Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-09 / 6. (3855.) szám
1936 január 9, csütörtök* 'PRAGAW v lAJCníARHI JkíiAi? A » A mezőgazdasági irányítás következménye: KSzel hatvanezer vagon búzát viszünk át a jövő gazdasági évre Prága, január 8. Tegnap ismertettük dr. Feier- abend Lászlónak, a Gabonatársaság elnökének cikkét, aki az irányított gazdaság veszedelmes következményeit fejtegette. A Gabonatársaság elnöke a legnagyobb veszedelmet a gabohatul- térmelésben látja s drákói szigorral szeretné letörni azt a természetes igyekezetei, amely abból áll. hogy a gazda az olyan cikkek termelését intenziwé igyekszik tenni, amelyek árát az irányított mezőgazdaság magasabb színvonalra helyezte, mint amilyen nívón a szabad verseny esetén állna. Feierabend aggodalmát mi sem igazolja jobban, mint az a statisztika, mely ma került nyilvánosságra és amely azt mondja, hogy az idei gazdasági év végén egyedül búzából 58.000 vagon fölöslegre kell számítani. A decemberben lejárt felajánlási jog igénybevételével a gazdák a januártól júniusig terjedő időszak során való átadásra 35.000 vagon búzát kínáltak fel a Gabonatársaságnak. A monopólium jogával felruházott társaság december 15-ig ösz- szesen 64.000 vagon búzát vett át. Búzából, hivatalos statisztikai adatok szerint, összesen 169 ezer vagon termett az idei gazdasági évben. Ebből kitűnik, hogy a Gabonatársaságnak 70.000 vagont nem ajánlottak fel s ez a mennyiség a nemlátható készletet alkotja. Az 1934. év} termésből a gazdasági év elejére 31.000 vagon búzát hoztak át. Ha ezt a mennyiséget hozzászámítjuk az idei termést alkotó 169 ezer vagon búzához és feltételezzük, hogy a belföldi fogyasztás 142.000 vagont tesz ki, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a jövő gazdasági évre 58.000 vagon búzát leszünk kénytelenek átvinni. Kertésztörvényt és at sztesség- telen verseny letörését kívánják a kertészek Pozsony, január 8. A kertészegyesületek országos szövetsége Stahlavszky József és dr. Moravitz Zoltán elnökletével manifesztádós gyűlést tartott. A gyűlés dr. Moravitz Zoltánt diszelnökké és Stahlavszky Józsefet ügyvezető elnökké választotta. Alelnök Vanék József, a Zahradnická Burza cimü szaklap kiadótulajdonosa lett. A manifesztádós gyűlésen elhangzott beszédek ismertették a kertészet általános helyzetét. Leszögezték, hogy a kertészet szabadipar, de ugyanolyan adók terhelik, mint a képesítéshez kötött iparágakat. Többen a bolgár kertészek versenyét panaszolták és azt állították, hogy a bolgárok nem fizetnek szodális illetékeket, mert munkásaikat társakként jelentik be, nem tartják be a törvényes munkaidőt és azon vannak, hogy az itt keresett pénzt külföldre juttassák. Dr. Moravitz a kertésztörvény kérdéséről tartott előadást. Kifejtette, hogy a kertész a mezőgazdasági termelés művésze s ezért joggal igényt tart arra. hogy megfelelő törvényes védelemben részesüljön. A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben abbeli követelésének ad kifejezést, hogy az illetékes tényezők mielőbb valósítsák meg a kertésztörvényt, a kertészetet képesítéshez kötött iparággá minősítsék és rendezzék a bolgár kertészek versenyének ügyét. A manifesztációs gyűlésen több képviselő és szenátor is részt vett s a vita során föl is szólalt. Dr, Turchányi Imre szenátor az országos ke- resztényszodalista párt és a magyar nemzeti párt támogatásáról biztosította a kertészeket. (Magyar-angol gazdasági tárgyalások.