Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-02 / 27. (3876.) szám
1936 február 2, vasárnap. 11 iroda lom *Mű vészét iwmfir liiwnwi i n ■ i m\ \ AZ UJ ROVAT A PME szerkesztősége elhatározta, hogy a szlovenszkói és a magyar kultúr élet eseményeivel az eddiginél behatóbb módon óhajt foglalkozni. Tudatában van annak, hogy a szlovenszkói' magyarság léte és fennmaradása a gazdasági és a politikai problémák mellett elsősorban a kultúra kérdése, örömmel látja, hogy a magyar szó és a magyar szellem nem vesztette el hatását Szlovenszkón, sőt az if júság egyre lelkesebben és egyre határozottabb műveltséggel siet a drága kincs védelmére. Ha a magyar nyelvet, a magyar irodalmat és a magyar kultúrát megszerettetjük, ha sikerül az ifjúságot száz százalékosan bekapcsolni a magyar szellemi körbe és magas színvonalú szellemet sugározni a magyar szellemiségre hajlamos ifjú lelkekbe, akkor a politikai és a gazdasági munka is könnyebbé válik. A szellem ereje a legalkalmasabb nemzeti kádereink megerősítésére. A nyelv és a kultúra ápolása konzerválja a leghatározottabban a kisebbséget. Látjuk a történelemben, hogy mindig az irodalom és a kultúra volt az, amelynek felujulása és virágzása előkészítette a nemzet nagyságát, egyesítette az erőket, lelkes hangulatot teremtett a nemzeti ügy és a nemzeti keret megvédésére. Uj akciónknál elsősorban a fiatalságra gondolunk. Hallani akarjuk tárgyilagos hangját, ismerni igényeit és nézeteit, tisztáiba jönni kulturtörekvéseivel és szellemi rangjával. Az eddigi lapbeosztás talán nem mindig volt alkalmas erre s ezért elhatároztuk, hogy a „Színház, Könyv, Kultúra" cimü rovatot ketté osztjuk. - Külön vesszük a színházat és a filmet, mint azt a két művészetet, amely elsősorban szórakoztatásra szolgál és külön az ,,Irodalom-művészetet", amelynek problémáival a napisajtóban talán máskor nem szokásos komolysággal és elmélyedéssel óhajtunk foglalkozni. De Szlovenszkón egyelőre nincs más orgánum, csak napilap, amely e kérdésekkel foglalkozhat s ezért indokolt, hogy az alkalmas fórum hiányában, az újság hasábjain ismertessük és boncolgassuk a különben elvontább jellegű szemlék és figyelők lapjaira tartozó anyagot. Többi rovatunk fejléceinek modernizálásával és felfrissítésével egyidejűleg beiktatjuk lapunk hasábjaira az „Irodalom Művészet“ cimü uj rovatot, amely természetesen fokozott kiépítésre vár. Az. amit akarnak, idők folyamán bontakozhat ki, mert azt óhajtjuk, hogy az ifjú szlovenszkói szellemiség keresse föl egyre nagyobb számmal a rovatot és a saját stílusa szerint foglalkozzék a magyar kultúrával,. Reméljük, hogy a kísérlet sikerülni fog és az uj rovat lapunk büszkeségévé válik. Uj magyar regényirodalom Prága, február 1. A magyar regényter- més elég szapora, de sok ujulást nem igen mutat. Most is a régi fémjelzésii szerzők azok, akik a komoly értéket képviselik. Ezek eljutottak a közelmúltban olyan alkotásokhoz, amelyek pályájukon emelkedést mutatnak. Sok fiatal tehetség csak pillanatnyi siker. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legutóbbi Jókai-dij pályázata nem tudott uj tehetséget fölfedezni. A dij nyertese nem uj és nem tartozik az egészen fiatal nemzedékhez. Nyirő József az erdélyi irodalomnak egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Misztikus szálak fűzik a legszorosabban az erdélyi földhöz és az erdélyi néphez. Uj regénye, „Az én népem" rendkívül eleven, szívhez szóló és monumentális erővel varázsolja az olvasó elé a Székelyföldet és tragikus székely népet. Egy fiatal református lelkész történetén keresztül vetíti elénk az egész' falu sorsát. A kép sokszor zord és leverő, de biztató az a kitartás, az a töret- lenség, amellyel az erdélyi magyarság a válságban megállja a helyét. Vannak a regényben a küzdelmes népi életnek csodálatosan megfestett jelenetei, mint például a téli fahordás a havasról, amely önmagában kis mestermü. Körmendi Ferenc ,,A bűnösök” cimü uj regénye nagyobb igényű minden eddigi munkájánál. Egy tiszta és magában elmélyedő lelki probléma regényét akarja megírni. Nem tud azonban lemondani arról, hogy szinte detektivregény izgalmával ható érdekes mesébe is ágyazza a problémát. Ezt csinálta Dosztojevszkij is. de nála a kísérteties lélekbúvár teljesen elfelejteti, hogy a szenzációra gondoljunk. Körmendinél lép- ten-nyomon a véletlenek frappáns találkoC\\Aűa\. tisztelettel meghívja Önt egy az ARDEN-iskolát kiváló sikerrel végzett hölggyel való megbeszélésre. Ezen hölgy fogja teintjét analizálni, utasítást ad otthoni kezelésre, megjelöli önnek a helyes készítményeket és kioktatja önt azok megfelelő használatára. Tanácsokat ad „Kozmetika harmóniában44 is, amelynek révén ön megtanulhatja a helyes kikészítés módját. Szíveskedjék bennünket nb. látogatásával megtisztelni LEVICE: Február 3 ~án és 4~én Picii Endre drogéria NŐVE ZAMKY: Február 5. és 6 ~án Fin a~pa rfüm én a ♦ KOMARNO: Február 7, és 8~án Kubánji drogéria Díjtalan konzultációk Gondoskodjék előzetes bejelentésről zásaival lendített bűnügyi történet uralkodik az előtérben és elnyomja a lelki problémát. Nem egy elsöprő sorzuhanást érzünk. A regényben párhuzamosan két haláleset történik, ami hatásában szinte aprólékos pontossággal megy végbe a regényben. A felépítés és a szerkezet kitűnő munka. Török Sándor két regénnyel is szerepel a piacon. Kisebbigényü regények, de ,,A férfi mind őrült" cimü humoros regénye gondoskodik arról, hogy a mostohasorsu magyar humoros regény szóhoz jusson. Regénye a magyar müvésznyomornak kényszerű bohémiájában játszik. A történet a maga film- valósziaütlenségében csupa derű és ötlet. Másik regénye, ,,És mégsem forog a föld" szintén egy festő regénye. Nagy álmok kallódása a szélmalmokkal szegélyezett faluban. Érdekesen vonul fel ebben a regényben a vidéki társadalom. Csik Mária korregénye, a „Koppány Erzsébet lázadása”, a háború utáni zilált családi miliőt festi. A regény hősnője medika, aki nagy álmokkal szép karrierre vágyóan indul, de hamarosan derékba roppan. A regénynek egyik igen sikerült része a szívbetegség lefolyásának szinte klinikai pontosságú leírása. Mécs, Ravasz, Reményi és Weöres írásai a Magyar Minerva januári számában Hetedik évfolyamába lépett Csehszovákia legrégibb magyar folyóirata Hetedik éve jelenik meg egyre gazdagabb tartalommal a Magyar Minerva cimü szépirodalmi és tudományos folyóirat. A lap a magyar kisebbség egyik legrégibb szellemi alapításának, az Uj Auróra évkönyvnek a folytatása. A vállalkozás életrevalóságát és az olvasóközönöség megértő pártfogását mutatja, hogy amikor annyi szép kísérlet fulladt bele a közönybe és sok lap néhány A prágai MÁK műsoros bálja A prágai magyar főiskolások febru ár 12-én, szerdán este fél 9 órai kezdettel rendezik a „CESKÁ KORUNA” palota nagytermében (Vinohrady, Korunní tfída 32) műsoros báljukat A bál megrendezésével járó költségek fedezésére küldött segítő adományokat hálás köszönettel veszi a rendezőség. szám kiadása után beszüntette megjelenését, a Magyar Minerva az idén már VII. évfolyamába lép. Bebizonyosodott, hogy a folyóirat izmos, időálló produktum, melynek gyökere van az itteni talajban. A Magyar Minerva most megjelent januári száma is fokozott mértékben. Igazolja, hogy a folyóirat szorosan kapcsolódik bele a kisebbségi helyzet aktuális problémáiba és a magyarság sorsalakulásába kultúrpolitikai vonatkozású cikkeivel, amelyeket a leghivatottabb személyiségek bocsátanak a folyóirat szerkesztőségének rendelkezésére, A folyó évi 1. számot Ravasz Lászlónak „A nemzeti lélek44 cimü mély tartalmú írása nyitja meg, amelyben • a kiváló egyházi szónok és nagy tudós meggyőző erővel bizonyltja, be, hogy a nemzetet nemzetté a lélek teszi s a nemzeti lélek a nemzeti értékek öntudatos felismerése és közös szolgálata. A magyar református egyház kiváló püspökének tanulmánya melleit nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Farkas Geizának „Élünk, mert vagyunk44 cimü könnyed alakba ötöztetett nehéz elmefuttatása is, amelyben a tudós szociológus az élet legfontosabb