Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-09 / 6. (3855.) szám

í

m

1936 Január 9, csütörtök.

Kevesen pályázzák meg a Masaryk-jótékonyságl alapítvány kétezer koronás segélyeit

Nyolcszázezer korona vár szétosztásra

Prága, január 8. A belügyminisztérium a múlt évben számos kisebb jótékonysági alapítványt egyesitett „Masaryk jótékonysági alapítvány" név alatt. Ez alapítvány vagyona mintegy 16.4 millió korona névértékű értékpapírból áll s évi jövedelme meghaladja a félmillió koronát. Az alapítványból segélyt igényelhet csehszlovák állampolgársággal biró, erkölcsileg kifogástalan személy, továbbá jótékonysági egyesületek is. A kérvényeket az illetékes országos hivatalok utján kell benyújtani a belügyminisztériumhoz. A belügyminisztérium az erre vonatkozó hirdetményt Junius elején szokta a lapokban közzétenni. Égy fizikai személy segélye 2000 koronát tesz ki. Az 1935. évben

csak 171 kérvény érkezett be idejében* A kérelmezők többsége német nemzetiségű csehszlovák állampolgár volt. A belügyminisztérium 79 kérvényt intézett el kedvezően éspedig 54 cseh, 24 német és 1 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár kérvényét. Segélyt kapott 50 csehországi, 20 morvaországi és 9 szlovenszkói lakos.

A belügyminisztérium december folyamán 158 ezer koronát — fejenkint 2000 koronát — fizetett ki segélyképen. Ezenkivül hat egyesület 50 ezer korona segélyt kapott. A megmaradó ösz- szeggel az idei segélyösszeg mintegy 800 ezer koronára emelkedik. Nagyon ajánlható tehát, hogy az érdekeltek júniusban különösen figyeljék a napisajtót, esetleg a belügyminisztériumban, vagy az országos hivatalban szerezzenek be információkat. A kérvényhez előre tanácsos beszerezni szegénységi bizonyítványt, erkölcsi bizonyítványt és állampolgársági bizonylatot.

SziPHÁzKönyv-KobTUBA

Megvalósult a fúrási magyar közművelődési testületek országos

összefogása

Az érsekufvári alakuláshoz eddig kilenc járás csatlahozott

Komárom, január 8. (Saját t.udósitónlktól.) Érsekújváron a napokban tartották első ülésüket a járási magyar komáivelődési testületek és magyar közkönyvtárak. Az összehívó komáromi testületen kívül megj "leint a losonci, ér- eekujvári, gálán tai, lévai. ógyalJai, vágsellyei és zselizi testületek küldöttsége, valamint számtalan községi könyvtáros.

Az ülést tír. Borka Géza vezette, mint a komáromi járási testület elnöke, aki bejelentette, hogy a pozsonyi .járási közművelődési testület is csatlakozott a testülethez. Megállapítja, hogy eddig összesen

kilenc járás közművelődési test'ilete s ezek utján a járásbeli könyvtárak és helyi bizottságok csatlakozása fs biztosítva van.

Ismertette a szövetség célját, amely az azonos célú cseh, szlovák és német szövetségek mintájára a népművelő szervek és intézmények között az egységes irányítást és a kölcsönös magyar kulturális érdekvédelmet kívánja szolgálni.

Utána Ivánffy Géza mint előadó ismertette a szövetség részletes munkaprogramját, Scherer Lajos, a losonci közművelődési testület ritkára adott hasznos informatív képet a losonci népnevelő kuilturm'imkáról s terjesztett elő több

indítványt, melyet az ülés egyhangúlag elfogadott. Boross Béla, a galáotai közművelődési testület elnöke üdvözölte a szövetség létesítésének gondolatát, amelyet a tervszerű népnevelés terén hézagpótlónak nevez. Többek felszólalása után

az ülés kimondta a szövetség megalakulását s dr. Borka Gézát elnöknek, Ivánffy Gézát titkárnak választotta meg. Az ülés kimondta a SzMKE-vel és a Magyar Tanltcegyesülettel való legteljesebb együttműködést,

