Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-11 / 8. (3857.) szám

1936 január 11, szombat. Fiai lelőttek egy 60 éves gazdát, mert öreg lejjel újból nősülni akart A családi vagyont féltették Komárom, január 10. (Saját tudósítónktól.) Súlyos családi dráma játszódott le a közeli Szi- mő községiben. Idősebb Jóba István hatvanéves g azdálkodó már hosszabb idő óta özvegyi sor­án élt, de öreg fejével udvarolni kezdett egy négygyermekes asszonynak és elhatározta, hogy feleségül veszi. Az apa széptevéseit fiai rossz szemmel nézték, mert attól féltek, hogy az aj házasság révén a csa­ládi vagyon túlságosan fölapró zódik. Ehhez hozzájárult még az is, hogy a falu szájára vette az öreg Jóba István szerelmét és a fiukat uton-utfélen gúnyolták apjuk miatt. Persze az öregember nem sóikat törődött a falu arájával és fiai elkeseredésével, hanem hozzálátott, nagy tervét megvalósítsa. Egyik este, amikor kedve­sétől vidám füttyszóval tért haza, a két fiú nem tudta türtőztetni haragját: rátámadtak apjukra, leütötték, majd az egyik fiú revolvert rántott és rálőtt az édesapjára. A szerencsétlen ember súlyos sérülésekkel esett össze és csak a lövés zajára besiető szomszédok mentették ki a dühöngő fiuk kezei közül. Azon­nal értesítették a csendőrséget és beszállították az öreget az érsekujvári kórházba. A két fiút letartóztatták. Háromhavi fogházra Ítélték Steiner képviselőt a komáromi munkászavargás megszervezése miatt Komárom, január 10. (Saját tudósítónk­tól.) A komáromi kerületi bíróság most tárgyalta Steiner Gábor kommunista szená­tor izgatási bűnügyét. Steiner Komárom Főterére engedély nélkül népgyülést hivott össze, a gyűlést a rendőrök szétoszlatták, mire a tömeg a munkásotthonba vonult, ahol Steiner izgató beszédet tartott. A rendőrök azonban ide is követték a tünte­tőke, benyomultak a munkásotthonba, ami­re a gyűlés résztvevői elsáncolták magu­kat és székeket vagdostak a benyomuló rend­— SIKKASZTÁS MIATT KÖRÖZIK EGY NAGYBICCSEI ÉPITÖCÉG MÉRNÖKÉT, Nyitrai munkatársunk jelenti: A nagybiccsei Mrkvícska-féle épitészcégnél a napokban házi Vizsgálat volt s megállapitották, hogy a pénztár­ból 2400 korona készpénz, az anyagraktárból pedig több ezer korona értékű építési anyag tűnt el. A gyanú Levedov Miklós emigráns orosz mérnökre terelődött, aki a házi vizsgálat előtt nyomtalanul eltűnt a községből. A csend­őr! nyomozás megállapította, hogy a mérnök a házi vizsgálat hírére autótaxiba ült és Rózsa­hegy irányában elhajtatott. A cég följelentése alapján a csendörség körözi az emigráns mér­nököt. — UJ HELYISÉGBE KÖLTÖZÖTT A LÉPTÓSZENTMIKLÓSI BETEGSEGÉLYZŐ. Zsolnai, tudósítónk jelenti: A liptószentmiklósi betegsegélyző pénztár a minap költözött be uj palotájába, amelyet az ottani vöröskereszt egyesülettől vásárolt s mintegy félmillió korona költséggel átalakíttatott. — MUNKANÉLKÜLIEK TÜNTETÉSE SZÖGYÉNBEN. Szőgyéni tudósítónk jelenti: Csütörtökön délelőtt tiz óra tájban mintegy 400 főből álló munkanélküli tömeg vonult föl a sző­gyéni községháza elé és küldöttséget menesztett a községházára a népjóléti minisztérium rend­szeres munkanélküli segélyének elmaradása miatt. Az illetékes hivatali főnök igyekezett megnyugtató választ adni a munkanélküli kül­döttség kérdésére, a tömeg azonban a megnyug­tató választ nem akarta tudomásul