Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-09 / 6. (3855.) szám

1936 január 9, csütörtök. *1>RAGAI-A\mAaRH IRLAP 5 Ragaszkodjunk nyelvi jogainkhoz I Milyen jogokat biztosit a nyelvtörvény és nyelvrendelet? ki országos k^resztényszocialista párt köz­pontja közli: Az 1920. évi 122. számú nyelvtör­vény és az 1926. évi 17. számú nyelvrendeletnek fogyaték066ágai mellett tagadihatatlán előnyei is vannak, amelyeket az itteni magyarságnak nem szabad kihasználatlanul hagynia. A magyarság ellen vétkezik minden önérzetes csehszlovák iái magyar, ha nem követ ed mindent, hogy a bíró­ságok és hatóságok betartsák a nyelvtörvónynek és nyelvrend elletnek azon intézkedéseit, amelyek a magyarságra nézve kedvezőek. A csehszlovákiai magyarságnak a nyelvtör­vényben és nyelvrendeletben biztosított jogaival mindenkor és minden körülmények között élnie kell és a törvényben biztosított jogairól kényelmi és esetleg célszerűségi szempontból nem szabad lemondania. A bíróságok és a hatóságok a nyelv tör vény és a nyelvrendelet értelmében csak akkor kötelesek határozataikat a magyar nemzetiségű félnek ma­gyar nyelven is kiadni, ha az illető fél magyar- nyelvű beadványt intézett a hatósághoz. Ezt te­hát ne mulassza el egy magyar sem. Húsz száza­léknál több magyar él nyugaton az ógyallai, ga- lántai, komáromi, korpomal, Ipolysági, lévai, pár­kányi, dunaszerdahelyi vágsellyei, somorjai, ve- rebólyi, érsekujvári, zselizi, keleten a feledi, ki- rályhelmeci, kékkői, nagykaposi, losonci, szépéi, rozsnyói, tornaijai, Ruszinszkóban a beregszászi, nagyszöllősi és ungvári járásban, valamint Mun­kács városában. Az 1920. évi 122. számú törvény és az 1926. évi 17, számú kormányrendelet 18., illetve 19. cikké­nek 1. pontja világosan kimondja, hogy azokban a járásokban, ahol valamely nemzeti kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a bíróságok és hatóságok kötelessége az illető nyelvi kisebb­ségekhez tartozók nyelvén készült beadványokat elfogadni, az elintézést nemcsak az állam, hanem a beadvány nyelvén is kiadni. A nyelvrendelet 27. cikkének 2. pontja előírja, hogy ha a nyilvánkönyvbe (telekkönyvbe) való bejegyzés iránti kérvényt a kisebbségi nyelvhez tartozó személy ezen a nyelven nyújtotta be, úgy a bejegyzést az állam nyelvén és az illető kisebb­ség nyelvén is kell foganatosítani. A 29. cikk elő­írja, hogy a bejegyzésre vonatkozó záradékot az ügyiratokra a beadvány nyelvén kell rávezetni. Az 58. cikk előírja, hogy a kisebbségi járások­ban az útleveleket a kisebbség nyelvén is ki kell állítani. Az 55. cikk előirja, hogy a magyar nemzeti ká- sebbségü járásokban a felek kérelmére magyar­nyelvű anyakönyvi kivonatokat kell kiállítani, még akkor is, ha a bejegyzés nyelve az állam­nyelv. Mégis azon járásbíróságok területén, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalé­kot az 1930. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint, általában a bíróságok kiadványaikat csak az állam nyelvén adják ki, a telekkönyveket csak az állam nyelvén vezetik, a bejegyzés foganatosí­tását nem vezetik az okiratokra magyar nyelven, úgyszintén a községek az anyakönyvi kivonato­kat csak az állam nyelvén adják ki és a járási hivatalok az útleveleket szintén csak az állam­nyelven állítják ki és csakis egynyelvű kiadmá­nyokat intéznek a magyarokhoz. Ilyen esetekben bélyegmentes kérvényt kell intézni az illető hiva­talhoz és pedig az egynyelvű irat kézbesítésétől számított három napon belül. A kérvényben az 1920. évi 122. ez. törvény 2. §-a és az 1926. évi 17. sz. kormányrendelet 18. és 21. §-a alapján kérni kell az elintézésnek magyar szöveggel