Szombathy Viktor pedig a SzMKE nevében jelentette ki. hogy elvben a közreműködés már előbb is biztosítva volt, most a gyakorlati 'közös munkamódszereik megállapítása válik szükségessé. Dr. Machnyik Andor földművesiskolai tanár a parasztfő iskolák szervezéséről tartott érdekéé előadást. A program délutáni részében Ludvig Aurél a magyar iskolaügynek a közművelődési testületekkel való szoros kapcsolatáról tartott statisztikai adatokkal gazdag előadást.

Az alakulás nagy elölhaladást jelent a szlovenszkói magyar iközimüvetődés ügyében, meghozza a remélhető nagy kuilturösszetogást. amelynek föltétele, hogy a járási egyesületek a többi magyar kidturegyesöletekkel megértőén működjenek.

(*) Meghalt a „Gyimesi vadvirág" szerzője.

Budapesti szer kés ztöségünk jelenti telefonon: Ma reggel 78 éves korában tüdőgyulladásban meghalt Garamszeghy Géczy István, az Országos Szlnészegyesület titkára. Géczy mint színész bejárta egész Magyarországot. Huszonhat színmüvet is irt. Nevét a „Gyimesi vadvirág11 cimü népszínművel tette országosan ismertté. Színmű veit a budapesti Népszinházban, a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a kolozsvári Nemzeti Színházban adták elő.

(*) Magyar hangversenyt adott a londoni rádió. Londonból jelentik: Nagysikerű magyar hangversenyt adott tegnap az angol rádió. A hangverseny kiemelkedő pontja Bartók Béla nagy zongonaszáma volt. Az angol lapok részletesen foglalkoznak a rádió magyar hangversenyével, s különösen Bartók kiváló tehetségét ünnepük. A lapok azt írják, hogy Bartók zon- gorahangvarseny-szea zeményo már egymagában elegendő ahhoz, hogy vezPtő helyet biztosítson neki a modern zeneszerzők között.

(*) Megtalálták Berzsenyi Dániel könyvtárát. Szombathelyről jelentik" Merényi Oszkár, a Berzsenyi Társaság főtitkára niklai tartózkodásakor megtalálta a Berzsenyi-hagyaték régi holmijai között Berzsenyi Dániel könyvtáráinak maradványait, mintegy 50 darab értékes könyvet. Előkerültek a költő iskolaköoyvei is. Merényi főtitkár azonkívül több értékes ismeretlen kéziratát is megtalálta a költőnek. A Ber- Tsenyi-osa'ád a legnagyobb előzékenységgel segítette a főtitkárt munkájában, aki már meg is kezdte a hagyaték feldolgozását. Igen érdekesnek mutatkozik Berzsenyi Lászlónak, a kiváló magyar bíbliofdnek és Berzsenyi Farkasnak, a szabadsághősnek hagyatéka is. Felmerült az a terv, hogy a megtalált emlékekből a kaposvári múzeumban Berzsenyi-szobát létesítenek.

(*) 1935-ben fellendült a magyar zenei élet.