venni, egyre fenyegetőbb magatartást tanúsított, úgyhogy csendőri segiséget kértek. A csendőrség puska­aggyal és kardlappal verte szét a tömeget. xx Aki friss és egészséges akar lenni és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a széke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fájjon a feje- és bőre tele legyen mindenféle pattanással, az igyék hetenként egyszer-kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „Ferenc József;‘-ke- serüvizet. — LŐCSE LAKOSSÁGÁNAK EGYHATODA ISKOLÁSGYEREK. Lőcsei tudósítónk jeleníti: Lőose 1935. évi népesedési statisztikáját a kö­vetkező érdekes számok szemléltetik: Született 85 fiiu, 119 leánygyermek, összesen 204. Meg­halt 115 nő és 55 férfi, összesen 170 ember, te­hát a természetes szaporulat 34 lelket tesz ki. Az elmúlt év folyamán 54 házasságot kötöttek. A nemzetgyűlési és községi képviselőtestületi választók szánna 3843. Az iskolába .járó tanulók száma 1501 és ezért Lőcsét joggal nevezhetjük iskolavárosnak, mert a diákok száma több mint egyih.atO'flát teszi iki a város lakosságának. A vá­rosban két gimnázium, két tanítóképző, két pol­gári és két elemi iskola van. Két iskolai inté­zete, a vakok intézete és a modernül berende­zett cigdnyiskoiiája egyedülálló Szlovenszkón. őrökhöz. A harcban több rendőrt súlyo­san megsebesítettek. Steiner Gábort, mint a rendőrök elleni at­tak értelmi szerzőjét vonta felelősségre a bíróság. A vádlott tagadott és azt hangoz­tatta, hogy ő csak a munkanélküliek ügyét jött tanulmányozni Komáromba, nem volt szándékában a rendőrök ellen hangolni a munkanélkülieket. A tanuk terhelő vallo­másának és az ügyész beszédének hatása alatt a bíróság Steiner Gábort háromhavi fogházra és 400 korona pénzbüntetésre Ítélte. — A SOMOSI VÉRES CIGÁNYLAKODALOM A BÍRÓSÁG ELŐTT. Eperjesi tudósítónk je­leníti: Az elmúlt év őszén a somos! cigánytábor- ban Krajnyák András portáján hét országra szóló laikadailnm volt. Reggel felé a vendéglátó Krajnyák András ös&zeiszálaikozott Balog Gyu­lával s kiíkergetfce házából Balog el is távozott, rövid időre rá azonban több cigány kíséretében visszatért, megrohanták Krajnyákot és véres­re verték, úgyhogy az örömapa csak az eper­jesi kórházban tért magához. A csendörség el­járást indított a verekedő cigányok elilen e azok most kerültek a bíróság elé. Balog Gyulát és Jozskó Jánost 7 hónapi Frickó Andrást és Po­cik FülöpŐt pedig 4 hónapi börtönre ítélték. xx Megakadályozhatja hűtési betegségek kelet­kezését, ha orvosi tanácsra Alpa sósborszesszel masszírozza testét. Ezáltal edzi testét és növeli eLlenállóképességét a gyakori időváltozással szem­ben. Alpa — az egészség őre. — BETÖRÉSES LOPÁSOK SZLOVENSZ­KÓN. Nyitrai munkatársaink jelenti: Ghrnelo András rózsahegyi vendéglőjébe éjnek idején betörők jártaik és úgyszólván az egész árurak­tárt kifosztották. A betörők álkulee segítségé­vel! jutottak a vendéglőbe és órák hosszat za­vartalanul dolgoztak. A csendőröknek sikerült a zsákmány egy részét a rózsahegyi állomás egyik helyiségében megtalálni. A betörést való- szinüleg munkanélküliek követték el — A Vágujihaly közelében lévő Brassó községben Tanasovics Mihály malomtuliajdonos házát fosz­tották ki a tolvajok s több ezer korona értékű ruhaneműt és fehérneműt vittek el — Kis- máoséd községben egyetlen éjszaka három be­törést