való kiadását is. Aki nem ragaszkodik a törvényben biztosított nyelvi jogainak teljességéhez, nem egyedül ön­maga ellen vét, de vét nemzete ellen is. Csak jo­gaink mellett való rendületlen kitartással biztosít­hatjuk magunknak és nemzetünknek azt a súlyt és tekintélyt, amely megölet minden téren. Ennek a kis cikknek útmutatását kövesse min­den magyar! Vissza állito'ták Spanyolorszígbaa a köztársasági alkotmányt Madrid, január 8. A köztársasági elnök aláírta azt a rendeletet, amely visszaállítja az 1934 szeptemberében eltörölt alkotmányos szabadságjogokat. ValladcrcB miniszterelnök njabb rendeletet terjesztett Zamora köztársa­sági elnök elé, amely az egyes tartományok­ban uralkodó kivételes állapotok megszün­tetését határozza el. A Fabra spanyol távirati iroda megcáfolja azt a hirt, hogy Madariaga, Spanyolország népszövetségi megbízottá és a spanyol kormány között nézeteltérések van­nak az olasz—abesszin kérdésben. Madariaga továbbra is helyén marad és képviselni fog­ja Spanyolországot a népszó vétségnél. Félmillió koronát Ítélt meg a bíróság a Slovenská Bankának a Dolezsal-cég nyitrai követeléseiből Végétért a Nyitra-foJyó szabályozási munkálatai körül támadt bonyolult per Nyitra, január 8. (Saját munkatársunk­tól.) A nyitrai kerületi bíróság végre dön­tést hozott a Nyitra folyó szabályozásával kapcsolatban felmerült bonyolult pereskedési ügyben, amelyben számos nyitrai cégen kí­vül a Slovenská Banka is érdekelve volt. Az érdekes ügy részleteiről már többiz- ben beszámoltunk. Megírtuk, hogy annak­idején, amikor a Nyitra folyó egyik szaka­szának szabályozási tervei elkészültek, a munkát a pozsonyi Dolezsal József cég mint a legolcóbb ajánlattevő kapta meg. A munkálatok megkezdése után azonban csakhamar kiderült, hogy a Dolezsal-cég kalkulációi nem voltak reálisak, a vállalat nem rendelkezett megfelelő tőkeerővel, úgy hogy foytonosan zavarok támadtak a munka körül. A munka továbbfolytatását egyizben megakadályozta az is, hogy az egyik hitelező lefoglalta a cég hatalmas Bagger-gépét s elárvereztette. Ebből per támadt, mert a cég a gép híján a régi med­ret nem temettette be és anyagi eszközei sem voltak elegendőek a nagyszabású mun­ka elvégzéséhez, A régi folyómeder körül azután ismét a perek egész lavinája indult meg, amennyiben a város mintegy félmillió korona költséggel maga végeztette el a mun­kát és a parti telektulajdonosokon akarta behaj­tani a munka költségeit. Közben azonban kérte, hogy a folyómedret telekkönyvileg a város tulajdonát képező birtokok közé iktassák be, ami ellen viszont a telektulajdonosok emel­tek óvást, teljes joggal. A bíróság helyt is adott a telekjtulajdonioeoik almapontjának és nekik ítélte a felitöditött folyó­meder megfelelő részét. Közben a város és a telektulajdonosok kö­zött folyó perekkel párhuzamosan újabb pe­rek indultak meg a Dolezsal-cég és a hitele­zők között s mikor mái a perkáosz teljes volt, közbelépett a Slovenská Banka is és hangoztatta, hogy a hitelezők elkéstek, mert a Dolezsál-cég követelését már régebben neki cédái ta s ennek állapján 857 667 korona eiejéig öt illeti meg a Dolerzsál-cég követelése. A já.náisb'róság fezzel szemben megállapítottba, hogy a banknak mindössze 297.137 koronára van igénye, mert- csak ennyi volt a bank javára cédáit összeg és a további oedá'tumókát már nem vehették fi­gyelembe. A bíróság ítéletének indokolásában megállapítja, hogy a Dolezsál-cég csak fiktív oedátumot adott a banknak, hogy ezzel k:játsza a többi hitelezőt A bank az Ítélet ellen felleb­bezéssel élt és fellebbezésében hangoztatta, hogy a bíróság ítélete alkalmas lehet arra., hogy a bank jóhirnevót aláássa, a bankkal szemben vi­szont a hitelezők azt hangoztatják, hogy jogos követélésüket a városnál fekvő iratokból két- 'Sé,gteIeoül meg lehet állapítani, valamint azt :,s. hogy sorrend szerint őket illeti meg a Dotezeál- cég.nek a várossal szemben fennálló követelése. Fellebbezés folytán az ügy most került a nyitrai kerületi bíróság elé. ami ly az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és 297.134 korona helyett 499 500 korona erejéig ismer­te el a Slovenská Banka követelését és ezt az összeget a városnál visszatartott t>o- lezsál-féle követe lésből ki kiöli fizetni a bank­nak, miig a fennmaradó összeg a többi hitele­zőt illeti meg A költségmegtéiritésre vonatkozó elsőfokú ítéletet is megvá’toztatta, úgyhogy a per költségeit a felek kölcsönösen viselik. A viharos és bonyolult ügy ezzel véget ért.. Az Otkikölő-kormányző román ikus állására a kenti herceget nevezik ki! London, január 8. Reading őrgróf halálával érdekes történelmi jelentőségű állás üresedik meg Angliában: az „Ötkikötő" kormányzói ál­lása. A Lord Warden of The Cinque Ports igen régi méltóság Angliában, amit a neve, „Cinque Ports“ is mutat. Akkor kreálták, amikor Angliá­ban még francia volt a hivatalos nyelv. Az öt kikötő névszerinti Ramsgate, Sandwich, Deal, Walmer és Dover, mind a kent! grófságban vannak, Angliának körülbelül legsebezhetőbb tengerfrontján, néhány tengeri mérföldnyire Ca- lais-tól és a francia partoktól. Eleinte természe­tesen stratégiai szempontot szolgáltak s a kor­mányzói méltóságot rendszerint egy fontosabb tengernagy vagy politikus töltötte be. A kor­mányzót a király nevezi ki, de az utolsó század­év folyamán mindinkább politikai jelentősége van a kinevezésnek. Az állással évi háromezer font fizetés, ingyen lakás a walmeri várkastély­ban és egy szép egyenruha viselésének privilé­giuma jár. Ennek fejében a kormányzó hatás­köre nem jelent nagy megterhelést, inkább olyan előkelő szinekura, mint például a lancasteri her­cegség kancellári állása (Chancellor of the Du- chy of Lancaster), amely még ezenkívül tárca­nélküli miniszterré és a kabinet tagjává is teszi viselőjét Rendszerint lelépő indiai alkirályoknak, vagy a tisztán csak a nyugdijukból élő volt nagykö­veteknek, vagy a királyi család fiatalabb tag­jainak adják az állást. A jelenlegi angol király, mint welszi herceg 1905-től 1907-ig volt az Öt­kikötő kormányzója. A tizennyolcadik század végén a kormány .ó állása egyike volt a legfontosabbaknak. Egyidő- ben nem más. mint Pitt miniszterelnök töltötte be ezt az állást s azokban a napokban az állás óriási felelősséggel járt. Napóleon óriási sereg­gel állt Boulogne előtt s csak a kedvező szelet várta, hogy megtámadhassa Dovert. Pitt ebben az ’^őben éoitette ki a partot, őrtornyokat emel­tetett és védőrséget szervezett. Az állást annyira komolyan vette, hogy csak akkor utazott fel Londonba, ha azt jelentették, hogy ellenszél van s a franciák nem tudnak áthajózni. A kor- mártyzó fizetését akkor szabályozták utoljára és állapították meg háromezer fontban. Ma is annvi, de az akkori összeg a mostaninak leg­alább tízszeresét érte meg. Reading őrgróf halálával most három jelöltje van a kormányzói állásnak: György kenti her­ceg, Willingdon lord, a lelépő indiai alkirály és Sir William Birdwood, egy oxfordi kollégium — a Peterhouse — feje, aki már évek óta kapi­tánya Deal-nak, az egyik Ötkikötőnek. A tradíció az állással kapcsolatban rendszerint az, hegy olyan közéleti férfiúnak adják, akinek nincs vidéki háza és birtoka. A kassai rendőrség kihallgatta Kemény Gézái a hamis Katona-képek ügyében Tagadja, hogy hamis Katona-képek kerültek volna forgalomba Kassa, január 8. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Három évvel ezelőtt meghalt Katona Nándor ismert magyar festőművész, aki a szepességi ólublóról szár­mazott és itt élő örököseinek mintegy négy­ezer festményt, rajzot és vázlatot hagyott. Az örökség körül, mint ahogy ezt a PMH már jelentette, bizonyos komplikációk tá­Emésztési nehézségek, gyomor­fájás, gyomorégés, csalánkiütés, rósz- szullét, fejfájás, idegizgalmak, álmát lanság esetén a természetes „Ferenc József** keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szel­lemet. F\z egyetemi klinikákon vég­zett kísérletek bizonyítják, hogy alko holisták a Ferenc József víz hasz­nálata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. madtak, amennyiben Kemény Géza, Kato­na Nándor egyik örököse röviddel a művész halála után megjelent Budapesten, ahol szegénysorsu festőmüvésznövendékekkel másolatokat készíttetett Katona-képek­ről. A festőművészeket a vizsgálat adatai szerint azzal vette rá a másolatok elkészítésére, hogy elhunyt nagybátyja képeiről másolatot akar a maga számára. Ez a különös körül­mény csak legutóbb került napfényre, még pedig több feljelentés kapcsán. A család ugyanis Kemény Géza közreműködésével sok festményt eladott és ezekről a festmé­nyekről utólag kiderült, hogy hamisítvá­nyok. Megindult a nyomozás és a gyanú a festő- müvésznövend ekek vallomásai alapján Ke­mény Gézára terelődött, aki jelenleg Kassán tartózkodik, A gyanút alátámasztotta dr. Tesőke Béla bu­dapesti közjegyző vallomása is. A hamis képek hátlapján ugyanis dr. Tesőke Béla budapesti közjegyző hitelesítése állott. A közjegyző megvizsgálta a képek hátlapján lévő aláírást és kijelentette, hogy azok nem az ő aláírásai, A budapesti ügyészség értesítette a nyomo­zás állásáról a csehszlovák rendőrséget és kér­te, hogy Kemény Géza ellen indítsanak eljárást. Keményt ki is hallgatták Kassán, de tagadta, hogy hamis képeket hozott volna forgalomba. Elismerte, hogy tényleg résztvett a képek csa­ládi szétosztásában és kétszáz festményt, ka­pott Elmondotta továbbá, hogy a négyezer képből nagyon sokat megsemmisí­tettek, hogy a többi értékét emeljék, Budapestről annakidején kiutasították, mivel cseh­szlovák állampolgár. A hamis közjegyzői hitelesí­tésre vonatkozólag elmondotta, hogy a közjegyző egy nap alatt irta mind a négyezer képet alá és így történhetett meg, hogy nem is­merte fel a saját aláírását. Tagadta, hogy hamis Katona képek kerültek volna forgalomba, ez a híresztelés alaptalan rágalom. A budapesti rendőrség jelentése szerint, hogy az a gyanú merült fel, hogy a hamis Katona-képe­ket, miután a vásárlók a képeket mint hamisakat visszahozták, Kemény Géza kicserélte valódi Ka­tona-képekkel A kassai rendőrség tovább folytatja az eljárást Kemény Géza ügyében. Eckkardt Tife©r vfíasféiosi iavssiaon dogozik Budapest, január 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelcntése.) Az Est jelen­tére szerint Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére olyan választójogi re­formtervezeten dolgozik, amelyet az egész ellenzék mint konkrét kívánságot a magáévá tehet. Eckhardt a lap szerint a tervezet el­készülése után ezirányban tárgyalni is fog az ellenzék vezető politikusaival. Eckhardt Tibor a tervezet előkészítését a képviselő­ház örszeüléséig be akarja fejezni. HAUPTMANN BRÚNÓN eredetileg már január 14-én akarták a halálos ítéletet végrehajtani. A benyújtott kegyelmi kérvényt szombaton fogja New-Jersey állam kormányzója felülvizsgálni. — Hauptínann a rács mögött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom