Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-25 / 46. (3895.) szám

sasa 1936 február 25, kedd* Hl —IIIPIMIi—■íilllll 11II Ilii i lllil mániával együtt a jövőben is áron ar utón fog haladni, amely ar eddigi törekvéseikhez hason­lóan a legszűkebb barátság megtartásának szel­lemében, a népszövetségi paktumnak megfele­lően, a nemzetek együttműködése és a kollektív biztonsági rendszer kiépítése felé vezet, — A dunai viszonyokról Hodza és Sztojadi- novics megállapították, hogy országaik a szö­vetséges Romániával együtt régóta az érdekelt államokkal való lojális és őszinte együttműkö­désre törekszenek. Elsősorban azt óhajtották, hogy csökkentsék mindazokat a nehézségeket, amelyek zavarják a két államot érdeklő kérdé­sek tartós megoldásának alapvető előfeltételeit Hodza és Sztojadinovics megállapították, hogy országaik mint a kisantant tagjai állandóan nagy megértést mutattak azokkal ar előnyökkel kap­csolatban, amelyek a Duna-medence államai­nak szorosabb gazdasági együttműködéséből ke­letkezhetnek. Ebben a szellemben a csehszlovák köztársaság és Jugoszlávia miniszterelnökei és külügyminiszterei arra a megállapodásra jutot­tak, hogy e törekvéseket erősíteni kell és a kis- antant-szerződés szellemében valamennyi állam javára támogatni. A törekvés semmiesetre sem irányul más hatalmak ellen. Ellenkezőleg, a köl­csönös támogatás kívánságától áthatva a dunai államoknak feltétlenül számolniok kell, különö­sen a közép- és nyugateurópai nagy államok tá­mogatására, Hodia nyilatkozata a Belgrád, február 24. Hodza Milán csehszlo­vák miniszterelnök vasárnap délután fogadta a sajtó képviselőit. Az újságírók előtt előbb fel­olvasták a belgrádi tárgyalásokról kiadott hiva­talos kommünikét, majd a csehszlovák miniszter- elnök a belgrádi ujságirók kérdéseire szerb nyel­ven válaszolt, — Belgrádi megbeszéléseink első lépésül szol­gálnak a gazdasági együttműködésre vonatkozó tervünk számára, — mondotta egyebek között a ministzerelnök, — Ennél természetesen kiin­— A csehszlovák köztársaság és Jugoszlávia azon a véleményein van, hogyha ilyen módon együttműködik, a jelenlegi körülmények között a legjobban tudja szolgálni az általános béke és a nemzetközi együttműködés eszméjét, Petrovácban és Kölpényben Vasárnap délelőtt Hodza miniszterelnök Gir- sa csehszlovák követ társasagában Oplenacba utazott, ahol koszorút helyezett el Sándor ki­rály sírján. Ugyanebben az órában a csehszlo­vák miniszterelnök megbízásából dr. Fisa ko­szorút helyezett el az Ismeretlen katona sírján az Avala-hegyen, Hétfőn délben 12 órakor dr, Hodza elhagyta Belgrádot, hogy felkeresse a jugoszláviai szlová­kok petrováci központját és a kölpényi választó- kerületet, amelynek szlovákjai 1905-ben és 1906- ban a magyar parlamentbe küldötték. Kölpény­ben díszpolgárrá választották meg Hodza Mi­lánt. A községből délután visszatért Petrovác- ba, ahol meglátogatta Sfcarke püspököt, a jugo­szláviai szlovák evangélikus egyházkerület fejét. Hétfőn este a petrováci szlovák gimnázium épü­letében a vendég tiszteletére ünnepi vacsora volt. Útjára Hodzát Jankovics jugoszláv minisz­ter, Girsa csehszlovák követ, Paunovics bán, Fisa követségi tanácsos, Starke Samo püspök és dr. Gulik ügyvéd kisérte el, belgrádi újságíróknak a jugoszláv kormánynak. Jól értesült körök azt is tudják, hogy Beck lengyel külügyminiszter legközelebbi belgrádi