követtek el ismeretlen tettesek. Először Vörös Vince házába lopó ztak be, onnan baltát és különféle szerszámokat emeltek el s a lopott betörős'zerszám segítségével kifosztották Nagy Gábor és Balló Lajos házát. — Meszes Ferencné szőgyéni uriasszony néhány hétre rokonainál tartózkodott, mikor visszaérkezett, megdöbbe­néssel tapasztalta, hogy lakását és kamráját is­meretien tettesek kifosztották. Valószínűleg ugyanazok a tolvajok dézsmálták meg Kunik József községi bíró pincéjét is, ahonnan nagy­mennyiségű bort és törkölypálinkát vittek el. — A SZESZCSEMPÉSZ VEREKSZIK. Komá­romi tudósítónk jelenti: Bartos Gyula ipolykoszi lakos szeszcsempészéssel foglalkozott az ország­határon keresztül. Hidvég község határában jár­kált 8 már majdnem sikerült egy nagyobbmeny- nyiségü szeszt áthoznia, amikor megpillantotta, őt Galicsek János pénzügyőr. Galicsek jegyző­könyvet akart felvétetni a csempésszel, de az elleneszegült a fináncnak 8 dulakodni kezdett vele, majd a finánc puskáját akarta erőszakkal elvenni. A finánc, szorongatott helyzetéiben az oildalfegyverót használta a csempész ellen. Ha­tósági közeg elleni erőszak miatt egyheti fog­házra 8 100 korona pénzbüntetésre Ítélték. ^ TILOSAK A RÉGI KATONAINDU­LÓK. Aussigból jelentik: Az aussigi rend­őrbiztosság a régi osztrák és porosz kato­naindulók játszását betiltotta és ötezer ko­ronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtja azo­kat, akik az indulókat játszák vagy éneklik. SzmHÁzKönW-KULTQRA.. A' ......... Bu dapesti színházak VIII. Henrik Albrecht Joseph ötfelvonásos történ elmi színmüve a Nemzeti Színházban. Budapest, január eleje. Vili. Henrikről, aki öt­venhat esztendőt élt és harmincnyolc évig ült Anglia trónján, a történetiró azt állapítja meg, hogy „megnyerő külsejű, tudományosan kép­zett és lovagi tulajdonságokkal felruházott" ural­kodó volt. Kérlelhetetlen ellensége volt a refor­mációnak, de amikor a pápa nem egyezett bele Aragóniái Katalinnal kötött házasságának fel­bontásához, megalapította az anglikán egyhá­zat, amelynek fejévé önmagát tette meg és az­után feleségül vette Katalin egyik udvarhölgyét, Boleyn Annát, akit később lefejeztek. A házaso- dás különben is gyengéje, vagy inkább szenve­délye volt Henriknek, mert Anna után a szépsé­ges Seymour Johanna következett, akitől Ed- waíd trónörökös született, azután Klevei Anna, majd Howard Katalin és végül Parr Katalin, aki túlélte férjét, aki Boleyn Annán kívül még a szép és nemes Howard Katalint is a vérpadra juttatta. Nem kell rajta csodálkozni, mert szinte magától értetődő, hogy az írókat, amikor a Hen- rik-témához nyúltak, nem az uralkodó politikai és hatalmi tényei, hanem ebben a feleség-hab­zsolásban rejlő véres és kegyetlen részletek iz­gatták. Shakespearetól kezdve, aki elsőnek vitte színpadra VIII. Henrik alakját, napjainkig min­den iró ezen a ponton ragadta meg ennek a kü­lönös, szeszélyes, szenvedelmes, sokszor állatias kegyetlenségü embernek a történetét. Hogy csak a legutóbbi évről szóljunk, Így született meg a „VIII. Henrik magánélete" cimü hatalmas filmalkotás, amely a magyar Korda Sándor ren­dezésében és Charles Laughton felejthetetlen alakításában tárta elénk VIII. Henrik hat házas­ságának szerelemmel és vérrel teljes történetét. És ez a téma lelkesítette a Nemzeti Színházban most