Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-11 / 34. (3883.) szám

Wi> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága lln Panská ulice 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303 11. • • SÜRGÖNYÖM HIRLRP. PRHHfl. KASSA Irta: Forgách Géza A csehszlovák miniszterelnök első két napja Parisban i Kassa, Keletszlovenszkó metropolisa az állami orvhala lúg a magyar kulturé-et egyik legjelentősebb vidéki gócpontja volt. A min­den fajtájú és fokozatu iskolák változatos sora acua meg a város alapjellegét s emellett a város magyar társada.imáaak lelnőtt része a továbbképzés, a korszerű művelődés nagy­szerű esközeit találta meg a hivatásuk ma­gaslatán álló kulturális és társadalmi intéz­ményekben. A polgárság a ku.tura minden telén igényes és az akkori fővárossal együtt­haladó volt. A régi Kassa arcának ez voa az első jellegzetes vonása. A városinak túlnyomó magyar többsége volt. Ezt lojálisán elismerte 1919 elején a teljhatalmai miniszteri minőségéiben először Kassán járt Őrobár Lőrinc is. Ez a magyar többség azonban a legtökéletesebb harmóniá­ban éli együtt a szlovák kisebbséggel s amint a szlovákok a kedves „kassai* akcentussal jól beszéltek magyarul, hasonlón a tősgyöke­res kassai magyarok értettek és beszéltek „po kosicky**. A nyelvtudásnak ez a kölcsö­nössége nemcsak a mindennapi élet gyakor­lati szempontjai nyomán lett valósággá, ha­nem az érzelmi egybeolvadás, a nép-testvéri­ség természetes velejárója volt. Kassán szlo­vák-magyar ellentét, számba jöhető szlovák- ellenes, vagy magyarellenes kilengés soha sem létezett. S a két népréteg még a híres kassai „kurucság“-ban is találkozott: a kassai kisemberek, úgy a magyarok, mint a szlová­kok, mindig a „magyarabb“ politikai tábor­hoz, a függetlenségi párthoz tartoztak. A régi Kassa arcának ez volt a második jellegzetes vonása. A kassaiakban, magyarokban épp úgy, mint szlovákokban és németekben, évszáza­dos gyökere volt a tradicó-tiszteletnek. És ez természetes is, hisz a nyolc és fél évszázados múltra visszatekintő Kassa mindig fontos sze­repet töltött be a nagy történelmi események sodrában. Hogy egyebet ne említsünk, a mo­hácsi vész utáni két évszázadiban az egymást követő szabadságharcok útja mindig Kassán vezetett keresztül s Bocskaitól kezdve II. Rá­kóczi Fereneig a kuruc felkelések komoly előrehaladása Kassa birtokbavételével kez­dődött. Kassa nagy történelmi múltjának hol dicsőséges, hol tragikus eseményei mély nyomokat hagytak a polgárság lelkében s a nagy történések emléke apáról — fiúra száll­va kifejlesztette a sajátságos kassai öntuda­tot. A kassaiak azonban nemcsak azért büsz­kék városuk múltjára, mert a történelem vérzivataros fejezetei itt kezdődtek vagy itt értek tetőpontjukhoz, hanem méginkább azért. is, mert a régi Magyarország kultúr­éi etében és gazdasági elhaladásában a város bosszú századokon keresztül szakadatlanul az élen haladt. A nagy múlt tudatából fakadó tradjciótisztelet kifejezetre jutott az uccák, terek és közintézmények elnevezéseiben is. A régi Magyarország és Kassa évezredes múltjának, a kard és a toll történelmének egy-egy sorsdöntő fejezetére, vagy vezéregyé­niségére utaltak az Árpádra, Gézára, István­ra, Szent Lászlóra, Zrinyire, Bocskayra, Bethlenre, Tinődy Lantos Sebestyénre, Thö- kölyre, Rákóczira, Bercsényire, Sibrikre, Ésterházyra, Szatbmáryra, Martinovicsra, Ka- ainczyra, Kölcseyre, Vörösmartyra, Petőfire, Széchenyire, Kossuthra, Jókaira és Deákra emlékeztető uccanevek, tér- és liget-elneve­zések. Ez a múlt-tisztelet a régi Kassa arcá­nak a harmadik jellegzetes vonása. Az állarruforduLat után a régi Kassa fölé és Hodza Flandinnel és Lebrunnel tárgyal Ünnepi ebéd Osuskynál • A Sorbonne Masaryk-ünnepe Sarraul elnSklele alatt • Hodza és Titu.escu tárgyalásai ■ A csehszlovák-franc a barátság és a demokrácia ünneplése „Benes politikáját Páris, február 10 Hodza Milán cseh- : szlovák miniszterelnök és felesége vasárnap ? délután a francia fővárosba érkezett. A pá­lyaudvaron Rochat, a külügyminisztérium igazgatója, Purics jugoszláv követ, a román követség képviselője, Osusky csehszlovák követ, Miítelhauser tábornok és dr. Revil- liod fogadták. A miniszterelnök a Concor- de-téren levő Crillön-szállóban szálít meg. Vele egyidejűleg Párisba érkezett Smoranc osztálytanácsos, a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetője, dr. Cserny követségi titkár és dr. Srdinko, a miniszterelnök ma­gántitkára. Vasárnap délután Hodza a Parisban idő­ző Titulescu román külügyminisztert láto­gatta meg, akivel hosszabb ideig tanácsko­zott, Este Rusdi Arasz török külügyminisz­tert, a balkán-szövetség jelenlegi elnökénél tett látogatást. Hodza folytain! kívánja Benes politikáját A Petit Párisién interjút közöl a csehszlo­vák miniszterelnöktől. Hodza mindenekelőtt a csehszlovák politika mély demokratikus lényegét hangsúlyozta, majd kijelentette, hogy Csehszlovákia az európai keretben a francia és az angol demokrácia mellett az európai demokráciák egy harmadik típusát képviselt, amelyet gazdasági demokráciá­nak szabad nevezni. Csehszlovákia az Afri­kában, sajnos, tovább folyó háború ellenére határozott békefaktor marad és védeni óhajtja a kollektív biztonság elvét. Cseh­szlovákia küldetésének teljesítését megköny- nyiti az, hogy testvéri megértésben éí Jugo­szláviával és Romániával. Benes elnök, a volt külügyminiszter nagy örökséget ha­gyott az uj csehszlovák külügyminiszterre, aki — mondotta Hodza — folytatni óhajtja BeneS politikáját. Dezsöné Osuskynál Páris, felbruár 10. Hétfőn délelőtt Hödia .Milán csehszlovák miniszterelnök a Quai Ő’Orsay-n Mandin külügyminiszterrel tár­gyalt, majd délben Osusky csehszlovák követ cs felesége a csehszlovák követség épületé­ben délebédet adott Hodza Milán és felesége tiszteletére, a francia közélet számos kiváló­sága részt vett az ebéden, igy Sarraut minisz­terelnök, Flandin külügyminiszter, Chau- temps közmunkaügyi miniszter, Ivón Delbos, a miniszterelnök helyettese, Mandel posta­ügyi miniszter, Titulescu román külügy­miniszter, Rusdi Arasz török külügyminiszter, a Sorbonne Masaryk-ünnepségeinek rendező­sége, Borell képviselővel az élén, Chiappe, a párisi községi tanács elnöke, a szenátus al- elnöke, számos magasrangu francia diplo­mata, a tudományos és művészeti élet kiváló­sai örömmel tapasztalhatja, hogy az uccaá járókelőknek legalább fele ma is magyarul beszél (ezárt kívánta a kassai korzót „a pokol­iba** néhány hét előtt a Sdovensky Vychod!). Ezt az uccai „statisztikát** megerősítik a kö­vetkező hivatalos adatok: a választásoknál a szavazatoknak töbib mint negyven százaléka a magyarság pártjaira esik, a városi köz­könyvtár forgalmában kiemelkedően vezet a magyar olvasó és a kézről-kézre járó ma­gyar könyvek abszolút száma és relatív aránya. Mindezt és az ezekhez hasonló más jelenségeket kiegészíti az a „félhivatalos “ adat,- hogy a kassai ujságipiacon elfogyó lap­példányoknak Legalább fele magyarnyelvű. Tizenhét esztendő minden vérvesztesége dacára nincs oka kétségbeesnie a kassai ma­gyarságnak, ha a fokozódó nehézségeket és pofika nyomást fokozódó, egységes erőkifej­téssel fogadja és a lehetőségekhez képest ellensúlyozza. A legújabb hírek szerint a városházi több­ség a régi Kassa harmadiknak említett jel­lemvonása, a tradíció-tisztelet ellen készít elő újabb akciót. A csehszlovák kulturegyesü- le tek hangadói a városházi többség utján az uccai névtáblákról a még megmaradt