látogatása után hamaro­san Göring is Belgrádba látogat. Az osztrák külügyminiszter cikke a Pravdában A Pravda cimü lap közli Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszternek „Ausztria jelenlegi problémái" cimü cilkkét. Az osztrák külügymi­niszter ebben a cikkében hangsúlyozza, hogy a régi monarchia utódállamainak gazdasági együtt­működését úgy kell megvalósítani, hogy abban ne a politikán legyen a fősuly. Mindamellett azonban, — folytatja, — a gazdasági közeledés nem valósítható meg és nem tartható fenn anél­kül, hogy előre ne tisztázzanak minden politikai nézetet, mert később ez nem kívánatos nehéz­ségeikhez vezetne. Az osztrák külügyminiszter cikkében foglal­kozik az Anschluss és a restauráció kérdésével is. Erre vonatkozóan utal Schuschnigg kancellár és Starhemberg herceg januári beszédére, amely szerint Ausztria nem akar nehézségeket előidéz­ni Európa nemzetközi politikájában. Az oszt­rák külpolitika — úgymond — most azt kívánja, hogy Schuschnigg kormánya ezeket a kérdése­ket egyelőre vegye le a napirendről. Titulescu és Sztojadinovics Prágába jfinT Bukarest, február 24. A Lupfca cimü lap azt a hirt közli, hogy március elején Titulescu ro­mán külügyminiszter és Sztojadinovics jugo­szláv miniszterelnök Prágába fog utazni, hogy Hodza csehszlovák miniszterelnökkel folytas­sák a középeurópai kérdésről megkezdett meg­beszéléseiket. A lap úgy tudja, hogy ez alka­lommal fogják megállapítani dr. BeneS csehszlo­vák államfő bukaresti látogatásának időpont­ját is. Bulgária nem csatlakozik a balkáni paktumhoz Szófia, február 24. A Zora cimü lap mai szá­mában hosszabb nyilatkozat jelent meg Kjozej- vanov bolgár miniszterelnöktől. A miniszterel­nök nyilatkozatában kijelenti, hogy a Boris ki­rály külföldi útja alatt vázolt külpolitikai elgon­dolást az egész ország helyesli. Azok a híreik, amelyek szerint Bulgária hajlandó csatlakozni a Balkán-egyezményhez, csak feltevéseken ala­pulnak. Bulgária •— úgymond — a Balkán­egyezmény megkötésekor nyíltan és őszintén ki­fejtette azokat a körülményeket, amelyek meg­akadályozzák, hogy csatlakozzon ehhez a poli­tikai alakulathoz. Ha Bulgária nem csatlakozik is ehhez az egyezményhez, mégis igyekszik tá­mogatni a többi Balkán-államot a béke fenn­tartásában és megóvásában. Bulgária reméli a népszövetség alapelveinek sikeres diadalrajutá- sót és ennek érdekében a békés megértés és barátság politikáját követeli minden állammal, különösen szomszédaival szemben. Tárgyal a gazdasági kisantant Prága, február 24. A gazdasági kisantant ta­nácskozásaira hétfőn reggel a csehszlovák fővá­rosba érkezett a román delegáció, amelyet a prá­gai külügyminisztérium nevében Standler minisz­teri tanácsos és Niederle követségi tanácsos fo­gadott. A román delegációt Theodorescu volt kereskedelemügyi miniszter és a román nagy­iparosok szövetségének elnöke vezeti. Helyettese Tabacovicsi, a román vasutak igazgatótanácsá­nak elnöke. A delegáció tagja továbbá John Christu meghatalmazott miniszter, a román kül­ügyminisztérium közgazdasági osztályának veze­tője. A román és a csehszlovák delegáció már hétfőn megkezdte tanácskozásait és egyelőre idegenforgalmi problémákkal foglalkozott. A kisantant gazdasági tanácsa egyébként hét­főn a külügyminisztériumban és a kereskedelem­ügyi minisztériumban megkezdte munklatait. A külügyminisztériumban a keresk.