bemutatott színmű íróját, az osztrák Alb­recht Josephet is. akinek darabját Egyed Zoltán kiváló színpadi érzékkel, tömören és kifejezően ültette át magyarra. A budapesti Nemzeti Szín­ház minden európai színpadot megelőzve hozta színre a darabot. Hogy érdemes volt-e? Erről a nézetek megoszolhatnak., de az kétségtelen, hogy jobb és szerencsésebb alkalom alig kínálkozott arra, hogy az ország első színházába visszatért Csortos Gyula újból megjelenhessek a magyar közönség előtt. Albrecht Joseph müvének alapvető hibája — de egyben talán erénye is —, hogy nem szín­darab, hanem VIII. Henrik két életrajzi adatá­nak, két házasságának színpadra való feldolgo­zása. Ez az oka, hogy a mü tartalma egészen mellékessé válik a sok apró riportszerü részlet mellett. Bátran azt lehet mondani, hogy ennek a darabnak nincsen is meséje, legalább is abban az értelemben, hogy összefüggően el lehessen mondani. A cselekmény — a két különböző élet­rajzi részlet miatt — széteső és csak annyiban nevezhető egységesnek, hogy minden történés, minden leírás középpontjában VIII. Henrik alak­ja áll. Albrecht színmüve a királynak Boleyn Annával és Howard Katalinnal való házasságát öleli fd. Tehát annak a két feleségnek a törté­netét, aki a vérpadon fejezte be életét. A többi­ről csak szó esik és Seymour Johanna Ls, aki há­zasságának első esztendeje után meghalt, éppen csak hogy megjdenik a színen akkor, amikor Boleyn Anna sorsa már-már beteljesedett. A Nemzeti Színház előadását Németh Antal igazgató rendezte színesen, stílusosan, tempó­san. Ha valamelyes kifogást lehet emelni, úgy ez az, hogy az aktorok játéka nem volt egysé­ges. Ennek az oka azonban nem a rendezésben, hanem abban keresendő, hogy nem mindegyik szereplő tudta magát beleélni abba a légkörbe, amely az ország első színpadáról kiárad, abba a tradicionális hangba és játékmodorba, amely a Nemzeti Színházat megkülönbözteti a magán­színházak játékstílusától Áll ez elsősorban Tit­kos Ilonára, aki Boleyn Anna szerepében elő­ször lépett fel most a Nemzeti Színházban. Sze­repének első részében a különben kvalitásos mű­vésznő nem tudta elhitetni azt a szűzi tisztasá­got, azt a lelkes és ragyogó fiatalságot, amelyik a szerelmet és a vért habzsoló királyban a nagy érzést lángralobbantja. Amikor azonban az anyai örömök előtt álló asszonyt, a mindent irá­nyitó királynőt, a féltés és nagyravágyás, a gyengédség és kíméletlenség hullámverésében hányódó feleséget alakítja, szerepének ebben a második részében rátalál önmagára és művésze­tére. •— Howard Katalin, a darab másik hős­nője, Tőkés Annában talált nagyszerű és a lelki nagyságot hűen érzékeltető megszemélyesítőre. Meggyőződésünk, hogy ez a művésznő Boleyn Anna szerepében is teljes illúziót tudott volna kelteni. — VIII. Henrik Csortos Gyula volt. Alakítása egy nagy művész finoman kidolgozott, átéléssd teljes, minden részletet átfogó, élettől duzzadó, emberi ábrázolása a király alakjának. Voltak alakításéinak részei — például a fiú szüle­tése felett érzett tobzódó öröm kitörése, amelyre perceken belül — az újszülött halálával, — az ön­magába roskadó fájdalom és szomorúság árnya és kétségbeesett fájdalma borul — amelyek a maguk realitásával erejével és vérbőségével szinte megdöbbentették a nézőt. Voltak pillana­tok, amelyekben Csortos alakítása messze