kérdéseire igyekszik megnyugtató választ adni. A tanulmányok sorát Reményi József szellemes tanulmánya zárja be Walt Whitmanról, a camdeni bölcsről, a világirodalom első költőjéről, akiben költői módon maga a demokrácia szólalt meg. A szorosan vett szépirodalmi részben N. Jacz- kó Olga (Bomlott tavasz') és Mezei Gábor (A drusza) művészi novellákkal szerepelnek, míg Mécs Lászlótól, a Selmecbányái származású Flórián Tibortól és Weöres Sándortól, a Baumgarten-dij idei nyertesétől egy-egy szép költeményt találunk a Magyar Minervában. Marák Antal ebben a számban tovább folytatja a szlovenszkói írók arcképsorozatát. A folyóirat magyarországi munkatársa ezúttal Jankovics Marcellről ad nemes irói aerképet, akinek irodalmi munkásságát a sfclo- venszkói magyar írók közül az anyaországban elsősorban nála honorálták, amikor a Petőfi Társaság tagjául beválasztották s akinek egészen kivételes nagyszerüségü mesemondókészségét épp úgy ki kell femelni, mint ahogy Mécs László irói arcképe nem lenne teljes, ha figyelmen kivül hagynók páratlan előadóművészetek A szépirodalmi részben Takáts Gyula „A berekkiTály44 cimü folytatásos regényét kell még kiemelnünk, amely egyre növekvő érdeklődést vált ki olvasóközönsége körében. Az Irodalmi Szemlében Mezei Gábor Somogy- várv Gyula „A Rajna ködbevész14 cimü regényét és Megyery Ella „Egy tavasz Marokkóban44 cimü könyvét ismerteti, mig W. Wimberger Anna a filmrovatban az elmúlt hó filmjeiről ir tartalmas és spines beszámolót. * A dr. Reinel János szerkesztésében havonkint 30 oldal terjedelemben megjelenő Magyar Minei va előfizetési ára évre 15, egész évre 30 korona. Újonnan belépő egészéves előfizetők ajándékkönyvet kapnak a kiadóhivataltól (Pozsony, Ker- tész-ucca 1.), amely kívánságra készséggel szolgál csekklappal és 3 korona postabélyeg ellenében megküldi az 1. számot. Egyes 6zámok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József- könyvkereskedésben, valamint Weiss M. újság- üzletében kaphatók. O A Kazinczy Társaság vitaestje a kisebbségi életről. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Gön- czy Gábor vitabevezető előadása a Kazinczy Társaság legutóbbi vitaestjén általános érdeklődésre tarthat számot. Magunkról, kisebbségi életünkről emlékezett meg a kiváló előadó és pár gyakorlati, életbevágó tanáccsal világította meg a felvetett kérdést. Szerinte a magyar kultúra ápolása, sudárbaszökkenése alfája és ómegája a kisebbségi magyarság fennmaradásának. Ennek a kultúrának a humánum ötök magaslatait mind jobban és jobban megközelítő és az egyetemes európai kultúrába kapcsolódó, tehát nem önmagába zárkózó és fejlődésre alkalmatlan kultúrának keld lennie. Hivatásunk az, hogy szellemi életünkkel a magyar jellem és szellem sajátos értékei az egyetemesen emberi jövendőbe kapcsolódjanak bele. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy a kulturélet területén egészségtelen elszigetelődés van, amelynek következtében a különböző területek munkásai és nyomukban a közönség is nem képesek egységbe hozni és közös cél érdekében gyiimöl- csöztetni a szellemi munkát. A szellemi egység megteremtésére mindenekfelett az irodalom van hivatva. Legfontosabb feladat volna tehát az öntudatos közvélemény megteremtése az irodalmi élet és az irodalom feladatai felől. Hangoztatta a szépirodalomnak és a tudományos, művészeti irodalomnak: cenzúrát nem tűrő szabadságát, amely nem válhat eszközévé a különben tiszteletreméltó mellékcéloknak sem. A szlovenszkói magyar irodalom célját a magyar kul- turszellefn ápolásában és egybefonódásában látja. Ezért tulajdonit nagy szerepet az egészséges és épátőszellemii kritikának, amelynek jótékony hatását idővel egész közéletünk érezni fogja. Kulturéletünket. — sajnos, —- valósággal pusztítják ma a személyeskedés, a személyi érdekek, a kicsinyes szempontok érvényesülése és az összmagyarság érdekeinek szem elől tévesztése. Az előadáshoz dr. Ungár Jób és Gömőry János szóltak hozzá, nagyban és egészben osztván az előadó kifejtett álláspontját.
