Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-22 / 17. (3866.) szám
4 B ^^GAlA^AO^ARfílKTiAP 1936 január 22, szerda. A képviselőház megszavazta a stabilizációs mérlegekről szóló javaslatot Malypetr házéinak elparentálta az elhunyt angol királyt Porubszky képv selő sürget a nagycsa'omjai közlekedési mizériák megszünietését Pozsony, január 21. Dr. Porubszky Géza,) a keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője sürgős interpellációt intézett Szlovenszkó országos elnökéhez Nagyszalomja község lakosai határátlépési igazolványainak ügyében. — Az országhatárul szolgáló Ipoly folyó — mondja interpellációjában Porubszky — kettészelte a község földbirtokát és a csehszlovák állampolgárrá lett lakosok csak üggyel-bajjal szerzett határátlépési igazolvány birtokában művelhetik magyarországi földjeiket. A vasútvonal, amely Ipc’ycágra és Losoncra vezet, magyarországi területen fekszik, a forgalmat ezért egy tökéletlen és megbízhatatlan autóbuszjárat bonyolítja le. Földrajzi fekvésük szerencsétlen adottságát még fokozza az, hogy az illetékes járási hivatal nem méltányolja eléggé szorult helyzetüket, sőt a határátlépési igazolványok kiadásának korlátozásával még rosszabbá változtatják. Ezért, mint a határszél képviselője, a következő kérdéseket intézi az országos elnökhöz: Lehet-e arra számítani, hogy a határátlépési Igazolványok kellő időben adatnak ki? Az egész évre adott határátlépési engedély lei fog-e terjedni a családtagokra is, továbbá érvényesek lesznek-e vasárnap és ünnepnapokon is? Érvényesítve lesznek-e az Igazolványok a losonci, illetve az ipolysági vasútvonalra is? Ha gyors orvosi beavatkozásra van szükség, akadálytalanul igénybevehető-e a balassagyarmati magyar kórház? Ha az országos hivatalnak alárendelt hatósági közegei bürokratikus merevsége, vagy késedelmessége fokozta volna ezen bajokat, megindul-e ellenük a hivatalos eljárás? Illáin Ferencet kizárják a kisgazdapártból? Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A független kisgazda- párt holnapi értekezletén dönt a párt szolnoki körzetének határozati javaslata fölött. A szolnokiak ugyanis kizárási indítványt tettek dr. Ulain Ferenc országgyűlési képviselő ellen, amiért elvállalta egy szolnoki városi tanácsnok védelmét. Meghívó A CsAF—Magyar Labdarugók Szövetségének $936. január hó 26-án d. e. 9 órakor a Szövetség helyiségében (Lőrinckapu-u. 6.) tartandó rendes évi közgyűlésére, TÁRGYSOROZAT: 1 Elnöki megnyitó. fe, A résztvevők ée szavazóik igazolása. 8. a) Évi jelentés. b) A CAF-kiküldött jelentése. i. Pénztáros és ellenőr jelentése, zárszámadás, Vagyonmérleg, a fölmentvény fölötti határozathozatal. 5. Költségelőirányzat. 6. Fellebbezések az lg. Tan. határozatai ellen. 7. Kegyelmi kérvények. 8. Esetleges indítványok. 9. Választások. A közgyűlésen a kerületeknek annyi szavazatuk van. ahányszor 50 igazolt játékosaik száma, képviselőik száma azonban legföljebb 12 lehet; ama egyesületek játékosai, amelyek fizetési kötelezettségeiknek nem tették eleget, figyelembe nem vehetők. A megbízóleveleket a kerület elnökének és előadójának aláírásával, valamint a kerület bélyegzőjével ellátva, legkésőbb 2 nappal a közgyűlés előtt a Szövetség titkárságának kell beküldeni. Indítványokat 4 nappal a közgyűlés előtt, írásban, ugyanott kell beadni. A közgyűlésen eem tanácskozás, sem szavazati joga nincs ama kerületnek, amely esedékessé vált fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A közgyűlés a kitűzött időpont után fél órával mindenképpen határozatképes. Sehurman Imre s, k. Nagy Dezső s. k. titkár. elnök. Prága, január 21. A képviselőház az uj esztendőben ma tartotta első ülését. Délelőtt a képviselőház és szenátus elnöksége közös értekezletet tartott s elhatározták hogy a képviselőház