Budapestről jelentik: 1935-ben a magyar zenei

élet nagy fellendülést mutatott. Az operaházi és a városi szinházbeli előadásokat fokozott érdeklődéssel látogatták, s a két zon-ekar kiváló eredményeket ért el. A zenekari hangversenyek számban és minőségben olyan rekordot értek el. amelyek szinte hihetetlennek tűnnek fel. Az óv folyamán a legnagyobb dirigensek sorra látogattak el Budapestre és fejlesztették a közönség zenei Ízlését. MoMnari, Brúnó Walter, Furtwangler, Kleiber, Toscanini, Gorfcot és Weingartner dirigálták a budapesti hangversenyzenekarokat. Világjáró szólistákban szintén nem volt hiány és az összes nagy énekes, énekesnő, hegedű- és zongoraművész hangversenyzett Budapesten. A hangversenybérletek igen jól beváltak. Jellemző a pesti közönség kényes ízlésére, hogy a gyenge hangversenyekre még akkor sem ment el, ha a jegyet ingyen kapta, de Toscanini, Furtwangler vagy Casals hangversenyei zsúfolásig megteltek. Érdekes tünet, hogy amíg egy magyar művészt a külföld elismerésével nem márkázott, addig Budapest nem vesz róla tudomást. Ál! ez különösen a fiatal magyar zeneszerzőikkel szemben elfoglalt túlzottan bizalmatlan álláspontra. A közönség még mindig rabja a hírnévnek és a társadalmi külsőségeknek. Az év zenei és művészeti mérlege azonban az hogy a magyar zenei és művészeti élet az utóbbi évek stagnálása után a biztos fejlődés útjára lépett

(*) Egy Goethe-tragédia a prágai rádióban.

A prágai rádió január 10-én 20 órai kezdettel közvetíti Goethe „Egmont" cimü világhírű tragédiáját német nyelven. Goethe ezt a tragédiát akkor irta, amikor még a francia forradalmi filozófusok hatása alatt állott. Az Egmont zenei előjátéka Beethoven alkotása.

(*) A Kazinczy Társaság kulturestje Kassán.

Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kazinczy Társaság hétfőn rendezte a Polgári Társaskör nagytermében harmadik kultuirestjét mellyen Göimöry János, a társaság főtitkára tartott előadásit a nemzeti eszme fejlődéséről g arról, hogy a helyesen értelmezett nacionalizmus nem akadálya az eigyüttélő népek barátságának, test- \ véri viszonyának. Az illusztris előadó történelmi visszapillantást vetett a nemzeti eszme kialakuláséra az egyes nemzeteknél s rámutatott arra, hogy csak a nemzeti eszme lényegétől távol álló sovinizmus az, amely megfertőzi a levegőt s más népek elnyomására törekszik. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Aczél Vilmos- né énekelt magyar dalokat rimaszombati Oláh Kálmán cigányzenekarának kísérete mellett. Az előadás, melynek szereplőit a közönség sok tapsban részesitette, Gömczy Gábor, a társaság ügyvezető elnökének zárószavaival ért véget.

(*) A Magyar Figyelőnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság évkönyvként megjelenő folyóiratának

2., 3., 4. együttes, hármas száma most jelent meg 230 oldal terjedelemben, érdekes szépirodalmi és értékes tudományos tartalommal. A szám elsősorban II. Rákóczi Ferenc emlékének van szentelve. Ebből az anyagkörből kiemelkedik három eredeti szlovenszkói Rákóczi-okirat publikálása, Nyiresi Tichy Kálmán, Frenyó Lajos és Kemény Lajos kutforrás-közlő magyarázatával. Dr. Sas Andor Comenius és a Rákócziak cimü történelmi tanulmánya, dr. Orbán Gábor Comenius-fordítása (a Rákóczinknak dedikált Nemzet szerencséje befejező része), Farkas István és Szombathy Viktor Rákóczi-tárgyu novellái, Palotai Boris „Rákóczi csapatja" cimü verse és az ónodi detronizációs articulum szövegének közlése egészíti ki a Magyar Figyelő e számának Rákóczi-részét. — A továbbiakból kiemelkednek: Orbán Gábor cikke, aki Tompa Mihály ismeretlen öt költeményét publikálja s mutatja be faximilében is, Szalatnai Rezső, Balassa József, Szántó Hugó, Fokos D., dr. Sze- rényi Ferdinánd kiváló tanulmányai, Antal Sándor és Narancsik Imre Írásai Balogh Elemér református püspökről, Brogyányi Kálmán Mun- kácsy-esszéje stb. A szlovák-magyar szellemi megismerést Lukáé B. E. költeményeinek Vozá- ri-fordításai s a költőről szóló cikk képviseli. J. A. Rimbaudról, Gombócz Zoltánról, Mikszáth Kálmánról, a nagyrőcei szlovák gimnáziumról, Sambuscus szerzői jogvédelméről, az erdélyi Múzeum Egyesületről, az amerikai rádióról, a budapesti Apollo-körről stb. hoz még cikkeket a Jegyzetek rovata. A könyvszemlében 33 könyvről 12 Írótól hoz ismertetést és bírálatot a Magyar Figyelő e száma. (Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal.)

(*) Könyv-világrekord. Angliában 1985-■ben 16.678 uj könyv jeleni meg, ami 1242-rd. haladta meg az előző évi világrekcnokt

(*) Godin Imre érsekujvári hangversenye. Tudósítónk jelenti: Godin Imre, a bécsi állami opera fiatal magyar művésze Érsekujvárott január 11-én lép fel a Zsidó Jótékony Nőegylet által rendezett hangversenyen. A hangversenyen Reiss Klári, a tehetségéé érsekujvári zongoraművésznő is rész tv esz és az est iránt a környéken és a városban egyaránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A hangverseny a Nőegylet farsangi nagybáljával van ösz- sízekötve.

(*) Jókai „Sárga rózsa“ cimü regénye filmen,

Budapestről jelentik: Az az átütő nagy közönségsiker, amelyet Jókai „Uj földesúri* cimü regényének megfilmesítése eredményezett, arra indította a magyar filmvállalatokat, hogy további Jókai-regényeket megfilmesítsenek. Jókainak a „Sárga rózsa" cimü regényét átírták filmre és most folytatnak tárgyalásokat ennek a filmnek az elkészítéséről. A „Sárga rózsa" fölvételeit minden valószínűség szerint márciusban megkezdik.

(*) Werfel bibliai drámáját januárban mutatják be Newyorkban. Newyorkból jelentik: A

Manhattan operaházban január 14-én mutatják be Werfel és Weill bibliai zenés drámáját, amelynek cime „Az örök ut". A darabot Rein- hardt rendezi. A darab ötvenegy drámai és énekes magánszereplőt, harminchat magántáncost és táncosnőt, nyolcszáztagu kórust és tánckart és rengeteg statisztát foglalkoztat. A Man- hatan operaházat az előadás céljaira átépítik.

(*) KÍ9 mii vészeli és filmhirek. Stravinsky Igort,

a Parisban élő modern orosz zeneszerzőt a Francia Akadémia tagságára jelölték. Paul Ducas most elhalt francia zeneszerző helyére kerül. — Tyeho de Brahe müveit bibliofil kiadásban egy zürichi könyvkiadó újból megjelentette és ezzel kapcsolatosan a nagy csillagász müveiből eredeti kiadást rendez. Párisban egy aukción modern francia mesterek festményeiért 7—16.500 frankig fizettek dara- bonkint. — Egy Raphael-festinényt, amelyről a régi katalógusok megemlékeznek, de amelyre sokáig nem tudtak ráakadni, Detroit. város múzeumi igazgatója vásárolta meg és 200.000 do’lárt fizetett érte. A festmény portrét ábrázol és 1506-ból való. — Serly Tibor, az Amerikában élő kiváló magyar zeneszerző döntő sikert aratott a híres philadelphiai zenekar legutóbbi hangversenyén. Egy fuvolára, klarinótre, kürtre és vonószenekarra irt. szvitjét adták elő, amely erdélyi népdalok zenekari földolgozása. — Balogh Pál, a neves budapesti iró „Múzsa a hullámhosszon*1 elmen rendkívül érdekes könyvet irt, amelyben a rádiód ráma lényegét fejtegeti, A könyvben rámu »! á rádiómüvészet tág lehetőségeire és a rádióezín-éez föladataira. — Tilla Durienx, a világhírű német színésznő a salzburgi Mozarteum tanárnője lett és színházi tanfo- lyamot tart. — Gordon Zita londoni rád ^föllépésére megtagadták az engedélyezést, mert ezt Írásban előre kell megszerezni, mielőtt az idegen müvéez átlépi a határt.

9