-politikai ve­gyesbizottság és a légügyi együttműködés bizott­sága ülésezett, a kereskedelmi minisztériumban a dunahajózási és az idegenforgalmi bizottság. dulási pontnak kell tekinteni a hivatalos közle­ményben érintett elhatározásokat, A legelső fel­tétel az, hogy a kisantant kebelén belül az álta­lunk szolgáltatott keretben kell megvalósítani ezeket a törekvéseinket, amelyek később más országok részvételével szélesebb alapra lesznek fektethetők. A további munkát Prágában fog­juk folytatni, — Legközelebb összeülnek Prágában a kis­antant gazdasági szakértői, — mondotta a mi­niszterelnök egyebek között, — akiknek az a feladatuk, hogy a gabonafölösleg értékesítésére vonatkozó tervünk végrehajtását célzó intézke­déseket megállapítsák. Az értekezlet két terve­zetet fog kidolgozni. - Egyet a kisantant kereté ­ben létesítendő gazdasági egyezményről, mási­kat pedig a dunai államok mezőgazdasági ter­mésfeleslegeinek elhelyezéséről, természetesen szintén a kisantant által nyújtott keretek között. A miniszterelnök a sajtófogadást a következő Schiller-idézettel fejezte be: — Dér Worte sind genug gewechselt, lassít? uns nun die Tatén seben! — Elég volt a sza-jj vakból, lássuk már a tetteket. Hodza mmistzerelnök a vasárnapi hivatalos j! tárgyalásokon kívül fogadta a jugoszláv politi­kai és gazdasági élet több vezető emberét, köz­tük két ellenzéki vezért is: Trifunovics Misát, a szerb radikális párt vezérét és Vilder Micisla- vot, a szerb-horvát demokrata parasztegyesü- sülés vezérét. A Vrente a tárgyalások eredményeiről A kormányhoz közelálló Vreme hosszabb cikkben foglalkozik a csehszlovák miniszter- elnök tárgyalásaival. — Természetesen érdeklődéssel tekintettünk a csehszlovák miniszterelnök látogatása elé. amely a hatékony együttműködés jegyében folyt le — Írja egyebeik között a lap. — Belgrádban igyekeznek kidolgozni a dunai államok meg­szervezésének tervét, mely mindig vezető gon­dolata volt a kisantantnak, de eddig ezt előre nem látott akadályok többé-kevésbé késleltették. Hodza Sztojadinovics miniszter elé terjesztette párisi tanácskozásainak eredményét s a megbe­szélések során kijegecesedhettek azok a leg­főbb alapelvek, amelyek a közös érdekek fi­gyelembevételével a gazdasági együttműködés tervének megvalósítását lehetővé teszik. Szük­ségtelen kiemelni, hogy Jugoszlávia teljes mér­tékben hajlandó az er revon atkozó javaslatok elfogadására. A lap ezután megállapítja, hogy a tervezet főképpen két irányvonalat domborít ki: a dunai államok közös gazdasági rendszerének kiépíté­sét és a kollektív biztonsági rendszer megvalósí­tását, amelyet később a kölcsönös segélynyúj­tásról szóló egyezményekkel lehet kiegészíteni. A Vreme végül leszögezi, hogy a gazdasági ter­vezet nem ölthet végleges formát mindaddig, amíg Franciaország, Angolország, Olaszország és a kisantant szomszédállamai meg nem vizs­gálják és meg nem győződnek arról, hogy a ter­vezet valóban az együttműködés jegyében és minden hátsó gondolat nélkül készült. A tervezet értelmében a dunai államokat ér­tekezletre fogják összehívni, amelynek napi­rendjére kitűzik a Belgrádban elkészített ter­vet. Németország eüeniavaslafa Belgrádi beavatott politikai körök szerint Németország igen előnyös Si-uhitel-ajánlatot tett Német mintára „iihraiásoi hadtereget“ teremtenek a francia hadseregben? Afcsogortositás az erődfonal mögött • A