mai ülésén Malypetr házelnök s a szenátus jövő keddi ülésén Soukup elnök gyászbeszédben emlékszik meg az elhunyt angol királyról. A képviselőházi elnökség délután tartott értekezletén úgy határozott, hogy a képviselőház legközelebb csütörtökön 10 órakor tart ülést. A plenáris ülés előtt kiosztott nyomtatványok között szerepel egyebek között Jaross és Holota s társaik javaslata a forgalmi adó fokozatos csökkentése tárgyában* A kormány a rendkívüli szelvényadóról szóló javaslattal szerepel. Az ülés alatt osztották ki Szént-Ivány József és társai interpellációját a szlovenszkói magyar kulturegyesület eperjesi kulturesíjével kapcsolatos sérelem tárgyában. Ezt az interpellációt legközelebb részletesen ismertetjük. Pontosan félnégy órakor az erősen telt ülésterembe bevonult Hodza miniszterelnökkel az élén az egész kormány s néhány pillanat múlva Malypetr elnök megnyitotta az ülést s gyászbeszédben párén tál fa el az elhunyt angol királyt s bejelentette, hogy az angol parlament elnökéhez részvéttáviratot küldött. A gyászbeszédet a képviselők s a karzat köNewyork, január hó. A Newyorkban megjelenő s igen elterjedt folyóirat, a Brewster‘e Magaziné, a következő kérdést intézte elvált asszony olvasóihoz: „Ha ma kellene dönteniök, elválnának-e volt férjüktől?*4 A kérdésre 8749 felelet érkezett a szerkesztőségbe. Ezek közül 661 volt a komoly válasz, ame yből érdekes következtetéseket lehetett levonni. 603 asszony, aki másodszor is férjhezment, úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem bánta meg a \á- lást. Az első házasság tapasztalatainak nagy hasznát vette az uj házasságban. E 608 asszony közül egynek sem született gyermeke az első házasságból. 2105 asszony kijelentette, hogy lelkében „megbo- csátott“ volt férjének, de azért „rossz tulajdcnsá- gai“ miatt ma is elválna tőle. Ezek közül az asszonyok közül C6ak 128-nak van egy vagy két gyermeke. 2246 megkérdezett asszony azt válaszolta, hogy a tapasztalatok alapján, amelyeket a válás óta tett, ma már nem válna el! Minden veszekedésnek és Rozsnyó, január 21. Magánlevélben Így Írtam volna Rácz Pálnak: „A vadócot ojthatod, de a rohanást nem adom, az a miénk!" Mert a PMH anuár 16-i számában megjelent Mécs-riportjában egy kis tévedés van Rozsnyó hátrányára s ezt a mi lokálpatrióta szivünk nem viselheti el helyreigazitás nélkül. Utóvégre, ha a keleti végeknek hitelesen és igazságoséin jutott a „Va- dócba rózsát oltok" egy eleven, valóságos és ma is tovább oltogató Lőrinc bácsival (Isten tartsa meg jó egészségben, hogy még sokáig szépíthesse a földet!), — márcsak nekünk is maradjon meg legalább az, amihez becsülettel bírjuk a keresztapa jussát! , Mert a „Rohanás a tavaszban" nem az Egry Ferenc kisgejőci autóján született, nem is közel két évtized előtt — hiszen akkor még a világháború végét nyögtük, vagy alig is voltunk túl rajta s Mécs Lászlónak még nem volt országos nyilvánossága —, hanem a Rimamurány rozs- nyói autóján, Müller Sándor bányaigazgató társaságában, valamikor a huszas évek elején, 1923—24 körül. Koronatanúm maga a költő, akinek szavait fogom idézni, melyekkel e vers születési anyakönyvét reánk hitelesítette! Sajnálom, hogy nem tudom pontosan idézni az évet s napot, midőn az akkoriban már sűrűn utazó költőnk váratlanul bekopogtatott hozzám. zönsége is állva hallgatta végig, csak a jelenlevő két kommunista képviselő maradt mindvégig ülve. Ezután Krejcí uj képviselő tette le a törvényhozók részére előirt fogadalmat. Krejőít a lemondott Scháfer német szociáldemokrata helyére hívták be. A házelnök indítványára közös vitával intézték el a stabilizációs mérlegekről szóló törvény novelláját s a kereskedelmi társaságok fúziójának illetékkedvezményeiről szóló törvény novelláját. E javaslatok vitájában