Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-14 / 37. (3886.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 30311. © © SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl. A végleges döntés előtt Washington az olajzárlat ellen, Genf az olajzárlat mellett Az amerikai szenein határozata u'án kilátástalannak látszik a megtorlás! intézkedések megszigorítása - Ha varia! vezeti Oélabessz niában a Graziani elán felvonuló hadsereget A rajnai határ (*) Múlt év nyarán hangzott el Baldwin hí­res kijelentése „Anglia rajnai határáról'*. Akkor ö világ figyelme néhány percre erre a történelmi kérdésre szegeződött, amely Európa véres és komor regényében a kritikus lapokon mindig visszatér s amelyről joggal mondhatjuk el, hogy egyik vezérmotivuma az európai hadtörténelem­nek. A kérdésnek most ismét különös aktualitást ad a német kormány készülődése a Rajna-vonal katonai megszállására. Ha Németország hatá­rait nyugat felé a Rajna balpartján olyan erőd­hálózattal erősiti meg, mint amilyen például a túloldalon Franciaország határait övezi, akkor tagadhatatlanul megnő a németek akcióképes- $éáe kelet felé s akkor azok a veszélylehetősé­gek, amelyekről a keleti paktum terve kapcsán sokat hallottunk, valamennyi közép- és kelet­európai hatalomra nézve kínos és nyugtalanító időszerűséget kapnak. Európa sorsa nem egyszer dőlt el a rajnai határkérdésen s éppen ezért nem mondható túlzásnak, ha a hatalmak ismét fenye­gető veszedelmet látnak a németek rajnamenti készülődéseiben. A rajnai határ sorskérdése Európának — erre kétezer év története tanított meg bennünket. Már a rómaiak idejében sok fejfájást okozott á birodalom urainak a rajnai határ, amely a IVogézek és a Feketeerdő hegyláncai között nemcsak természetes határt alkot, hanem egyben a germán törzsek betöréseivel szemben katonai erődítménnyé épült ki. S ha a franciák egyik híres történetírója, aki egész életét a rajnai kér­dés tanulmányozásának szentelte, fejtegetéseit azzal a szép mondással zárja is le, hogy a „ha­társzéliem nem szükségkép egyértelmű a háború szellemével", — sajnos, a tények rácáfolnak erre a nemes gondolatra, mert kétezer év eseményei éppen a rajnai határ mentén megfelebbezhetetlen bizonyító erővel vallják, hogy a határszellem a hadviselés szellemével össze van forrva. A latin és germán világ összeütközésének és folytonos, ma sem szűnő forrongásának pontjai kétezer év óta geometriai pontossággal egybeesnek a Rajna katonai átkelő pontjaival. Caesar gall háborúi, a harmincéves háború, XIV. Lajos hadviselései, majd a forradalmi korszak háborúi törvényszé­kén visszatérnek ezekhez a pontokhoz s élesen kirajzolják a katonai jelentőséget az úgyneve­zett rajnai komplekszumban, amelyben a gazda­sági és kulturális mozzanatok mindig csak har­madrangú szerephez jutottak. A francia forrada­lom óta, tehát mióta élet-halálviaskodássá nőtt a francia és német nemzet vetélkedése s Európa ennek a vetélkedésnek heves hullámverésébe szédült minden kisebb, sőt nagyobb „magán­ügyével" együtt,,— azóta a sorsdöntő történelmi események a rajnai határ mentén zajlanak le. Ez lett az európai történelem főszinpada, aminthogy száz év óta az európai történelem főmotivuma a francia—német párviadal. Jourdans tábornok forradalmi csapatait a balpartról négyszáz né­met ágyú tüze fogadta és ugyanannyi .francia ágyú válaszolt a jobbpartról az osztrákok roha­mára, Moreau pontosan ott kelt át a Rajnán, ahol tizennégy évvel később Blücher és a „Re- vue militaire francaise" száz esztendővel később is ezeken a pontokon vázolta föl a