Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-18 / 40. (3889.) szám
_____________ 1936 február 18, ked<^__ /K ÖZGAZDASÁG £ Ezidén 200 millió segélyt igényel a gabonamonepőlium az államtól? Uj magyar iilm forgatását kezdték meg a Hunnia- műteremben Budapest, február 17. A múlt hété® fejezték be a Hunnia filmgyárban Móricz Zeigimend „Légy jó mmdlhalálffig44 cimü filmjének fölvételit és a hót végén, szombaiten már állít az uj díszlet, amely egy uj magyar film első jeleneteinek keretéül szolgál e héten. Az uj film bohózat lesz. Vadmay László egyik humoros elbeszéléséből készüli „Havi 200 fix!44 címmel. A film forgatókönyvét Vadmay László irta, a rendezést Balogh Béla vállalta. Az „Édes mostoha'4 sikeréből következhetve, az uj magyar film is el fogja találni azt a hangot, amely a közönség szórakoztatására a legalkalmasabb. Két szerelmes pár története fut párhuzamosain a filmen, az egyik pár Jávor Pál és Bársony Erzsi, a másik pedig Páger Antal és Fülöp M'ag- da. Kitűnő szerep jutott Uiray Tivadarnak, Boros Gézának, Pethes Sándornak és Salamon Bélának is. Az uj film forgatását hétfőn kezdték meg. (*) Magyar zeneszerző amerikai sikere. New- yorfcból jelentik: Az amerikai 'lapok egy fiatal magyar zeneszerző sikeréről írnak. Rózsa Béla ez a zeneszerző, aki néhai Rózsa S. Lajos népszerű magyar operaénekes fia. A lapok abból az alkalomból emlékeznek meg róla, hogy az amerikai rádió a fiatal magyar zeneszerző szerzeményeit. amelyek most jelenteik meg nyomtatásban, állandóan műsoron tartja. (*) Edén külügyminiszter karrierjét megfilmesítik. Londonból jelentik: Hollywoodból az a hir szivárgott ki. hogy egy amerikai filmgyár Edén angol külügyminiszter karrierjét akarja megfilmesíteni. A filmkönyvet eredeti adatok alapján Charles Keoyon irta. Az angol külügyi hivatal a teghatározothabban ellenzi a terv megvalósítását. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Operaház: Kedd: Azra. Szerda: Bohémélet. Csütörtök: A nürnbergi rnestérdalnokok. Péntek: Azra. Szombat: Az álarcosbál. Vasárnap d. u,.: Pillangó- kisa/sszony; este: János vitéz. — Nemzeti Színház: Kedd: VIII. Henrik. Szerda: ágis tragédiája. Csütörtök: Ifj. Horváth Pál. Péntek: Er- nani. Szombat: Ifj. Horváth Pál. Vasárnap délelőtt: Bizánc; délután: Napraforgó; este: VIII. Henrik. — Vígszínház: Kedd: Örök keringő. Szerda: Örök keringő. Csütörtök: Érettségi. Péntek: örök keringő. Szombat: Érettségi. Vasárnap délután: Érettségi; este: Örök keringő. — Magyar Színház: Kedd, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Házasság. Szerda, most és jövő vasárnap délután: Az Ur katonái. — Belvárosi Színház: Kedd. Szent Johanna. Szerda. Urilány. Csütörtök: Szent Johanna. Péntek: Urilány. Szombat: Szent Johanna. Vasárnap délután: Urilány; este: Szent Johanna. — Pesti Színház: Minden este és vasárnap délután: Kilencágu korona. — Kamaraszínház: Szombatig minden este és jövő vasárnap délután: Budapest—Wien. Jövő vasárnap este. Leopoldine Konstantin és társulatának vendégjátékában: Heimat. — Király Színház: Mindennap: Az utolsó Verebély-lány. — Városi Színház: Kedd, szerda, csütörtök, szombat délután: A kőszívű ember fiai. Péntek: Cigánybáró. Szombat este. jövő vasárnap délután és este: Mágnás Miska. — Andrássy-uti Színház: Minden este és vasárnap délután: Méltóságot? asszony. — Terézkör- uti Színpad: Minden este és vasárnap délután: Farsangi esték. A NYUGAT SZLOVÉN SZKÖI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Kedd: Szépségkirálynő. Szerda: Érettségi. Csütörtök: Dorozsmai szélmaL ^x. Péntek: 3 ember a hóban. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Kedd—csütörtök: Az orvos. (Clark Gabié, Myma Loy. Péntek—vasárnap: Epizód. (Paula Wessely.) BIO RÁDIÓ: Hétfő—szerda: Árvíz az alagutban. (Victor Mc. Laglen.) Csütörtök—-vasárnap: A vadon szava. (Jack Holt.) Prága, február 17. A cseh néppárt oj- mützi lapja, a Nasinec behatóan foglalkozik a gabonám® nopolium dolgaival s azt fejtegeti, hogy a monopólium igen súlyos veszteségeket szenved különösen az árpakivitelen és a szeszfőzőknek eladott árpán. De legtöbbet vészit a társaság a fölösleges búzakészletek értékesítésén, mert a búza világpiaci ára 64 korona, mig nálunk a búza árát 164 koronás áron tartjuk. A gabonatársaság ezért ezidén az elszenvedett veszteségek fedezetére 200 millió korona segélyt fog igényelni a* állampénztárból. 10 Irodqlom-Muvészet A százéves Kisfaludy-Társaság Prága, február 17. Ebben az esztendőben száz éve, hogy az uj magyar irodalom megteremtőjének., a magy iroda,Imi szervezőnek, Kisfaludy Károlyinak barátai irodalmi társaságot alakítottak és vezérükről nevezték ell. Az alapítók és az első tagok között ott volt a nagy reformkorszak minden ismertnevü magyar írója Bajzától Vörösmartyig és a társaság, amely először széptani és költészeti dolgozatok támogatására és jutalmazására alakult, hovatovább a magyar irodalom egyik legfontosabb tényezője lett. Munkássága kiterjedt a magyar irodalom művelésének mindem fajára. A szépprózától a kritikáig, a verstől a műfordításig, a regénytől a drámáig művelték a tagok a magyar irodalmat s kiadványaival a társaság rászoktatta a magyar közönséget a magyar müvek olvasására Azzal pedig, hogy Arany Jánost fölfedezte és immnkáis- ságát támogatta, örök időkre beírta nevét a magyar irodalom történetébe, annál is inkább, mert viszont Arany János fedezte fel Madách Ember tragédiáját. Elnökeinek sorában Fáy Andrástól kezdve Berzéviczy Albertig olyan férfiak állottak, mint báró Eötvös József, báró Kemény Zsigmond, Toldy Ferenc, Gyulay Pál és Beöthy Zsolt, akik mind azon fáradoztak, hogy a Kisfaludy Társaság a nemzeti lelket képviselje az irodalmon keresztül. Emellett nemes konzervativizmus és irodalmi barátság ápolása volt a barátság célja. Az utóbbi években érdekes változás állott be az eddig töretlen irodalmi konzervativizmusban: a társaság vezetősége érdeklődéssel fordult az újabb magyar irodalom felé is. A Kisfaludy Társaság olyan képviselője a magyar értékeknek, száz esztendeje olya® kincses fejezete a magyar irodalom történetének, hogy ■a százéves ünnep egyúttal az egyetemes magyar irodalom nagy ünnepe. Azzal a törekvéssel, hogy a társaság a legújabb irodalmat is bevitte falai közé, bizonyitia, hogy nem merev, akadémikus intézmény, hanem olyan alakulás, amely mindig megértette az ölő irodalom jelszavait is, úgy azonban, hogy a régi hagyományokat tartsa elsősorban tiszteletben. Szekfü Gyula Írja „Három nemzedék44 cimü müvében. hogy 1840 táján, amikor a Kisfaludy Társaság első lépéseit tette, Magyarország ti- zenhárommilllió lakosa közül alig ötmillió volt a magyar nemzetiségűek száma. Ebből az öt- miliőből is a legnagyobbrészt nagy nyomorúságban tengődött, A magyar iró szavát saját nemzete nem értette. Ekkor 'lépett a dobogóm a Kisfaludy Társaság. Harcolt a magyar lélek föl- ébresztésééirt, sorsdöntő fordulatok előtt a magyar érzésért és a továbbterjedő lelki tüzért. A programot Széchenyi igy fogalmazta meg: „Az egész emberiségnek megtartani egy nemzetet ..Ez volt a magyar mefor.mikorszafc nagy tüze a politikán túli és tinit a harcokon mint egy őrhelyen állott a Kisfaludy Táisaság, hatalom és pártfogók nélkül. Egyetlen fegyvere a szó volt: a költészet. A magyar érzésnek olyan zengő költője támadt, mint Vörösmarty Mihály. Az írás komolyságának olyan hirdetője és számon- kérője, mint Bajza József, a kritikus. És a világ- irodalom reimekedínek olyan tanulmányozója és átadója, mint Toldy Ferenc, ők voltak a vezérek és alapítók. A Kisfaludy Társaság elmúlt száz esztendeje a magyar sors, a miagyar írók és a magyar ideálok forró és zaklatott élete. Feladata ma sem más, mint száz éve volt: élére állni a magyar szellem megmozdulásainak és továbbadni a legmagyóbbak lázát az uj fiataloknak. A Társaság diszgyüíése Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Kisfaludy Társaság tegnap díszközgyűlés keretében ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az ünnepi beszédet Rerzeviezy Albert, a társaság elnöke mondotta, aki beszédében méltón emlékezett meg nagy elődeiről, báró Jósika Miklósról, báró Eötvös Józsefről, Arany Jánosról, báró Kemény Zsigmondról, Gyulay Pálról és Beöthy Zsoltról, a Kisfaludy Társaság hajdani elnökeiről. A továbbiak során Sík Sándor, Pékár Gyula és Áprily Lajos olvastak fel müveikből, majd Ravasz László irodalmi előadása következett. Az ünnepi közgyűlésen a pozsonyi Toldy Kör képviseletében dr. Jankovics Marcell elnök jelent meg, aki a diszközgjdilést követő banketten hatásos felköszöntőt is mondott A szlo- venszkói magyar irodalmat még Tamás Mihály képviselte* O Liszt-emlékest Rimaszombatban. Tudósítónk jelenti: Az „Egyenes Utón" szerkesztősége karöltve a rimaszombati járási közművelődési egyesülettel február 29-én Liszt Ferenc - emlékestet rendez a Tátra-szállóban. Az estély illusztris vendége Kálix Jenő, a prágai német zeneakadémia tanára lesz. Liszt Ferenc életművét dr. Ragályi Antal, az „Egyenes Utón" szerkesztője méltatja. SZINUSZ * FILM Csehszlovák textilipar és a kényszerszindikalizálás A textilváüafafok 70 százaléka kívánta a kényszeregyesülést Prága, február 17. A csehszlovák textiliparban a kényszerszindikalizálás kérdéséről folyik hosszabb idő óta vita és ez általános érdeklődésre tarthat számot, mert a kérdés igen aktuális minden ország gazdaságpolitikájában. A csehszlovák textilgyárosok egyesülete és a reichenbergi textilszövetség a kényszeregyesülés megvalósulásának módjáról részletesen kidolgozott javaslatot készített. A két érdekképviselet javaslata sok pontban eltér egymástól, ami különösen alkalmas arra, hogy fölhívja a figyelmet, mennyire óvatosan kell eljárni a kényszerszervek létesítése föltételeinek megállapításánál. Arról, hogy szükség van-e egyes termelési ágak kényszerszervezetére, ma már nem nagyon lehet vitatkozni. Tény ugyanis az, hogy ebben az irányban Amerika, Franciaország, Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Csehszlovákia hozott intézkedéseket, ami világosan utal arra, hogy a gazdaságpolitikának elismert eszközéről van szó. A csehszlovákiai textiliparban folyó vita a kérdésnek egyik legégetőbb problémájára vonatkozik, arra tudniillik, hogy ha a kényszerkar- tellt valamely iparág minősített többségének kérésére lehet elrendelni, akkor ezt a minősített többséget hogyan állapítsák meg. A csehszlovák textilgyárosok egyesülete szerint a minősített többségnek akkor kellene meglennie, ha a termelési kapacitás, vagy az összforgalom, vagy a nyersanyagfogyasztás, vagy a termelés mennyisége, vagy a kifizetett bérek és fizetések együttes összegének legalább 70 százalékát képviselő vállalatok kívánják a kényszeregyesülést. A reichenbergi textilszövetség a föltételek közé be akarja iktatni azt is, hogy legalább a vállalatok 60 százalékának kell azt kívánnia. Mig az előbbi föltételek megszabása a termelési és forgalmi adatok minősítő többségét tartja szem előtt, addig az utóbbi a föltételek közé személyi vonatkozást is visz be, amikor a vállalatok számának a többségét kívánja a kényszerkartell megalakításának föltételéül. A csehszlovák egyesület a nagyvállalatok akaratának érvényesülését kívánja biztosítani, mig a reichenbergi szövetség arra akar figyelemmel lenni, hogy a nagyobb számú, de kisebb vállalatok elhatározása is számottevően essék latba a kényszer- kartell elhatározásánál. A minősített többség meghatározásától sok függ. Először is az, hogy a kényszerkartell alakítására tényleg sor kerül-e a gyakorlatban, miután azt a törvényhozás lehetővé tette. A minősítő többség meghatározásán fordult meg például a múlt évben, hogy a francia selyemiparban a vállalatok megiszavaztatása a kényszerkartell ellen való állásfoglalást jelentette. A minősítő többségnek ez a problémája megszűnik abban az esetben, ha a kényszerkartell alakítását az illetékes kormányzati szerv egyszerű elhatározásától teszik függővé. Ebben az esetben egyszerűen csak azt kell vizsgálni, hogy a piac szabályozása érdiekében szükség van-e beavatkozó intézkedésekre. Ha ezt megállapították, akkor máris lehet intézkedni. Gyakorlati szempontból ez az utóbbi szabályozási mód kétségtelenül egyszerűbb és adott esetekben célravezetőbb is lehet. Egyúttal veszedelmesebb is, mert az érdekelt vállalatok többségének akaratával szemben avatkozik be az állam. A túltermelésből keletkező válság tette aktuálissá a csehszlovákiai iparnak a kényszerszindikalizálás bevezetéséről szóló tárgyalásait. Csehszlovákiában a termelés megnövekedésével nem emelkedett arányosan a fogyasztás. Ez az eset az elmúlt évek alatt csak akkor és csak ott következett be, amikor az állam egyenes vagy közvetett támogatással valamely áru termelését igen rentábilissá tette. Ezt a jelenséget meg lehet találni Angliában és Amerikában egyes mezőgazdasági terményeknél, más országokban ipari cikkeknél. Egyes országokon belül a termelési irányokban nagv változások következtek be, aminek az államok elzárkózó külkereskedelmi politikája volt az oka. A kény&zerkartóllt tehát nem egyszerűen a világgazdasági válság tette aktuálissá, hanem azon túlmenően az a gazdaságpolitika is, amelyet az államok követtek a válság évei alatt Az egyes termelési ágakban felduzzasztott termelést nem lehet ép olyan mesterségesen visszaszorítani, mint ahogyan megnövelték. Most ennek a gazdaságpolitikai változásnak egyik segítőeszközét látják a kényszerkartelllben, amely átmeneti intézkedést jelent. (Francia—csehszlovák árucsere kiépítése.) Párisból jelentik: Holnap kezdődnek meg újból a francia—csehszlovák gazdasági tárgyalások. A francia delegáció a tárgyalások keretéül a kölcsönös árucsere kiépítését ajánlotta és pedig a szankciók révén szabaddá lett kontingensek terén. A csehszlovák delegáció ezt elvben elfogadta. A két delegáció közös munkája egyelőre arra fog irányulni, hogy a különböző áru- nemüeket és mennyiségeket megállapítsák és csak aztán kerülhet sor a részleges tárgyalásokra. (Januárban csökkent a csehszlovák áruforgalom.) A csehszlovák áruforgalom januárban az idénynek megfelelően csökkent. A berak tár oz/ott, illetőleg a szétküldésre került áru tömege még mindig meghaladja a tavalyi niiwót. Ezer vagonban számítva a teljes mennyiségű szállítás 374-ről januárban 340- re esett. A szénbányák szállításai januárban a decemberi szállításokkal szemben erősebben csökkentek és alatta vannak a tavalyi december—januári szállításoknak. (A devizapiacon) Alexandria 0.25, Amszterdam 1.50, Berlin 0.25, Brüsszeli 0.375, Zürich és Kopenhága, Oslo és Stockholm 0.50, Lisszabon 0.125, London 0.10, Montreal 0.03, Newyork 0.055, Páris 0.05 koronával gyöngült. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 17. Ké low pengőért ........................... 469.50 10 0 schillingért ...... 471.50 100 zlotyért ........................... 458.— 10 0 lejért ................................ 13.85 100 márkáért........................... 728.— 10 0 ezüstmárkáért.................. 770.— 10 0 dinárért .......................... 53.15 10 0 svájci frankért ..... 788.50 100 francia frankért.................. 160.45 10 0 Belgáért ....... 406.— 100 líráért ............................... 164.40 10 0 holland forintért .... 1635.— 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ...... 119.375 Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 17. Kő 100 pengőért .......................... 472A0 10 0 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ..................... . 461.— 10 0 lejért ........ 14.15 100 márkáért........... 732.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 780.— 100 dinárért .......................... 53^5 10 0 svájci frankért . . . . , 791.50 100 francia frankért................. 161.05 10 0 Belgáért ........................... 40&— 10 0 Hráért ................................ 165.60 100 holland forintért . . » , 1641.— 1 amerikai dollárért ...» 24.— 1 angol fontért ..«»«, 120t375 %