Kiima és Kros- nar kommunista képviselők jelentkeztek szólásra. A két kommunista szónok után May szandéta- német párti képviselő a munkanélküliség problémájáról beszélt Majd a képviselőház a két kormányjavaslatot a bizottság által előterjesztett módosításokkal mindkét olvasásban elfogadta. Majd a képviselőház néhány szenátushatározat tárgyalási határidejét hosszabbította meg önmagának (ipartörvény 70. §-ának módosítása, mezőgazdasági őrségekről szóló javaslat s a mezei vagyon védelméről szóló javaslat) s egynémely képviselőházi határozat tárgyalási határidejét a szenátus számára (a katonai igazgatás polgári őrei és a katonai előfogatokról szóló novella). A képviselőház legközelebb csütörtökön 10 órakor tart plenáris ülést. vitának félreértés és a megfelelő türelem hiánya volt az oka. Sem ő, 6em a férje nem akarta megérteni a másikat. Ezek közül az asszonyok köz 1 már 1307-nek van gyermeke 758-an mentek férjhez másodszor is. A következő csoportba 2007 asszony felelete tartozik. Ezek közül egy sem kötött uj házasságot. Különböző okokra hivatkozva, de egyértelműen Jelentették ki, hogy mai eszükkel semmi körülmények között sem válnának el . . . Ebből a csoportból 172-en írták, hogy a válóokot, amely miatt öt- liz évvel ezelőtt a házasságot felbontották, ma egyszerűen nevetségesnek érzik. 1476-nak van egy vagy több gyermeke. Mint a válaszok összevetéséből kiderül, főleg a gyermektől függ, hogy az elvált asszonyok megbánták-e válásukat, vagy sem. A gyermekek számával egyenes arányban nő a megbánás . . . Különben megemlítjük, hogy ezek a feleletek nemcsak Newyorkból, hanem az Egyesült Államok m n- den részéből származnak. Valahonnan Losonc, vagy Léva felől jött s pár napra tervezte ittmaradását. Édesapám akkor súlyos betegen feküdt s bár külön lakásom volt, ahol kedves vendégemmel zavartalanul lehettünk, aggódó gondolataim mégis csak állandóan ott kószáltak a nagybeteg körül. Nyugtalan voltam és nyomott kedvű. Bárhogy rösteltem Is, nem tudtam magamon eléggé uralkodni, hogy költőnk jóhangulatát ne befolyásoljam s nálam- létét kellemessé tegyem, ö megértett, megbocsátott, de természetes, hogy nem érezte magát olyan jól, mint máskor. Együttlétünk másnapján, reggel, szokott miséjére ment a premontrei templomba s mikor reggelihez hazajött, gyorsan kérte a kávéját, mert utazik. Nagyot csonálkoztam, hogy-hogy? Hiszen semmiféle vonat, autó, autóbusz nem indult abban az időben. Kiderült, hogy miséről hazajövet a Rimái irodák előtt találta az Igazgatósági autót, amelyen Müller Sándor bányaigazgató készült — ha jól emlékezem — éppen Jászóra utazni. Mécs László érdeklődött, utitársnak jelentkezett, a direktor ur részéről a legszívélye- sebb fogadtatásra talált s rövid idő múlva már a Rimái irodák előtt, a „Barátok tornyá"-ná! állva integettem búcsút a gyors iramban elrobogó autó után, amely vendégemet nagyhirtelenséggel elragadta. Nem marasztaltam, mea culpa... De — „sic fata A gyermek ad tartalmat a házasságnak Ez derül hi egy amerikai táp körkérdéséből, amelyre közét 9000 elvált asszony válaszolt Rozsnyó jogait követeli, mint — keresztapa!... Baráti helyreigazitás Rácz Pál Mécs-riportjához volunt!" Mert igy született a vers! Ez volt az az utazás, mely a „Rohanás a tavaszban" mélyen ihlető élményét adta. S ezen állításomat maga a költő hitelesitette egy rákövetkező rozsnyói látogatása alkalmával. Akkor ez a verse már sok diadalt aratott, országszerte ismerték, sokhelyütt tőle magától hallották, mint elsodró erejű szavalatot. Szóbakerült a vers és Mécs László ezt mondta: — Látod, ha te akkor engem marasztalsz, nem utazom el s ez a vers talán soha meg nem születik!" S aztán lelkes prózában — mely majdnem a vers lírájával szárnyalt együtt — részletezte élményeit, a száguldást ki