negy­venkilenc magyar vonatkozású uccanevet is el akarják Miintetni. Az akciónak- tehát az a célja, hogy az uj Kassa arcán immár sémimi külső jel se emlékeztessen a régi Kassára. Jól tudjuk ugyan, hogy a külső megváltoz­tatásával nem változik meg egyúttal a lényeg, a belső, mégis védelmeznünk kéül minden Í ságai, igy Louis Eísenmann egyetemi tanár és a nagy párisi lapok diplomáciai munka­társai. Hétfőn délután Lehrun köztársasági elnök fogadta Hodza Milánt, majd este kilenc óra­kor megkezdődött a Sorbonne Masaryk- ünnepe. A Sorbonne ünnepe A Masaryk-ünnepen megjelent Lebrun köztársasági elnök és a francia kormány tagjai. A megnyitó beszédet Emil Boréi egye­temi tanár és képviselő, az ünnep megrende- zője mondotta. Boréi kiemelte az ünnep je­lentőségét és megállapította, hogy Masaryk köztársasági elnök a demokratikus szabad­erőnkkel a régi Kassa külső dokumentu­mait is. A csehszlovák kulturegyesületek és város­házi pártok ezzel az akcióval nem tesznek jószolgálatot az oly áblampolitikai program­nak, amilyennek élére a kormányelnök ép a magyar újságírók szónokának helyeselv© a lelkek konszolidációja elvét tűzte ki. Kassa magyarsága viszont a legemelkedetebb szel­lemű demokrácia utján fog haladni, amikor tökéletes egységbe forrva egy emberként fog tiltakozni ezen ujaibb tömeges uceaelkeresz- telés ellem. Szlovenszkó és Kárpátalja magyarsága or­szágos vonatkozásokban a még szorosabb po­litikai egység útját keresi. Az országos egy­ség akkor lehet azonban csak tartós és egész­séges, ha minden városban és faluban töké­letes a magyar lakosság helyi vonatkozású együttműködése. Ebből a szempontból Kassa magyarságának küszöbönálló várospolitikai küzdelme kicsiben próbája lesz az országos vonatkozású magyar egységtörekvések ere­jének. A kassai őslakos tábor vezérei és köz­katonái gondoljanak tehát a nagy egyetemes magyar kisebbségi célkitűzésre is és bizo­nyítsák be, hogy teljes a harmónia magyar és magyar között, amikor veszendő magyar értékek és pozícióik védelméről van szó. A kassai magyarság eddig is jó példával járt elől a testvéri együttműködés megvaló­sítása terén. Meg vagyunk győződve, hogy most is nemes példával fog szolgálni az egész csehszlovákiai körül egy uj Kassa kezdett épülni. Az uj építők számára természetszerűen nem volt kedves a régi Kassa mindhárom jellemvonása s a maguk részéről mindent elkövettek, hogy az uj városarcról fokozatosan lekopjanak a régi jellegzetességek. Viszont az is természet­szerű volt, hogy az őslakó kassaiak szívósan ragaszkodtak a régi szellemi és anyagi érté­kekhez. Ebben az egyenlőtlen küzdelemben, sajnos, a kisebbségi helyzetbe került magyar­ság a gyöngébb fél s az elmúlt tizenhét év mérlege Kassa magyarsága számára nagy veszteségeket mutat föl. A mintegy harminc régi tanintézetnek altig húsz százaléka létezik ma. A magyar gyermekek jelentős rész© a műveltség elemeit csehszlovák nyelv©n tanulja, a városi közigazgatásból kiküszöböl­ték a magyar nyelvhasználatot, a magyar színészetet csak néhány hétre engedik be a város színházába, az uccák névtábláiról le­tűnt sok magyar történelmi nagyság, elsősor­ban Kossuth, Deák, Széchenyi neve, sőt leg­újabban eltűnt minden magyar uccafelirás. A veszteség oldalára írandó az a súlyos er­kölcsi tehertétel, hogy a régi, tökéletes nem­zetiségi harm óniát főn tartások nélkül egy­oldalúan csak a magyarság ápolja. Csak a valóságra mutatunk rá viszont, ha megállapítjuk azt is, hogy a kassai magyar­ság súlyos veszteségei ellenére a régi Kassa megfogyatkozva bár, de tovább él az uj kere­tek között is. Ha a statisztika még húsz száza­lék magyart sem mutat ki, "a szülővárosába néhanapján elzarándokoló, elszármazott kas­

Next

/
Oldalképek
Tartalom