlovák miniszterelnök február 10-i francia- országi utazásának. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN