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nemzeti Újság szerint az e hónapban Bukarestbe utazó angol gazdasági delegáció útközben Budapesten is megállapodik, hogy tárgyalásokat folytasson a Magyarország és Anglia közötti kereskedelmi és fizetési forgalom ügyében. Az angolok az adósságok gyorsabb törlesztését szorgalmazzák, miután azonban az áruforgalomból származó tartozások kiegyenlítése szorosan összefügg az angliai magyar exporttal, ezért szükséges a tárgyalások lefolytatása (Ugrásszerűén emelkedett Németország sertésbevitele.) Berlinből jelentik: A német külkereskedelmi statisztika szerint a sertéehüsellátás biztosítására életbeléptetett intézkedések következtében októberben, különösen azonban novemberben a portált 43 300 sertésből 23.080 darab Dániából, sertés ób sertéshús behozatala a külföldről jel n tékeny mértékben emelkedett. A novemberben im- 14.254 darab Lettországból, 5966 darab pedig Észtországból jött Németországba. A sertéshús túlnyomó része, 42.784 q magyar származású volt, ezenkívül 6056 q sertéshús jött Dániából, 4676 q pedig Jugoszláviából. Ez a mennyiség 27.000 vagonnal felülmúlja azt a mennyiséget, amelyet a mtilt gazdasági évről hoztunk az ideire. A készletek várható alakulása természetesen sulyós gondot jelent a Gabonatársaságnak, mert a csehszlovákiai búzát a mai viszonyok közepette csak vagononkénti mintegy 10.000 koronás v -tőséggel lehet exportálni, ezt a több, mint félmilliárdos összeget pedig a Gabonatársaság nem fizetheti rá a buzaki- vitelre és az államkincstár sem köteles a veszteséges kivitelt finanszírozni. A sok tanakodásnak, azt hisszük, az lesz a vége, hogy a Gabonatársaság ismét csak a gazdákkal vásároltatja vissza a tőlük megvett gabona egy- részét, szóval amit a monopólium az egyik kezével a jobb és stabilnak nevezett árak alakjában ad nekik, azt a Gabonatársaság a másik kezével elveszi tőlük. Az irányított gazdaságnak eszerint megvan az az előnye, hogy azt hol a gazda érdekében, hol pedig a másik végletnek megfelelő irányban lehet irányítani Felmerül természetesen az a lehetőség is, hogy az irányított gazdaság alkalmazásával, esetleg kooperatív vagy szolidarisztikus állami beavakozássai a fogyasztás emelését kellene elérni, hogy minden éhezőnek legyen lisztje es kenyere, ez azonban annyira kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy megvalósítását nem is merjük remélni. Marad tehát a Feierabend által kívánt drákói rendszabályok lehetősége, vagyis a vetésterületek redukciója, a zugforgalom letörése és a renitens gazda anyagi eszközökkel történő megrendszabályozása. (Magyarországot! emelkedett a fizetésképtelenségek száma.) Budapestről jelentik: Az Országos Hitelvédő Egylet közlése szerint a december hónap folyamán felmerült 79 magán- és kényszeregyezségi ügy számbavételével áz 1935. év összes egyezségi eseteinek száma 741-et ért el s így az előző időhöz képest 20 százalékos emelkedés állapítható meg. Ezzel szemben a megnövekedett számú inzolvenciák tartozásainak összegében jelentősebb mérvű csökkenés mutatkozik. Az 1935- ben felmerült összes egyezségek 20.2 millió pengő passzívái 24 százalékkal alatta maradtaik az elmúlt év 26.8 millió pengő tartozás összegének. Az egye* * fizetésképtelenségi esetekre eső tartozás összegek átlagának ez a csökkenése azt mutatja, hogy az elmúlt év során is a kisebb gazdasági egzisztenciák mutattak csekélyebb ellenálló- képességet, aminthogy a felmerült fizetésképtelenségek sorában számottevő, nagyobb cég gazdasági összeomlásával alig találkozunk. További csökkenés mutatkozik a csődök számában. Az 1935. év során megnyitott 