Rozsnyóról, el Kraszna- Horka büszke vára mellett (... „maradoznak a völgyek, a várak, a múlt"...), Hárskuton át fel a Szoroskőre, tovább megint a bujdosó király, IV. Béla nyomain, Szádellő csodálatos szirtjei alatt s el Torna várának vadregényes romjainál. A Rimamurány elegáns, sötétzöld Studebaker- jét azóta sem néztem anélkül, hogy eszembe ne jutott volna ez az útja, mely a szfovenszkói magyar Ura egyik legszebb gyöngyszemét termette. Azóta — az igazgatóságnak más kocsija fut, — ez is Studebaker, nyolchengeres (Uram bocsá‘1 Hová fokozná ez a „Rohanás" tempóját?!) —, egyelőre azonban még nincsenek irodalomtörténeti vonatkozásán De a dolgon lehetne segíteni. Csak gyakrabban jönne Mécs László errefelé? Vagy — ha gyakrabban volna tavasz? Hát egyezzünk ki békességgel, Rácz Pál kollégám: Tiétek a „Vadócba rózsát oltok", miénk a „Rohanás a tavaszban". És máskor vigyázz, ha még valamit el akarnál tőlünk „csórni". Mert résen vagyok! NYIRESI-TICIIY KÁLMÁN. Uj kisebbségi egyesület alakult Pozsonyban Pozsony, január 21. Pozsonyban megalakult a csehszlovákiai magyar kisebbségi társaság, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség gazdasági és kulturális boldogulásának lehetőségeit tudományos módon tanulmányozza és részt- vegyen a kisebbségi szellemi élet irányításában. Az alakuló közgyülésen mintegy harminc, főleg a baloldal köréiből verbuvált Író, újságíró és tanár jelent meg, de jelen voltaik a magyarság olyan öntudatos képviselőd is, mint például Révay István és Hantos Lásziló. A megalakuló ülésen több felszólalás hangzott el, indítványok történtek gazdasági és kulturális feladatok megvalósítására vonatkozóan, majd pedig megalakították a társaság vezetőségét. Elnök Janiké holtán, igazgató Bó!ya Lajos, titkár Brogyáni Kálmán, pénztáros Hantos László és könyvtáros Bé- recz Kálmán lett. A társaság egylőre még nem adott programot, a megalakuló ülésen csak nagy álalán osságban mutattak rá a megvalósításra váró föladatokra. Nem lesz ujrafelvétel Klepetár ügyében Prága, január 21. Néhány héttel ezelőtt, mint akikor részletesen jelemettűik, a prágai kerülleti bíróság elrendelte az ujrafel vételt Jan Klepetár iró ügyéiben, akit annak idején 15. évi fegyházra Ítéltek a Vörösmar fhy Margit megyilkolásában való bün- részesség miatt. A bíróság végzése ellen az ügyész panasz* szál fordult a felsőbírósághoz és ez — mint várható volt — a kérelmet elutasította és az ujrafelvételt nem rendelte el. A felsőbíróság dr. Dobiáé alelnök vezetésével, dr. Masák főtanácsos referátuma alapján foglalkozott az üggyel. Az ügyészséget a tárgyalásom Cerny főügyész képviselte. A felsőbíróság azzal az indokolással tette magáévá az ügyészség álláspontját, hogy az ujrafelvételi kérelemben felsorolt körülmények már régóta ismeretesek, ugyanúgy az Exner tanúra vonatkozó körülmények is. Klepetár védője, mint ismeretes, már egy ízben benyújtott ujrafelvétel iránti kérelmet védence érdekéiben. Akkoriban történt ez, mikor Exner, a súlyosan terhelőén valló koronatanú, megőrült és a tébolydába került. Exner azt vallotta, hogy a kritikus napon a csorbatói fogaskerekű vasúton látta Klepe- tárt, aki végig azt hangoztatta, hogy ebben az időben Prágáiban volt. A kérelem azt igyekezett bizonyítani, hogy Exner már vallomása megtételekor elmebeteg volt. A kerületi bíróság már az első alkalommal is helyt adott a kérelemnek és elrendelte az ujrafelvételt. Az ügyész akkor is felebbezett és a felsőbíróság akkor is elutasította az ujrafelvétel- re vonatkozó kérelmet. Pontosan igy történt a jelen esetben is. A felsőbíróság álláspontja, amely szerint Exner későbbi megbetegedése nem érintheti korábbi vallomásának szavahihetőségét, változatlan maradt és igy Klepetár sorsa — a jelek szerint — véglegesen eldőlt %