német offen- ziva várható képét, s csak egészen jelentéktelen árnyalatokban tévedett. A franciáknak Richelieu óta sok fejfájást oko­zott a rajnai határ kérdése és egészen XIV. La­josig az volt a francia külpolitika törekvése, hogy a rajnamenti német hercegségeket erős Szálakkal fűzzék a versaillesi udvarhoz, de erő­szakos annektálásra nem gondoltak. Mazarin kovácsolta össze a híres rajnai szövetséget 1658-ban és ez tartott egészen odáig, mig a francia forradalom a királyság egész hatalmi épületével együtt ezt is szét nem vetette, hogy uj alapokra fektesse a köztársaság Rajna-politi- káját. Ebben a koncepcióban döntő szerepet ját­szott az erőszak elve: a forradalmi kormány nyíltan kitűzte a Rajnavidék megszállásának és bekebelezésének programját S igyekezett is tűz­zel és vassal érvényt szerezni programjának. Custine tábornok bevonult Mainzbe, ott azon­nal megalapította a német jakobinus klubot és megkísérelte a francia forradalom eszméivel is (FOLYTATÁS A 2. OLDAL L HASÁBJÁN) Genf, február 13. Az olaszellenes olajzár­lat ügyében tegnap döntő fordulat történt. Mig a népszövetség megtorlási bizottságá­nak szakértői albizottsága megszövegezte jelentését, amelyben vázolja a megtorló in­tézkedések esélyeit, Washingtonból hir érkezett, hogy a sze­nátus külügyi bizottsága egyhangúan ma­gáévá tette a módosított kormányjavasla­tot, amely a jelenleg érvényben levő semlegességi törvényt 1937 május 1-ig meghosszabbítja. A bizottság csak azt kötötte ki, hogy a tör­vény nem vonatkozik amerikai köztársasá­gokra, amennyiben az utóbbiakat tengeren­túli államok támadják meg. Az elfogadott törvény kompromisszumot jelent, mert az eredeti kormánytervezetből kihagyták azokat a határozatokat, amelyek arra vo­natkoztak volna, hogy szükség esetén az elnök korlátozhatja a háborús nyersanya­gok (olaj) kivitelét és elrendelheti, hogy a hadviselő országokba nem szabad több nyersanyagot szállítani, mint amennyit rendes békeidőben szállítanak. Ugyanakkor a törvény felhatalmazza az el­nököt, hogy hitelzárlatot rendelhet el a há­borút viselő államok számára. Hull külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány megelégszik a külügyi bizottság döntésével. Hull szerint a kormánynak nem áll többé módjában, hogy megaka­dályozza a háborús nyersanyagok kivite­lét a hadviselő államokba, A szenátus külügyi bizottságának döntése bizonyára végleges és Páris, február 13. León Blum, a francia szo­cialisták vezére ellen ma néhány fiatalember a Boulevard St. Germainon merényletet követett el. A jobboldali tüntetők a hadügyminisztérium közelében megállították a szocialista vezér au­tóját, botokkal betörték ablakait és a fején meg­azt jelenti, hogy az Unió a jövőben bár­mennyi petróleumot szállíthat Olaszor­szágba és a népszövetség döntése nem érinti. Egye­lőre nem tudni, vájjon Genf befolyásának sikerül-e az utolsó pillanatban megváltoz­tatni az amerikai kongresszus elhatározását. A genfi szakvélemény Amikor a genfi szakértőbizottság kidol­gozta az olajzárlatra vonatkozó szakértői véleményét, nem ismerhette még a washing­toni külügyi bizottság döntését. A genfi vé­lemény hét pontban fogalmazza meg a szakértői álláspontot. Az első pont szerint az olajzárlat három-négy hónap leforgása alatt hatásossá válhat, de csak abban az esetben, mondja a második pont, ha nem­csak a genfi hatalmak, hanem Amerika is csatlakozik az olajzárlathoz és nem szállít több petróleumot Olaszországba, mint ren­des békeidőben. A harmadik pont szerint kizárólag a genfi hatalmak által elhatáro­zott olajzárlat csupán késleltetheti és meg­drágíthatja Olaszország olajjal való ellátá­sát. A negyedik pont szerint bizonyos pót­anyagokra is ki kell terjeszteni a zárlatot, igy ipari alkoholra és benzolra, mert külön­ben a hadviselő felek más anyagokkal pó­tolhatják az olajat. Az ötödik pont az olaj­szállításra vonatkozik s kijelenti, hogy Olaszország saját hajóival szükségletének 50 százalékát fedezni tudja, azaz a szállí­tási zárlat legfeljebb megnehezíti és drá­gábbá teheti az olajellátást, de nem szüntet­heti meg. A hatodik pont az olajhajók visz- szatartását javasolja, a hetedik pont szüksé­gesnek tartja, hogy a népszövetség határo­zatokat hozzon az olajkereskedelem közve­tített módon történő lebonyolítása ellen, sehesitették Leóm Blum-t. Más jelentés szerint Blum nyakán súlyosabban megsebesült és az üvegszilánkok lábán is több sebet ejtettek. A merénylők az autó hátsó ablakát törték be és igy támadtak Blumre. mert különben az olajzárlat hatástalan mak­rád. Havadat a déiabessziniai fronton Dzsibuti, február 13, Tekla Havariat, Abesszínia volt népszövetségi megbízottja az abessziniai déíi frontra érkezett s átvette egy hadtest parancsnokságát. Hadtestével szembefordul Graziani hadseregével, Absrsz- szinia minden részéről gyorsított menetben vonulnak a csapatok a déli front felé, mert az abesszin hadvezetőség rendkívül vészé" lyesuek tartja Graziani déli előnyomulását. Heggyorsul a szankciós konferencia munkája ♦ Genf, február 13. Vasconcellos, a szankciós konferencia elnöke a népszövetség tagállamai­nak és a nem-tagállamoknak is elküldte az olaj­zárlat kérdésével foglalkozó szakértői bizottság határozatát és figyelmeztette őket az olajzárlat hathatós alkalmazásának lehetőségeire. A tizen- nyolcas bizottság foglalkozni fog a szakértők határozatával és megállapítja a további teendő­ket. Az előjelek szerint a szankciós konferencia tevékenysége fölélénkül, mert újra külföldi erők léptek közbe, hogy az abesszin-olasz konfliktus megoldását meggyorsítsák. Az olasz harctéri jelentés Róma, február 13. A 122-es harctéri jelentés szerint sem az eritreai fronton, sem a szórnál! fronton nem történt fontos esemény. Az északi fronton a repülők tevékenysége fölélénkült. A itépviselőhíz a jövő Itélea két ülést tart, mejd ismét bálom belet pihen Prága, február 13. A képviselőház elnökségé­nek határozata szerint a képviselőház február 18-án, kedden 15 órakor tart ülést, amelynek napirendjén az 1934.évi állami költségvetés, a választási bíróság tagjainak megválasztása és Bátkova, Bródy, Peschka és Sverma képviselők mentelmi ügyei szerepelnek. A törvény szerint a képviselőház a választási bíróság tizenkét tag­ját fogja megválasztani. A képviselőház — beavatottak szerint — még csütörtökön is tart ülést, majd ismét három­hetes szünetet tart Közben a köztársasági elnök berekeszti az őszi ülésszakot s március folyamán összehívja a tavaszi ülésszak első ülését. Dr. Hodza miniszterelnök Párisból való visz- szaérkezése szombaton esedékes. Az agrár lapok szerint Hodza nyomban folytatja a tárgyaláso­kat a Hlinka-párt megbizottaival a kormány- többséghez való csatlakozás tárgyában, majd a kormány a gazdasági program összeállításához és végrehajtásához iát, Merénylet León Blum ellen Jobboldali tüntetők megsebesítették a francia szocialisták vezérét •• ■■ Körülállták és meg­támadták az autót, melyben Blum mázott —r Ha: Képes melléklet — Gyeranakmellékleí1 —1^———i 1 lnlll iH'Hü1 ll'l'iffl üli iMHBBBiiWnMiMMMIHIIBIMWIWIfftill IWHIIIMiliilllliWBMIMMMMMMlllilMlilWBiiliWMMIIIIBMillllW II

Next

/
Oldalképek
Tartalom