68 csődeset 20 százalékkal voilt kevesebb az előző évinél. Szakmai megoszlás szempontjából változatlanul a kereskedelmi jellegű inzolvenciák száma volt a túlnyomó. Az ipari jellegű fizetésképtelenségek száma a kereskedelmieknek mintegy 10 százalékát érte el. — A Magyar Tudakozódó Egylet adatai is a fizetésképtelenségek számának növekedését, die a hitelkockázat csökkenését állapítják meg. (A levélposta-küldemények méretei.) A kassai kereskedelmi- és iparkamara közli: Még az 1934. évben uj előírásokat bocsátottak ki a levélposta- küldemények méreteiről a belföldi forgalomban. Az uj előírások életbeléptetése 1935. április 1. helyett 1936. junius 1-re történt meg, amely naptól fogva a levelek, nyomtatványok, üzleti papírok, áruminták és kapcsolt küldemények maximális és minimális méreteik a következők: lapos küldeményeknél (leveleknél) a hosszúság, szélesség és magasság méreteinek összege, nem lehet 90 cm-nél nagyobb s emellett a hosszúság nem lehet több, mint 60 cm. Lapos küldemények nem lehetnek kisebbek, mint. 10X7 cm. A tekercsben csomagolt küldeményeknél a hosszúság és vastagság kétszeresének összege nem lehet több, mint 100 cm. s a tekercs hossza nem lehet több, mint 80 cm. A tekercsben foglalt küldemény hossza nem lehet 10 cm-nél rövidebb és vastagsága 2 cm-nél kisebb. — A levelezőlapok nem lehetnek 15X10 cm-nél nagyobbak és 10X7 cm-nél kisebbek, („Az üzleti levelezésre vonatkozó illetékszabályok.") Dr. Vilkovszky József, a kassai kamara titkára 116 oldalas könyvben ismerteti az üzleti levelezésre vonatkozó illetékszabályokat. Az illetékszabályok kérdésében az utóbbi időben a pénzügyi hatóságok olyan gyakorlatot folytattak, amely az érdekeltek körében általános nyugtalanságot keltett. A nyugtalanság lecsillapítására a pénzügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben az érvényben levő Illetéktörvények és szabályrendeletek rendelkezéseit ismertette, A bonyolult kérdéseket azonban a hivatalos közlemény sem tisztázta maradéktalanul s Így nagy szolgálatot jelent az ügynek dr. Vilkovszky most megjelent könyve, mely a kassai „Karpatia"' nyomda kiadásában jelent meg. Az általános érdeklődésre joggal igényt tartó mü ára 12 korona. 3 Még mindig hét százalék az adótartozások késedelmi kamatja A: adóhátralékokra nem vonatkozik e kamatmérséklés ? Prága, január 8. A prágai kereskedelmi kamara ismételten kérte a pénzügyi kormányt, hogy szállíttassa le az adók késedelmi kamatját, a pénzügyminisztérium azonban a kérést nem teljesítette. Az ügyet az általános kamatmérséklés most ismét időszerűvé tetté, s a prágai kamara újabb beadványt intézett a pénzügyminisztériumhoz. A beadvány hivatkozik az általános kamatleezál- litásra és abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a mai kamatviszonyok mellett a késedelmi kamat sem maradhat a 7 százalékos színvonalon. A kamatmérséklés előtti időben a pénzügyminisztérium a késedelmi kamatot azzal a megokoláseal nem szállította le, hogy az alacsony kamatlábra való tekintettel az adófizetők nem vennének igénybe idegen hitelt, hanem inkább várnának, az adófizetéssel. Ez a megokolás ma már nem állhat fenn. A kamara logikátlannak tartja, hogy az állam a hivatalos kamatlábat jóval meghaladó kamathoz ragaszkodjék, amikor ugyanakkor törvényt hoz a kamat általános mérséklése érdekében. Az az állítás sem jogosult — mondja- a. beadvány, — hogy a magas kamat kiváló eszköz az adóhátralékok behajtására és arra ösztönzi az adófizetőt, hogy mielőbb rendezze hátralékát. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy éppen a magas kamat következtében a hátrálékok össiiege annyira föiszaporodik, hogy meghaladja az adófizető teljesítőképességének határait s Így a gazdasági romlás egyik előidézőjévé válik. A mai válságos időben gyakran előfordul, hogy. az adós tulmagasnak, tartja a rá kivetett adót, a kivetés ellen fellebbezést nyújt be, a fellebbezé-s elintézése sokáig tart s közben a kirótt adót behajtja az adóhivatal. A prágai kamara annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy agy az állam, mint az adófizető érdeke megkívánja, hogy az adót az adófizető vallomásának megfelelő módon veseék ki s a határidőn belül történő behajtásából egyéb törvényes eszközökkel gondoskodjanak. A kamarai beadvány a következőképpen végződik: r — Tekintettel arra, hogy a törvényes kamat és az adóhátrálékok késedelmi kamatja közötti különbözet tárthatatlanul nagy, a késedelmi kamatot legalább 2 százalékkal le kell szállítani és a kamatmérséklésnek mielőbb meg kell történnie. (Az uj nemzetközi szállítási tarifa érvénye.) Kassáról jelentik: Január 1-től lépett érvénybe a nemzetközi szállítási tarifa a oedrátoknak, citromnak, mandarinnak, narancsnak spanyol származási állomásairól a csehszlovák állomásokra. Ez a tarifa a következő szlovenszkói és' kárpátaljai állomásokra is érvényes: Beregszász, Pozsony, Kassa. Losonc, Munkács, Érsekújvár, Popnád, Nagytapo 1 esány, Ungvár és Zsolna. ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága, január 8. (Pragoradáo.) Az érték- tőzsdo tegnapi forgalmában megnyilváimuilt kedvetlen hangulatot ma barátságos irányzat váltotta föl. A visszaesett árfolyamok következtéiben erősen fokotzodoht a kereslet és ennek nyomán már a tőzsdeidő elején fötbib papír árfolyama emelkedett. A tőzsdéidé második feléiben az irányzat elvesztette egységes jellegét s néhány érték árfolyama lemorzsolódott. A forgalom barátságos záróirányizat melllett ért véget. Megdrágultak: Csehszlovák Nemzeti Bank 1, Apollo 8, Bánya és Kohó 50, Cseh Kereskedelmi 30, Cseh Cukor 7, Cseh-Morva Gépgyár 50, Horvát Cukor 3, Heinriclisíhali Papír 3, Karborunduim 4, Königshofi Cement 13, Schönprieseoi Cukor 14, Brüxi Szén 4, Nesto- mitzi 10, Ollesohaui Papír 2, Poldi 5, Riug- hoffer 1, Sekier 15, Északi Vasút 95, régi Északi Vasút 15, uj Északi Vasút 7ö, Észak- cseh Szén 10, Schoeller 40. Csehszlovák Solo 17, Walter 1, Nyuigatcseh Chamotte 10 és Skoda 13 koronával. Olcsóbbodtak: Dox-Bodenbachi 7, Kolini Szesz 70, Orion 5,-Rakó 8 és Rothau-Neudeck 2 koronával. A beruházó értékek piacán változatlanul tart a szilárd irányzat. Az élénk kereslet mellett forgalomba került állampapírok árfolyama 15 fillérig terjedő mértékben javult. 8%-os kamatozású államkölcsön iránt fokozott kereslet mutatkozott s a nagy kereslettel szemben, nem került elegendő áru piacra. Nemhivatalos kuliszban ugyancsak szilárd irányzat alakult ki: Pozsonyi Magnezit 10, Cseh Fegiyvengyár 10, Bécsi Solo 15, osztrák C. C. járadék 10 és magyar C. C. járadék 3 koronával megszilárdult. Csehszlovákia külföldi kölcsönőnek egyes válfajai 0.50—0.75 koronás árfolyamnyereségre tettek szert. A bankrészvények piacán 2.50 koronával gyöngült a Zstivnó árfolyama. A magánlombard- kölesönök kamatlába nem változott. BUDAPEST EGYENETLEN Budapest, január 8. Noha a forgalom élénk ütemben bonyolódott le, egységes irányzat a tőzsdéidé) . egész tartama alatt nem jött létre. Nyitás után a forgalomba került értékek árfolyama mérsékelten javult, a spekuláció azonban csakhamar nyereségbiztosi fásokat bonyolított le, mire a följavult •-árfolyamok visszaestek. A forgalom ennek ellenére barátságos hangulatban ért véget. Erős árfolyamingadozások a bá- nyapapirok piacán adódtak: Salgó, Urikányi és Bauxit árfolyama 3 pengőig terjedő mértékben esett vissza. A vas^ és acélipari értékek piaca üzlettelen. A beruházási értékek piacán a forgalom barátságos irányzat mellett kezdődött, később azonban gyönge irányzat alakult ká a fixkamatozásu értékek piacán. BÉCS SZILÁRD Bécs, január 8. Az értéktőzsde mai forgalmát szilárd irányzat mellett bonyolította le. A ku- liszértékek jóformán kivétel nélkül árfolyam- nyereségre tettek szert. A szilárd irányzat a korlátban is megnyilvánult, ahol erősen emelkedett a papíripari értékek árfolyama, a söripari értékek kurzusa viszont nyereségbiztositá- sok nyomán visszament. A beruházási értékek piacán- kölzel 2 százalékkal emelkedett a konvertált kölcsönök árfolyama. BERLIN LANYHA Berlin, január 8. Mérsékelt forgalom és lanyha irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. Közvetlenül nyitás után a villamossági értékek piacán forgalomba került értékek árfolyama visszament, mire a lanyha irányzat csakhamar valamennyi értékpiacon megnyilvánult. Az árfolyamveszteségek nem haladják meg az 1.5 százalékos határt. ÁRUTŐZSDE-f Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Nyersemkor azonnali szállításra ab Amséig loko 62.50—63 korona.-k Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat fizették: birka 6—9, vidéken vágott belföldi borjú 9—9.50, Prágában vágott belföldi borjú 8.50—10, vidéken vágott belföldi sertés 10—10.60. gyöngeminőségtt áru 9.50, Prágában vágott belföldi sertés 10.50— 11.20, bakonysertée 8.80—9.30, —szalonna 9.50— 10.25 korona.-f Marhahusárak. A mai húspiacon a következő marhahmeárakat érték el: ökör eleje 7.50— 11.75, hátulja 8—12 50, bika 8—8.50, tehén eleje 6.50—8, hátulja 7.50—9, növendékmarha.7.50—7.80 korona. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai termény- tőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 77 kg-os tiszavidéki búza 18.La—:18.45, 'felsőtiszai 18.00—18,15, egyéb származású 18 00— 18.10, pestvidéki rozs 16.15—16.25. egyéb származású 16.25—16.35, elsőrendű zab 17.70—17.80, másodrendű 17.60—17.70, tengeri ab Budapest-köz- raktár 14.80—15.00 pengő. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 8, Ke 100 pengőért . . .................. 473.50 10 0 schillingért ...... 471.50 100 zlotyért ..............................., 4~6 50 10 0 lejért ............................... 13.05 10 0 márkáért ........................... 647.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 735.— 100 dinárért .......................... 53.925 10 0 svájci frankért.................. 784.50 10 0 francia frankért ..... 159.20 100 Belgáért ....... 407.— 100 líráért ..................... 159.40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért...................... 119^75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, január 8. Ke * 100 pengőért..................... . 476.50 10 0 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ....... 459.50 100 lejért ...................... 13.35 100 márkáért ....... 651.— 100 ezüstmárkáért f . • • • 745.— 100 dinárért ..«>•«. 54.325 100 svájci frankért . . . , , 7S7.50 100 francia frankért , , . . . 159.90 100 Belgáért........................... 409 — 100 Uráért ............................... 160.60 10 0 holland forintért ..... 1638.— J amerikai do’lárért .... 24 30 1 angol fontért ...... 120.75