katonasággá változtatott csendőrség P á r i s, február 24. Az úgynevezett Ma- ginot-vonal, a k el e trranc iao r s zági erödöv mögött hosszabb idő óta nagyarányú átcso­portosítás folyik azzal a céllal, hogy a francia hadsereg háború esetén néhány óra alatt vé­delmi állásba helyezkedhessek és feltartóztat­hassa a betörő ellenséget. A Jour szerint a francia hadvezetöség azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy az általános védkötelezettség alapjára helyezett hadseregen kívül hivatásos hadsereget létesítsen német mintára, s ennek a hivatásos hadseregnek magját az úgyneve­zett mozgógárda alkotná. A mozgógárdát, amely megfelel a francia csendőrségnek, ugyancsak német mintára alakítanák át és létszámát a mai létszám három-négyszeresére emelnék. Legnagyobb részét állandón Lotha- ringiában összpontosítanák teljes háborús fölkészültségben és a háború kitörésének esetén a pompás hadsereg azonnal elfoglal­hatná állásait a kitünően ismert erődökben. A kérdést a legfelső francia államvédelmi tanács állítólag már letárgyalta s ezenkívül tájékoztatták a tervről Starhemberg osztrák alkancellár, Hodza Milán csehszlovák mi­niszterelnököt és Tuchacsevszkij szovjet mar­sall t. A kisiparra és a kereskedelemre is kiterjeszti a kormány az irányított gazdaságot Készül az irányárak meghatározásáról szőlő kormányrendelet Prága, február 24. A 'kisiparbain és a kiske­reskedelemben az utóbbi időben egyre jobban fokozódó egzisztenciális verseny olyan mérete­ket öltött, hogy egyesek áron alul árusítják áruikat, hogy maguk számára szerezzék meg a vevőt és maguknak biztosítsák az üzletet. Ez a helyzet arra indította az érdekéiteket, hogy a tisztességtelen verseny letörését kérjék, a 'kormánytól. A mozgalom kezdeménye­zői azt kívánják, hogy a hatóság olyan irány­árakat léptessen életbe, amelyek a kisiparos és a kereskedő számára kötelező erővel bírjanak és az áron alul való értékesítés büntetendő cse­lekmény legyen. A kívánság nem egyéb, mint az irányított gazdaság elvének a kisiparrá és a kiskereske­delemre való kiterjesztése. A kormány eddig csak a mezőgazdaságban és a gyáriparban alkalmazta az irányított gazdasá­got s a kereskedelem — a monopolizált gabona­kereskedelemtől eltekintve — szabad keres­kedelem maradt. A mezőgazdaságban a mo- nopolóliuim, illetve a Gabonatársaság s a gyár­iparban a sizndikátusok és a kartellek alkotják az irányított gazdaság szerveit. Az autonóm szindikátusok és kartellek mellé a kormány újabban kényszer szindikátusokat létesít. Ezek heteronóm módon, parancsszóra, felülről lefelé jönnek létre. Újabban az üvegipa* kényszer­szindikátusa alakult meg ilymódon és most ala­kul a textilipari szindikátus, amely ugyancsak nem autonóm, hanem heteronóm módon jön majd létre. A Gabonatársaság szintén nem egyéb, mint kartell s ez a kartell sem jött magá­gától létre, hanem kormányakarat teremtette meg, hogy a kartellbe kényszeritett termelők­nek, a gazdáknak, jobb árat biztosítson, mint amilyen a szabad versenyből származna. A kiskereskedők és a kisiparosok is ki akar­ják küszöbölni a szabad versenyből származó árat, mert ez az ár a versenyben résztvevők ádáz egzisztenciális harca folytán már nem rentábilis. A kormány, beavatott helyen szerzett értesülé­sek szerint, a mozgalom nyomán elhatározta, hogy az irányított gazdaság elvét kiterjeszti a kiskereskedelemre és a kisiparra és kormány­rendeletet ad ki ,,a magánvállalkozás árainak szabályozásáról". A rendelet-tervezet pontjai a következők: . . 1. Ha az illetékes ipartársulat (társulati szövetség) közgyűlésén megállapítást nyer és ezt a megállapítást határozatilag mondják ki, hogy bizonyos vállalkozói ágban Ínséges helyzet állott elő s ezt a helyzetet csak az ár­viszonyok szabályozásával lehet orvosolni, akkor a kérdéses testületnek jogában áll az illetékes országos hivatal elé indítványt ter­jeszteni aziránt, hogy bizonyos áru vagy tel­jesítmény számára általános jellegű, kötelező érvényű irányárakat szabjon meg* 2. A testület a szavazásra jogosult tagok kétharmadának jelenlétében, a megjelent ta­gok háromnegyedrészének az indítvány mel­lett való szavazása esetén és csak akkor hoz­hatja meg határozatát, ha az irányárak kér­désében való határozathozatal ügye a köz­gyűlés napirendjén szerepelt, (Az országos ipartanács akkor is határozatképes, ha tag­jainak csak a fele jelenik meg a közgyűlésen.) 3. Az illetékes országos hivatal az ipartár­sulat vagy az az indítvány megtételére jogo­sult más testület indítványát véleményezés céljából kiadja az illetékes kereskedelmi ka­marának s — ha úgy véli, hogy a kérelem in­dokolt — hivafáos hirdetmény alakjában bizonyos áru vagy bizonyos teljesítmény szá­mára általános érvényű és kötelező erejű irányárakat léptet életbe s egyszersmind meg­határozza az irányárak érvényének időtarta­mát és azt a körzetet, amelyen belül az irány­árak érvényben lesznek. Ha az országos hivatal meggyőződött arról, hogy a gazdasági helyzet megváltozott, avagy a kérdéses iparág helyzete megjavult, a kihirdetett irányárakat hatálytalaníthatja. Az irányárak hatálytalanítása előtt kikéri az országos hivatal az illetékes ipartársulat és az illetékes kamara véleményét. Ha az országos hi­vatal nem teszi magáévá az ipartársulat vagy az indítvány megtételére jogosult más szerv ké­relmét, akkor az indítványt benyújtó testületnek jogában áll az országos hivatal határozatát a kereske­delmi minisztériumhoz megfellebbeznie. A már kihirdetett irányárak hatálytalanítása el-. Len szintén a kereskedelmi minisztériumhoz, le­het fellebbezni. Egyébként az országos hivatal külön hirdet­ményben köteles közölni, hogy az irányárak hatálytalanitásáról szóló határozat jogerőre emelkedett* Az érvényben levő irányárak betartását az ille­tékes járási hivatal ellenőrzi. Az irányárak be nem tartósa büntetendő cselekmény. Az 1. pontban meghatározott irányárak nem vonatkoznak az irányárak megállapításáról szó­ló hirdetmény megjelenése előtt kötött szerződé­sekben meghatározott árakra, ha csak nem nyer megállapítást, hogy a szerződés célja az esetle­ges irányárak életbeléptetésének megakadályo­zása volt. A készülő rendelet utolsó pontja kimondja, hogy az abban foglalt rendelkezések nem érin­tik a tisztességtelen verseny leküzdéséről szóló törvény rendelkezéseit. Csak mérc us végéig vesz árpát a Gabcnatársaság Prága, február 24. A Gabonatársaság a hiva­talos lap egyik legközelebbi számában hirdet­ményt fog megjelentetni, mely szerint a monopd llum jogával fölruházott társaság bizományosa* a törvényes határidőn belül megvételre fölaján­lott árpát csak március 31-ig veszik át s a már­cius 31. utáni időpontban leszállítandó árut nenr veszik meg a gazdától. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom