Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-22 / 17. (3866.) szám

4 B ^^GAlA^AO^ARfílKTiAP 1936 január 22, szerda. A képviselőház megszavazta a stabilizációs mérlegekről szóló javaslatot Malypetr házéinak elparentálta az elhunyt angol királyt Porubszky képv selő sürget a nagycsa'omjai közlekedési mizériák megszünietését Pozsony, január 21. Dr. Porubszky Géza,) a keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képvi­selője sürgős interpellációt intézett Szlovenszkó országos elnökéhez Nagyszalomja község lako­sai határátlépési igazolványainak ügyében. — Az országhatárul szolgáló Ipoly folyó — mondja interpellációjában Porubszky — ketté­szelte a község földbirtokát és a csehszlovák ál­lampolgárrá lett lakosok csak üggyel-bajjal szer­zett határátlépési igazolvány birtokában művel­hetik magyarországi földjeiket. A vasútvonal, amely Ipc’ycágra és Losoncra vezet, magyaror­szági területen fekszik, a forgalmat ezért egy tö­kéletlen és megbízhatatlan autóbuszjárat bonyo­lítja le. Földrajzi fekvésük szerencsétlen adott­ságát még fokozza az, hogy az illetékes járási hivatal nem méltányolja eléggé szorult helyzetü­ket, sőt a határátlépési igazolványok kiadásának korlátozásával még rosszabbá változtatják. Ezért, mint a határszél képviselője, a követ­kező kérdéseket intézi az országos elnökhöz: Lehet-e arra számítani, hogy a határátlépési Igazolványok kellő időben adatnak ki? Az egész évre adott határátlépési engedély lei fog-e ter­jedni a családtagokra is, továbbá érvényesek lesznek-e vasárnap és ünnepnapokon is? Érvé­nyesítve lesznek-e az Igazolványok a losonci, illetve az ipolysági vasútvonalra is? Ha gyors orvosi beavatkozásra van szükség, akadálytala­nul igénybevehető-e a balassagyarmati magyar kórház? Ha az országos hivatalnak alárendelt hatósági közegei bürokratikus merevsége, vagy késedelmessége fokozta volna ezen bajokat, megindul-e ellenük a hivatalos eljárás? Illáin Ferencet kizárják a kisgazdapártból? Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A független kisgazda- párt holnapi értekezletén dönt a párt szolnoki körzetének határozati javaslata fölött. A szol­nokiak ugyanis kizárási indítványt tettek dr. Ulain Ferenc országgyűlési képviselő ellen, amiért elvállalta egy szolnoki városi tanácsnok védelmét. Meghívó A CsAF—Magyar Labdarugók Szövetségének $936. január hó 26-án d. e. 9 órakor a Szövetség helyiségében (Lőrinckapu-u. 6.) tartandó rendes évi közgyűlésére, TÁRGYSOROZAT: 1 Elnöki megnyitó. fe, A résztvevők ée szavazóik igazolása. 8. a) Évi jelentés. b) A CAF-kiküldött jelentése. i. Pénztáros és ellenőr jelentése, zárszámadás, Vagyonmérleg, a fölmentvény fölötti határozathoza­tal. 5. Költségelőirányzat. 6. Fellebbezések az lg. Tan. határozatai ellen. 7. Kegyelmi kérvények. 8. Esetleges indítványok. 9. Választások. A közgyűlésen a kerületeknek annyi szavazatuk van. ahányszor 50 igazolt játékosaik száma, képvi­selőik száma azonban legföljebb 12 lehet; ama egyesületek játékosai, amelyek fizetési kötelezett­ségeiknek nem tették eleget, figyelembe nem ve­hetők. A megbízóleveleket a kerület elnökének és elő­adójának aláírásával, valamint a kerület bélyeg­zőjével ellátva, legkésőbb 2 nappal a közgyűlés előtt a Szövetség titkárságának kell beküldeni. Indítványokat 4 nappal a közgyűlés előtt, írás­ban, ugyanott kell beadni. A közgyűlésen eem tanácskozás, sem szavazati joga nincs ama kerületnek, amely esedékessé vált fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A közgyűlés a kitűzött időpont után fél órával mindenképpen határozatképes. Sehurman Imre s, k. Nagy Dezső s. k. titkár. elnök. Prága, január 21. A képviselőház az uj esz­tendőben ma tartotta első ülését. Délelőtt a képviselőház és szenátus elnöksége közös érte­kezletet tartott s elhatározták hogy a képviselő­ház mai ülésén Malypetr házelnök s a szenátus jövő keddi ülésén Soukup elnök gyászbeszéd­ben emlékszik meg az elhunyt angol királyról. A képviselőházi elnökség délután tartott ér­tekezletén úgy határozott, hogy a képviselőház legközelebb csütörtökön 10 órakor tart ülést. A plenáris ülés előtt kiosztott nyomtatvá­nyok között szerepel egyebek között Jaross és Holota s társaik javaslata a forgal­mi adó fokozatos csökkentése tárgyában* A kormány a rendkívüli szelvényadóról szóló javaslattal szerepel. Az ülés alatt osztották ki Szént-Ivány József és társai interpellációját a szlovenszkói magyar kulturegyesület eper­jesi kulturesíjével kapcsolatos sérelem tár­gyában. Ezt az interpellációt legközelebb részletesen ismertetjük. Pontosan félnégy órakor az erősen telt ülésterembe bevonult Hodza miniszterelnök­kel az élén az egész kormány s néhány pilla­nat múlva Malypetr elnök megnyitotta az ülést s gyászbeszédben párén tál fa el az el­hunyt angol királyt s bejelentette, hogy az angol parlament elnökéhez részvéttáviratot küldött. A gyászbeszédet a képviselők s a karzat kö­Newyork, január hó. A Newyorkban megjelenő s igen elterjedt folyóirat, a Brewster‘e Magaziné, a következő kérdést intézte elvált asszony olvasói­hoz: „Ha ma kellene dönteniök, elválnának-e volt férjüktől?*4 A kérdésre 8749 felelet érkezett a szerkesztőség­be. Ezek közül 661 volt a komoly válasz, ame yből érdekes következtetéseket lehetett levonni. 603 asszony, aki másodszor is férjhezment, úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem bánta meg a \á- lást. Az első házasság tapasztalatainak nagy hasz­nát vette az uj házasságban. E 608 asszony közül egynek sem született gyer­meke az első házasságból. 2105 asszony kijelentette, hogy lelkében „megbo- csátott“ volt férjének, de azért „rossz tulajdcnsá- gai“ miatt ma is elválna tőle. Ezek közül az asszo­nyok közül C6ak 128-nak van egy vagy két gyer­meke. 2246 megkérdezett asszony azt válaszolta, hogy a tapasztalatok alapján, amelyeket a válás óta tett, ma már nem válna el! Minden veszekedésnek és Rozsnyó, január 21. Magánlevélben Így Írtam volna Rácz Pálnak: „A vadócot ojthatod, de a rohanást nem adom, az a miénk!" Mert a PMH anuár 16-i számában megjelent Mécs-riportjá­ban egy kis tévedés van Rozsnyó hátrányára s ezt a mi lokálpatrióta szivünk nem viselheti el helyreigazitás nélkül. Utóvégre, ha a keleti vé­geknek hitelesen és igazságoséin jutott a „Va- dócba rózsát oltok" egy eleven, valóságos és ma is tovább oltogató Lőrinc bácsival (Isten tartsa meg jó egészségben, hogy még sokáig szé­píthesse a földet!), — márcsak nekünk is ma­radjon meg legalább az, amihez becsülettel bír­juk a keresztapa jussát! , Mert a „Rohanás a tavaszban" nem az Egry Ferenc kisgejőci autóján született, nem is közel két évtized előtt — hiszen akkor még a világ­háború végét nyögtük, vagy alig is voltunk túl rajta s Mécs Lászlónak még nem volt országos nyilvánossága —, hanem a Rimamurány rozs- nyói autóján, Müller Sándor bányaigazgató tár­saságában, valamikor a huszas évek elején, 1923—24 körül. Koronatanúm maga a költő, akinek szavait fogom idézni, melyekkel e vers születési anya­könyvét reánk hitelesítette! Sajnálom, hogy nem tudom pontosan idézni az évet s napot, midőn az akkoriban már sűrűn utazó költőnk váratlanul bekopogtatott hozzám. zönsége is állva hallgatta végig, csak a jelenle­vő két kommunista képviselő maradt mindvégig ülve. Ezután Krejcí uj képviselő tette le a törvény­hozók részére előirt fogadalmat. Krejőít a le­mondott Scháfer német szociáldemokrata helyé­re hívták be. A házelnök indítványára közös vitával intéz­ték el a stabilizációs mérlegekről szóló törvény novelláját s a kereskedelmi társaságok fúziójá­nak illetékkedvezményeiről szóló törvény no­velláját. E javaslatok vitájában Kiima és Kros- nar kommunista képviselők jelentkeztek szó­lásra. A két kommunista szónok után May szandéta- német párti képviselő a munkanélküliség problé­májáról beszélt Majd a képviselőház a két kormányjavaslatot a bizottság által elő­terjesztett módosításokkal mindkét olvasás­ban elfogadta. Majd a képviselőház néhány szenátushatározat tárgyalási határidejét hosszabbította meg ön­magának (ipartörvény 70. §-ának módosítása, mezőgazdasági őrségekről szóló javaslat s a mezei vagyon védelméről szóló javaslat) s egy­némely képviselőházi határozat tárgyalási ha­táridejét a szenátus számára (a katonai igaz­gatás polgári őrei és a katonai előfogatokról szóló novella). A képviselőház legközelebb csütörtökön 10 órakor tart plenáris ülést. vitának félreértés és a megfelelő türelem hiánya volt az oka. Sem ő, 6em a férje nem akarta meg­érteni a másikat. Ezek közül az asszonyok köz 1 már 1307-nek van gyermeke 758-an mentek férj­hez másodszor is. A következő csoportba 2007 asszony felelete tartozik. Ezek közül egy sem kötött uj házas­ságot. Különböző okokra hivatkozva, de egyértelműen Je­lentették ki, hogy mai eszükkel semmi körülmé­nyek között sem válnának el . . . Ebből a csoport­ból 172-en írták, hogy a válóokot, amely miatt öt- liz évvel ezelőtt a házasságot felbontották, ma egy­szerűen nevetségesnek érzik. 1476-nak van egy vagy több gyermeke. Mint a válaszok összevetéséből kiderül, főleg a gyermektől függ, hogy az elvált asszonyok megbán­ták-e válásukat, vagy sem. A gyermekek számával egyenes arányban nő a megbánás . . . Különben megemlítjük, hogy ezek a feleletek nem­csak Newyorkból, hanem az Egyesült Államok m n- den részéből származnak. Valahonnan Losonc, vagy Léva felől jött s pár napra tervezte ittmaradását. Édesapám akkor súlyos betegen feküdt s bár külön lakásom volt, ahol kedves vendégemmel zavartalanul lehet­tünk, aggódó gondolataim mégis csak állandóan ott kószáltak a nagybeteg körül. Nyugtalan vol­tam és nyomott kedvű. Bárhogy rösteltem Is, nem tudtam magamon eléggé uralkodni, hogy költőnk jóhangulatát ne befolyásoljam s nálam- létét kellemessé tegyem, ö megértett, megbocsá­tott, de természetes, hogy nem érezte magát olyan jól, mint máskor. Együttlétünk másnapján, reggel, szokott misé­jére ment a premontrei templomba s mikor reg­gelihez hazajött, gyorsan kérte a kávéját, mert utazik. Nagyot csonálkoztam, hogy-hogy? Hi­szen semmiféle vonat, autó, autóbusz nem indult abban az időben. Kiderült, hogy miséről haza­jövet a Rimái irodák előtt találta az Igazgatósági autót, amelyen Müller Sándor bányaigazgató készült — ha jól emlékezem — éppen Jászóra utazni. Mécs László érdeklődött, utitársnak je­lentkezett, a direktor ur részéről a legszívélye- sebb fogadtatásra talált s rövid idő múlva már a Rimái irodák előtt, a „Barátok tornyá"-ná! áll­va integettem búcsút a gyors iramban elrobogó autó után, amely vendégemet nagyhirtelenséggel elragadta. Nem marasztaltam, mea culpa... De — „sic fata A gyermek ad tartalmat a házasságnak Ez derül hi egy amerikai táp körkérdéséből, amelyre közét 9000 elvált asszony válaszolt Rozsnyó jogait követeli, mint — keresztapa!... Baráti helyreigazitás Rácz Pál Mécs-riportjához volunt!" Mert igy született a vers! Ez volt az az utazás, mely a „Rohanás a tavaszban" mélyen ihlető élményét adta. S ezen állításomat maga a költő hitelesitette egy rákövetkező rozsnyói lá­togatása alkalmával. Akkor ez a verse már sok diadalt aratott, országszerte ismerték, sokhe­lyütt tőle magától hallották, mint elsodró erejű szavalatot. Szóbakerült a vers és Mécs László ezt mondta: — Látod, ha te akkor engem marasztalsz, nem utazom el s ez a vers talán soha meg nem szü­letik!" S aztán lelkes prózában — mely majdnem a vers lírájával szárnyalt együtt — részletezte él­ményeit, a száguldást ki Rozsnyóról, el Kraszna- Horka büszke vára mellett (... „maradoznak a völgyek, a várak, a múlt"...), Hárskuton át fel a Szoroskőre, tovább megint a bujdosó ki­rály, IV. Béla nyomain, Szádellő csodálatos szirtjei alatt s el Torna várának vadregényes romjainál. A Rimamurány elegáns, sötétzöld Studebaker- jét azóta sem néztem anélkül, hogy eszembe ne jutott volna ez az útja, mely a szfovenszkói ma­gyar Ura egyik legszebb gyöngyszemét termette. Azóta — az igazgatóságnak más kocsija fut, — ez is Studebaker, nyolchengeres (Uram bocsá‘1 Hová fokozná ez a „Rohanás" tempóját?!) —, egyelőre azonban még nincsenek irodalomtörté­neti vonatkozásán De a dolgon lehetne segíteni. Csak gyakrabban jönne Mécs László errefelé? Vagy — ha gyakrabban volna tavasz? Hát egyezzünk ki békességgel, Rácz Pál kol­légám: Tiétek a „Vadócba rózsát oltok", miénk a „Rohanás a tavaszban". És máskor vigyázz, ha még valamit el akar­nál tőlünk „csórni". Mert résen vagyok! NYIRESI-TICIIY KÁLMÁN. Uj kisebbségi egyesület alakult Pozsonyban Pozsony, január 21. Pozsonyban megalakult a csehszlovákiai magyar kisebbségi társaság, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a Cseh­szlovákiában élő magyar kisebbség gazdasági és kulturális boldogulásának lehetőségeit tudományos módon tanulmányozza és részt- vegyen a kisebbségi szellemi élet irányításá­ban. Az alakuló közgyülésen mintegy har­minc, főleg a baloldal köréiből verbuvált Író, újságíró és tanár jelent meg, de jelen voltaik a magyarság olyan öntudatos képviselőd is, mint például Révay István és Hantos Lásziló. A megalakuló ülésen több felszólalás hang­zott el, indítványok történtek gazdasági és kulturális feladatok megvalósítására vonat­kozóan, majd pedig megalakították a társa­ság vezetőségét. Elnök Janiké holtán, igaz­gató Bó!ya Lajos, titkár Brogyáni Kálmán, pénztáros Hantos László és könyvtáros Bé- recz Kálmán lett. A társaság egylőre még nem adott programot, a megalakuló ülésen csak nagy álalán osságban mutattak rá a megvalósításra váró föladatokra. Nem lesz ujrafelvétel Klepetár ügyében Prága, január 21. Néhány héttel ezelőtt, mint akikor részletesen jelemettűik, a prágai kerülleti bíróság elrendelte az ujrafel vételt Jan Klepetár iró ügyéiben, akit annak ide­jén 15. évi fegyházra Ítéltek a Vörös­mar fhy Margit megyilkolásában való bün- részesség miatt. A bíróság végzése ellen az ügyész panasz* szál fordult a felsőbírósághoz és ez — mint várható volt — a kérelmet elutasította és az ujrafelvételt nem rendelte el. A felsőbíróság dr. Dobiáé alelnök vezetésé­vel, dr. Masák főtanácsos referátuma alapján foglalkozott az üggyel. Az ügyészséget a tár­gyalásom Cerny főügyész képviselte. A felső­bíróság azzal az indokolással tette magáévá az ügyészség álláspontját, hogy az ujrafelvételi kérelemben felsorolt körül­mények már régóta ismeretesek, ugyanúgy az Exner tanúra vonatkozó körülmények is. Klepetár védője, mint ismeretes, már egy ízben benyújtott ujrafelvétel iránti kérelmet védence érdekéiben. Akkoriban történt ez, mikor Exner, a súlyosan terhelőén valló ko­ronatanú, megőrült és a tébolydába került. Exner azt vallotta, hogy a kritikus napon a csorbatói fogaskerekű vasúton látta Klepe- tárt, aki végig azt hangoztatta, hogy ebben az időben Prágáiban volt. A kérelem azt igye­kezett bizonyítani, hogy Exner már vallomá­sa megtételekor elmebeteg volt. A kerületi bíróság már az első alkalommal is helyt adott a kérelemnek és elrendelte az ujrafelvételt. Az ügyész akkor is felebbezett és a felső­bíróság akkor is elutasította az ujrafelvétel- re vonatkozó kérelmet. Pontosan igy történt a jelen esetben is. A felsőbíróság álláspontja, amely szerint Exner későbbi megbetegedése nem érintheti korábbi vallomásának szava­hihetőségét, változatlan maradt és igy Kle­petár sorsa — a jelek szerint — véglegesen eldőlt %

Next

/
Oldalképek
Tartalom