túl­nőtt Laughton hiressé vált alakításán. Ezért a ragyogó színészért érdemes volt ezt a darabot szinrehozni. — A szép és fiatal Szörényi Éva, á Cromwell szerepében kellemes meglepetést je­lentő Abonyi Géza, Táray Ferenc, Tímár Jó­zsef és a mindig kiváló Kürti József voltak még szereplői az újdonságnak, amely a bemutatón hangos sikert aratott a színháznak és Csortos Gyulának. A gyönyörű, artisztikus színpad Vargha Mátyás alkotása; a korhű, pompázó jelmezek Nagyajtai Teréz tervezése szerint ké­szültek. ZÓLYOMI DEZSŐ. Greta Garbó baíá^birét költötték — John Gilbert szivszéíhüdés következtében meghalt Negyvenéves korában váratlanul elhunyt a világ egyik leg­híresebb filmszínésze ■ Szerelem vagy csak müvészharutság fűz te össze Greta Garbót partnerével Hollywood, január 10. Hollywood művésztánsadal- mát tegnap óta egy megdöbbentő gyászeset tartja izgalomban. Szivszélhüdés következtében váratla­nul meghalt Jolin Gilbert, világhírű filmművész, aki Rudolf Valentiné és Ramon Novarro mellett a legünnepeltehb szerelmes színésze volt a film fő­városának. John Gilbert halála az amerikai moziközönség körében majdnem olyan megdöbbenést keltett, mint annakidején Valentinoé, aki mint ismeretes, vakbélgyulladás következtében hunyt el művészi pályájának zenitjén. John Gilbert Greta Garbónak volt a partnere és nem lehet tud­ni, hegy mennyi igazság van azokban a hollywoodi pletykákban, amelyek ezerint a két kivételes te­hetségű é szépségű művéezt gyengéd szálak ,s fűz­ték egymáshoz. Greta Garbóról köztudomású, hogy mindig maga választja férfipartnereit e annyi bizo­nyos, hogy az első nagy filmsikeréről maga a mű­vésznő is úgy nyilatkozott, hogy John Gilbert in­spirálta legszebb jeleneteit. Ez a film Sudermann „Egyszer volt“ című regényéből készült és az egész világon egy csapásra híressé tette Greta Garbó nevét. A hollywoodi lapok hatalmas cikkekben számolnak be arról a valóban érdekes körülmény­ről, hogy John Gilbert halálával egyidőben életveszede­lemben forgott Greta Garbó is. A világhirü svéd művésznő ugyanis néhány hónap óta szülőhazá­jában, Svédországban tartózkodik, magányos tea- gerparti villájában. A művésznő néhány hét e ő t súlyos anginát kapott és a minap már annyira kritikussá vált a helyzet, hogy orvosai lemond lak életéről. Két nappal ezelőtt érkezett az a hir, hogy Greta Garbó tulvan az életveszélyen és rö­videsen teljesen fölépül. Mjadnem egvidőben ezzel a hirrel érkezett az a hollywoodi kábeltávirat, hogy John Gilbert meghalt . , . John Gilbert negyven éves volt s fiatal kora óla működött a színészi pályán. Loganban született Utah államban és mint fiatal szerelmes színész évekig járt a különböző kisebb és nagyobb szinész- truppokkal Északamerika városaiban. Sokat kellett kiizködnie, míg végre a szerencse feléje ragyogott és fölfedezték a film számára. Már a némafilm ide­jén ie nagy siker f.et aratott. Első nagyobb szere­pe a „Férfi, aki a pofonokat kapja‘£ cimü filmben volt, később Murger híres regényéből, a „Bohé­mekéből készült filmben, majd pedig az első és talán legnagyobb szabású háborús filmben, a „Nagy parádédban aratott sikert. A némafilm bu­kása után mint hogy ha John Gilbert csillaga i« letűnt volna, amikor azonban a Krisztina királynőhöz partneri 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom